Budapesti Hírlap, 1859. december (285-309. szám)

1859-12-01 / 285. szám

van, ingatlan vagyonukat vámmentesen kivinni a családjaikkal együtt , cs. k. Apostoli Felsége államaiba visszahúzódni, mely esetben austriai alattvalók minőségét megtartják. Szabadságukban áll a lombardiai terü­leten fekvő ingatlan javaikat megtartani. Ugyanezen jog másrészt azon egyéneknek is meg van adva, kik Lombardia átengedett területén szü­lettek, de austriai Császár Ő Felsége államaiban vannak letelepedve. A lombardoknak, kik az említett határozmányokat használják, választásuk folytán egyik részről sem szabad, se személyükben, se az illető államok­ban fekvő javaikban nyugtalaníttatniuk. Az egy évi határidő kétévire hosszabbíttatik azon az átengedett lombardiai területen született alattvalókra nézve, kik a jelen szerződés erősítvényeinek kicserélésekor az austriai monarchia területén kívül létez­nek. Nyilatkozatukat a legközelebbi austriai követség vagy a monarchia bármely tartományának egy magasb hatósága veheti át. 13. sz. A lombardiai alattvalók, kik az austriai sereghez tartoz­nak, kivéve azokat, kik a lombardiai területnek austriai Császár ő Fel­sége számára fenntartott részében születtek, a katonai szolgálattól azon­nal fölmentendők és hazájukba küldendők. Magától értetik, hogy közölük azoknak, kik kijelentik, hogy ő cs. k. Apostoli Felsége szolgálatában maradni kívánnak, se személyükben, se javaikban nem szabad háborgattatniok. Ugyanezen biztosíték adandó meg azon Lombardiában született polgári hivatalnoknak, kik azon hivatalban, melyet Austria szolgálatában viselnek, megmaradni óhajtanak. 14. ez. Úgy a polgári,mint a katonai nyugdijak, melyek rendszerileg folyóvá téve s Lombardia közpénztáraira utalványozva valának, tulajdono­saik s adandó esetben özvegyeik és gyermekeik számára megmaradnak s jövőben szárd király ő fige kormánya által fizettetnek. Ezen állapítvány polg. és kft. nyugdijatokra, valamint özvegyeik s gyermekeikre szárma­zási különbség nélkül kiterjesztetik, kik lakhelyüket az átengedett terüle­ten megtartják, s kiknek fizetése, 1814-ig az egykori olasz királyság által fizettetvén, később az austriai államkincstárnak estek terhére. 15. sz. Ama levéltárak, melyek a közigazgatás s polgári igazság­ügy birtokezimeit s okmányait tartalmazzák, a mennyiben azok Lombar­diának austriai Császár­i Felsége számára fenntartott részére s a velen­­czei tartományokra vonatkoznak, a cs. k. Apostoli Felsége biztosainak mihelyt lehető, kiadassanak. Másrészről a közigazgatás és polgári igazság­ügy azon birtokezimei valamint okmányai is, melyek az átengedett terü­le­tet illetik s netán az austriai ős. állam levéltáraiban léteznek, szárd király ő­éige biztosainak átszolgáltatandók. Szárdinia és Austria kormá­nyai kötelezik magukat, a magasb közigazgatási hatóságok kivonatára kölcsönösen mindazon okmányokat s fölvilágositványokat közölni, melyek Lombardiát és Velenczét közösen illető tárgyakra vonatkoznak. 16. sz. A Lombardiában létező vallási testületek, melyek fönnállá­sát Szardinia nem engedné meg, ingó úgy mint ingatlan vagyonukról sza­badon rendelkezhetnek. 