Budapesti Hírlap, 1884. február (4. évfolyam, 32-59. szám)
1884-02-05 / 35. szám
o SfiKW»BUDAPESTI HÍRLAP. 1884. február 5 házi államokba behozhatják a törvényt. De hát a mi kedvünkért történik-e ilyen európai eset ? És ha történnék, volna e szükségünk rá? Hogy Franciaország összetörte az ottani arisztokráciát és klérust, volt oka rá, volt célja vele. A köztársasági állameszmének útjában állottak ezek, meg kellett semmisíteniök az állam céljaiért. Ha Olaszország megdöntötte a klérus hatalmát, volt oka rá, volt célja vele: útjában állott ez a hatalom az unita Itáliának, az állameszmének és miután megdöntötte, realizálhatta, létrehozhatta a kitűzött célt. De mi célt érnénk mi el vele, ha sikerülne az, hogy a kultúrharcból úgy jöjjünk ki, mint akik győztesek maradtak, a katholikus klérus és a konzervatív arisztokrácia megtörésével ? Hiszen nálunk ez a kettő nem ellensége a magyar állameszmének, sőt inkább annak egy-egy támasza. (Helyeslés jobbfelől.) Ha mi ezt a két támaszt ledöntjük, mit teszünk helyébe ? Én, t. hát, ezen a helyen nem vagyok felekezeti, itt nem képviselem a kálvinista felekezetet, itt én képviselem Magyarországot. (Éljenzés jobbfelől.) Azért én nem örvendek annak az eszmének, hogyha abból a kultúrharcból a magyar kath. klérusnak és a magyar konzervatív arisztokráciának, melyek hívei közé nem tartozom, sem egyikhez, sem másikhoz, romlása következnék, én itt e helyen csak a magyar állameszmét látom, én nekem itt ez az első egyetlen dogmám. (Élénk helyeslés a jobbfelől. Halljuk!) Uraim, itt nem csinálunk vallást. Minden vallás jó és én arról meg vagyok győződve, hogy egy cseppje az isteni irgalomnak hamarabb üdvözít, mint egy tengere az emberi bölcsességnek. (Tetszés.) De van az éremnek megfordított oldala is. Hátha nem a liberalizmus jönne elő diadalmasan ebből a kultúrharcból, mi történik akkor? Hogyha csak a felsőházban bukik meg egy liberális reformeszme, hát ez vereség a kormányra nézve, de nem vereség az eszmére nézve. De ha megtalál a liberális reformeszme bukni itt a házban, ez nem a kormánynak, hanem a liberalizmusnak a bukása. Márpedig ne csináljunk belőle titkot, mindannyian tudják jól, hogy ne csináljunk belőle titkot, mindannyian tudjuk jól, hogy e kérdésben a modalitások különfélesége miatt minden pártban nagy elvi eltérések vannak, amelyek mint lelkiismeretet érdeklő dolgok nem rendelhetők alá semmi pártfegyelemnek. A lelkiismereti dolgokban pedig mindenkit szabadon kell bocsátani, hogy nyilatkozzék, mert ez több mint politika. Erre támaszkodhatnék a kormány, hogyha radikális rendszabálylyal akar a ház elé lépni ? Az egyesült ellenzékre ? Hiszen azt mindenki jól tudja, hogy Apponyi gróf háta mögött sokkal többen ülnek, mint Szilágyi Dezső úré mögött. (Élénk derültség és tetszés.) Tehát még azokra a képviselőtársainkra sem számíthatnánk, akik a liberális felfogás tekintetében hozzánk legközelebb állanak. Különösen az én, barátomra Szilágyi Dezsőre és azokra, kiknek tehetségeit, elismerem, hogy méltán bámulják, lehetne e bizton számítani ezen reformkérdésnél a kormánynak? Nem az ellenkezőjét tapasztaljuk-e ennek ? Akárhányszor kerül ez a kormány nehéz helyzetbe, ami ezt az országot és a közügyet érdekli, önök, barátaim soha sem adják azt a mot de ordre-t, ne most gyerünk, mentsük meg az ügyet, hanem azt mondják, gyerünk nehezítsük meg a kormány helyzetét, alkalom van rá.Igaz! Úgy van jobbfelől. Zaj balfelől.) Ezt tapasztalhatjuk esetről esetre; önök kezet nyújtanak a legdivergensebb ellenzéki frakcióknak, egyszer az ultramontánoknak, másszor meg a radikálisoknak, egyszer a magyar sovinistáknak, másszor az osztrák indigenoknak. . . (Zaj, nyugtalanság bal- és szélsőbal felől) csak nekünk soha. Önök az általunk ajánlott jobbot mindig és határozottan