Budapesti Hírlap, 1883. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1883-08-04 / 214. szám

1883. augusztus 4. BUDAPESTI HÍRLAP, melynek az 1883 —84-ik iskolai évben csak az első osztálya nyílik meg s legfölebb 30 növendék vehető föl, a bejárni kívánók felvételi vizsgát fognak le­tenni, az elemi iskola negyedik osztálya tantárgyai­ból. A tandíj egész évre 30 frt, mi félévenkint előre fizetendő. A tandíjnak részben, vagy egészben való­­elengedését, a miniszter magának tartotta fönn. A vidéken lakó szülők gyermekeinek tanításán és ne­velésén is van segítve, amennyiban az intézet benn­lakásra is elfogad növendékeket, egyelőre ugyan­csak 8—10-et; a bentartási dij 10 hónapi iskolai évre egy-egy növendék után 250 frt. * — A nagyenyedi vincellérképezde zár­vizsgáját július 30-ikán tartotta meg, igen tekinté­lyes szakértő közönség előtt. Jelen voltak: Zeyk Károly főispán, mint a felügyelő-bizottság elnöke, Miklós Gyula borászati kormánybiztos, mint a földmi­velési minisztérium képviselője, továbbá C­s­a­t­ó alispán, Zeyk Dániel orsz. képviselő, Kovács polgármester, dr. M­a­g­y­a­r­i Károly, dr. Win­k­­­­e­r Albert, dr. Rákosi Bálint, dr. Varró, dr. Kovács János budai tanár, Sebestyén Sándor, Varró László, B­u­r­n­á­c­z János tr. és mások. A tanulságos és kielégítő elméleti vizsgála­tot M­ó­r­á­g­y­i István intézeti igazgató vezette s a siker meglepő volt. Az elméleti vizsgákat d. u. gya­korlati vizsgák követték, a borral és edényekkel való bánásmód és esetleg javítása körül. A gyakor­lati munkák befejeztével az intézeti faiskolát vették szemügyre, hol több fajból álló amerikai szőlőcse­­mete tenyésztetik, melyek közül már az idén az erő­sítés végett ágyakba kiültetett csemeték nemesítés alá kerülnek. Miklós Gyula kormánybiztos be­hatóan kifejtette az amerikai alanyokba való oltás fontos voltát s az e téren eddigelé elért tapasztala­tokat s a kormány e tekintetben tett és teendő fon­tos intézményeit. Ezt követőleg az intézeti ételek és az ezen már tető alá vett segédtanári uj­­ak megszemléltetvén, a közönség teljes megelégedéssel távozott.* — A parádi Anna-bál. A parádi fürdőben évenkint szokásos „Anna-bál ez idén julius hó 28-án tartatott meg. — Mint rendesen úgy most is fénye­sen sikerült s kifogyhatatlan jó kedvvel folyt a tánc reggeli fél öt óráig. A táncoló szépek soraiban ott láttuk : Erdélyi Annát s Gizellát, I­v­á­d­y Jo­lánt, Jámbor Hedviget, Kornicsek Margi­­tot, Locsteiner Idát, Schön Vilmát, To­­r­o­n­y­i Annát, T­ö­t­t­ö­s­y Ilonkát, W­e­r­t­h­e­i­­m­e­r Irmát stb. Alexanderné, Altorjayné, Bunyi­­tainé, Csolnakyné, Engel Józsefné, Erdélyiné, Gu­­lyásné, Kirchknopfné, Kissné, Krisikné, Manzerné Markusné, Matavovszkyné, Polgárné, Prikkelné, Re­­peczkyné, Takácsyné s Tóth Kálmánná úrnőket. Ti­zenegy órakor megjelent a fürdőtulajdonos gróf K­á­­r­o­l­y­i Gyula, sógora gróf P­á­l­f­y Sándor és gr. Keglevich Gyula társaságában s csak reggeli­­3 órakor távozott a kedélyes bálból. A mulatság kitűnő volt, s mindazok kik ott voltak, az estélyre szívesen fognak visszaemlékezni. » — Augusztus 2-ik napja Debrecenben. Tegnap volt a szerencsétlen kimenetelű debreceni csata harmincnegyedik évfordulati napja. A tanuló ifjúság, mint minden évben, úgy most is kegyeletes ünnepélyt rendezett e napon s kizarándokolt az el­esett honvédek sirjaihoz, mely a tegnapi ünnepnap alkalmából virágokkal, koszorúkkal diszittetett fel. Délután két órakor nagy néptömeg csoportosult a kollégium előtt, honnan szép sorrendben indultak meg a különböző egyesületek saját zászlójuk alatt, nagyszámú közönség kíséretében. Kint a