Budapesti Hírlap, 1859. december (285-309. szám)

1859-12-08 / 291. szám

1859. — 291. szám. Előfizetési árak austriai értékben. buda­pesten. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — . ,­ fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr.­­ , fr. kr. Egész évre 10 — Évnegyedre . 3 — Fél évre 5 25­­ Egy hónapra 1 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 . SZERKESZTŐ-HIVATAL : Barátok tere 7-ik szám 1-ső emelet. Csütörtök, december 8. KIADÓ-HIVATAL: Bar­átok tere 7. szám föl­d­­szint BUDAPESTI HÍRLAPB­A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. I . ír. kr. Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 —­­ Egy hónapra 1­60 Vidéken bérmentes levelekben minden es. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beiktatásnál 8 ajkrajczárjával, kétszeri­­nél 7 és háromszorinál 6 uj krajczárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­­igtatási bélyegdíj mindan­i­­ezorSzujkr Mindennemű hirdetések a kiadó­hivatal­ban vétetnek föl A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. I . fr. kr. 19 — Évnegyedre 5 50 10 —­­ Egy hónapra 2 10 Egész évre Félév I évre HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 17-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával lovag Zm­akowski János zadarowiskoniuskai földbirto­kost, hasznos hazafias működésének elismeréséül, névszerint az általa, a galicziai királyság javára elhatározott ösztöndíj-alapítvány tekinte­téből a cs. k. austriai Lipótrend kiskeresztjével ditelengedés mellett legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége L­évi nov. 20-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatával frauensteini Frauenberger Ernő tanítót Felső- Austriában sokévi dicséretes alkalmaztatásának elismeréséül koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 28-ról kelt legfelsőbb ha­tározatával Peregő Péter írót a háború-korszak alatti különösen érdemteljes működésének elismeréséül a Ferencz József rend kiske­resztjével legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 24 től kelt legfelsőbb hatá­rozatával Kovács István udvari tanácsost a legfelsőbb törvényszék­nél a budai úrbéri főtörvényszék elnökévé legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 27-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával T­ü­r­k Lipót első osztályú pénzügyőrségi főbiztost Ungvárt sokévi igen hasznos szolgálatainak elismeréséül,koronás arany érdem­­kereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. 1859. dec. 3-s adattak ki s küldettek szót a cs. k. bécsi udvari­ s állam­nyomdában a birodalmi törvénylap LIX. s LX ik darabjai. Az LIX-i darab tartal­ma : 213. sz. a. Austria s Francziaország közt 1859. nov. 10 . kötött szerződés mely Zürichben 1859 nov. 10-n íratott alá s a megerősítvényekben ugyanott 1859 nov. 21-n cseréltetett ki. 214. sz. a az Austria, Francziaország, s Szardinia kött 1859 nov. 10-én kötött szerződés, mely Zürichben 1859 nov. 10-n íratott alá ■ a megerősítvények­­ben ugyanott n­ov. 21-n cseréltetett ki. A LX-dik -darab tartalma : 215. sz. alatt a bel-­­ igazságügyministeriumoknak 1859. nov. 11-től kelt s Magyar-, Horváth,­­ Tótországra, a szerbvajdaságra , a temesi bánságra nézve érvényes rendelete, az úrbéri törvényszékeknek a nemesi közbirtokok arányla­­gos szétosztása, s tagosításáról­ eljárása iránt.