Budapesti Hírlap, 1859. december (285-309. szám)

1859-12-07 / 290. szám

1859. — 290. szám. Előfizetési árat Előfizetési árak austriai értékben. J VIDÉKRE. (Naponkint! postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt.­­ A Hivatalos Értesítő nélkül. . fr. kr. I , fr. kr. I fr. kr I , fr. kr. Egész évre 19 —­­ Évnegyedre 5 50 1 Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 10 —­­ Egy hónapra 2 10 | Fél évre 1 7 '— , | Egy hónapra 1 60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Egyes szám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr.­­, nélkül . 10 „ BUD­­A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. | , kr. « Egész évre 15 — Évnegyedre . 4, Pár évre 8 — | Egy hónapra 1' | iái értékben. TEN. .-j A Hivatalos ÉrtesitA nélkül. * ' fr. kr. | , fr. kr. ész évre 10 — | Évnegyedre 3 — 5 25 | Egy hónapra 1 26 évre (A házhozhordásért navo­rint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. SZERKESZTŐ HIVATAL: Barátok tere 7-ik szám 1-ső emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föl­d­­szint. ^-iVi^'-TfiTrOTii^-rimimliit ~i rmiinrijiiii Mliíiita és W BUDAPESTI HÍRLAP Igtátványok. Egy hatodhng&bos petitsor egyszeri beiktatásnál 8 uj krajczárjával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 uj krajczárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­iktatási bélyegdij mindanm­iszor 30ujkr Mindennemű hirdetések a kiadó­hivatal­ban vétetnek föl A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. HIVATALOS N­BSZ.­ ­ cs. k. Apostoli Felsége I. évi nov. 30-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatával a lembergi pénzügyi országos igazgatóságnál megürült pénzügyi országos igazgatói állomásra ministeri tanácsosi czimmel s ranggal s a rendszeresített járadékokkal E­n­n­i­n­g­e­r Károly ud­vari tanácsost, a pozsoni pénzügyi országos igazgatósági osztály főnö­két, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége Schönbrunnból, f. évi nov. 27-től kelt legfelsőbb határozatával, Huszár Sándor főesperest , unghvári vá­rosi lelkészt, tomaji czímzetes apáttá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 29-töl kelt legfelsőbb ha­tározatával Neupauer Ferdinánd tudor udvari tanácsosnak a leg­felsőbb törvényszéknél, az általa kért érdemlett nyugalomba helyez­tetést megengedni s őt hűséggel s odaadással tett sokévi kitűnő szol­gálatainak elismeréséül a Lipót-rend kiskeresztjével ditelengedés mellett legkegyelmesebben földiszk­ni méltóztatott. Kedden f. c. nov. 29-én adattak ki s küldettek szét a cs. k. budai egye­­tem­i nyomdában a Magyarország számárai országos kormány­lap első osztá­­lyának XXXVIII-ik s második osztályának XXI-ik darabjai, mind a német egyedüli mind az összes kettős kiadásokban. Az I-ső osztály XXXVIII-ik darabjának tartalma : 194. sz. Az igazság- és pénzügyiministeriumoknak, továbbá a legfőbb szájpellen­őri hatóságnak 1859. October 20-kán kelt rendelete, kiható minden ko­­ron­aországokra, a velenczei közigazgatási területet, Dalmátországot s a katonai határőrvidéket kivéve, a jegyzői levéltárak számára fizetendő illetékek besze­dése és beszolgáltatása iránt. 195. sz A pénzügyi ministeriumnak 1859. October 20-kán kelt kibocsát­­ványa, kihaló az általános vámkapcsolat minden koronaországaira, a kender-, ten- és répamagolajért, magalapokért, tisztított guttaperd­aért, táblapapirosért és posztópréselő papirosért fizetendő vámok meghatározása tárgyában. 196. sz. A belügyi ministeriumnak 1859. October 27-kén kelt rendelete, melylyel a politikai hatóságok ügymenetének egyszerűsítését és gyorsítását tár­gyszó nehány határozatok tétetnek közhírré. 197. sz. A belügyi ministeriumnak 1859. October 27-kén kelt rendelete, melylyel, a bünkönczök által fizetendő ápolási költség megtérítési összege, leg­közelebb a politikai országos kormányszékek felügyelete és vezérlete alatt álló büntető intézetekben, az első öt évre meghatároztatik. 198. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. oct. 29-kén kelt kibocsátványa, kihaló az általános vámterület koronaországaira, az alzheimi és mattighofeni áruellenőrségi és fogyasztási adóhivatalok­ megszüntetése iránt a riedi pénzügyi járásban. 199. sz. A kü­l-, bel-, pénzügyi és rendőri ministeriumoknak, továbbá a hadsereg főparancsnokságának 1859. oct. 30-kán kelt rendelete, kihat­ó minden koronaországokra, az utjegyek behozatala tárgyában. 200. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministeriumnak 1859. nov. 1-jén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a bányamivelére szükséges magán vaspályák tekintetébeni eljárás iránt, a kisa­játítási jogra vonatkozólag, továbbá a megkivántató építési engedély meg­adása iránt. A 11-ik osztály XXI ik darabjának tartalma: 38. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság kassai osztályától 1859 ki oct. 20-káról, a kormányszékek által időnkint árszabályzandó gyógytestek árai iránt 39. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság soproni osztályának elnökségétől 1859-ki oct. 20 káról, a Moson vármegye volt házi pénztára ellen támasztott s jog útjára utasított magánkövetelések végett kirendelt I. birósági törvény­szék iránt. 1859. dec. 3-n adattak ki s küldettek szét a cs. k. bécsi udvari­ s állam­nyomdában a birodalmi törvénylap LIX. s LX ik darabját. Az LIX-i darab tartalma : 213. sz. a. Austria s Francziaország közt 1859. nov. 10 n kötött szerződés mely Zürichben 1859 nov. 10-n íratott alá s a megerősítvényekben ugyanott 1859 nov. 21-n cseréltetett ki. 214. sz. a. az Austria, Francziaország, s Szardinia közt 1859 nov. 10-én kötött szerződés, mely Zürichben 1859 nov. 10-n íratott alá s a megerősívények­­ben ugyanott nov. 21-n cseréltetett ki. A LX-dik darab tartalma : 215. sz. alatt a bel- s igazságügyministeriumoknak 1859. nov. 11-től kelt s Magyar-, Horváth, s Tótországra, a szerbvajdaságra s a temesi bánságra nézve érvényes rendelete, az úrbéri törvényszékeknek a nemesi közbirtokok arányla­­gos szétosztása, s tagosításáról­ eljárása iránt. Egyszersmind azon darabokkal együtt adatott ki s küldetett szét a biro­dalmi törvénylap 1859 november hónapban megjelent darabjainak tar­talom-jegyzéke is. MihIVATALOS RÉSZ. Pest, dec. 6.­­ (Politikai ssesuale .) Ha a lapok jelenben a congressusban résztveendő diplomaták neveit köztik, hozzá kellene tenni, miszerint e közvélemény egyelőre csak gyanításon vagy legfölebb valószínűsé­gen alapul, mert határzott tudomással e tárgyra nézve csak akkor fognak bírhatni, ha a kormányok a meghívási levelekre hivatalosan válaszolandnak. így tehát Palmerston Párisba menetele sem mondható még bizonyosnak, ámbár a „Times“ újra meg újra azt magyarázza, mi­szerint az öreg uron kívül senki sincs, a­ki Angliát a congressuson úgy , mint kell képviselhetné. A brit kabinet­­ azonkívül még azon okból sem nevezte meg hivatalosan a maga küldöttjeit vagy inkább küldendőit, mert a meghívási levélre adandó válasza előtt meg akar ismerkedni azon körsürgönynyel, melyet Austria kibocsátott, és melyben Buoncompagni régenssége elleni tiltakozását megújítja. Csak nem akarjuk hinni, hogy Anglia még utolsó perc­ben nehézséget akarna gördíteni a congressus egybelépése elé, miután úgyis, a­mint most utólag értesülünk, már előbb is mindent megkísértett, a­miről tudta, hogy az egyezkedhetést nehezíti, és­­ Austriát boszantja. Legerede­tibb azon ellenj­avaslata, melyet akkor tett, midőn Austria azt indítvá­nyozta, hogy a congressusba az elűzött fejedelmek is küldjenek kép­viselőket . Argia ezt nem csak visszavetette, hanem helyébe azt ja­vasló, hogy Buoncompagni mint régens, egész „Középolaszhon“ szá­mára nevezzen ki egy meghatalmazottat, ki ugyanazon jogokkal, mint Róma vagy Nápoly képviselői foglalna helyt az európai