Budapesti Hírlap, 1883. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1883-06-05 / 154. szám

1883. junius 5. BUDAPESTI HÍRLAP, (154. sz.). Lehet, hogy atyja borzasztó halála óta foly­tonos lelki irritáltsága eltompitá erélyét, megvé­­nnté idegeit. A tehetetlenség azért nem szűnik meg szánalmas látvány lenni. S a cári trónon ez tragikai bűnné lesz, mely Oroszország viharos elemei közt irtózato­san boszulja meg magát. A debrecenvárosi és hajdumegyei főia­­pánságra, melynek megüresedése Miskolczy Lajos főispán benyújtott lemondása folytán közelebb vár­ható, Debrecenben és Hajdumegyében, a következő jelöltek nevei vannak forgalomban : a hajdumegyeiek Zichy Gézát, a művész grófot emlegetik a leg­­szivesebben, a debreceniek, a város jelenlegi polgár­­mesterének Simonffy Imre kir. tanácsosnak ki­nevezését fognák örömmel üdvözölni, de ezek mel­let kombinációba hozattak Beöthy Andor bihar­­megyei alispán és Ujfalussy Sándor szatmár­­megyei alispán, s végül B­a­r­a­n­y­i Gusztáv, szi­lágymegye jelenlegi főispánja. A bíróilag megítélhető korcsmai hitel nagyságáról szóló szabályrendeletek, mint a „Net“ értesül, az összes törvényhatóságokban hatályba fog­nak léphetni i. é. július 1-jével, a­mennyiben a 89 törvényhatóság közül már eddig elé 85 által beter­jesztettek a megalkotott szabályrendeletek a belügy­miniszterhez, s a még hátralevőktől az előleges je­lentések szerint a felterjesztés e hó első napjaiban várható. A magyar korona területén fekvő várak és erődített helyek környékén levő földterületek használatának szabályozásáról, törvényjavaslat van tervben. E törvényjavaslat feletti tárgyalások­ megin­­dítására azon körülmény szolgált okul, hogy a vá­rak közel szomszédságában fekvő magántulajdont ké­pező birtokokra, ezeknek ezen természetéből bekö­vetkezhető károsodásai esetében felmerülő kárpót­lási igényei, törvényes és egyöntetű megállapodások alapján nyerjenek kielégítést. fővárosi ügyek­ ~ — A főváros pénzügyi és gazda­sági bizottsága ma d. e. 10 órakor Viola tanácsos elnöklete alatt ülést tartott s a következő ügyeket intézte el : A budapesti rabsegélyző egyesü­let folyamodott a fővároshoz, hogy a kiszabadult rabok elhelyezésére a kőbányai utón 3 telket adjon el. A kért telkeket a város fél áron már odaadta az egyesületnek s az épitkezések már folyamatban van­nak. Az egyesület most újra folyamodik a főváros­hoz, hogy a szomszédos telket is engedje át a fővá­ros hasonló kedvezménynyel az egyesületnek, hogy ott konyhakertészetet létesíthessenek, mert az eddig átengedett területből erre már nem telik. A kért telek 300 négyszögöl. A pénzügyi bizottság, mielőtt a kérvényt érdemlegesen elintézné, be fogja kérni az egyesülettel a részletes terveket. A Balaton­ utcai három fővárosi telek elárverezését a közgyűlés elha­tározván, az árverést ma tartották meg. A pénzügyi bizottság az egyetlen árverező ajánlatát nem fogadta el.­­ Pohlmann R. és Schwarz Mór vállalkozók fo­lyamodtak a fővároshoz, hogy a soroksári Dunaág mellett, a budapest-zimonyi vasút 1. sz. őrháza táján levő 2400 négyszögöl városi telket, egy ott berende­zendő jégraktári telep céljaira, nekik örökáron el­adja. A kiküldött bizottság pártolja a vállalkozók kérvényét. A pénzügyi bizottság, mielőtt ez ügyben végleg határozna, a középítési és közegészségügyi bizottság véleményét kéri ki, arra nézve, váljon az általános szabályozási szempontok, illetőleg közegész­ségügyi tekintetek