Budapesti Hírlap, 1883. január (3. évfolyam, 1-31. szám)
1883-01-06 / 6. szám
1883. január 6. BUDAPESTI HIEIAF. 16.) 7 KÖZGAZDASÁG. A pestmegyei állattenyésztő egyesület alakuló közgyűlése. — Január 5. A pestmegyei állattenyésztő egyesület ma délelőtt 10 órakor tartotta alakuló közgyűlését a megyeház nagytermében. Jelen voltak : gr. Szápári István főispán, Földváry Mihály alispán, dr. Laffert Antal, Kovásznai Kovách Zsigmond, dr. Darányi Ignác, Bossányi László, Jankovich Miklós, Dessewffy Emil, ifj. Hajós József, Karsai Albert, Karsai Vilmos, Szajbély Antal, Bitskey Kálmán, Teszáry László, Halász Jenő, id. Molnár László, Viczián Ádám, Tahy István, Fazekas Ágost, Bába Molnár Sámuel, Rudnyánszky Ferenc s számosan a községek képviseletében. Földváry Mihály alispán a következő beszéddel üdvözölte a megjelenteket: „Tisztelt uraim ! Fogadják szívélyes üdvözletemet s köszönetem tiszteletteljes kifejezését, hogy felhívásomra az állattenyésztést előmozdító egyesület alakuló közgyűlésén ily szép számmal megjelenni méltóztattak. Mielőtt napirendre térnénk, szabad legyen az előzményekre kissé visszatekintenem. A régi időben, amidőn a megyék alkotmányunk védbástyáját képezték, e megye terme lelkes küzdelmeknek, politikai vitáknak volt színhelye. Ma már más téren fejti ki hazafias tevékenységét. A közigazgatási fontos ügyek komoly elintézése mellett, nemes érdeklődést tanusít minden humanitárius s kulturális intézmények és eszmék iránt. Derék őseink, — a régi jó táblabirák, — nagy összegeket hagytak reánk örökségül, melyekkel a képviseleti rendszeren alakult megye szabadon rendelkezhetik. Segélyezhetjük a szűkölködőket, gondoskodhatunk a vagyontalan elmebetegekről, pártolhatjuk a művészetet, áldozhatunk elhunyt nagyjaink emlékezetének, elősegíthetjük idegen ajkú polgártársainknak magyarosodását ! így jön létre az állattenyésztést előmozdító megyei egylet is. Az indítványt megtette Kovásznay Zsigmond megye bizottsági tag úr s a megye lelkes közönsége úgynevezett nemesi pénzárából 5000 írttal járult a nemes cél előmozdításához. A megyének nagybirtokosaihoz főispán uz ő méltóságával együttesen intézett felhívásunk szép eredményt mutat fel, — a megyebeli községek is, mint erkölcsi testületek, nehéz anyagi viszonyaik közt is siettek ajánlataikat megtenni, úgy hogy most már körülbelül 16 ezer forint áll a megalakulandó egylet rendelkezésére. És igy a kormány által kevés módosítással helyben hagyott alapszabályaink értelmében elnökünket s a 15 választmányi tagot megválaszthatjuk s felkérhetjük a megyét, hogy a szabályok értelmében választmányunkat az általa megválasztandó 5 taggal egészítse ki. Ezek után az alakuló gyűlést megnyitóknak jelentvén ki, mindenekelőtt kérem előadó jegyző urat, hogy az alapítók s évdíjas tagok névsorát felolvasni s a jelenlevők nevét feljegyezni szíveskedjék.“ Ezen éljenzéssel kisért beszéd után Tahy István megyei t. főjegyző olvasta fel a földmivelési miniszter leiratát, melyben az alapszabályokon néhány lényegtelen módosítást kíván. Ennek tudomásul vétele után felolvastatott azon 95 község névsora, melyek 7690 írttal az egyesületbe léptek. Alapitó tag van 32, kiknek alapítványi összege 2800 írtra rúg. Ezek közt vannak: József főherceg, Koburg Ágost herceg, Haynald Lajos bibornok-érsek, gr. Károlyi Sándor, gr. Szapáry István, dr. Laffert Antal, Hajós József, a kalocsai és váci káptalanok, Kovásznai Kovách Zsigmond, Tornyai Schossberger Zsigmond, dr. Darányi Ignác, Karsai Albert és Vilmos, a félegyházi közbirtokosság stb. Évdijas tag, kik magukat 6 évre kötelezték, van 100. Ezek felolvasása után a gyűlés néhány percre értekezletté alakult át. Újból megnyittatván a közgyűlés, miután az alapszabályoknak a