Budapesti Hírlap, 1859. november (260-284. szám)
1859-11-01 / 260. szám
Compiegnebe meghívott vendégek közt, s állítja, hogy a követ és neje a november első hetére ér.n Compiégnebe meghiva. — Angliának a congressusba belépése állítólag lord Palmerstonban buzgó pártolóra talált s arra nézve Porosz- és Oroszország hangulata után már nem lehet kétség. — A zürichi értekezletek jövő héten ismét megnyittatnak s ugyanazon nap a franczia szárd szerződés is alá fog irattatni. Gyanítják, hogy az értekezletek végleges bezárása nov. 2-án fog bekövetkezni. Róma, oct. 22. (A fejedelmi találkozás elmaradása; fejedelmi véd- és támadási terv; atyai tanácsok). Asz. atya megrövidítette mezei tartózkodását, minthogy a távirati tudósítás jelenti, hogy a nápolyi király nem fog Porto d’Anzóban látogatást tenni. A szents. tegnapelőtt esthomály beálltakor kivánt egésségben ide visszatért; amaz atezák házai, melyeken keresztül ment, főleg a Via papale, elhaladtakor ünnepileg díszítve voltak. Miért nem ment el a találkozásra a nápolyi király, erről fölvilágosítást ad az „Ami de la Religion“ római levelezője. Tudva van, úgymond, hogy Palermo falai alatt sociális fölkelés jön megkísértve. Egy hegyi lakókból álló banda megrohanó néhány városinak birtokait, de 2—3 bűnrészes veszteségével azonnal visszavezetett. Ezen csetepaté mindamellett csak egy nagyobb összeesküvés részleges kitörése volt, mely a nápolyi királyság egész területére kiterjedt piemonti emissariusok által koholtatott és fönntartatik. Az öszszeesküdtek szándékuk kivitele végett a király távollétére számítottak. Ámde ez még elég jókor intést kapott s nem utazott el; a kísérlet azonban a kijelölt helyen mindamellett is megtörtént. — Ama találkozás elmaradása daczára kétségtelennek tartják, hogy a trónvesztett fejedelmek, a nápolyi király s a sz.szék közt közösen megállapított védelmi- és támadási terv létezik. Néhány nap óta atyai tanácsokról beszélnek, melyeket a sz. atya föllázadt alattvalóihoz intézne, mielőtt hatalmához nyuland. A legallóknak husznapi határidőt fog kitűzni. Ha hallgatnak szavaira, akkor a pápa teljes amnestiát fog adni s az ideiglenes kormány által tett adósságokat államadósságnak ismerendi el. De ha e határidő elteltével az alattvalók nem térnek vissza az engedelmességre, akkor a kár, mivelezek elkezdődnek. Turin, oct. 25. (Miniszerváltozási hírek, bekeblezési munkálatok.) Miglietti igazságügyminister a „K.Z.“ levelezése szerint beadta lemondását, s nemsokára Dabormida is kisérni fogja őt. Legközelebb egy Cavour-Ratazzi ministerium alakulását várják. Tovább igy szól a jelentés : A bekeblezési munka lassan halad elő, de szakadatlanul foly, így Florenczben nemzetőri szemlét rendeltek el s a polgárvédség ez alkalommal letette a szárd királynak az esküt. Az igazság Toscanában már csak a király nevében gyakoroltatik. Szárdiniában a pármai, modenai, toskánai és romagnai bírói végzések teljes erővel bírnak. Azt is észrevehetői, hogy Szárdinia a maga végzéseiben semmi különbséget sem tesz a Romagna és más tartományok kőtt. Párma, oct. 19. (Vegyesek). Egy itteni lap közli az Anviti meggyilkolásában főleg résztvettek neveit. A súlyosan terheltek közt van három mészáros