areopag­ban. Hanem úgy látszik, ezt mégis nagyon erősnek tartották a többiek. Buoncompagni követte nem jutand a congressusba, hanem Anglia javaslata legalább azt eredményezte, hogy már most a herczegek képviselői sem fognak oda eljutni. E példából tanulhatni, miszerint mindig jó, ha az either lehető legtöbbet követel, mert a semper ali­­quid baeret ! Hogy Szardiniát Gavoni gróf fogná képviselni, már tegnap je­lentettük : az „Opinione“ — állítólag félhivatalos lap — megc­áfolja azon kifogásokat, mik e választás ellen tétezhetnének és Párisból azt írják, hogy Napóleon császár Gavonn kineveztetését nem fogja elle­nezni. Már pedig, ha Dabormida a mostani szárd külügyminister, ekként mellőztetnék, nem valószínű, hogy tárczáját a congressuson túl megtartaná, és akkor alkalmasint Cavour gróf fog ismét teljes pompával a turini „foreigne-office“ba bevonulni, megerősítéséül a békeszerződés azon pontjának, mely a békét „örökké tartónak“ állítja. A római hivatalos lap oly czikket hoz, mely az ígért reformok körét és értékét tetemesen csökkenti és általában úgy látszik, mintha Garibaldi visszalépése óta a szentszék engedékenysége ismét apadó­ban lenne. Szintúgy másfelől megerősítik azon hírt is, miszerint ő szentsége követet kü­ldeni ugyan a congressusba, de annak első teen­dője az lesz, hogy az egyházi birodalom integritásáért kezességet kí­vánjon, különben pedig a gyűlést odahagyja. Középolaszhonban sincse­nek még legyőzve azon viszályok, mikről tegnap szóltunk és Ricasoli k­­épen most érkezett Turinba,hogy a szárd kormánynyal­ egyenes alkudo­zás útján rendezze a régensség ügyét. Ricasoli egyszerűen ezt mondja: ha Buoncompagni Szardinia képviselője gyanánt jó, akkor azt ki kell mondani; ha pedig ily meghatalmazás nélkül akarna jöni, akkor épen nem fogadhatjuk el! — Igaza van! Hanem hagyjuk egy perezre az olasz kérdést és pillantsunk oly ügyre, mely hajdan nagyon érdekelte a politikai világot, hanem most miként a megunt és elhagyatott szerető , alig futólag vonja magára pillantásainkat. A Dunafejedelemségekben, miként már jelentettük, alkotmány készült; német lapok közleményei szerint ezen alkot­mányterv elég szabadelvűnek látszott, hanem most, midőn a részle­tekkel is megismerkedtünk, ellenkező nézeten vagyunk. A foksányi központi bizottmány, mely amaz alkotmányterv szerzője, és jobbadán gazdag földesurakból áll, mindenről gondoskodott, csak néhány cse­kélységről nem, milyen a községek szabad alapon­ szervezése, a parasztoknak megszabadítása, stb. ellenben részletesen megha­tározta mind­azt, a­mi a bojárok érdekének szolgál. A nem­zet szabadabbelvü része azonban azzal vigasztalja magát, mi­szerint úgyis csak Írott malasit (?) fog maradni és hogy a keleti kér­dés alapos rendeztetése oly közel jövőben várható, miszerint a bojá­rok dolgozata soha a puszta tervezet határain túl nem fog emelkedni. Belgrád, dec. 3.­­ (K U 1­ö­n­f­é­l­é­k.) Egy idő óta némi szélcsend állott be politikai tengerünkön, s már több napja, hogy nem adta elő magát tárgy, mely levelezői rolsamnak foglalkozást nyújthatott volna. Ke­ringenek ugyan minden szélcsend mellett is különféle hírek, melyek­nek hitelességéről azonban nem igen volnék hajlandó magamra vál­lalni a felelősséget, s ha azokat mindamellett ide igtatom, azon körül­mény indít rá, miszerint azokat meglehetősen biztos forrásból merí­tettem. Minden­esetre legnevezetesebb volna azon hít, ha csakugyan valósulna, miszerint M­­­­­o s­ég és a tanács elnöke Mihajlovics Sztefcso közt kiütöttek volna az egyenetlenkedések. Az utóbb neve­zett hír szerint azon párthoz tartozik, a­melyet én már korábban Mi­hály herczegellenes pártnak czímeztem , s melynek a „Szrbszke No­vine“ mostani szerkesztőjén kívül legkiválóbb tagjai Sztamenko­­vits volt multévi szkapszinár s most tanácsnok, Gruits és Jan­ko­v i­t­s. A tanács elnöke Milos herczeget mindenképen rávenni