honvéd­­síroknál a dal­egyesület által igen szépen előadott „Szózat“ után Kelemen András 4. c. joghallgató emelkedett hangú emlékbeszédét olvasta fel. — A dalárda Dürner „Vihariban című dalát, Huber „Csatadal“-át énekelte el. • A Győr város árvédelmi munkálatai a minisztérium kebelében elkészülvén, az ügy gróf K h - e n Héderváry Károly főispán elnöklete alatt tartott gyűlésen a múlt hétfőn került tárgyalás alá. A költségek 295.000 írtra vannak tervezve s akkép, hogy ehhez felében a város hozzájárulása fog igénybe vétetni, a­mely összeg esetleg 30 év alatt lenne tör­lesztendő. A védelmi munkálatok csakis a belterület megvédésére szorítkoznának. A gyűlésen dr. K­a­n­t­z Gusztáv szólt tüzetesebben a dologhoz. A határozat az lett, hogy végleges kötelező nyilatkozattétel előtt még tüzetesebben gondolkodnak az illetők a dolog fölött s egy közelebbi gyűlésen fognak a dolog ér­deméhez méltóan határozni. * * — Lóverseny Szegeden. Szegedről írják : A gazdasági egyesület által rendezendő lóversenyt megelőzőleg aug. 12-én délután négy órakor próba­lóverseny lesz a versenytéren, a rendezőség határo­zata alapján. A próba­verseny által a siker nagyobb biztosítását remélik. A rendezőség gondoskodott ar­ról, hogy a vidéki versenylovak a próba végett vá­rosunkba hozatva kellő elhelyezésben részesüljenek- A lóverseny-rendezőségnek a pályatérre felügyelő és vigalmi bizottsága tegnap délelőtt tartott ülésén el­határozta, hogy a lóverseny alkalmából a 46. vagy a 61. gyalogezred zenekarát meg fogja hívni a ver­senytéren való játszásra, és ugyanezen alkalomból népmulatságot is rendez, melyen a lóver­seny rendező-bizottsága és a futtatásban részt vett lovasok bankettet adnak. A verseny-rendező-bizott­­ság tagjai nagy buzgalommal működnek, hogy a si­ker minél nagyobb legyen, mert ha most jól sikerül a lóverseny, akkor évenként lehet azt rendezni a lótenyésztés emelése céljából. * — A b.-gyulai segéd- és tanonc-munka kiállítás rendező bizottságától az országos ipar­egyesülethez érkezett jelentés szerint, a kiállítás az eddigi bejelentések után ítélve nagyszabásúnak ígér­kezik és az ország legtávolabbi vidékeiről még foly­tonosan érkeznek a bejentések A rendező­bizottság felhívta az országos iparegyesületet, hogy magát a kiállításon és az ez alkalommal lefolyó ünnepélyes­ségeken egy küldöttséggel képviseltesse. Az ipar­egyesületnél eddig 35 iparossegéd és tanonc jelent­kezett a fővárosból a kiállításban való részvételre. Az országos iparegyesület újólag figyelmezteti az érdeklődőket, hogy a bejelentési határidő f. hó 5-én jár le és hogy bejelentési ívek az orsz. iparegyesület irodájában (Budapest, újvilág­ utca 14. szám) kap­hatók. KÖZGAZDASÁG. — Erdőtisztek Romániába. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter értesíti a hazai erdészeket, miszerint a román földmivelési miniszter törvényileg felhatalmazást nyert, hogy a szükséghez mérten s legfeljebb három év tartamára külföldről erdészeti szakembereket hívhasson meg oly célból, hogy a romániai szakemberek közreműködésével az e részben fennálló szabályrendelet alapján beerdősí­­tési terveket készítsenek, az erdei termékek értéke­sítésének előmozdítására szolgáló berendezéseket tervezzenek és faiskolákat rendezzenek be. Minthogy pedig az említett törvény egyúttal az erdészeti szak­iskolának életbeléptetését elrendeli az erdőgazdaság­tanra, a természettudományokra, a mennyiségtanra és erdőtörvényre vonatkozó külön tanfolyamokkal, a miniszter különösen figyelmeztet, hogy most a ma­gyarországi erdészeknek kedvező alkalom kínálkozik ismereteiknek és tapasztalataiknak Romániában való előnyös értékesítésére.