és egy festő, t. i. Giovanni és Napóleone Varghini, Demetrio Ferrari és Giovanni Landini. A Farini dictator két rendeletet adatott ki, melyek szerint azon papok, kik valamely házasságot megáldani merészelnek, anélkül, hogy előbb a jegyesek a modenai polgári codex föltételeinek eleget tettek volna, 300 foknyi pénzbirság vagy egyenletes fogság büntetés alá esnek.A 2 ik rendelet meghagyja, hogy az u. n. egyházi tervszékeknél függő összes polg. és bűnvádi perek a rendes törvszékeknek adandók át, miután amazok megszüntették. — Garibaldi fölhívást bocsátott a Romagna község tanácsosaihoz, melyben mind a hatóságokat mind az egyes jobb módú községi lakosokat fölszólíta, hogy az önkényteseknek szükséget látó családjairól gondoskodjanak, mint ez már Toscanában történt. — Mazzini ismét egy levelet irt, és pedig a Garibaldi által kivont egy millió fegyver beszerzése iránt alakult bizottmánynak, 200 frankot küldvén maga részéről ama czélra. Nápoly, oct. 29. (Garibaldi berontásának hire; a befogottak szabadonbocsátása; idegen ezredek állítása.) E perezben több mint egy negyede a nápolyi seregnek a római Picenum határán van fölállítva, mivel ott még folyvást kitért a Garibaldi szándékolt kikötése felöli hir. Azonban majdnem úgy látszik, mintha e hi csak azért lenne keringésbe hozva, hogy a nápolyi kormányt nyugalmából fölriaszszák. Ugyane czélra szolgál egy rejtélyes polititikai röpirat, melynek ekkorig se kiadóját, se szerzőjét, se nyomtatóját nem tudták fölfedezni. Az által, hogy a gyanúsokat mind egyszerre befogták, hitt a nápolyi rendőrség azoknak nyomára jönni, vagy legalább ama titokszerű lapot elhallgattatni. Ámde nem úgy történt, mert azon éji befogatások után csakhamar, mintha az égből pottyant volna le , megjelent ismét azon a legmélyebb titokban szerkesztett lapnak két száma. A kormány látván, hogy ezálját nem érte, az összes befogottakat ismét szabadon bocsáttató ép oly rögtön , mint ahogy a befogatásokat eszközlő. Most már megállapított dolog, hogy új csapatokat kezdenek toborzani idegen ezredek neve alatt. A kezdet megvan. Különösen Németországból számítanak meglehetős jutalékra. Madrid, oct. 21. (O’Donnell beszéde.) A követi kamra tegnapi ülésében O'Donnell így ministerelnök, miután a ház egyhangú beleegyezését adta a hadüzenethez, még egyszer emelé szavát s igy szólt: „Ne akarom önök előtt egészen eltitkolni azon fölindultságot, melyet érzek s melyet önök osztanak. Mi Európának nagyszerű látványt nyújtunk , elhallgattattuk családi viszályainkat, sikerek voltnk minden más kiáltás iránt ezen egyen kívül: Spanyolország becsülete ! Jelszavunk volt Spanyolország becsületét tisztán és mocsoktalanul fönntartani s azért minden szükséges áldozatot meghozni. Én köszönetet mondok a követ uraknak a kamra különböző töredékei nevében a kifejezett érzelmekért. Köszönetet mondok az egész congressusnak s a spanyol népnek a hadsereg nevében, melyre önök Spanyolország dicsőségét és becsületét heisták. S ha a királynő e parancsot rám bízni méltóztatik, nem lesz más érdemem annál, hogy e hősöket harczba vezettem. Ila hibák történnek, a felelősség rajtam fekszik; ha győzelmek vivatnak ki, az egész dicsőség a hadseregé. Ha az