17. A szárd király ő­élge s austriai Császár ő Felsége közt kötött összes szerződvények s egyezvények, melyek 1859. ápr. 1 -je előtt erőben álltak, mennyiben a jelen szerződés által változtatást nem szenvedtek, megerősitvék. Azonban mindkét magas szerződő fél kötelezi magát, ezen­ szerződvényeket és egyezményeket egy év folytán általános revisiónak vetni alá a czélból, hogy azokon közös egyetértéssel azon változtatások megtétessenek, melyek a két ország érdekeinek megfelelőknek találtat­nának. Azalatt ezen szerződvények s egyezvények a szárd király ő­eige által újonnan szerzett területre kiterjesztetnek. 18. sz. A Gárdatón a hajózás, kivéve a kikötőket és parti rendőr­séget illető különös határozmányokat, szabad. A Pon­s mellékfolyóin a hajózási szabadság öszhangzásban a szerződésekkel fönntartatik. A jelen szerződés erősitvényeinek kicserélésétől fogva egy év alatt egyezmény köttetik a végből, hogy a csempészkedés meggátlására s el­nyomására e vizeken szükséges rendszabályok megállapittassanak. Az­alatt a hajózásra az 1851. nov. 22-ki egyezményben a csempészetnek a Lago Maggiorén, Pón és Ticinón elnyomása végett megállapított határoz­­mányok alkalmaztatnak s ezen idő alatt a Pót s mellék­folyóit illetőleg fönnálló szabályokon s hajózási jogokon semmi sem változtattatik. 19. sz. A szárd és austriai kormányok kötelezik magukat egy kü­lön okmányban, hogy mindazt szabályozzák, mi a hidak és átkelők tu­lajdonát s fönntartását a Mind­en ott, hol ez a határt képezi, továbbá az e tekintetben úton állítandó épületeket, az ebből eredő kiadásokat s a vámilletékek beszedését illeti. 20. sz. Ott, hol a Mincio völgy útja mostantól fogva a Szardinia és Austria közti határt jelölendi, az építkezések, melyek a folyammeder szabályozását s esen folyó betöltésezését illetik, hagy melyek alkalmasak lennének, folyamát megváltoztatni, a két határos hatalom által közös egyetértéssel állitandók helyre. Ezen tárgy további megállapodás utján fog szabályoztatok 21. ez. A határkerületek lakói azon könnyítésekben részesüljenek, melyek azelőtt a Ticino part lakosainak biztosítva valának. 22. ez. Hogy a kedélyek megnyugtatása eszközöltessék. Ígérik és kijelentik austriai Császár és a szárd király­i Felségeik, hogy illető or­szágaikban, valamint az átengedett vagy visszaadott területeken senki, ki a félsziget utolsó eseményeiben compromittálva volt, bármely osztály­hoz vagy álláshoz tartozzék, üldöztetni, nyugtalanittatni vagy vagyoná­ban vagy személyében viselete vagy politikai véleménye miatt háborgat­­tatni nem fog. 23. ez. A jelen szerződvény megerősittetik s az erősitvények Zü­richben 15 nap alatt vagy ha lehetséges előbb kicseréltetnek. Ennek folytán az illető meghatalmazottak aláírták azt s czimerpe­­csétjökkel ellátták. Kelt Zürichben november hó tizedik napján Üdvözítőnk ezernyolcz* száz ötvenkilenczedik évében. Károlyi. Meysenbug. Bourqueney. Bonneville Desanmbrois. Jochiau. Napi újdonságok. * Arany-lakodalom. Áldornagyi levél. KUrth-ről folyó hó 20-ról a következő tudósítást vesszük : „Ma ritka és fölötte szivemelő napra virradtunk, midőn öreg Kanicska Mihály és Kanicska Anna gazdaemberek aranymenyegzőjét megülték. Itt még hasonló ünnepet nem értek. A helység lelkipásztora örömmel ragadta meg az alkalmat népe kegyeletének fölelevenítésére, annál is inkább, mert a félszázados házas­párt példás élete, becsületessége, jótékonysága közbecsülésre méltóvá tette, így szokta