­­Egyszersmind azon darabokkal együtt adatott ki s küldetett szét a biro­dalmi törvénylap 1859 november hónapban megjelent darabjainak tar­talom-jegyzéke is. NEMHIVATALOS RÉSZ. Mint a „Wien. Zig“ jelenti, ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 6-án a délelőtt folytában, magánaudientiákat adni méltóztatott. Pest, dec. 7. # (Politikai szemle.) A most készülő congresszusnak egyik jellemző tulajdona az — a mennyiben t. i. annak, a mi még nem is létezik, tulajdonai lehetnek — hogy mindenünnen egyenlő bizal­matlansággal néznek eléje, és hogy, bármily ellenkezők is a nézetek és törekvések, senki sincs, ki a maga véleményének vagy kívánatai­­nak győzelmét remélni merné. Sőt, ha a mai híreknek hitelt adhatni, igen lényeges, bár egészen általános kérdésre nézve még mindig nagyon szétágazók a vélemények, főleg Orosz- és Angolország közt. Amaz előre se a restauráció, se a nép akaratának valósítására nem kötelezi magát, hanem azon elvet kívánja fölállíttatni, hogy a con­gressus ne csak „véleményező“ vagy „tanácsadó“ hatalommal bír­jon, hanem hogy jogában álljon, határozatait egyszersmind minden­­ kitelhető módon valósítani is. Anglia pedig épen ellenkezőleg csak­­ erkölcsi hatalmat akarna a congressusra ruházni, úgy, hogy ez­­ kimondaná ugyan, mit kíván Európa érdekében, mit nem , de minden erőszakos beavatkozástól tartózkodjék, bárkinek javára szolgálna is az eldöntés. Azt hittük, hogy e kényes kérdésen régen túl vannak. Ha a dolog nem így van, ha e tárgyban csakugyan még nem tudtak egyezkedni, akkor nem igen látjuk át, miként akarnák a congressust jan. 5-ben megnyitni. Ha tőlünk kérdené az olvasó, várjon mi, a két vélemény közöl melyiket tartjuk helyesebbnek, nagy zavarba jönnénk. Oroszországnak annyiban nincs igaza, a­mennyiben a congressus, miként már többször mondtuk, nem parlament s így a majoritás hatá­rozata nem föltétlenül kötelező. Ha tehát a congressus föltenné magá­ban, hogy a majoritás akaratát — mert a kisebbségéről még kevésbbé lehetne szó — erővel keresztülviszi, ez mindenesetre igazságtalan­ság a minoritás irányában. De ha Oroszország nézete megbukik, ha a congressus úgy, miként Anglia kívánja, csak határoz, de a határo­zat kivitelével nem bajlódik, akkor minek az egész értekezés és tanácskozás . Nem sokkal egyszerűbb lenne-e aztán a statusquo egy­szerű elismerése, mert az olaszok önkénytelen úgy sem változtatnak rajta, a congressusnak pedig Anglia nézetei szerint, erre szintén nem lenne joga, bár mit határozna is „elméletben ?“ ... Látnivaló, hogy korántsem csekélyszerű nehézség, vagy csak formabeli kérdés az, melylyel itt szemben állunk, hanem igen fontos elv körül forog a kér­dés, csakhogy mindenki tartózkodik, valódi nevén nevezni a dolgot; ezen elvkérdés pedig így hangzik: van-e joga az európai kormányoknak oly állapotot módosítani, mely valamely nemzet nyil­ván kimondott akaratával öszhangzólag jött létre? Végelemzésben tehát a legitimitási és népszuverainitási elv közti ellentét képezi az egész vita velejét és nem valószínű, hogy e vita oly könnyen és oly rövid idő alatt el fogna döntetni. A mostani osztrák vámrendszer, s az ellene intézett megtámadások. III. A­kik a fennálló vámtáblázat ellen agitálnak, magukat véd­­vámpártiaknak szeretik nevezni. Argumentumaik következő pontokra vonhatók össze. 1. A fiatal ipart mindaddig védeni kell, mig önmagában meg­­állhatásra jut. A védvám hasonló a gyermekjáró-kosárhoz, melyben az „iparcsecsemő“ járni tanul. 2. Ezen védvám különben csak arra szolgál, hogy a serdülő bel­ipar a már előhaladt külföldi vetélytárgyt utólérhesse. 