ez expeditio parancsnokságaival megbízott tábornokok jegyzékén végig megyünk, ki fog tűnni, hogy a politikai színezetre épen semmi tekintet sem volt. S miért nem? Nem léteznek ma csak spanyolok, kik a spanyol lobogót fennen tudandják lengetni. Remélem, hogy a bábom rövid lesz. Minden erőnket meg fogjuk e czélra feszítni. A kormánynak teljes föltétlen bizalma van; e peresben azt hiszi a spanyol érzelmek tolmácsa. Hiszi, sőt állítja, hogy jelenleg a spanyol nemzet nem tart semmi áldozatot nagynak, midőn Európának meg kell mutatni, hogy még ma is képesek vagyunk olyanoknak mutatkozni, milyenek legdicsőbb napjainkban voltunk. Nem hódítási vágytól lelkesítve megyünk Afrikába. A seregek ura meg fogja áldani fegyvereinket , s katonáink és tengerészeink vitézsége megmutatandja a marokkóiaknak, hogy a spanyol nemzet nem engedi magát büntetlen megsértetni. Kész, ha szükség, az ellenség tűzhelyéig előnyomulni, hogy a kívánt elégtételt kinyerje. Mi nem megyünk Afrikába, hogy Európa érdekeit csorbítsuk; minden ily gondolat távol van tőlünk. Megsértett becsületünket akarjuk tisztára mosni s a jövőre nézve biztosítékot kivánni. Kívánjuk, hogy a marokkóiak bennünket a nemzet által hozott áldozatokért kárpótoljanak. Ki vethet dicsvágyat számunkra s panaszkodhatik magunk tartása miatt? Bízunk igaz jogunkban , a seregek ura elvégzendi a többit.“ Konstantinápoly, oct. 7. (Egy császári hatt.) A szultán Mehemet Kipriszli pasának nagyvezírré kineveztetését egy császári hatt kihirdetésével kisérte, melyben büntetlenül leleplezi a török birodalom pénzügyén féregként rágódó s azt teljes megbuktatással fenyegető visszaéléseket s a miniszereknek meghagyja, hogy minden gondjukat azon eszközök kifejtésére fordítsák, melyek Törökország jólétét biztosíthatják, minden személyes versengésre tekintet nélkül, csattogtatással,mintha minél gyorsabban el akarnának futni ezen műteremből, ahonnan erednek a gyözhetlen varázslatok. Meg tudjátok-e most már magyarázni magatoknak ama szerepet, melyet az akarat Hugo Victor műveiben játszik, ama gyözhetlen ellenállásukat, mellek ellen ő küzdeni látszik, az erőnek ama túlfeszítését, melyet ő titkolni méltóságán alulinak tartana. Mindez bűvészi jelleméből ered. Ezen bűvészeti tudományban rejlik Hugo mindenhatóságának titka. Ne kérdjétek tehát többé tőle, hogy műveiben miért oly fekete a sötétség s miért oly vakító a világosság; a szellemek megérkezését mindig sűrű sötétség előzi meg s azok oly világosság közepett eszközük megjelenésüket, mely homályba borítja a nap fényét. Ne kérdjétek többé tőle, hogy miért hiányzik képyelmében a derültség; a lélekidéze, ki az árnyakat idézi s a halál titkait fürkészi, kétségkívül föl van jogosítva arra, hogy komor legyen. Ne kérdjétek tőle, hogy miért látszik boszúsnak , hiszen épen most győzeles fényné meg a föllázadt szellemeket. Ha elöltetek, kortársai előtt néha büszkének , fennhéjázónak látszott, ez azért történt, mivel volt némi joga olyannak lennie, miután megtörte ama szellemek ellenállását, melyek hajdan oly készséggel szolgálták az isteni Ariostot s az isteni Shakespearet. Ő büszkén mondhatja, mint egy hódító s mint egy fejedelem örök ellenállólak nekem s én