a vallásosság a népéletet költőisíteni, így nemessé ma­gasztalni. E nép magasztosságát növelte még a főmagasságu bibornak és herczegprimásnak a kürthiekhez intézett sajátkezüleg irt levele, mely ma közzététetett. A főpásztor levele igy hangzik : „Kedves kürthi híveimnek mint olyanoknak, kik az engedelmesség és ajtatos élet által magukat megkülönböztetik, Ezivből köszönöm, hogy ötven éves papságom ünnepére jó kivánataikkal meglátogattak. Az egek Ura Istene tartsa meg őket szent kegyelmében, és áldásaival gazdagítsa! Én is atyai áldásaimat adom reájok s kedveskedem nekik tiz arany­­misekoszoruval és annyi képpel. Esztergomban nov. hó 14-n 1859. János bibornok-primás." A főpásztornak ezen atyailag leereszkedő sorai KUrth népét szive mélyéig meghatották s a helybeli lelkipásztor Máj­er István a közked­­vességü „István bácsi" szerzője elhatározta, hogy azon levelet kinyomat­­ván vele mint az atyai szeretet ereklyéjével minden hívének kedveskedni fog. — Ilyen aranynapja volt Kerthnek! ’“Halálozás. F. hó 24-kén halálozott el Pozsonban beszterczebá­­nyai volt püspök Rudnyánszky József élte 73 -ik évében. Hidegült tetemei Pozsonban szenteltettek be és 27 év eltakarítás végett az eszter­gomi székesegyház sírboltjába szállíttattak. * Irodalmi termékek. A közelebb említett munkákon kívül a sajtó újabb termékei közé tartoznak még : „Árnyak." Nevezetes bűnesetek gyűjteménye. Szerkeszti dr. H­e­g­e­d­ű­s Lajos Kandid. Első és második kötet: Heckenast Gusztáv sajátja. Az itt közlött események megannyi re­gények az emberi bűnök árnyvilágából. Sajnos bennük csak az, hogy itt a művészet helyét a valóság pótolja. — Egy másik mű: B­a 11 a g­­ Ká­roly „Német nyelvtana" negyedik teljesen átdolgozott kiadás. * A „takarékos háztartás“ czímű munka kiadója Király János úr a munkájához melléklendő mintarajzok nyomása roppant időt vevít igénybe, előfizetőit bizalmasan fölkéri, lennének egy kevés várakozással. E várakozásért a hölgyeknél most igen kedvelt, csinos Kazinczy ne Atilla és Hollósy-mente természeti nagyságban rajzolt mintarajzával és ezeknek magyarázatával fog kedveskedni. December hó utolsó napjaiban példá­nyait okvetlenül szétküldendi, s ennélfogva ivtartóit arra kéri, hogy az előfizetőktől bejött összeget december huszadikáig neki beküldeni szíves­kedjenek , addig 4 a, é. forinttal előfizetést is elfogad (Lakása aldunasor 3/49. szám.) * Jövedelmező darab. Az „Einer von unsere Leut" czimű bécsi bohózat a pesti városi színházra nézve is igen jó pénztári darabbá nőtte ki magát; négy estvén adatvan egymásután, mindannyiszor úgy megtörte a színházat, hogy azokból, kik jegyhez nem juthatnak, még kitelnek egy­néhány zsúfolt ház. * Casinó. Öngyilkos gyermek. Rablás, Kecskeméti r. levezőnk érte­sít . A casinó itt ma (nov. 28.) tarta szokott évi­ közgyűlését, a­melyen igen számosan vettek részt a tagok közöl. Főmomentuma a gyűlésnek az, hogy egy régi forró óhajtás, a könyvtár létesítése valósult. A társaság a választmány által évenként bizonyos összeget fog könyvek beszerzésére s hazai lapokra fordítani. Elnökké már harmadszor általános szavazattal ifj. Flórián György ur választaték meg. Turcsányi József ügyvéd ur alelnökké s Fehér Péter tanár jegyzővé, könyvtárnok közfelkiáltással Kaiser József tanár ur lett. Az évi