3. Mikép alakíttassék pedig ezen vámvédlet, Francziaország példányszerű vámrendszere taníthat meg rá bennünket leghelye­sebben. E három argumentum viszonylagos igazságát csakugyan el *) A „Times“ szerint az angol ministérium csakugyan azt határozta, hogy An­gliát Cowley lord fogja képviselni. A mai szent ünnep miatt lapunk legközelebbi száma szombaton dec. 10-én jelenik meg. Természetesnek találjuk, hogy ezen ellentéttel szemben az angol diplomatáknak minden kedvük elment a congressusban résztvevőktől. Ha ők a maguk nézeteivel kisebbségben, maradnak, akkor utólag vagy ki kellene lépniük, és ekkor idejüket hiába pazarolták volna a tanácskozásra, vagy hallgatva bele kellene egyezniük az övékkel el­lenkező nézet érvényesítésébe; erről pedig a brit nép irányában a felelősséget nem merik magukra vállalni. Ha tehát az oroszhoz ha­sonló indítvány fogadtatik el, nem valószínű, hogy az angol minisze­­terek közöl valamelyik személyesen részt fogna venni a congressus­­ban,hanem e kitüntetést Cowley lordnak fogják átengedni.*) Ez irány­ban máris jellemző az, hogy a lapoknak, melyek tegnap még Pal­merston küldetése mellett buzogtak, ma egyszerre eszükbe jutott, hogy a brit kabinet főnökének, régi szokás szerint soha sem szabad a brit területen kívül tartózkodni, a­mi által Palmerston párisi utazása is meghiúsulna. Ezalatt nagy zajt üt a franczia császár kabinettitkárjának azon levele, melyet négy kandi liverpooli szatócshoz intézett, kik azon naiv kérdéssel fordultak Napóleonhoz: mondja meg nekik „anf Ehre“, hogy micsoda szándékkal viseltetik Anglia irányában. A válasz való­ban remek, finom gunyorral kiemeli, miszerint a kalmár urak egyfe­lől minden ok nélkül félnek a franczia császártól és mégis annyi bi­zalommal vannak iránta, hogy titkos gondolatainak nyilvánítását kí­vánják tőle. Természetes, hogy a levélben egyébiránt csak úgy foly a mézes szó, és hogy a császár békés indulata evangyeliom gyanánt hirdettetik, melyben csak az eretnekek nem hisznek. Mi részünkről hiszünk benne, de egészen más okokból, mint mivelhogy ő felsége a tekintetes liverpooli grémiumnak megüzente­ kell ismernünk. Viszonylagos igazságot mondjak, mert korán sincs még egészen eldöntve államtanilag, ha várjon az állam, midőn vala­mely iparágat meghonosítni czéloz, nem helyesebben cselekszik-e, ha az annak részére állítandó vámvédlet helyett, készpénzzel egyenes­­ úton segélli azt. Nagyon könnyű kimutatni, hogy egyes „iparcsecse­­mők” felnevelésére helyesebb ápolásmód ez utóbbi, mint az első, mert utána erőteljesebb „iparférfiak“ növekszenek. Ez egyenes segélye­zésnek egyebek fölött azon előnye is van, hogy a segélyzet tartama szorosabb határok közé szorítható, mit a vámvédletnél igen nehéz megtartani. Gyámokt m­almok folyvást magas vámszabást követelnek, mind­addig, míg azt nem nélkülözhetik, de ezen „mindaddig“nak végét hosszát be nem lehet látni, legalább az egész vámtörténelemben nem találunk rá esetet, hogy a gyám­okok valaha bevallották volna, hogy már elég ideig voltak védlet alatt. A vámvédlet megszüntetésének indítványa eddig elé még mindig más oldalról jött. Ha a második argumentum szerint a védvámok csupán arra szolgálnának, hogy a serdülő belipar külföldi vetély­társát elő­haladá­sában utólérje, ez ellen sem lehetne kifogás, sőt azt lehet mondani, hogy e pontban látszik a védvámnak legerősebb­ argumentuma lenni. Azonban fájdalom épen az állított czél az, melyet a védvám által legritkábban lehet elérni. A magas védvámok pártolói felejtik, hogy az előhaladt külipar sem áll meg várakozni, hogy más ország utána törekvő belipara utalér­hesse, sőt ellenkezőleg, a már benne rejlő erély annál gyorsabb előtörekvésre ösztönzi azt, minél nagyobb s megteszt­ettebb léptekkel lát más hasonlót maga után sietni. Kivált­kép az újabb idő óriás iparhaladása, midőn majd minden napon új, találmányokkal és javításokkal találkozunk, igen nagyon megnehezíti a versenyt, annyira, hogy a nehézségek nagyságával a csupa vámvéd­let többé alig mérkőzhet. Ennélfogva a védvám csakugyan örök