törekedett egy törvény szentesítésére, melynek czélja a mostani per­­rendtartást, s igazságkiszolgáltatást alapjaiban megváltoztatni, egy zavarteljes szóbeli eljárást behozni a mostani helyett, a­mely csak annyiban írásbeli, a mennyiben a perlekedők jegyzőkönyvileg fölvé­tetnek, s élő szavakkal előadott vedveik följegyeztetnek. Ugy látszik, hogy némelyek figyelmeztették Milos herczeget a kiadandó törvény igen számos hiányaira, a fejedelem alaposaknak találta a figyelmez­tetéseket s ezért vonakodik az új törvénynek szentesítését megadni. A tanács elnöke e vonakodás miatt nagyon megharagudott, Milos herczeget a jezsuitákra utasító, (igy nevezik e pártbeli emberek azo­kat, a kik velük egyet nem értve a törvényesség s józan elöhaladás mellett küzdenek) ám éljen hát azok tanácsával, ha övét megveti. Ha értesítésem nem csal, Ivanovics Mihály herczegnél is volt panasz­kodni a történtek miatt; de a herczeg hidegen fogadta öt és több ferde tanácsait, melyekkel Milos herczegnek eddig szolgált, szemére lob­­bantotta. Általában Mihály herczeg azon személyiség Szerbiában, a ki utóljára mindnyájok óhajtásainak központjává fog válni s a ki legtökéletesebben fogja a nemzet kivánatait s a józanok reményeit teljesíthetni. Az említett egyenetlenségen kívül némileg fontos azon hit is, mely szerint utolsó napokban néhány embert befogtak volna. Mi le­gyen az oka befogatásuknak, nem tudni, s csak hallomás után bik­ik felőlük, mikép azon gyanúban volnának, miszerint a most Oláhor­­szágban tartózkodó gazdag Kopetou Misóval némely tiltott összeköt­tetésben állottak. Én azonban azt hiszem, az egész hir kósza mende­mondán alapul, s ha valaki befogatott is, az vagy más okból történt, vagy pedig oly üres gyanúból, mely igaztalannak bizonyuland be. Azonban — vederemo. Az utolsó időkben némi bajba jutottak mindazok, kik az állam­­pénztárnak adósai, mivel legközelebb szigorúan meghagyatott nekik, hogy adósságaikat bizonyos határidő alatt okvetlenül fizessék le. Ha a kormány e rendelete végrehajtásánál szorosan meg talál maradni, számos ház és földtelek igen csekély áron lesz szerezhető Szerbiában, mert a mostani zavaros körülmények miatt a jószágok ára igenigen csökkent. Jankovits, az ismeretes szkapszinár, két hónapra elutazott. Né­melyek a mostani körülmények befolyása alatt ez eltávozást is annak jeléül tekintik, hogy pártjának dolgai rész lábon állanak. Ő eluta­zása okául betegséget mondott. — Popovits, a Szrbszke Novine volt szerkesztője, a nélkül, hogy el volna ítélve, még mindig házi fogság­ban van. Az ellene indított per pedig — első stádiumában stagnál. Pest, dec. 6. (Budapesti evang. mesterlegényegylet.) Tegnap est­e 8 órakor tartotta a budapesti ev. mesterlegényegylet az ev. is­kolai nagyteremben fölvézetési közgyűlését. A zsenge egylet ez alka­lommal mintegy 20 taggal szaporodott az iparos segédek különféle osztályát­ól. Az ifjúság egyezményes énekkel kezdte a gyűlés meg­nyitását, erre Lang főesperes úrnak, mint az egyesület elnökének buzgó imája, következett, majd elnök úr az alapszabályokat ismertette főbb pontjaikban s intette az ifjúságot az iparos és erkölcsi miveltsé­­gének gyarapítására szolgáló társulathoz buzgó csatlakozásra. Ezt Lambert úrnak, az „Anker“ czímű életbiztosító társulat pesti főügy­nökének, mint az egyesület pártfogó tagjai egyikének fölolvasása kö­vetkező érdekes tárgyról: „Az isteni szikra az emberben.