dij jövőre is 10 uj ft marad. A rendes tagok száma 114-re szaporodott. — F. hó első napján az a ritka s fölötte számos eset fordult elő, hogy egy idevaló,­­ az itteni r. k. elemi fötanoda 2-ik osztályába járó tanulóén (vargamester-ember fia) fölakasz­totta magát. F. hó 26-kán pedig megdöbbentőig hatott azon sajnos hir, hogy a közbátorság veszélyeztetve jön. Az eset igy történt: Szabó József nevű 41 éves nős marhakupecz f. hó 24-kén estve a vasúton haza­jővén Pestről, hol 21 darab marhát (dját 50 fijával) adott el, midőn pén­zét eltette s a hátulsó szobában lefeküdt, csakhamar 7 rabló által, kik az ablakfalát kifeszegetve a szobába bebujtak, megtámadtatott. A vesze­delmet először Sz. József neje vette észre és segély kiáltásával föllár­mázta férjét. A rablók puskák csörgetése közt berohanva a háziakat a gazdának erős ellentállása mellett, ki e közben súlyos ütéseket kapott fején, megkötözték, s nagy kínzás után az eltett pénzt kicsikarva: 1350 uj frttal és 24 új frtnyi értékű posztóval eltávoztak. Az asszony folytonos segélykiáltására végre a két hiteltárs kötelékei alól föloldatott. A rab­lóknak semmi nyoma nincs, pedig a kárvallottak ismerősei lehettek, mert arczukat bekötözték, és hangjukat eltorzították. A szerencsétlen férfi túl van ugyan minden veszélyen, csak fején a két vágás és testén a hosz­­szúkás Ütésfoltok láthatók és a sok vérvesztés miatt elgyöngült. * Rablás. N­a­g­y-K­á­t­á­r­ó­l írják, miszerint ott nov. 25-kén esti 6—6 óra közt 9 ászott egyén Németh J. ottani lakos házánál megjelen­vén, miután a házigazdát megkötözték s vele a ládakulcsát előadatták, tőle 7 db aranyat, 50 db ezüst hatost, 50—60 db­­ ftost s különféle fe­hér- és más ruhaneműt rablattak el. A kinzott gazda nem volt képes az alakokat úgy megjegyezni, hogy leírásukat adhatná. Kocsin voltak, pa­raszt ruhába öltözve s pisztolylyal s baltával fegyverkezve. Legújabb kfisposta. Páris, nov. 26. (Lefegyverzési zaj, napiparancs a chinai expe­­d­i­t­i­o c­s­a­p­a­t­j­a­i­h­o­z.) Az angol-franc­ia kölcsönös lefegyverzés felőli hírt most némi tévedésen alapulónak tüntetik föl. A dolog állása félhivatalos körök közlései szerint egyszerűen az lenne, hogy Persigny megbizatott, tudakozódjék Anglia rendkívüli fegyverzéseinek okai­ról. Azon legudvariabb választ nyerte volna, hogy ezen fegy­verzések semmiesetre sincsenek Francziaország ellen irányozva hogy azok tisztán védelmi jellemmel birnak, szükségképi okuk az általános európai jelen helyzetben fekszik.­­ Ezen kérdés és feleletből, mely azonban semmikép sem foglal magában határozott lefegyverzési javaslatot Francziaország részéről, támadt volna az egész lefegyverzési zaj. Ezen ügyet leszámítva, itt úgy mint London­ban állítják, hogy a két kormány közti viszonyok oly barátságosak és szívélyesek a milyenek csak lehetnek. Ezen szívélyes viszonyok­nak tanúságául fog bizonyára fölhozatni Cousin de Montauban tök napiparancsa, melyet ő mint főparancsnok f. hó 19-én a chinai expeditió csapatjaihoz intézett: „Tisztek és katonák! III. Napóleon és Francziaország aegise alatt hivatva vagytok, egy távoli és dicsteljes expeditiót végrehajtani. Felada­­tatok nem az lesz, uj hóditmányt csatolni mindazokhoz, melyek Franczia­­országot dicsőítették ; szigorú fegyelem által számos népségeknek meg