Budapesti Hírlap, 1859. december (285-309. szám)
1859-12-07 / 290. szám
1859. — 290. szám. Előfizetési árat Előfizetési árak austriai értékben. J VIDÉKRE. (Naponkint! postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. A Hivatalos Értesítő nélkül. . fr. kr. I , fr. kr. I fr. kr I , fr. kr. Egész évre 19 — Évnegyedre 5 50 1 Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 10 — Egy hónapra 2 10 | Fél évre 1 7 '— , | Egy hónapra 1 60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Egyes számára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr., nélkül . 10 „ BUDA Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. | , kr. « Egész évre 15 — Évnegyedre . 4, Pár évre 8 — | Egy hónapra 1' | iái értékben. TEN. .-j A Hivatalos ÉrtesitA nélkül. * ' fr. kr. | , fr. kr. ész évre 10 — | Évnegyedre 3 — 5 25 | Egy hónapra 1 26 évre (A házhozhordásért navorint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. SZERKESZTŐ HIVATAL: Barátok tere 7-ik szám 1-ső emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. ^-iVi^'-TfiTrOTii^-rimimliit ~i rmiinrijiiii Mliíiita és W BUDAPESTI HÍRLAP Igtátványok. Egy hatodhng&bos petitsor egyszeri beiktatásnál 8 uj krajczárjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 uj krajczárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beiktatási bélyegdij mindanmiszor 30ujkr Mindennemű hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. HIVATALOS NBSZ. cs. k. Apostoli Felsége I. évi nov. 30-ról kelt legfelsőbb határozatával a lembergi pénzügyi országos igazgatóságnál megürült pénzügyi országos igazgatói állomásra ministeri tanácsosi czimmel s ranggal s a rendszeresített járadékokkal Enninger Károly udvari tanácsost, a pozsoni pénzügyi országos igazgatósági osztály főnökét, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége Schönbrunnból, f. évi nov. 27-től kelt legfelsőbb határozatával, Huszár Sándor főesperest , unghvári városi lelkészt, tomaji czímzetes apáttá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 29-töl kelt legfelsőbb határozatával Neupauer Ferdinánd tudor udvari tanácsosnak a legfelsőbb törvényszéknél, az általa kért érdemlett nyugalomba helyeztetést megengedni s őt hűséggel s odaadással tett sokévi kitűnő szolgálatainak elismeréséül a Lipót-rend kiskeresztjével ditelengedés mellett legkegyelmesebben földiszkni méltóztatott. Kedden f. c. nov. 29-én adattak ki s küldettek szét a cs. k. budai egyetemi nyomdában a Magyarország számárai országos kormánylap első osztályának XXXVIII-ik s második osztályának XXI-ik darabjai, mind a német egyedüli mind az összes kettős kiadásokban. Az I-ső osztály XXXVIII-ik darabjának tartalma : 194. sz. Az igazság- és pénzügyiministeriumoknak, továbbá a legfőbb szájpellenőri hatóságnak 1859. October 20-kán kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a velenczei közigazgatási területet, Dalmátországot s a katonai határőrvidéket kivéve, a jegyzői levéltárak számára fizetendő illetékek beszedése és beszolgáltatása iránt. 195. sz A pénzügyi ministeriumnak 1859. October 20-kán kelt kibocsátványa, kihaló az általános vámkapcsolat minden koronaországaira, a kender-, ten- és répamagolajért, magalapokért, tisztított guttaperdaért, táblapapirosért és posztópréselő papirosért fizetendő vámok meghatározása tárgyában. 196. sz. A belügyi ministeriumnak 1859. October 27-kén kelt rendelete, melylyel a politikai hatóságok ügymenetének egyszerűsítését és gyorsítását tárgyszó nehány határozatok tétetnek közhírré. 197. sz. A belügyi ministeriumnak 1859. October 27-kén kelt rendelete, melylyel, a bünkönczök által fizetendő ápolási költség megtérítési összege, legközelebb a politikai országos kormányszékek felügyelete és vezérlete alatt álló büntető intézetekben, az első öt évre meghatároztatik. 198. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. oct. 29-kén kelt kibocsátványa, kihaló az általános vámterület koronaországaira, az alzheimi és mattighofeni áruellenőrségi és fogyasztási adóhivatalok megszüntetése iránt a riedi pénzügyi járásban. 199. sz. A kül-, bel-, pénzügyi és rendőri ministeriumoknak, továbbá a hadsereg főparancsnokságának 1859. oct. 30-kán kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, az utjegyek behozatala tárgyában. 200. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministeriumnak 1859. nov. 1-jén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a bányamivelére szükséges magán vaspályák tekintetébeni eljárás iránt, a kisajátítási jogra vonatkozólag, továbbá a megkivántató építési engedély megadása iránt. A 11-ik osztály XXI ik darabjának tartalma: 38. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság kassai osztályától 1859 ki oct. 20-káról, a kormányszékek által időnkint árszabályzandó gyógytestek árai iránt 39. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság soproni osztályának elnökségétől 1859-ki oct. 20 káról, a Moson vármegye volt házi pénztára ellen támasztott s jog útjára utasított magánkövetelések végett kirendelt I. birósági törvényszék iránt. 1859. dec. 3-n adattak ki s küldettek szét a cs. k. bécsi udvari s államnyomdában a birodalmi törvénylap LIX. s LX ik darabját. Az LIX-i darab tartalma : 213. sz. a. Austria s Francziaország közt 1859. nov. 10 n kötött szerződés mely Zürichben 1859 nov. 10-n íratott alá s a megerősítvényekben ugyanott 1859 nov. 21-n cseréltetett ki. 214. sz. a. az Austria, Francziaország, s Szardinia közt 1859 nov. 10-én kötött szerződés, mely Zürichben 1859 nov. 10-n íratott alá s a megerősívényekben ugyanott nov. 21-n cseréltetett ki. A LX-dik darab tartalma : 215. sz. alatt a bel- s igazságügyministeriumoknak 1859. nov. 11-től kelt s Magyar-, Horváth, s Tótországra, a szerbvajdaságra s a temesi bánságra nézve érvényes rendelete, az úrbéri törvényszékeknek a nemesi közbirtokok aránylagos szétosztása, s tagosításáról eljárása iránt. Egyszersmind azon darabokkal együtt adatott ki s küldetett szét a birodalmi törvénylap 1859 november hónapban megjelent darabjainak tartalom-jegyzéke is. MihIVATALOS RÉSZ. Pest, dec. 6. (Politikai ssesuale .) Ha a lapok jelenben a congressusban résztveendő diplomaták neveit köztik, hozzá kellene tenni, miszerint e közvélemény egyelőre csak gyanításon vagy legfölebb valószínűségen alapul, mert határzott tudomással e tárgyra nézve csak akkor fognak bírhatni, ha a kormányok a meghívási levelekre hivatalosan válaszolandnak. így tehát Palmerston Párisba menetele sem mondható még bizonyosnak, ámbár a „Times“ újra meg újra azt magyarázza, miszerint az öreg uron kívül senki sincs, aki Angliát a congressuson úgy , mint kell képviselhetné. A brit kabinet azonkívül még azon okból sem nevezte meg hivatalosan a maga küldöttjeit vagy inkább küldendőit, mert a meghívási levélre adandó válasza előtt meg akar ismerkedni azon körsürgönynyel, melyet Austria kibocsátott, és melyben Buoncompagni régenssége elleni tiltakozását megújítja. Csak nem akarjuk hinni, hogy Anglia még utolsó percben nehézséget akarna gördíteni a congressus egybelépése elé, miután úgyis, amint most utólag értesülünk, már előbb is mindent megkísértett, amiről tudta, hogy az egyezkedhetést nehezíti, és Austriát boszantja. Legeredetibb azon ellenjavaslata, melyet akkor tett, midőn Austria azt indítványozta, hogy a congressusba az elűzött fejedelmek is küldjenek képviselőket . Argia ezt nem csak visszavetette, hanem helyébe azt javasló, hogy Buoncompagni mint régens, egész „Középolaszhon“ számára nevezzen ki egy meghatalmazottat, ki ugyanazon jogokkal, mint Róma vagy Nápoly képviselői foglalna helyt az európai areopagban. Hanem úgy látszik, ezt mégis