rabszolgáimmá tevem őket. Megpróbálom különböző szempontokra helyezni magamat, hogy ezen kitűnő észtehetség természetét kinyomozhassam; mint valamely kandinakedvelő, ki egy óriási szobor körül forog , azt minden oldalról vizsgálja: mindenütt ugyanazon jellemvonásokkal, az erő-, hatalom- s akarattal találkozom. Változtassuk meg még egyszer szempontunkat. Hugo Victor — mint mondom—bűvész azonban nem csupán tudományánál, hanem természeténél fogva bűvész, ő bűvésznek született, s a tudomány csak kifejté benne azon tehetségeket, miket a természettől nyert. Képzelme természetileg ábrándos, azaz nagyon könnyen hagyja magát elrémittetni, megvakítatni , elbájoltatni. — Szintúgy hajlandó lévén az érzékek s az ész fölött zsarnokoskodni , azon álmot, melyet kigondol, egész erővel önmagán kivül állítja elő, tünemény vagy látomány alakjában. — Hogy a németek bizarr, de kifejezésdús szólásmódját használjam, saját agyrémeit tárgylagosítja. Némely bírálók azt állíták, hogy egyetlen költő sem tudá annyira összeszorítni a valódiságot, mint Hup. Victor, de e tekintetben megcsalta őket, a költő szabatossága s ama — hogy úgy szóljak — physikai hatalom, melyet teremtményei gyakorolnak fölöttünk. Úgy hiszem, ezen ítélet tévedés, s Hugo Victor sokkal inkább subjectiv költő mint általánosan vélik; azonban a helyett hogy — mint a subjectiv költők — sugallatait a létekből s a lelkiismeretből venné, melyek csupán erkölcsi s állany talán benyomásokat foglalnak magukban, azokat kizárólag a képzetemből veszi, mely anyagi tehetség a valódiság által az érzékekre tett minden physicai benyomások gyüjtelye, ahol a legkülönfélébb képek teljes rendetlenségben lévén egymás mellé helyezve, kényszerített párosítsuk által a legbizarrabb egyesületeket képezik. E szerint Hugo Victor teremtményei mindenek előtt oly subjectív képek , melyek egy bámulatos képzelem forrongási ereje által önmagán kívül állíttatnak elő , azok lényegesen tünemények. De — mondhatná valaki — ezen tünemények bámulatos szabatossággal vannak leírva! Hát nem tudjuk-e, hogy semmi sem szabatosabb, mint az érzék-csalódások alakjai! E mellett gondoljuk meg, hogy minő fölindulásokat értünk ezen alakok előtt ! Semmi sincs oly élénk mint az álom gyönyörei, semmi sincs oly élénk , mint az álom fájdalmai. Ama fölindulások, miket Hugo teremtményei éreztetnek velünk, oly rendkívüli aggodalom leiindulása, melyek beható élénkségük által messze túlhaladják a valódiság fölindulásait. Nem folytatom tovább ezen észrevételeket, nem az lévén szándékom, hogy Hugo Victor költői géniuszának teljes leírását adjam, hanem az, hogy ezen erélyes szellem tehetségei közül kijelöljem azokat, melyek különösen közreműködtek a Századok legendája czímű új mű előállítására. Ezért az olvasót arra figyelmeztetem, hogy midőn ezen könyvet kezébe veszi, ki kell törölnie elméjéből némely oly emlékeket, miket abban a szerző előbbi művek hagytak. Az új mű jellemvonásai mindenek előtt az erő, a merészség, folytonos s lappangó hevesség, az azt betöltő érzelmek, a jogosság s a bátorság szigorú szeretete, a rész s a gonoszok elleni rémülettel vegyült engesztelhetlen gyűlöletek. Se szelídség, se gyöngédség; a szerző méltóságán alulinak