időkig tarthatna, a­nélkül, hogy feladatát csak részben is teljesítené. De azt kérdik ellenfeleink, hogy tehát mely módok nyújtanak képességet és értékes segélyt az ifjú iparnak, a már előrehaladott utolérésére? E kérdésre a józan ész tanácsa szerint egyszerűen azt felelhet­jük: versenyre kell vinni minél előbb; hadd a verseny edzze meg ifjú idegeit s a gyorsfutás hajlamát fejtse ki benne már az első gyakorlat. Minél később bocsátják a versenytérre, annál kevésbbé lesz izmai megfeszítésére s kitartásra képes. Nem hibázom talán, ha az ipart a nemes lóhoz hasonlítom. Ne­veld ezt zárva, folytonosan féken, add neki a világ ablakát, hogy déli testűvé kibizzék; de zárd el tőle más nemes vérü állat közeledheté­­sét: el fog ez tanyulni s marsail lábai soha sem fogják meggyőzni a gyors futást. Hanem ha szabadon ereszted s már gyönge korán nála bár sokkal erősebbekkel bocsátod versenyre, ingerlett vérében nö­vekszik a tűz s gyakorlott izmaiban a kitartás s ha benne kifejthető képesség lakik, csak alkalmas táplálatáról gondoskodjál, nem fog futásában megszégyenülni a pályán, sőt csakis igy lehet reménysé­ged biztos, hogy a babért régi gyakorlott pályázók elöl is elraga­­dandja. Mit bizonyít végre Francziaország példányképül fölállított véd­­vámrendszere? Francziaország ipara erős a védvám által? Sok or­szág van, hol ugyanazon rendszer világosan ellenkezőt eredménye­zett; ott van az orosz birodalom, Spanyolország, sőt nincs okunk ide nem számítni az osztrák birodalmat is. Ellenben könnyű szerrel hoz­hatunk fel példát, hol a francziával egészen ellenkező vámrendszer még nagyobbszerű eredményeket mutat föl.Oht van a kis Schweicz,el­lenkező vámrendszer mellett ipart a francaikénál, magához képest 1.1, bátran virágzóbbnak mondják. Máskülönben is igen tévedt vélemény az, melyre a gyakorlati élet sok részben adós a bizonyítékkal, hogy Francziaország ipara mennyiséget és minőséget illetőleg valami magas poleton állana. Te­gyük hasonlatba Francziaország iparszolgáltatmányát más országoké­val, például Schweiczéval és a német vám­szövetségével, de ne csak felülegesen, hanem a birodalmi kiterjedést, népszámot, és a földmi­nőséget is megfontolásra vonva, akkor fogják majd a valódi állást megismerni. Mit mutat a vasfogyasztás, melyet az újabb államtan a leghe­lyesebb melegmutatón­ használ? Francziaország vasfogyasztása éven át fejenként 32 font, míg Angolországé 237, Belgiumé 111, a német vámszövetségé 37 font. Valóban Francziaország iparos előnye csakis a divat és fény­­űzési czikkek­re vonható vissza; egyebekben, melyek pedig a fogyasz­tás főtömegét teszik, inkább háttérbe szorult, mint gondolnák. Fran­cziaország vasipara gyenge, az olcsóékszerű selyemfélékben Schweiz és részben a német vámszövetség előtte áll, gyapot, vászon és gyap­­júszövet iparát pedig az osztrák birodalomé is meghaladja. Már az 1855-ki párisi világműkiállításon, hol pedig a franczia ipar, mint házi úr legünnepélyesebb köntösében jelent meg, meggyőződhetett arról minden dologhoz értő szemlélő, hogy nem mind arany a mi fénylik, s a franczia ipar világhíre, saját házi tűzhelyének állását nagyon meghaladta; kivált azok a praktikus angolok igen sokat lát­tak ott, mire csak vállakat vonogatták. Bécs, dec. 6.