nagyon erősnek tartották a többiek. Buoncompagni követte nem jutand a congressusba, hanem Anglia javaslata legalább azt eredményezte, hogy már most a herczegek képviselői sem fognak oda eljutni. E példából tanulhatni, miszerint mindig jó, ha az either lehető legtöbbet követel, mert a semper aliquid baeret ! Hogy Szardiniát Gavoni gróf fogná képviselni, már tegnap jelentettük : az „Opinione“ — állítólag félhivatalos lap — megcáfolja azon kifogásokat, mik e választás ellen tétezhetnének és Párisból azt írják, hogy Napóleon császár Gavonn kineveztetését nem fogja ellenezni. Már pedig, ha Dabormida a mostani szárd külügyminister, ekként mellőztetnék, nem valószínű, hogy tárczáját a congressuson túl megtartaná, és akkor alkalmasint Cavour gróf fog ismét teljes pompával a turini „foreigne-office“ba bevonulni, megerősítéséül a békeszerződés azon pontjának, mely a békét „örökké tartónak“ állítja. A római hivatalos lap oly czikket hoz, mely az ígért reformok körét és értékét tetemesen csökkenti és általában úgy látszik, mintha Garibaldi visszalépése óta a szentszék engedékenysége ismét apadóban lenne. Szintúgy másfelől megerősítik azon hírt is, miszerint ő szentsége követet küldeni ugyan a congressusba, de annak első teendője az lesz, hogy az egyházi birodalom integritásáért kezességet kívánjon, különben pedig a gyűlést odahagyja. Középolaszhonban sincsenek még legyőzve azon viszályok, mikről tegnap szóltunk és Ricasoli képen most érkezett Turinba,hogy a szárd kormánynyal egyenes alkudozás útján rendezze a régensség ügyét. Ricasoli egyszerűen ezt mondja: ha Buoncompagni Szardinia képviselője gyanánt jó, akkor azt ki kell mondani; ha pedig ily meghatalmazás nélkül akarna jöni, akkor épen nem fogadhatjuk el! — Igaza van! Hanem hagyjuk egy perezre az olasz kérdést és pillantsunk oly ügyre, mely hajdan nagyon érdekelte a politikai világot, hanem most miként a megunt és elhagyatott szerető , alig futólag vonja magára pillantásainkat. A Dunafejedelemségekben, miként már jelentettük, alkotmány készült; német lapok közleményei szerint ezen alkotmányterv elég szabadelvűnek látszott, hanem most, midőn a részletekkel is megismerkedtünk, ellenkező nézeten vagyunk. A foksányi központi bizottmány, mely amaz alkotmányterv szerzője, és jobbadán gazdag földesurakból áll, mindenről gondoskodott, csak néhány csekélységről nem, milyen a községek szabad alapon szervezése, a parasztoknak megszabadítása, stb. ellenben részletesen meghatározta mindazt, ami a bojárok érdekének szolgál. A nemzet szabadabbelvü része azonban azzal vigasztalja magát, miszerint úgyis csak Írott malasit (?) fog maradni és hogy a keleti kérdés alapos rendeztetése oly közel jövőben várható, miszerint a bojárok dolgozata soha a puszta tervezet határain túl nem fog emelkedni. Belgrád, dec. 3. (K U 1önfélék.) Egy idő óta némi szélcsend állott be politikai tengerünkön, s már több napja, hogy nem adta elő magát tárgy, mely levelezői rolsamnak foglalkozást nyújthatott volna. Keringenek ugyan minden szélcsend mellett is különféle hírek, melyeknek hitelességéről azonban nem igen volnék hajlandó magamra vállalni a felelősséget, s ha azokat mindamellett ide igtatom, azon körülmény indít rá, miszerint azokat meglehetősen biztos forrásból merítettem. Mindenesetre legnevezetesebb volna azon hít, ha csakugyan valósulna, miszerint Mo ség és a tanács elnöke Mihajlovics Sztefcso közt kiütöttek volna az egyenetlenkedések. Az utóbb nevezett hír szerint azon párthoz tartozik, amelyet én már korábban Mihály herczegellenes pártnak czímeztem , s melynek a „Szrbszke Novine“ mostani szerkesztőjén kívül legkiválóbb tagjai Sztamenkovits volt multévi szkapszinár s most tanácsnok, Gruits és Jankov its. A tanács elnöke Milos herczeget mindenképen rávenni törekedett egy törvény szentesítésére, melynek