visszautasítják. (Élénk tetszés jobbfelől.) Nagyszabású politikájukat egy dióhéjba, bocsánatot kérek, sokat mondtam, egy mogyoróhéjba össze lehet vonni. (Derültség) egy jelszó képezi: megbuktatni ezt a kormányt. Ugyan nagy virtus? de azután, hogy azután mi lesz ? (Felkiáltások balfelől: Ne tessék félni!) Csak magára e jelen kérdésre nézve bár csak egy sugarát a világosságnak engednék magukba emanálni, hogy látnék, mi a legközelebbi lépés, mit tenni akarnak, vagy aminek tevésére bennünket felhívnak. (Élénk tetszés jobb felől.) Azt sem tudjuk, hogy mit helyeselnek: az angol methodust? a jelenlegi francia törvényt? a Code Napoleon-félét? az olaszországi vagy pedig a József császár-féle megoldást. Tökéletes homályban hagynak bennünket intenciójuk felől. (Úgy van jobbfelől. (Szilágyi Dezső : Miért nem tanulják meg jobban ?) Én csak azt tudom, hogy napról-napra orgánumaikban mindig ellenkező tanokat hirdetnek és a legellenkezőbb szövetségesekkel szövetkeznek. Én, t. hát, olyan kultúrharcot Magyarországon, mint más országban lefolyt és talán örökre ott sem folyt le, minduntalan felelevenül, nem óhajtok, mert a győzelem mindig a győztes vereségével fog együtt járni. De igenis kívánok megoldást, olyat, melyben mindenki megnyugodjék előre. Én a harc előtt akarok kibékülni, nem a harc után. Én őszintén megmondom, nem csinálok belőle titkot, és ha t. barátomnak öröme telik benne, hát szint vallók. Vannak más politikusok, akik nem vallanak szint, vannak, akik egy napról a másikra változtatják a színeket, mintha nem is politikát űznének, hanem whistet játszanának ; amelyik színből több kártya kerül a kezükbe, azt teszik a toutra, ma a véres szín, holnap a fekete. (Élénk derültség a jobboldalon.) Azért tehát, mert fentartva látom a miniszterelnök úr által benyújtott határozati javaslatban annak lehetőségét, hogy Magyarországon a polgári házasság a házi körülmények tekintetbe vételével fog megoldatni, annálfogva reá szavazok arra egész terjedelmében. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Öt percnyi szünet után Helfy Ignác. A vita igazi tárgyáról letért a ház s a zsidókérdést vitatta a főrendiház üzenete helyett. A házassági javaslatra kedvezett alkalmas időt a kormány eltaktikázta. E kormány nem való arra, hogy ily reformokat kezdeményezzen, a főrendiház reformja is igy fog meghiúsulni. Polemizál ezután Istóczyval s kijelenti, hogy elfogadja Irányi javaslatát. (Helyeslés a szélső balon.) Szólnak még röviden : Krisztinkovich Ede Irányi javaslata mellett, Gruber János és Vadnay Andor, kik a miniszterelnök indítványának csak első részét fogadják el. A tárgyalás folytatása holnapra halasztatik. Ülés vége d. u. 2 órakor válthatók.* Tanár bál. Valóban tanárbál s nem tanári konferencia? Szokatlan a fülnek, újság a báli tudósítónak. És mégis úgy van. Szombaton tartották a fővárosi tanárok a vigadó éttermében, szerintük „táncestélyüket“, valójában azonban reggelig tartó báljukat. Próba volt ez, még pedig amolyan kockáztatott próba, mint mikor a deák egész tájékozatlanul megy a vizsgának s nem szereti, ha mások is hallgatják. Szóval trémáztak ki a professzor urak, s ezért egyelőre csak szűkebb körben merték bemutatni e legújabb tudományokat. S most, midőn a vizsgán esti 9 órától reggeli 5 óráig ugyancsak izzadva átestek, eredménykép bátran s nyugodt lelkiismerettel adhatunk nekik „egyest.