tisztviselők jogkörére vonatkozó szakaszai felolvastattak, elnökké közfelkiáltással báró Podmaniczky Géza választatott meg. Választmányi tagok lettek : Beniczky Gábor, Benedikty Gyula, Danielisz Károly, dr. Darányi Ignác, Farkas Elek, ifj. Hajós József, Harkányi Frigyes, Halász Jenő, Horváth Ignác, Karsai Albert, dr. Laulért Antal, Mada Sándor, Majthényi István, Szabó Sándor és Vigyázó Sándor. Egyesületi titkárrá Tahy Istvánt választották meg. Ezután kimondta a közgyűlés, hogy addig is, míg a megye közönsége által választandó 5 taggal a választmány kiegészíttetnék, az újonnan választottak működésüket megkezdhetik. Bossányi László üdvözölvén az egyesültet, melynek célja a megye s birtokosai anyagi jólétének előmozdítása indítványozta, hogy Földváry Mihály alispánnak, ki az ügyet felkarolta s Kovásznai Kovách Zsigmondnak, ki annak megpenditője s lelkes terjesztője volt jegyzőkönyvileg szavaztassák köszönet, gr. Szápáry István még felkérendőnek tartja Kovásznait, mint megyei közigazgatsági bizottsági előadót, hogy hivatalból vegyen részt az egyesület ülésein s a kormánynál hasson oda, hogy az egyesület minél nagyobb támogatásban részesüljön. Mindkét indítvány a közgyűlés zajos tetszésével találkozott. Végül az alapszabályok értelmében tiszteleti tagokat megválasztottak: József főherceg ő fensége, Koburg Fülöp herceg, Haynald Lajos bibornok-érsek és gr. Károlyi Sándor. Ezzel a közgyűlés véget ért. A budapesti kereskedelmi és iparkamara 1883. január hó 8-án (hétfőn) délután 4 órakor közös ülést tart a következő napirenddel : Elnöki közlések. A földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi minisztérium leirata gépek kedvezményes vámozása iránti folyamodványok megbirálása ügyében, a Spanyolországba kivitt árukhoz szükséges származási bizonyítványok s az 1883. évben Bécsben tartandó hizó marhakiállítás tárgyában. A közmunka- és közlekedésügyi minisztérium körrendelete a magántáviratoknak utólagos leszámolás melletti elfogadása tárgyában. A közös bizottság jegyzőkönyvének felolvasása, melynek tárgyai : A keresked. minisztérium leirata a kecskeméti szárnyvasúton továbbított szállítmányok után szedendő városi díjak tárgyában, az esztergomi kereskedelmi társulat beadványa az esztergomi szárnyvasút kiépítése iránt, a pozsonyi keresk. és iparkamara átirata a cukorfogyasztási adó megszüntetése iránt. A kereskedelmi osztály jegyzőkönyvének felolvasása, melynek tárgyai : A keresk. minisztérium leiratai : a külföldi csődöknek a konzulok általi közlése tárgyában, a terménykereskedés gyakorlatára vonatkozó vitás kérdésről való véleményadás iránt, Baja város gabonapiaci szabályrendeletéről való véleményadás iránt s Sz. Fehérvár város italmérési szabályzatáról való véleményadás iránt. A budapesti főpostahivatal mellett felállítandó vámhivatali kirendeltség kérdése. A m. keresk. lapja szerkesztőjének kérvénye az említett lapnak támogatása iránt. Révay Károly emlékirata a hazai kereskedelem emelése tárgyában. Az iparosztály jegyzőkönyvének felolvasása, melynek tárgyai : Az iparminiszterium leirata a szövőipar terjesztése ügyében, és a Budapest I—III. kerületbeli bor és sörmérők ipartársulatának alapszabályai tárgyában. A vallás- és közoktatási minisztérium leirata az ipari tanonciskolák felügyeletével megbízandó iparosok kijelölése iránt. Budapest főv. tanácsának átirata a villás gyufák gyártásának megtiltása iránt s ugyanennek átirata a fegyencmunka megszüntetéséről való véleményadás iránt. A vízjogi törvényjavaslatra vonatkozólag a budapesti kereskedelmi és iparkamara terjedelmes jelentést készített és küldött meg gróf Széchenyi Pál földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez, melyben azt mondja, hogy a