kellend mutatnotok, hogy nem vagytok barbárok, milyeknek ők gondol­nak ; harczi buzgalmatok által be fogjátok nekik bizonyitni bátorságtok tulnyomóságát. Másodízben fog zászlótok az angollal egyesülni, s ezen szövetség a győzelem záloga lesz, valamint a két nemzet szövetsége a béke záloga az egész világra nézve. A föladat, melyet meg kell oldanotok, nagy és szép, de a siker a császár-s Francziaország iránti ragaszkodástok ál­tal biztosítva van. Egykor, ha az anyaországba visszatérlek, büszkén mondhatjátok polgártársaitoknak, hogy a nemzeti zászlót oly tájakon hordtátok meg, hová légióit küldeni a halhatatlan Romának nagysága ko­rában eszébe nem jutott. Ő Felsége engem, midőn a fölöttetek viselendő főparancsnoksággal megtisztelt, nagy kegyben részesített, melyért hálá­mat jobban nem tanúsíthatnám, mint az által, hogy minden szükségeitek­ről legnagyobb buzgalommal gondoskodni törekszem. Jöjjön el a harcz napja, s ti számíthattok reám, mint én számítok reátok ; e kiáltással biz­­tositandjuk magunknak a győzelmet : „Éljen a császár! Éljen Franczia­ország!" Főhadiszállás Fázis nov. 19. 1859. (Egy belügyministeri körlevél). A „Times" Bil­la a 11 belügyministernek a megyefőnökökhöz f. hó 12 . intézett kör­levelét közli : „Több párisi s vidéki lapok egy idő óta sajnos túlzásba estek, An­­golországróli vélemény-nyilvánításaikban. Ezen polémiák nem csak hogy az érdekeket nyugtalanítják s a közvéleményt fölizgatják, hanem ezen­kívül még sokat tesznek ama bizalmatlanság s ellenséges indulat növelé­sére is, melynek az angol nyilvánosság bizonyos közlönyei szenvedélyes tolmácsául szolgálnak. Midőn ezen megtámadások azon lapokban merül­nek föl, melyek rendesen a császári politikát védelmezik, komolyabb jel­lemmel bírnak, mivel akkor külföldön a kormányt teszik azokért fele­lőssé. Ezért lényegesen szükséges, hogy ama lapok, melyekre a kormány befolyást gyakorolhat, nagyobb óvatosságra hivassanak föl. Kétségkívül meg kell c­áfolni a tévedéseket s tiltakozni kell a rágalmak s jogtalan­ságok ellen ; azonban Francziaország jogai­ s szándékainak erélyes vé­­delmezése mellett is — mi a sajtónak kötelessége, — könnyű kívánni egy nagy nemzet érzékenységét s megőrizni a két nép közti barát­ságos viszonyokat. Ezen szellemben , mely a császári politika méltóságát szövetségeink érdekével s a béke fönnmaradásával össze­egyezteti, kell a megyefőnököknek a lapokra s a közvéleményre hatni. Az ellenzéki lapok ellen csak akkor lépjenek föl, ha azok nagyon nyiltan ellenkezésbe jőnének a kormány eszméjével. Ez esetben azokat tüstént föl kellene jelenteni a belügymi­nister úrnak. Egyelőre a megyefőnök urak csupán arra szoritkozandnak, miszerint ezen javaslatokat bizalmasan kö­zöljék, azon lapokkal, miknek buzgalmára a kimélyére számíthatnak." Madrid, nov. 61. (A marokkói hadjárat). Mint az „Indep. belge“nek írják, a spanyol expeditió előhadának kiszállása, E­c­h­a­g­u­e tábor­nok alatt, Ceutában f. hó 18-a nagy nehézségekkel járt s esti 8 óráig tartott. Edhagne Serallónál Ceutától nem messze, hol kevéssel előbb még mórok állottak, itté föl főhadiszállását. A mórok néhány lövés után, mi­által azonban csak egyetlen sebesült meg, visszavonultak. Az időjárás 18-tól kezdve naponként utálatosabbá lett. A Ma­lag­á­­ban állomásozó 3-ik