­­ (A közvetlen adóbizottmány.) Az „Austria“ és utána az összes hivatalos sajtó, két czikket közölt a közvet­len adó­bizottmány teendői köréről, melyek kissé hosz­­szak lévén, s tán néhol magas és elvont szempontokból indulván ki, lehet, hogy az olvasó által nem méltányól­attak elejöktől végig úgy, mint megérdemelnék. Rövid foglalatuk e helyen pótolja tehát ki e hiányt. Tulajdonkép az már tudva lévén, hog­y a b­izottmány föladata nem az egyenes adó leszállítására vagy fölemelésére, hanem igazsá­gosabb repartitiójára, sőt egészen új kivetésrendszer készítésére van irányozva, a mondott két czikk elseje pedig csak ezt constatkrozván, tartalma kevésbbé lényeges, mint a második czikké. Ez, miután azon tudományos szempontokat kifejté, melyek az új reformokat indokol­ják, a várható gyakorlati rendszabályokra nézve a következőkben tá­jékoz bennünket. A reformszándék oda van irányozva : az összes egyenes adózási rendszert, a fönnállóhoz lehető csatlakozással, he­lyesebb s egyszerűbb alapokra fektetni, és ez­által azt érni el, hogy az adókulcs (adószázalék) fölemelése, és a gazdászati s iparérdekek bántalma nélkül „az állam szükséges növekedésének megfelelni“ azaz nagyobb jövedelmet eszközölni lehessen. Az in­dítványozandó adóreform veleje, tulajdonképi magva az , „hogy a három adónemből kombinált reáladó, vagyis a re­álbirtok jövedelméből járó adók egy új realítás­­értékcataster alapján­ lesznek kiszámítandók. Ezen alneműi r­e­á­l­a­d­ó alosztályai: a) a földadó, mely lényegesen a földjö­vedelemre vettetik; (G­r­u­n­d­r­e­n­t­e, mellékesen mondva egy a tudo­mányban még nagyon vitás értelmű valami) b) az é­p­ü­l­e­t­a­d­ó, és c)a reálítás értékétőli adó, vagyis „egy kiegyenlítő pótlékadó (steuerzuschlag) mely a jövedelemadó pótlékaként most járuló egyharmad pótlékot il­letve, az egész, földekben s épületekben képviselt tőke jövedékére vonatkozik.“ Ezután tehát a „kere­setadó tárgyát a legközelebb a munka által föltételezett, a reáladótól ment, a földjövedelmi adó tárgyát pedig (Rentenstener) minden egyéb jövedelem képezendi.“ Végre az érték-­kataster keresztülvitelére, úgy­szintén az adókivetés és adóközigazgatásra nézve, czikkiró a köz­ségek, s az országképviselet befolyását is kilátásba he­lyezi. És ez tulajdonkép e czikkek legvilágosabb pontja, mely igen örvendetes lenne, ha az idézett czikkek hivatalos jellemmel bírnának. Ezt azonban okunk van kereken tagadni. Az­ak csak a hivatalos sub- strátumok magánjellemű, egy itteni tanártól származó commentárjai. De minthogy hivatalos azon tárgyalat, melyből szerző kiindul, min­denben a­mi tényleges, figyelmet érdemel; ilyen például azon adat, miszerint ezután a szabványszert­ adók s hányadok nem évről évre, hanem öt-öt évre fognak kivettetni, míg a földadó csak minden huszadik évben fog újra átnézetni.­­ Nem kételkedünk, hogy azon gyakorlati rézistű férfiak, kik az adóbizottmányban mint az adózó osztályok képviselői ülnek, a fentebbi kissé elvont doctrinar szagú eszmék gyakorlatiasságára nézve teljesen illetékes tanácsot képe­­i rendnek, s igy nincs okunk szoknak taglalatába ereszkedni. Napi újdonságok. * Jótékony adomány. Stern Bernát a helybeli izr. bizottmány tagja a pesti izr. tanképezde igazgatóságának 12 fiát kézbesített egy szegény során tanítójelölt gyámolítására azon emberbaráti ígérettel, hogy az említett jótékony czélra havonkint 4 fiát fog adományozni. * Közgyűlés. Az első magyar festészeti akadémiát gyámolító társulat részéről közhírré tétetik, hogy az idei közgyűlés f. évi december 10-én délutáni 3 órakor, az akadémia helyiségeiben (Er­­zsébet tér 3. sz. 3. emelet) fog tartatni, mire a t. ez. társulati tag urak ezennel meghivatnak. * A világ legnagyobb hírlapja. The illuminator quadruple shot: „The constallation“, melynek első száma tekeasztal alakban 1859 július 4-n jelent meg New-Yorkban és melyből csak minden 50 évben jelenik meg egy szám, e pillanatban Lampe­l Robert kölcsön-könyvtárában (az uri­nterában a szerviták zárdaépületében) van kiállítva és mindenki által megszemlélhető. Egy ily szám ára 2 ft 30 kr.

Next