czélja a mostani perrendtartást, s igazságkiszolgáltatást alapjaiban megváltoztatni, egy zavarteljes szóbeli eljárást behozni a mostani helyett, amely csak annyiban írásbeli, a mennyiben a perlekedők jegyzőkönyvileg fölvétetnek, s élő szavakkal előadott vedveik följegyeztetnek. Ugy látszik, hogy némelyek figyelmeztették Milos herczeget a kiadandó törvény igen számos hiányaira, a fejedelem alaposaknak találta a figyelmeztetéseket s ezért vonakodik az új törvénynek szentesítését megadni. A tanács elnöke e vonakodás miatt nagyon megharagudott, Milos herczeget a jezsuitákra utasító, (igy nevezik e pártbeli emberek azokat, a kik velük egyet nem értve a törvényesség s józan elöhaladás mellett küzdenek) ám éljen hát azok tanácsával, ha övét megveti. Ha értesítésem nem csal, Ivanovics Mihály herczegnél is volt panaszkodni a történtek miatt; de a herczeg hidegen fogadta öt és több ferde tanácsait, melyekkel Milos herczegnek eddig szolgált, szemére lobbantotta. Általában Mihály herczeg azon személyiség Szerbiában, a ki utóljára mindnyájok óhajtásainak központjává fog válni s a ki legtökéletesebben fogja a nemzet kivánatait s a józanok reményeit teljesíthetni. Az említett egyenetlenségen kívül némileg fontos azon hit is, mely szerint utolsó napokban néhány embert befogtak volna. Mi legyen az oka befogatásuknak, nem tudni, s csak hallomás után bikik felőlük, mikép azon gyanúban volnának, miszerint a most Oláhországban tartózkodó gazdag Kopetou Misóval némely tiltott összeköttetésben állottak. Én azonban azt hiszem, az egész hir kósza mendemondán alapul, s ha valaki befogatott is, az vagy más okból történt, vagy pedig oly üres gyanúból, mely igaztalannak bizonyuland be. Azonban — vederemo. Az utolsó időkben némi bajba jutottak mindazok, kik az állampénztárnak adósai, mivel legközelebb szigorúan meghagyatott nekik, hogy adósságaikat bizonyos határidő alatt okvetlenül fizessék le. Ha a kormány e rendelete végrehajtásánál szorosan meg talál maradni, számos ház és földtelek igen csekély áron lesz szerezhető Szerbiában, mert a mostani zavaros körülmények miatt a jószágok ára igenigen csökkent. Jankovits, az ismeretes szkapszinár, két hónapra elutazott. Némelyek a mostani körülmények befolyása alatt ez eltávozást is annak jeléül tekintik, hogy pártjának dolgai rész lábon állanak. Ő elutazása okául betegséget mondott. — Popovits, a Szrbszke Novine volt szerkesztője, a nélkül, hogy el volna ítélve, még mindig házi fogságban van. Az ellene indított per pedig — első stádiumában stagnál. Pest, dec. 6. (Budapesti evang. mesterlegényegylet.) Tegnap este 8 órakor tartotta a budapesti ev. mesterlegényegylet az ev. iskolai nagyteremben fölvézetési közgyűlését. A zsenge egylet ez alkalommal mintegy 20 taggal szaporodott az iparos segédek különféle osztályától. Az ifjúság egyezményes énekkel kezdte a gyűlés megnyitását, erre Lang főesperes úrnak, mint az egyesület elnökének buzgó imája, következett, majd elnök úr az alapszabályokat ismertette főbb pontjaikban s intette az ifjúságot az iparos és erkölcsi miveltségének gyarapítására szolgáló társulathoz buzgó csatlakozásra. Ezt Lambert úrnak, az „Anker“ czímű életbiztosító társulat pesti főügynökének, mint az egyesület pártfogó tagjai egyikének fölolvasása következő érdekes tárgyról: „Az isteni szikra az emberben.