expeditionalis hadtest, Ros de Olano alatt, melynek T­e­t­u­a­n ellen kell működnie s C­a­p-N­e­g­r­ó­n­á­l kiszál­­lania, a tenger háborgása miatt nem ülhetett hajóra. Az l-ső hadtest hírszerint Tanger ellen induland, mely várost előbb bombázni akarnak. P­r­i­m­a tartalékkal 21-n reggel Antequezából San Roque felé indult, hol további parancsokat fog bevárni. A marok­kói óceáni kikötőkben az európaiak hajón Európába indultak, mivel attól félnek, hogy a spanyolok ezen helyeket bombázandják. A hajó­­ra ült keresztények táborházait marokkói rendes katonák őrzik, mivel a kormány már fegyveres beduin­ csapatok­at hívott elő, kik nem igen tisztelik a tulajdonjogot. Tanger-­a Rabatban az európaiak éjjel-nappal dolgoznak a várműveken, európaiak vezetése alatt. T­á­r­i­r­a­t­o­k. Pária, nov. 29. Ma mint bizonyost állítják, hogy a con­­gressusbai meghívások ma reggel elküldettek, a congres­­sus hir szerint január első napjaiban fog összeülni. .. A hivatalos „Giornale di Roma" megerősíti azon közlést, miszerint reformok vannak tervben , azonban nem mulasztja el hozzátenni, mikép e tárgyban a külföldi lapok túlzott közléseket hoznak. Berlin, nov. 29. Hir szerint B­o­n­i­n tábornok hadügyminiszer beadta lemondását s az el is fogadtatott. A városi hir H­e­r­m­a­n­n tábornokot jelöli ki Bonin utódául. F­­­o­r­e­n­c­z, nov. 23. A „Monitore toscano" szerint M­o­r­e 11 i­s V­i­v­i­a­n­i Sz.-Pétervárról s Berlinből visszatértek. Nápoly, nov. 22. A­n­t­o­n­i­n­i marchesét mára várják ide Párisból. V­a­r­o­n­a, nov. 17. Egy angol s egy nápolyi gőzös a távirda­­alattság letétele végett Otrantóba jöttek. Turin, nov. 27. A hivatalos lap engedélyt közöl egy Terre­­beretlitől Pávia mellett, G­ravellonéig terjedő vasút építé­sére. — Itteni lapok szerint, a Buoncompagnis Ricasoki közt létezett nehézségek meglehetősen ki vannak egyenlítve. — Hír­szerint a választási törvény legközelebb meg fog jelenni. A választások januárban, s a parliament megnyitása februárban lenne. Egy szárd hadihajó legközelebb Tangerbe induland. Bologna, nov. 22. Ribotti, Fan­ti parancsára átveve a határoni parancsnokságot. Arkelet a bécsi börzén bov. 30. 29. 30. 29. 80. 29. 5% austr. értékb. . . ..--68.­Loyd...................... --.--288.­5% nemzeti kölcsön 78 30 78.30 Pesti lánczhid . —.--280.— 5% metalliques 72.30 72.30 Északi vasút—--193 90 4%% „ • •--.--64.— Államvasut . . . --.--271 20 5% magy. földt. köt. . --71.­-Nyug. vasút . . --.---174 60 1834-ki állampapírok .. --.--.340 Béli . . . — .--117.50 1839-ki „ . . .--118 50 Tiszai „ . --.--105.— 1854-ki “ 4%-es .• --.--112.75 Pardubitzi . . . . --.--137.50 Comoi „ . . .--.--17 — Amsterdam 860 holl. f. 106 25 Hitelsorsjegy . . .—.--103.25 Augsburg 100 f. é. d. . 106.60106 25 4°­0 Dunagözh. sorsj. .— .--103 75 Frankfurt 100 f. d. é. —s--106 50 Hg Eszterházy „ 40 ftos’ — 82 50 Hamburg 100 m. h.. --.--93.25 Hg Salm „ 40 ftos --.--38 75 London 10 ft st. . . 124.15 124.— Hg Pálffy „ 40 ftos --.--36.50 Paris 100 franc . --49.25 Hg Clary „ 40 ftos --.--36 25 Bukarest oláh plasz. . --.-­--.-­Gr. St. Genois „ 40 ftos —B 87 — Konstantin. 100 tör. p. —r.—­­­B dai . 40 ftos 38 — Cs. koronás .... —._ 17.— Hg Windischgr.„20 ftos— 24 75 Cs. arany . . . 1* 5.87 5.84 Gr. Waldstein „ 20 ftos —.— 27.50 Napoleon .... --.