“ A mai előadás német nyelven tartatott. Hasonló közgyűlések tartatnak az egyletben minden hónap első hétfőjén estve, és pedig egyik hétfőn magyar, másikon német nyelven. E szerint a legköze­lebbi közgyűlés napján január 2-kán az előadás magyar nyelven fog tartatni. E havi főelőadásokon kívül naponként vannak az egyletnek az esteli órákban tangyakorlatai, melyeken az ifjak természetrajzban, történelemben, számtanban stb. vesznek oktatást részint magyar, rés­szint német nyelven, majd hasznos könyvek , lapok nyilvános felol­vasásával foglalkoznak. A külföld nagyobb városaiban az ily mesterlegénytársulatok általában divatoznak, s hatásukat a fiatalságnak sok elsikamlástól megvédésére, mi a szülei felügyelettől többnyire távol eső igen ve­gyes miveltségű­ s erkölcsszilárdságu ifjúságon igen könnyen meg­esik, tagad­atlanul szép mértékben gyakorolják. Pesten szintén két ily társulatot látunk már életben, t. i. a már negyedik év óta fönnálló kath. legényegylet, és e zsenge egyletezet. Mindkettő az egyházi elöl­járóság buzgóságának köszöni keletkezését. Alapos reményünk van, hogy rövid időn egy ref. mesterlegényegylet keletkezését is megérjük. Mindenesetre örvendetes s iparunk fölvirágozhatására is igen üd­vös hatást ígérő az ifjúság közt e mozgalom s kívánatos, hogy az mi­nél előbb oly eredményt mutathasson föl, mely a mestereket is ez egyletek tömeges pártolására buzdítsa. Fülek, nov. 30. (Szőlödézma váltság egyenként). Feleletül azon, a különféle lapokban is már több ízben fölmerült kérdésre, ha váljon a szőlödézma egyenkint megváltható-e vagy sem, van szerencsém némi gyakorlati adattal felelni. Ezt illetőleg az 1853 márt. 2. nyiltparancs 12 §-sa világosan azt mondja, hogy : A megválthatóknak nyilvánított tartozások megváltásának csak akkor van helye, ha az a járandósághoz jogosítottak által, vagy az ugyanazon jogosított irányában egy községben lekötelezettek mindnyája vagy legalább ezek nagyobb része által az ugyanazon egynemű földektől­ tartozásokra nézve kéretik. E szerint törvényesen egyes dézmakötelesnek nincs ugyan jogá­ban földesurától a dézmamegváltást követelni, sem a földesur egyes dézmáját ugyanarra nem szoríthatja, hanem az eljárásnak csak a többséggel és az egy helyen egy földesúr alá tartozó dézmások összege ellen kell intéztetni. És ez valóban igen gyakorta visszatartja az előre törekvő szőlő­­mivest, mert a tömeget vajmi nehéz egy kalap alá vonni. Annál nagyobb kitüntetést érdemelnek annálfogva az oly birto­kosok, kik egyenként is szivükön hordván a nép boldogulását s ké­szek a váltságot dézmásaiknak egyenkint is megengedni. Hasonló példát hozhatok föl gróf Berchtold Antal ő mgának a legközelebbi szüret alkalmával tett eljárásában. Gróf Berchtold Antal Fülek egyik főbirtokosa az October utólsó felén történt szüret alkalmával meglátogatván birtokát, saját maga buzdítólag lépett föl, hogy dézmásait a váltságnak tömegesen esz­közlésére bírja; mivel azonban ez nem sikerült, mindazoknak, kik az iráni hajlamukat és kívánságukat nyilvánították, egyenként engedett váltságot és ily után csakugyan az egyességet néhányan megkö­tötték. Azon reményt fejezem ki, hogy ez eljárás megtenni a maga jó gyümölcsét s a most már szabad szőlőbirtokosok kényelmének s elő­menetelének látása, a még hátramaradtakat is rövid időn egyességre vezetendi. Szerda, december 7. I Napi újdonságok. * Ő CS. k. Apostoli Felsége f. évi november 8-ki legmagasb határo­zatával G­r a­­­z orsz. főváros szegényeket gyámolító főegyesületének a kért engedélyt egy sorsjátékkal egybekötött 50,000 ftnyi kölcsönre, mely­ből egy új cirkus fog épülni, legkegyelmesebben megadni méltóztatott. * Fű­h­erczeg Főkorm­ányzó Ur­a császári Fensége a nemzeti színház előadásait „Hunyady László­" eredeti operában, és a „Csikós" czimű nép­színműben, szombaton és vasárnap ismét magas látogatásával tisztelé meg. * Tudományos füzetek. Az „U­j Magyar M­u­z­e­u­m" IX ik vagy is septemberi füzete következő tartalommal jelent meg Szilágyi Sán­dortól : egy névtelen naplója a XVII dik századból s az 1690-ki keresz­tény szigeti országgyűlés. Gr. K­e­m­é­n­y Józseftől: Történelmi adatok. Frölich Dávid és némely egykorúinak emlékezete 1639-ből Első Rákóczy György születése. Dobó István és Ferencz és Lorántfi Mihály és Zsuzsánna emlékezetük. Magyarország siralmas állapota 1641-ben. Bedegi Nyári

Next