a tervezett telepnek ottan való felállítását nem akadályozzák-e ? — A Hunyad­y-t­éren felállítandó árucsarnok kezelési és használati szabályát M a t u s k a A. jegyző kidolgozván, abból a követ­kező ismertetést adjuk : A csarnokban csak élelmi cikkek és Csak kicsiben árusíthatók. Az eladási he­lyek 4 csoportra osztvák ; az elsőben árusíthatók : hús és húsneműek ; a másodikban s harmadikban főzelék, zöldség, gyümölcs, gomba, hüvelyes vetemé­­nyek, liszt és kenyér, a negyedikben : vad, szárnyas és halak. A 176. áruhely közül 56 vidékieknek lesz fenntartva, továbbá lesz 24 nagyobb és 24 kisebb pinceraktár, 12 nagyobb és 12 kisebb hűtőkamra. Az eladók csak mozgatható és eltávolítható eladási eszközöket használhatnak. — Adókivetés. A főváros területén ösz­­szeírt „nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek“ adójának megállapítására összehívott adókivető bizottság f. é. június hó 5-én fogja a IV. és V. kerületekben összeírt ilynemű vállalatok adó­ját tárgyalni. Mása különös tekintettel az újabb állattani rendsze­rekre“ cím alatt tartó mint rendes tag székfoglaló­ját. Ugyancsak Margó Tivadar mutatta be Da­day Jenő kolozsvári egyetemi magántanár „Új adatok a kerekes férgek ismeretéhez“ című értekezését, mely­ről nagy elismeréssel nyilatkozik Margó s ajánlja annak kinyomatását. ■— Scherfel Aurél felkai gyógyszerésznek a cemetei ásványvíz chemiai elem­zését dr. Nendtvich Károly olvasta fel. A viz íze kellemes savanyus izü­s szabadszénsavban igen gazdag. Kre­n­n­e­r József mára hirdetett értekezése szerző akadályoztatása miatt elmaradt. — Téglás Gábor dévai reáliskolai tanár „A Buhuj (Bagolyvár) nevű csontbarlang Stajerlak-Anina határában“ című értekezését dr. Szabó József mutatta be. A barlang Aninától keletre egy órányi távolban nagy erdőség közepette fekszik. Az alsó eocén-korbeli mészrétegbe véste ez be magát s jó magas völgyszakadék falán kell hozzá leszállnunk. A főüregből teljes erővel zúdul ki a Buhuj patak. Valami 100 méter távolban akadtak rá a 70-es évek közepén az első barlangi medve csontokra. E csontok mellett egy Capra ibet koponya is volt, a­mi különös jelentőséget ad a bar­langnak, mert hazánkban egyebütt fossil állapotban Capra ibetet még nem találtak. A barlangi medve néhány csontja Téglás birtokába is került, a­ki ér­tekezésében e csontokat ismerteti. — Jendrassik Jenő r. t. két dolgozatot mutat be az egyetem vegy­tani intézetéből. Az egyiknek címe „a folyadékok áramlása hajszálcsövekben“, a másodiknak „adatok a fehérnye oldatok átszivárgásához“. E két érteke­zést Regéczi Nagy Imre végezte. — Ezzel az ülés véget ért. * (A „Budapesti S­z­e­­m­­­e“) június havi füzete gazdag tartalommal jelent meg. A füzetet „Szerencsy István gondolatai“ című cikk nyitja meg Szilágyi Istvántól. Szerencsy főispán, királyi személynök, titkos tanácsos s a negyvenes években két országgyűlésen a rendek táblájának elnöke volt. Korán elvesztette ifjú nejét, kit egész életén át gyá­szolt. Vesztesége fölötti érzéseit, „elszaggatott darab­jait lelkének“ papírra tette. E mellett politikai tárgyú aforizmákat is irt. Papírjaiból Szilágyi István most közzétette gondolattöredékeit, melyek főleg 1829—30-ból valók. Pasteiner Gyula befejezi a magyar szobrászatról irt közléseit. Kautz is be­fejezi tanulmányát az államgazdaság eszméjéről és a szocialisztikus financia kezdeteiről. Asbóth Já­nos egy francia utazó — vicomte de Caix de Saint- Amaour — boszniai útleírását ismerteti, mely telve van mindenféle badarsággal. Ezt követi F­eny­ves­s­y Adolf tanulmányának első része az első magyar vasútról, melyet már lapunkban ismertettünk. Szépirodalmi részben egy orosz elbeszélés van Tols­toi Leótól, Helmeczy József forditásában, Dalmadytól egy eredeti és P­e­r­é­n­y­i Ist­vántól egy fordított költemény. A gazdag tartalmú füzetet, melynek ára 1 forint, irodalmi értesítő re­keszti be. * (Gambetta beszédei.) A nem­régiben el­hunyt francia államférfiú politikai és védbeszédeinek népszerű kiadása a napokban hagyta el a sajtót és kapható Charpentier könyvkereskedésében, Párisban. * (A hírlapok története.) Bernardini Miklós Lecco-ban, Olaszországban, jelenleg a világ minden lapja történeti adatainak gyűjtésével foglalkozik, mert meg akarja írni a világ összes Űrlapjainak szó­tárát. Ebben minden cikk egy-egy lappal foglalkozik, ismertetve annak szerkesztőjét és nevezetes­ munka­társai életviszonyait s irodalmi működését. Akik te­hát e szótárba szerepelni óhajtanak hirlapjukkal, for­duljanak egyenesen a szerkesztőhöz, Leccoba. 4 (A váradi püspökség történetéből), me­lyet a nagyváradi püspök megbizása folytán B­u­­n­y­­­t­a­i Vince ír, az első kötet díszes kiállításban már napvilágot látott. A munka címlapját követő lapon a következő szép szavak olvashatók : „E mun­kát elődei emlékének kegyelettel szenteli és egyház­megyéje papságának atyai szeretettel felajánlja Li­­povniczky István n.­váradi püspök.“ 9 (A magyar történelmi társu­lat) csütörtökön, június hó 7-én d. u. 5-kor az akadémia Kisfaludy- termében választmányi ülést tart, melynek tárgyai: 1. Csánki Dezső: Mátyás ud­varáról. 2. Kandra Kabos : A zempléni főesperesség­­ről. 3. Folyó ügyek. TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A magyar tud. akadémia) III. osztályának mai ülésén első értekező Margó Ti­vadar volt, a­ki „az állatország rendszeres osztálya­ SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (A népszínház Bécsben.) „A tót­leány“ tegnapi előadásáról a bécsi lapok legna­­nagyobb része ma is igen kedvezően ír. Abban mindnyájan egyetértenek, hogy a darab nagyon gyönge mű, de abban sincs nézeteltérés, hogy B­l­a­h­a Lujza asszony ragyogó művészete páratlan. A lapok versenyeznek egymással a lelkesedésben és a diva dicsőítésében kedvezően nyilatkoznak. Pár­­tényiné és Rákosi Szidi asszonyok­ és K­­­á­r­n­é asszony javasasszonyát a „N. Fr. Pr.“ valódi kabinetdarabnak mondja. A férfiszereplők közül első helyen emelik ki Solymosi Miséját, azután Tihanyit, Horvátot, Ujváryt, Eöryt és T­a­m­á­s­s­y­t,a­kinek tremolóját, azon­ban kifogásolják.­­ (Budai színkör.) Krecsányi Ignác a budai színkör igazgatója következő sorokat küldte be hozzánk. Budapest főváros hatósága a budai szín­kör igazgatásával e nyári évadra engemet tisztelvén meg, június hó kilencedikén fogom előadásaim soro­zatát megkezdeni. Megnyitóul dr. Várady An­talnak ez alkalomra írt „Buda ébredése“ című allegorikus drámai művét és Souppé „A g­a­s­­cognei nemes“, a fővárosban magyar nyelven még nem adott négyfelvonásos operette­jét választom. Az évad elején még „A csikós“, „Egy ka­tona története“, „Farsangi iskola a nagyvilágban“, „M­ethuzalem her­­c­e­g“, „K­o­r n­é­­­i­a“, stb. művek vannak kitűzve. Én, tőlem telhetőleg igyekezni fogok műsorozatomat a fővárosi két műintézettől eltérőleg összeállitani s az énekes darabok mellett a magasabb eredeti és idegen népdrámák és vígjátékok is képviselve lesznek. Nehány hírneves iró megigérte, hogy törekvésemet támogatni fogja s a budai szín­kört uj darabbal szerencsélteti. Testületem a vidéki színészet szerény, de szorgalmas tagjaiból van ösz­­szeállitva s ha művészi előadásokat nem is, de becs­vágyat, szereptudást s ezekből kifolyólag összevágó játékot remélek a közönségnek nyújthatni.