--9.92 Keglevich. „ 10 ftos 14.75 Souverains d’or . --17.15 Nemzeti bank . 903.-904.— Friedrichsd’or . --._ 10.62 Hitelintéz. 200 f. a. é. .204 90204 90 Angol sovereigns . --.--12.45 Alsó-aust escomp.-bank— 683.— Cross császári . --10.15 Dunagőzhajózás . . 432. Ezüst........................ --.--124.— Színházi előadások, dec. 1. Nemzeti színház. „Fenn az ernyő nincsen kas." Vigjáték 5 felvonásban. Pestvárosi színház. „Einer von unsere Leute." Posse mit Gesang in 3 Akten. (Hr. Eduard W­e­i­s­t als Gaßt.) Megérkeztek nov. 28. Angol királyné szálloda. Pápa György kér. Belgrád. Fleischmann Imre kér. Mohács. Kralik Józs. kér. Baja. Hörner Fr. kér. Bécs. Pfeiffer Kár. kér. Sopron- Hiller Kár. kér. Obersohn Lip. kér. Elzák. Brdlik Ján. gyáros Podshatek. Emmerling E. mag. Szőregh. Pinkovita Józs. hiv. Csatolya. Schreyer D. jófsz. ig. N.-Sz.-Miklós. Tuczentaller S. jósz. ig. Orosháza. Igmándy Józs. hiv. Batonya. Suppan Fer. tenger, tiszt Sulina. Rech Gyula polgárm. Bécs. Purgly Ján. fldb. Tompa. Karger Titus báró cs. k. alezr. Triest. Nádor. Sz. Miklósy Pál fldb. Gömör. Horváth Otto kér. seg. Arad. Beré­­nyi Kné fldbnő. Haller Ani. kamar. N.­Szöllöp Radatzky F. cs. k alezr. Poli gr. cs. k. kapit. Becs. Lamezar T. báró cs. k. főhadnagy Olaszhon. Vadászkisrt. L­­atos Zs. fldb. Sz. Fehérvár. Szotér Ant mag. Szeged. Beniczky Ján. ügyv., Mudrony Ján. fldb. N. T.ny. Gostaki Fer. ker. Krajova. Ribay Fer. bérlő Pécs. Szerényi Anna udv. tan. neje B. Gyarmath. Csanády S. fldb. N. Kercki. Kurz György fldb. Paks. Strass J. kér. Krajova. Kappel K. cs. k. főhadn., Breesa Ant. cs. k. hadn. Eger. Tigris. Zanetti Gy. mérn. Pécs. Löwy Samu faker. Kecskemét. Spitzer Fölöp dohányt. Arad. Mihailovics J. kér. N. Becskerek. Klein D. V. gazd. Vu­­kovár. Atanaskovics M. mag. Bécs. Frankl S. kér. Miskolcz. Tuskó Ján. mére. T. Sz. Miklós. Weindl Józs. cs. k. járáeb. tan. Zombor. Andrássy Mária fldbnő Esztergom. Sebastiany Emilia cs. k. udv. titk. neje N. Kürtös. Hanstein báró cs. k. főhadn. Kecskemét. Arany sas Jurenak H. fldb. Szentes. Herczeg Ján. hiv. Hartyán. Kovács Zsigm. fldb. N. Kőrös. Tichy Al. könyvny. N. Várad. Gessner Mih. cs. k. jóv. orv. T. Szele. Belesznay Ján. hiv. Jász-Ladány. Pinthér D. fldb. N. Kőrös Ber­­náth Gedeon fldb. Mihályfalva. Petrovay Gábor fldb. Fegyvernek. Gallik S. ügyv. Vácz. Burian Pál mérn. Esztergom. Szalay György gazd. N. Kőrös. Mol­nár Ján. gazd N. Kőrös. Mocsáry Dán. fldb. Bocsát. Páris. Bloch J. vasuthiv. Bécs. Tiroler H. orv. Butyin. Pfersche Emma mag. Pozson. Madár Péter fldb. Udvari. Madár Sándor fldb. Udvari. Teitlbaum E. ker. Varsó. Müller Ján. vasuth. Bécs. Deutsch H. kér. Pozson. Rosenberg D. kér. Esztergom. Nikula Kár. cs. k. telekk. hiv. Eperjes. Mech­ner Ign. cs. k. fő­hadn. Bajts. Felelős szerkesztő : NÁDASKA­Y LAJOS. Meteorologiai észleletek Budán. Nov. 20. Btw&vizül&g: nov. 30. eBtve 4' 8' 0­0­0 fölött. 3 . 1 M N­y­ll| T3® go a JOB , J* 3 fa 1 | Ja 9 te 05 3 Para nyom. Par. von j L J& Ja fl f M »0 so a9fe Szelek iránya és ereje 0—201 1* P i ► g £ jO 3 2 1 * •c fc 90 fi 6 6. r. 338.59 -h 28 1.47195 10 DNy0— 2 6. d. 338.70 -f 1.0 1.65. 90 10 DK0— — 10 6. e 338.56+ 2­0 1.55 92 10 D0— — Köz. 338 62 K 1­9 1.56 92 10— — A lég azon tartalma 0—10. reg. 2 ó. 2 este 10 6. 2

Next