“ A mai előadás német nyelven tartatott. Hasonló közgyűlések tartatnak az egyletben minden hónap első hétfőjén estve, és pedig egyik hétfőn magyar, másikon német nyelven. E szerint a legközelebbi közgyűlés napján január 2-kán az előadás magyar nyelven fog tartatni. E havi főelőadásokon kívül naponként vannak az egyletnek az esteli órákban tangyakorlatai, melyeken az ifjak természetrajzban, történelemben, számtanban stb. vesznek oktatást részint magyar, résszint német nyelven, majd hasznos könyvek , lapok nyilvános felolvasásával foglalkoznak. A külföld nagyobb városaiban az ily mesterlegénytársulatok általában divatoznak, s hatásukat a fiatalságnak sok elsikamlástól megvédésére, mi a szülei felügyelettől többnyire távol eső igen vegyes miveltségű s erkölcsszilárdságu ifjúságon igen könnyen megesik, tagadatlanul szép mértékben gyakorolják. Pesten szintén két ily társulatot látunk már életben, t. i. a már negyedik év óta fönnálló kath. legényegylet, és e zsenge egyletezet. Mindkettő az egyházi elöljáróság buzgóságának köszöni keletkezését. Alapos reményünk van, hogy rövid időn egy ref. mesterlegényegylet keletkezését is megérjük. Mindenesetre örvendetes s iparunk fölvirágozhatására is igen üdvös hatást ígérő az ifjúság közt e mozgalom s kívánatos, hogy az minél előbb oly eredményt mutathasson föl, mely a mestereket is ez egyletek tömeges pártolására buzdítsa. Fülek, nov. 30. (Szőlödézma váltság egyenként). Feleletül azon, a különféle lapokban is már több ízben fölmerült kérdésre, ha váljon a szőlödézma egyenkint megváltható-e vagy sem, van szerencsém némi gyakorlati adattal felelni. Ezt illetőleg az 1853 márt. 2. nyiltparancs 12 §-sa világosan azt mondja, hogy : A megválthatóknak nyilvánított tartozások megváltásának csak akkor van helye, ha az a járandósághoz jogosítottak által, vagy az ugyanazon jogosított irányában egy községben lekötelezettek mindnyája vagy legalább ezek nagyobb része által az ugyanazon egynemű földektől tartozásokra nézve kéretik. E szerint törvényesen egyes dézmakötelesnek nincs ugyan jogában földesurától a dézmamegváltást követelni, sem a földesur egyes dézmáját ugyanarra nem szoríthatja, hanem az eljárásnak csak a többséggel és az egy helyen egy földesúr alá tartozó dézmások összege ellen kell intéztetni. És ez valóban igen gyakorta visszatartja az előre törekvő szőlőmivest, mert a tömeget vajmi nehéz egy kalap alá vonni. Annál nagyobb kitüntetést érdemelnek annálfogva az oly birtokosok, kik egyenként is szivükön hordván a nép boldogulását s készek a váltságot dézmásaiknak egyenkint is megengedni. Hasonló példát hozhatok föl gróf Berchtold Antal ő mgának a legközelebbi szüret alkalmával tett eljárásában. Gróf Berchtold Antal Fülek egyik főbirtokosa az October utólsó felén történt szüret alkalmával meglátogatván birtokát, saját maga buzdítólag lépett föl, hogy dézmásait a váltságnak tömegesen eszközlésére bírja; mivel azonban ez nem sikerült, mindazoknak, kik az iráni hajlamukat és kívánságukat nyilvánították, egyenként engedett váltságot és ily után csakugyan az egyességet néhányan megkötötték. Azon reményt fejezem ki, hogy ez eljárás megtenni a maga jó gyümölcsét s a most már szabad szőlőbirtokosok kényelmének s előmenetelének látása, a még hátramaradtakat is rövid időn egyességre vezetendi. Szerda, december 7. I Napi újdonságok. * Ő CS. k. Apostoli Felsége f. évi november 8-ki legmagasb határozatával Gr az orsz. főváros szegényeket gyámolító főegyesületének a kért engedélyt egy sorsjátékkal egybekötött 50,000 ftnyi kölcsönre, melyből egy új cirkus fog épülni, legkegyelmesebben megadni méltóztatott. * Fűherczeg Főkormányzó Ura császári Fensége a nemzeti színház előadásait „Hunyady László" eredeti operában, és a „Csikós" czimű népszínműben, szombaton és vasárnap ismét magas látogatásával tisztelé meg. * Tudományos füzetek. Az „Uj Magyar Muzeum" IX ik vagy is septemberi füzete következő tartalommal jelent meg Szilágyi Sándortól : egy névtelen naplója a XVII dik századból s az 1690-ki keresztény szigeti országgyűlés. Gr. Kemény Józseftől: Történelmi adatok. Frölich Dávid és némely egykorúinak emlékezete 1639-ből Első Rákóczy György születése. Dobó István és Ferencz és Lorántfi Mihály és Zsuzsánna emlékezetük. Magyarország siralmas állapota 1641-ben. Bedegi Nyári