tartá elbájolni. Egyetlen szerelmi legenda sincs az egész könyvben. Kevés vagy semmi dallam: csupán két ízben emlékezett vissza a költő arra, hogy hajdan a guitare-ok a romance-ok művészetében vivá ki a legfényesebb sikereket , de ha a dallam hiányzik, e helyett a harmónia tökéletes. Egy teljes zenekar számára kidolgozott, fényes, de néha a természet hangjaiként, miket utánozni próbál, a zavaros nyitány után, ezen czím alatt, a nő fölszenteltetése,a gyászos hangverseny egy haina testvérgyilkosról, symphoniával kezdődik. A költő az emberi szivek legtragikusabb barjait hangoztatá; gyilkosságok , öldöklések, vészes harczok, fölgyújtott s rohammal bevett városok, lelkismeretlen bitorlók, engesztelhetlen király, árulók, zsarnokok, ilyenek ama jelenetek s ama hősök, kiket meg akart énekelni. Ez valóban leverő s fájdalmas olvasmány lenne, ha néha a hősies trombitának egy-egy hangja nem ébresztené föl a lelket , így nem kiáltana hozzá: „Kelj föl s ne ess kétségbe soha !“ Végre ezen révületteljes hangverseny, mely az Édenben nyittatott meg, a teljes végtelenségben az isteni trombiták finale-jával végződik. Ekkér — mint látjuk — ezen új költeményekben minden nagyszerű, vagy nagyszerűségre törekszik; a költő hangját bátran öszhangzásba ügyekezett helyezni ama tárgyakkal, melyeket meg akart énekelni, s ez valóban sikerült is neki. Ezen harsány s férfias hang megküzdhetne s győzelmesen meg is küzdött Roland kürtjével; ez túldörgi Dániel oroszlánjainak ordítását, a kóbor lovagok vasfegyverzetének zörejét, a tömegek zavaros zajongásait s a vonuló ezredek tompa zaját. Ha néha öt cserben hagyta, gondoljuk meg, hogy még a legerősebb hang is könnyen elveszne a tenger közepeit, az ég közepeit s a végtelenség űrében. (Folyt. köv.) Táviratok. London, oct. 29. A »Daily News“ azt állítja, hogy Napoleon császár a nápolyi királynak megtilta saját haderejét a pápai sereghez csatolni, valamint a pápávali értekezést is. Páris, oct. 30. Egy a „Moniteur“ben foglalt czikk ama megtámadásról tesz jelentést, melyet némely marokkói törzsek az algíri határ ellen intéztek; szerinte szigorú megfenyítésre volt szükség, s az ez iránti expeditio elhatároztatott. Egyszersmind Martimpreynek egy, a belügyminiszerhez intézett sürgönye közöltetik, mely a hadmszködés kezdetéről tesz jelentést Két órai harcz után a 2-ik znáv-ezred a franczia sast az am-nakuratti magaslaton tűzé föl; a bel legutóbb az összes expeditionális hadtest táborozott. A francziák vesztesége nem jelentékeny. A kormánynak egy beküldetett czikke alaptalannak nyilvánítja azon közlést, mintha Francziaország a spanyol kormányt a marokkói bábom végett anyagi segélyben részesítette volna. Francziaország ezen háborúban nem működik közösen Spanyolországgal. Tarin,oct. 28. Itteni lapok szerint egy sicíliaiakból álló küldöttség ment Londonba, hogy Palmerston lordnak egy feliratot nyújtson át. (Ezen közlés már gyakran ismételtetést, s ezért nagyon szüksége van megerősítésre. — Turinban azt hiszik, a mit óhajtanak.) — Egy f. hó 19-ről kelt rendelet a pármai, modena is romagnai törvényszékek ítéleteinek s az ottani nyilványilvános okiratoknak Szardiniában teljes jogérvényességet ad; egy f. hó 16-ról