véleményezés végett megküldött törvényjavaslat az iránta támasztható igényeknek sem általánosságban, sem részleteiben nem felel meg, ésannyira, hogy a javaslaton esetleg tehető részleges módosítások alig vagy épen nem segíthetnének a javaslat sarkalatos hiányain. Miután a jelentés részletesen felsorolja az általános hiányokat s taglalja az egyes pontozatokat, azt javasolja a miniszternek, hogy a törvényjavaslatot mint fontos céljának meg nem felelőt mellőzze, azonban magát a kérdést ne ejtse el, hanem hazai jogtudósaink és a gyakorlati viszonyokat alaposan ismerő szakférfiaink közreműködése mellett egy uj javaslatot állítson egybe, mely az európai törvényhozásnak elfogadott és helyeseknek ismert vezérelveit kellőleg alkalmazza hazai speciális viszonyainkhoz. — Arad-körösvölgyi-vasut. 1882. év dec. havában az arad körösvölgyi-vasut vonalán 9895 utas; 13832 klgr. málha; 16.959,997 klgr. elküldött és 1.133,737 klgr. érkezett áru szállíttatott, melyekért és egyéb külön bevételekért az összes bevétel 27,179 frt 87 kr. — Az állami középipartanodánál újabban Sopron város 300, Temesvár 250, Temesmegy 100, Hevesmegye 200 és Eger város 100 forint ösztöndíjat alapított. — Vidéki piacok. (Távirat.) Arad, jan. 5. Ó-aradi gabnapiac. Az utak járhatlanok, a behozatal ennek folytán csekély. Buza 850—9.20, tengeri 5.20. Szesz nyugodt hordó nélkül 28.25-28.50. — Temesvár, jan. 5. Az üzlet tartós ; az irányzat szilárd ; a forgalom mérsékelt. Árak : Búza 77—80 kgr. 8 30—8.85 frt. Rozs bánáti 6.10—6.20 frt, oláh 6.25—6.35 frt. Árpa bánáti 5.60—5 70 frt, oláh 5.30—5.40 frt. Zab rostálatlan 5.20—5.35 frt, rostált 5.40—5.50 frt. Tengeri 4.85—4.90 frt. Nyers szesz hordó nélkül 30.50—31 frt. Finomitott szesz 32.50—33 frt. — Sertésforgalom Kőbányán az 1882. év január hó 1-től december 31-ig. 1881. december 31-iki állomány, magyar 49,192 db, 1882. évben ide szállittatott magyar 323,933 db, 373,125 db, 1881. december 31-ki állomány, szerb 4005 db, 1882. évben ide szállittatott szerb 85,661 db, 89,666 db, 1881 december 31-ki állomány, román 6895 db, 1882. évben ideszállittatott, román és bulgár 55,110 db 62,005 db, összes behozatal 524,796 db, összes elhajtás 461,647 db, marad állomány 63,149 db. Az elvitt sertések közül Bécsbe, Csehországba, Bodenbach és Rutkán át Északnémetországba és Délnémetországba szállíttatott összesen 298,499 darab, köztük 98,357 db szerbiai, román és bulgáriai. Az ideszállításra használtatott 5893 osztrák államvasuti kocsi, 2176 magyar. Az elszállításra 5358 osztrák, 826 magyar. — Budapesti sertésvásár, Kőbánya, jan. 5. (A „sertés-kereskedelmi csarnok“ távirati jelentése.) Nagyobb vidéki felhajtások az üzletet élénkké tették , hizó malacokban is több nagyobb tétel került eladásra. — Magyar öreg nehéz 60.—61.—, fiatal nehéz 62—63.—, fiatal nehéz —.-----, közép 61.50—62.—, könnyű 60—61.— Szedett nehéz 50.—.60.—, közép 58—59.—, könnyű 56.—57 Romániai bakonyi nehéz 60—62.50 átmeneti, bakonyi 58—59 átmeneti, könnyű 56.—57 átmeneti. — Eredeti nehéz —.—.—— átmeneti, könnyű 54.—55 átmeneti. Szerbiai nehéz 59.50—60 átmeneti, közép 58.-----59.— átmeneti, könnyű 56------57— átmeneti. Hizó egyéves élősúlyban 4% 50—56, kétéves 53—56. Az árak hizlalt sertéseknél, páronkint 45 kiló és 4 százalék levonással kilogrammonkint értendők. — Romániai és szerbiai sertések, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 aranyban vára fejében téríttetik meg. — Budapesti gabna- és terménytőzsde, január 5. (Saját tudósítónktól.) A mai gabonatőzsde jelentéktelen üzlettel folyt le, mivel egyrészt keveset kínáltak, másrészt vételkedv sem igen mutatkozott. A déli tőzsdén az üzlet továbbra is lanyha irányzatot követett A határidő üzletben nem volt forgalom. Az irányzat kevéssel lanyhult. Szokványbuza tavaszra 9.53—9.55. Bánsági tengeri 1883. május—júniusra 6.