­­ A pénzintézetek és részvényvállala­tok országos nyugdíjegyesületébe beléptek . A pesti hazai első takarékpénztár, A magyar orszá­gos bank részvénytársaság, Egyesített kőszénbánya és iparrészvénytársulat, Budapesti bankegyesület, Pesti könyvnyomda részvénytársaág, Első magyar gyapjúfonó és szövőgyár, A vas-zala megyei első ta­karékpénztár Körmenden, Első erdélyi bank Brassó­ban, A kolozsvári kisegítő takarékpénztár, Az aszódi takarékpénztár, A tordai takarékpénztár, Kun­szent­­miklósi takarékpénztár, Soroksár-taksony-haraszti takarékpénztár, Palánkai takarékpénztár, A szatmári kereskedelmi és iparbank, A Szatmár-Németi nép­bank, Az ugocsamegyei takarékpénztár, Az „Adria“ magyar tengeri gőzhajózási részvénytársulat. — Nagy terjedelmű kőbánya a főváros közelében. L­ó­n­y­a­y Albertnek a fővároshoz kö­zel fekvő lőrinci birtokán már hosszabb idő óta mi­­velés alatt áll egy bazalt illetőleg augit-trachyt bánya, amely a fővárosi makadam-utak kavicsolásá­hoz szolgáltatja az anyagot. A fejtési hely azonban a lőrinci vasúti állomástól kissé távolabb esvén, tulajdonos azzal a kérelemmel fordult a közlekedés­­ügyi miniszterhez, hogy ezen bányájának a magyar államvasutak ottani állomásával leendő összekötteté­sét engedélyezze. Ezt a kérelmet a miniszter csak abban az esetben volt hajlandó engedélyezni, ha ki­­mutattatik, miszerint az említett bánya elegendő mennyiségben lesz képes anyagot szolgáltatni. E régből ki is küldetett Meczner Vendel kir. középi­­tészeti felügyelő elnöklete alatt egy bizottság, amely a helyszini szemlét a napokban meg is ejte. Az ezen bizottságba a m. kir. földtani intézet részéről szakér­tőül kirendelt dr. S­c­h­a­f­a­r­z­i­k Ferenc segédgeolog földtanilag felvévén a bánya területét, kitűnt, hogy az illető bánya területén minimális számítás szerint 216,000 köbméter kőzetanyag fordul elő, ami ko­csikra átszámítva legalább is 60,000 vaggonnak felel meg s ez lehetővé teszi a bánya terményének évenkint 1000 vagyont számítva — 50—60 évig való szállítását. Ezen adatok szerint a kért vasútépítési engedély megadható, mi­által a főváros olcsó és jó útépítési kőanyaghoz jut.­­ Az 1885-iki országos kiállítás építési szakbizottsága ma ülést tartott s az albizottság által bemutatott tervezési programmjavaslatot a ki­állítás épületeire nézve néhány irályi módosítással egész terjedelmében elfogadta. Ezen javaslat­r­a most már az országos kiállítási központi bizottság elé fog terjesztetni s mihelyt ez által jóváhagyatik, azonnal közhirré fog tétetni. — A pénzintézetek és részvényvállala­tok országos nyugdíjegyesülete, mely szétkül­dött alapszabálytervezete értelmében csak negyven kér évet túl nem haladott tisztviselőket vett volna fel tagjai közé, — mivel a tiszti létszámban a negyven kor éven felüli alkalmazottak túlnyomók, — az orszá­gos szervező bizottság most már tekintet nélkül a korra fogadja el a bejelentkezéseket arányosan a korral emelkedő tagsági díjtételek mellett, mely az alakuló közgyűlés után fog a bekívánt statisztikai adatok alapján meghatároztatni. — Kívánatos most már, hogy az összes hazai pénzintézetek és részvény­­vállalatok — tekintettel e kínálkozó előnyre — ki­vétel nélkül lépjenek az országos nyugdíjegyesületbe, mert ez mint erkölcsi testületeknek a mai modern társadalmi intézményekkel szemben nemcsak köte­lesség, hanem a szükségesség kifolyása is. Ezzel egyúttal megemlítjük, hogy a pesti hazai első taka­rékpénztár-egyesület lépett be az országos nyugdíj - egyesületbe. a Lótenyésztők figyelmébe. A hivatalos lapban és több gazdasági szakközlönyben a