kelt rendelet a pénzügyi áthágások elleni büntetéseket enyhíti. A mostani 4 sorlovas-ezred vértes-ezredekké alakíttatott át. — Oct. 29. A Siciliából kelt legutóbbi tudósítások szerint a fölkelés még nem volt tökéletesen legyőzve. A Mastrichi testvérek vezérlete alatt az elégületlenek a hegyek közé menekültek. A kormány szakadatlanul erősbitéseket küld a szigetbe. Palermo, Catanea-s Messinában befogatások eszközöltettek. (Ezen közlés megerősítése bevárandó.) Párma, oct. 28. Farini dictator egy bizottmányt nevezett ki, melynek a levéltárakban minden, az ország újabb történelmére vonatkozó okmányokat össze kellene gyűjtenie s rendeznie. Genua, oct. 18. A hadi tengerészetnek a spezziai öbölbei áthelyezése s egy arsenal épitése végett 8 millió utalványoztatott. — Astongo ügyvédet jelölik ki Miglietti igazságügyminister utódául. Fo rencz, oct. 19. Az itt levő csapatok Victor Emanuelnek hűséget esküdtek. Itt s Cattolicában állítólagos s gyanítthatólag mazzinisticus színezetű emissariusok fogattak be. Az itt befogatott egyének néma mintegy 30-ra megy, köztük Hantagne 11 hajdani titkára. Nápoly, oct. 21. A batiron fölállított sereg több mint 25.000 főből áll s minden hadjárati kellékekkel kitünőleg el van látva. Kkelet a bécsi börzén oct. 31. 29. 29. 28. 29. 5% austr. értékb. . 0% nemzeti kölcsön 5% metál ligues —.--66.50 Loyd .... . -- —-216— 76.65 74.90 Pesti lánchid .— 290— 7025 70.— Északi vasat . . 18680 4%% . . --.--62 26 Állam vasat . . --.--266— 5°/p magy. földi köt. . 1834-ki állampapírok ._ 71.26 820 Nyug. vasat Déli „. . . ._ 170 — 124— 1839 ki .... --.--11660 Tismai B . . . . --.---105.— 1854-ki „ 4%-es . --.--108 50 Pardttbitsi . 181— Comoi „ ... --.--15.50 Amsterdam 860 boll. f. 106 76 Hitel sorsjegy ---— 95.25 Augsburg 100 f. é. d. 106.75107 — 4% Dunagőzh. sorsj. . Hg Eszterházy „ 40 ftos--.--102 — Frankfurt 100 f. d. é. 107 — --.--79.Hamburg 100 a. b.. --94 — Hg Salm „ 40 ftos — .--89.75 London f0 ft st. 124 60 124 75 Hg Páley „ 40 ftos Hg Clary . 40 ftoa Gr. St. Genois „ 40 ftos --.--86.50 Paris 100 franc . --.--49.60 —,--86.— Bukarest oláh plass. . Konstantin. 100 tör. p. —.---•— --•--86.— --._ -Budai 40 ftos 88.— Cs. koronás .... —._jj 18 60 Hg Windischgr.,,20 ftoa--.--24.50 Ca. arany .... 6.98 L96 Ur. Waldatein „ 20 ftos --26 60 Napoleon . --5.96 Keglevich. „ 10 ftos 14. Souverainsd’or . --s_ 17 20 Nemzeti bank . 885.889— Friedrichsd’or ._ 10 60 Hitelintéz. 200 f. a. é. .197.30 194.— Angol sovereigns . --.--12.46 Alsó-austrscomp.bank— 543.—Orosz császári . 10.20 Dunagőzhajózás— 420. Ezüst...................... 124.60 Színházi előadások, bot. 1. Nemzeti Szinház. „A Zsidó.* Népszimü 5 fölvonásban. Pestvárosi színház. »Ein Haus dieb“ Lebensbild al Gesang und Tans in 3 Akten. Megértettek oct. 30. Angol királyné szálloda. Karika Illés kér. Macedónia. John Miki. m. k. mdmn. seg. Szeged. Stern Vilm. borker. Kremsier. Schaler Jino kér. Bécs. Schwarz Kár gyáros Bécs. Falcioni Jak. kér. Zombor. Lüttge Ág. kér. Ötven. Stanick Józs. és k. kat. hiv. Olmüttz. Varga Istv. főjegyző Vadkert. Ehler gőzh. kapit. Boríts ügyv. Vácz. Spirta J. G. nagyker. Bécs. Máriány Béla fldb. Benyi. Zichy Henr. gr. fldb. Pozson. Halter