­­ (Liszt Ferenc francia világításban.) Nagynevű zongoraművészünkről érdekes tanulmányt tett közzé a Revue critique Q­u­e­s­n­e­l tol­lából, aki a német Ramann és az angol miss E Condolery műveinek felhasználásával önálló felfogás alapján ír Liszt Ferencről. Mert Quesnel maga is személyesen ismeri Lisztet, akit legelőször 1843-ban, tehát ezelőtt negyven évvel, hallott volt Dijonban. Felsorolja a művész életének nevezetes­ mozzanatait s különösen párisi élményeit s küzdel­meit. Idézi ezeket illetőleg, az akkori lapok közle­ményeit, s elmondja többek közt azt is, hogy egy ízben, midőn Liszt hosszabb kimerültség után kény­telen volt az ágyat őrizni s egészen magába vonult, már holt hírét költötték, s a lapok halotti jelenté­sekben ünnepelték emlékezetét. „D­e meggyó­gyította a heves vérű magyart — mond Quesnel — a juliusi forradalom ágyu­­döreje s a benne lappangó művészeti erő szenvedélyes nyilatkozata.“ Kezébe ragadta a művészet zászlaját s egyik vezérévé lett a romanti­kának. Legkedvesebb barátjai voltak Chopin, La­­mennais, Sandeau, Sand s mindenelőtt d’A­g­o­u­­­t grófné, akivel morganatikus házasságra lépett. Meg­emlékezik Thalbergről is, akit Liszt minden­ben túlszárnyalt. Chopinről, mint gondolni, szintén magasztalólag szól , de igen találóan veti utána, hogy a­mi Chopin zenéjére elenyésző ködkép gya­­gyanánt csak árnyalatban tűnik elő, az a Liszt szenvedélyes keze alatt már viharrá fejlődik. Szépen fejti meg végül a Liszt előadásának befolyását a francia zongoraművészekre, akik ő előtte inkább csak a külső formával és a tetszetéssel törődtek mintsem az igazi mély szenvedélyre és erőre is gon­dot fordítottak volna. A tanulmány megérdemli, hogy műv­észeink is figyelemre méltassék.­­ (A nemzeti színház) elektromos vi­lágításának berendezési munkálatait 3—4 hét alatt teljesen befejezik és akkor rögtön megtartják a vilá­gítási kísérleteket. A színház nézőterét, színpadát és egyéb mellékhelyiségeit 1000 Swan-féle lámpa fogja megvilágítani. * (A „M­agyar Dal-Albu­m“) IV-ik kö­tetének 8-ik füzete jelent meg a 741—760. számú dalokkal. A „Magyar Dal-Album“ IV. kötete ismét 10 havi füzetben jelenik meg és pedig 200 dallam­tartalommal. Előfizetési ár egész évre: 10 füzetre 1 frt 80 kr, félévre: 5 füzetre 60 kr. Egyes füzet ára 25 kr. Minden füzet bérmentve küldetik szét. Előfi­zetések legcélszerűb­ben postautalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához Győrbe intézendők.­­ (Vidéki színészet.) Nagyváradról írja ottani levelezőnk : Mosonyi igazgatót egyre telt há­zakkal örvendezteti meg a nagyváradi közönség. O­h n­e­­ darabja „Serge Panin“ Hunyady Margittal és Somló Sándorral nagy tetszést aratott. Hasonló sikert konstatálhatni a „N­a­p és H­o­l­d“ részére is, melyet kétszer majdnem egymásután szi­­nig telt házban adtak elő. Közelebbi újdonság gya­nánt a „Rantzau testvére­k“-et várjuk. 9 (A becsületrend keresztje) a párisi Theátre Francais művészeinek legfőbb vágya lett. Mióta Delaunayt ez a kitüntetés érte, azóta nincs nyugta az idősb Coquelinnek. Irigy­ 3

Next