------6.13. Szokványzab tavaszra 6.53—6.56. Káposztarepce augusztus—szeptemberre 13%—13%. A délutáni üzlet teljesen méltó folytatása volt a reggelinek és a délinek. Köttetett: búza 9.35—9.55, tengeri 6.10—6.12, zab 6.56—6.58. Bécs, jan. 5. (A „Bp- H.“ eredeti távirata.) Gabnatőzsde. Búza januárra 9.70 — 9.80, tavaszi 10.07—10.10, őszi 10.43—10.45 ; rozs 7.55—7.80, tavaszra 7.80—7.85 ; tengeri 8.70— 8.80, május—júniusra 6.52— 6.54 ; zab 6.60—6.75, tavaszra 7.02—7.05 ; szesz kész áru 31.-----31.25 ; repceolaj kész ára 37.25—37.50, februármájusra -----------. — Budapesti értéktőzsde, jan. 5. Az értéktőzsde szilárd irányzattal, de teljesen üzlettelenül folyt le. Játékpapírok és járadékok árfolyamai jelentéktelen hullámzásnak voltak alávetve és megtartották állásukat. A helyi értékek piacán a forgalom jelentéktelen volt. Megnyitás: Az értéktőzsde szilárd irányzattal vette kezdetét. Osztrák hitelrészvény 284.70 frton, magyar hitelrészvény 274.50 frton, magyar 4 száz, aranyjáradék 85.65 frton, magyar papírjáradék 85.10 írton került forgalomba. Zárlati árfolyamok 10 órakor: Osztrák hitelrészvény 284.40, magyar 4 száz. aranyjáradék 85.65. Az előtőzsdén az árfolyamok nem változtak. Osztrák hitelrészvény 284.70—284.10 írton, magyar hitelrészvény 274.50 írton, magyar 4 száz. aranyjáradék 85.10 írton, magyar papirjáradék 85.10 írton köttetett. Zárlati árfolyamok 11 óra 30 perckor: Osztrák hitelrészvény 284.20, magyar 4 száz. aranyjáradék 85.65. A déli tőzsdén magyar 6 százalékos aranyjáradék 118.60 írton, magyar 4 száz. aranyjáradék 85.75—85.55 írton, magyar papirjáradék 85.15— 85.05 frton, erdélyi földteherment. kötv. 98.75 frton, szőlődézsmaválts. 98—97.80 frton, magyar leszámítoló bank 90.50—90 frton, osztrák hitelrészvény 284.80— 284.10 I. magyar iparbank 188.50 frton, osztr. államvasút 3378—333 frton, Gschwindt-féle gy. 425 frton, Schlick II. kib. 215 frton, váltó Londonra 119.40 frton köttetett. Zárlati árfolyamok 1 óra 30 perckor: Magyar 4 száz. aranyjáradék 85.70—85.90, osztrák hitelrészvény 284.20—284.40. Délután jegyeztetett: Osztrák hitelrészvény 283.20, magyar hitelrészvény 273.50, magy. 4 száz. aranyjáradék 85.55, magy. 5 száz. papirjáradék 84.95, magyar leszámitolóbank 90, osztrák államvasuttársaság 332. A bécsi értéktőzsde zárlati árfolyamai, jan. 5. (Távirat.) (Magyar értékek zárlata.) M. földteherm. kötv. 97.50. Erdélyi föld. kötv. 97.25. 6’/j'o magyar földh. int. záloglevél 100.50. Erdélyi vasút-részvény 158 25. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 93.90. Magyar nyer. k. sorsjegy 113.50. Szőlődézsmaválts. kötv. 98.40. 6% aranyjáradék 118.30. Tisza és szeg. köles. sorsjegyek 109.60. 4% aranyjáradék 85.55. M. orsz. bank-részvény —.—. Magyar vasúti kölcsön 134.75. Magyar hitelb.-részvény 274.—. Alföldi vasut-részvény 167.—. Magyar északkeleti vasut-részv. 159.—. 1869. m. kel. v. áll. els. kötv. 89.30. Tiszai vasut-részvény 246.50. M. resz. és váltóbank részv. 89.50. Kassa-oderbergi vas. részv. 143.75. 5°/0 papir-járadék 85.10. M. jelzálog hitelb., részv. —.—. Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. — (Osztrák értékek zárlata.) Osztr. hitel-részvény 283.40. Déli vasut-részvény 135.75 4% arany-járadék 96.—. Londoni váltóár 119.30. Károly Lajos vasútrészv. 29510 1864. sorsjegy 167.25. 4 2°/o ezüstjáradék 77 65. 1860. sorsjegy 130.—. Török sorsjegy 25.25. Angol-osztrák bank-részv. 115.75. Osztrák államv.-részvény 332.50. 20 frankos 9.48. 42% papirjáradék 76.82. Osztr. hitelsorsjegy 171.—. Osztrákmagyar bank-részv. 834... Cs. k. arany (vert) 5.6® Német bankváltók 58:60.