Sárid. gr. fldb. Erdély Bethlen Jóns. gr. fldb. Aszód. Buchner báró téborn. Bécs. Spanoghi Fer. gr.es. k-kapit. Bécs. Mather Kár. ca. k nyög. öm. Bécs. Spanoghi Julia Ernő Ildbne Bécs. Kertag Zigm. ügyv. Gyula. Kovács Ján ügyv. fog. Zilah. Klinkoich J. K. gyáros Bécs. Swoboda V. ékszerész Bécs. Gábor Józs. gyógysz. Makó. Libitzky Zsigm. gyapjúker. Brandeis. Kraus Józs. gyapjuker. Reichenberg. Schwemmar Ernő ker. Stuttgard. Reitter Ford. cs. k. hív- Újvidék. Rauch Kár. mag. Oroszhon. Jaff Józs. kér. Bécs. Petrovics Al. kér. Pápa. Póch Józs cs. k. jár. biztos Kolozsvár. Burcsch Tódor méri Arad. Pick Herrn, gyapjuker. Becs. Schreiner Kár. kér. Augsburg. Kiss Pál cs. k. titk. tan. és kamar. Miszla. Europa. Brennig H. ágens Czernoitz. Freuberg báró cs. k. kapit. Munkács. Gross báró cs. k. főhadn. N.Varad. Jagasite Sándor cs. k. megyefőnök Vscz Reifenstein Kár mag. Bécs. Winkler Mih. gyárbirt Bécs. Unger Ink. ker. Mosony. Feset és Geiza gr. fldb. Bécs. Tigris. Drucker Józs. polgárm. Sz.-Fehérvár. Légard Józs. gymn. tatár Pécs. Watzek Józs. bodarrm. Templonhegy. Beke Istv. cs. k. kapi Kasén. Hervay Istv. cs. k. ezredes Sz.-Fehérvár. Bauer Ant. kér. Szeged. Füsten Jan. fldb. Galantha. Gottlieb Csiaele kér. neje Pápa. Deutsch Jak. kér. Bukarest. Gold Dávid kér. Munkács. Vadáaskert. Vojcits M. Ildbnő Szabadka. Néher M. cs. k. felügy. Jászberény. Fischben Józs. gazd. Nádudvar. Pécs Mih. cs. k. hadnagy Becs. Sartirana gr ca. k. kapit. Cattellinge gr. cs. körn. Turin. Zichy Zsófia Ildbnő Tengelitz. Bittsánszky Áru. cs. k. hiv. Kapuvár. Bittsánszky Jan. cs. k. hiv. Nagyvárad. Csapó Vilm fldb. Tengelitz. Hirsch Lázár ker. Baja. Koller Ant fldb. Sárkány. Thiel J. A., hiv. Sopron. Schwanfelder Józs kápt. ur Sz.-Fehérvár. Fehér hajó Szodfried Ign. sertésker. Győr. Körös Laj. gyógysz. Kecskemét. Beliczay B. faker. Komárom. lat van Ihg. Endlicher Henr. cs. k. kapu Bécs. Scheiffelder Ján. mag. Temesvár. Baum Jóm. cs. k. hiv. Zalaegerszegh. Zichy Gabriela Ernő fldbnő. Bubna F. O. gróf Bécs. Pária. Etermény Józs. ügyv. Temesvár. Kovách Sándor ügyv. Szeged. Traworczek Lip. cs. k. mém. seg. Bécs. Scheff Joachim kér. Szolnok. Fischpán Ign. kér. a bány. Heler A. M. kér. Bécs. Atanasius Ign. mag. Szeged. Hofmann D Lip. cs. körn. Verona. Arany san Ekstein Adolf orvos Aszód. Külkey V. fldb. Vetk. Fáy Lajos I fldb Ernőd. Marso Laj fldb. Bécs. Tóth. Józs.. fldb Kecskemét. Nyisnyay G. fldb N.Köős. Bajerffy Kár. fldb. T. Sz -György. Steger Far. ügyv. fog. Deb- Ireczen Jankovits Miki. fldb. Runya. Dosy V. ügyv. P. nők. Barcaa Gy fldb. P. Száma. Meleghegyi Józs. fldb. Törtei. Nagy Lajos fldb. Debreessn. Nádor. Waldstein gróf cs. k. kapit. Szabadka. Kováry Kár. lantő Bécs. Schlesinger J. ker. seg. Szeged. Meteorologiai észleletek Budán. Oct. 22. m •© 3 « £■« 3 ■ ill 15» | f 1 Para nyom. Par. von JD 1 | Rn ez U |t | | No e l! Pm ** 3 S •fi* 90 m $ 6 ó. r. 328.58 + 84 3 39 79 10 D,D 2 ó. d. 329.30 4 12 4 471 818 Do— — 10 ó. e. 339.43 +11.5 4 63 85 10 DNy— 4.''2. Köz. 329 07 + 108 4.24 82— —— A légoson tartalma 0—10. reg. 6 6. 1 este 10 ó. 9 DnnavlsAllii: oct 31. estve V 7" 0'" 0 fűlött Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS. *