földmi­velés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisz­térium felhívja a tenyésztőket, hogy ménbérleti szán­dékukat legkésőbb folyó évi október hó 1-éig jelent­sék be, minthogy későbbi jelentkezések figyelembe vehetők nem lesznek. — Állategészségi állapot július 24—31-ig Keleti marhavész : Magyarország, Fiume és kör­nyéke, úgy nemkülönben Horvát-Szlavónország egész területe vészmentes. Európa összes államai — Orosz­ország, Törökország és Bulgária kivételével — a marhavésztől mentesek. — Ménvásárlási hirdetmény. A m. kir. állat. méntelepek létszámának kiegészítése céljából f. évi szeptember hóban nyilvános ménvásárlás fog tartatni. Felhivatnak ennélfogva a tenyésztők, hogy eladó méneik leírását, vagyis a mén színét, korát, magasságát, apját, anyját, a mén állomás helyének (megye, község vagy puszta, utolsó posta és vasút­állomás), nem különben a kivánt árnak megjelölésé­vel együtt legkésőbb 1. évi augusztus hó 25-ig ezen minisztériumhoz beterjeszszék, minthogy később be­érkező ajánlatok figyelembe vehetők nem lesznek. A tenyésztők tájékozására szolgáljon, hogy 3 és fél 1 8 éves hibátlan, egészséges és tenyésztésre teljesen al­kalmasnak talált mének fognak az esetre megvétet­ni, ha az érettük követelt árak a mének értékéhez képest megfelelőeknek találtatnak. A bejelentett mé­nek megszemlélésére és az alkalmasaknak találtak bocsárának megállapítására bizottságok fognak ki­küldetni, melyekben az illető megyei lótenyészbi­­zottmányok is képviselve lesznek. Az ajánlattevő tenyésztőkkel ideje korán közöltetni fognak azon központosítási állomások, ahol a bejelentett mének előre meghatározott napokban, a vásárló bizottság elé vezetendők lesznek. Azon tenyésztők, kik eladó méneiket már ennek előtte bejelentették volna, fel­hivatnak, miszerint tudassák ezen minisztériummal, hogy ménjeik eladása iránti szándékuk nem válto­zott-e, illetőleg, hogy eladók-e még méneik és mily áron ? A ménes vásárlási ajánlatokra 50 kros bé­lyeg ragasztandó. A földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi minisztérium. — Vidéki piacok. (T­á­v­i­r­a­t.) Arad, aug. 3. 0­ a­radi gabonapiac. 1000 mm. u­j b­u­­z­a 9.50—10.20 frt ; 200 mm. u­j rozs 6.50—6.60 frt ; 200 mm. u­j árpa 6.10—6.20 frt; tengeri 6 frt. Az összes készletek gyorsan elkeltek. Szesz változatlan, hordó nélkül 32.50 frt. — Budapesti gabona- és terménytőzsde, aug. 3. A gabonatőzsdén búzát gyengén kí­náltak. A tulajdonosok magasabb ára­kat követeltek, ellenben a malmok tar­­tózkodólag viselkedtek, de elvégre 5 k­r r­a­l, sőt egyes esetekben 10 krral ma­gasabb árakat fizettek. A forgalom 10.000 métermázsára tehető. Más magvakban szilárd irányzat uralkodott; r­o­z­s 10—15 krral, tengeri 10 krral drágult. A határidőüzletben általában szilárdabb volt az irányzat. Határidők jegyzése délelőtt: Búza őszre 10.83—10.85 frton. Búza tavaszra 11.40—11.42 frton. Tengeri 1884. május—júniusra 6.53—6.56 frton. Zab őszre 6.64—6.66. Repce augusztus— szeptemberre 162/8—163/g. A déli tőzsdén határidők irányzata szilárd maradt. Búza tavaszra 11.38—11.42 frton. Szok­­ványbuza őszre 10­83—10.85. Tengeri 1884. május—júniusra 6.57—6.59 frton. Zab őszre 6.64—­ 6.66. Repce augusztus—szeptemberre 162­8—16*/». A délutáni tőzsdén a határidők szilárdak voltak : b­u­z­a őszre 10.84—10.87, tengeri 1884. májusjuniusra 6.57—6.60, zab őszre 6.65—6.67 forinton. — Bécsi gabonatőzsde, aug. 3. (T­á­v­i­r­a­t.) Búza tavaszra (1884) 11.62—11.67, julius —augusztusra •—.----—.—, őszre 11.10—11.15. — Rozs magyar kész áru 8.-----8.50, őszre 8.25—8.30, rozs tavaszra (1884) 8.50—8.55. — Magyar zab

Next