“ Mulatságuk minden tekintetben kitűnően sikerült, talán csak a táncosok száma volt „elégtelen“, bár a fiatalabbak buzgósága ezt is „elégségesre“ korrigálta, s hogy a kalkulusok minden foka képviselve legyen, mondjuk, hogy a vacsora is jó volt. Mert tudnunk kell, hogy szünóra után társas vacsora volt, melyen nemcsak a sültek voltak sikerültek, hanem a közben megeredt tesztek sem voltak sületlenek. Mondtak róla pedig ilyeneket: Berecz Antal (a közokt. miniszterre), Köpesdi L., Erdélyszky M., Gyomai stb., míg a viszonválaszokban Klamarik főigazgató, jelenleg a közoktatási minisztériumban a gymnáziumok s akadémiák referense, a tanáregyesületre, Navy László pedig a rendezőségre mondtak igen sikerült tósztokat. Szünóta után újból megeredt a tánc, kedvvel, tűzzel, s Terpsidorénak egyáltalán nem lehet panasza Pallas Athéne fiaira, ki maga is mosolyogva nézte végig az egész mulatságot a táncrend lapjáról, melyet Jankó János művészi keze rögtönzött. A szépek diszes kő Farsang. Főuri-bál. Tegnap éjjel dr. Lopresti Árpádné, sz. Bethlen grófnő termeiben fényes táncvigalom volt, melyen a budapesti előkelő világ éremje volt jelen. A háziasszony — mint nekünk jelentik — a legnagyobb szeretetreméltósággal fogadta a vendégeket, kik 10 óra felé gyülekeztek. A vendégek sorában voltak : hr. Batthyány Ödönné, gr. Pejachevich Tivadarné, gr. Andrássy Aladár, Gyula és Manó családjaikkal, gr. Zichy Antal, gr. Zichy Dezső leányaival, Esterházy Ignó, gr. Zichy- Loprestiné bájos leányával Mici grófkisasszonynyal, b. Edelsheim-Gyulay és neje, ifj. br. Edelsheim-Gyulay Lipót, herceg Pálffy-Daui, Teanoi Lipót és neje sz. Lónyai grófné, gr. Dessewffy-Károlyi Pálma, gr. Révay-Berchtold Rózsa, gróf Batthyány Géza és neje, gr. Batthyány László és neje , Szapáry grófné , Blaskovich - Adelspacher Mária, Széchenyi Pál gróf és leánya, gr. Széchenyi Gyula és neje, Bánffy-Wesselényi Rózsa grófné, Odescalchi hercegné, Bissingen-Justh Mártha grófné, Justh Zsigmond, gr. Esterházy Dénes, gróf Zichy Aladár, Salamon Géza és leánya, gróf Cziráky Marietta, gr. Cappi, gr. Esterházy-Stockau grófné, gr. Pálffy Rudolf, gr. Szirmay Sándor, Blaskovich Elemér, Huszár István és leánya Gabriella, Tisza István, Jankovich Ádám és leánya, br. Gerliczy Ferenc, gr. Fejérváry Géza és leánya, gr. Sztáray János , gr. Török, gr. Berchtold László, gr. Károlyi Irma grófné, Teleki Samu gróf, gr. Zichy Gézáné, ifjú gróf Batthyány Lajosné, gr. Batthyány Géza és Béla, gróf Andrássy Sándor, gr. Széchenyi Emil, Pál és Andor, gr. Teleki László, gr. Lipthay Béláné, özv. Inkeyné, Inkey-Deym grófné és bájos leányai Nandine és Ella, gr. Pejacsevich Márkus leányaival, gr. Andrássy Gézáné sz. Raunitz Eleonóra hercegnő, herceg Odescalchi Gézáné sz. Andrássy Etelka, gróf Pálffyné és Jankovich Béla. A bál reggelig tartott.* A népszikház bálja február 18-án lesz a vigadó éttermeiben. Jegyek naponként d. e. 10— 12-ig Kápolnay János urnái a népszínházban szorojából a következőket jegyezhettük föl : Gyagyovszky Irma, Gyöngyösi Etelka, Berta Ilona, Lutter nővérek, Tömör Ilka, Illési Piroska, Köpesdi Hona, Zirzen Janka, Depini Hona, Milde Adrienne, Erényi Janka, Bogya Irma, Aczél Tóni és Irma, Zawadovszky Adél, Gyurma Erzsi és Irén, Szundi Eleonóra, Csik Zseni, Huszár Mari, Marcit Ilona, Szukovathy Ottilia és Ilona, Hrabla Erzsi, Allender Matild, Gallinovszky Ida és Berta, Hoffmann Jolán, Vámosi Ilka, Alexander Róza és Berta k. a.; továbbá : Névy Lászlóné, Bartal Antalné, Dusovszkyné, Köpesdi Sándorné, Szarvas Gáborné, Tömör Ferencné, Váradi Antalné, Malmosi Károlyné, Berecz Antalné, Boekelberg Ernőné, Duma Györgyné, Markovits Ivánné, Barna Ignácné, Hornitsek Árminné (Újvidék) és mások. Persze a tanárvilág notabilitásai mind megjelentek, a közoktatási minisztériumot pedig dr. Klamarik képviselte. * Az orsz. prot. árvaház javára február hó 14 én az „Európa“ szálló termeiben tartandó, évek óta „protestáns bál“ nevezete alatt ismeretes zártkörű táncvigalomra a meghívók szétküldetvén, felkéretnek mindazok, kik netalán tévedésből, vagy hibás címezés folytán meghivót nem kaptak volna, hogy e tárgyban Dr Horváth Mihály úrhoz a bálbizottság elnökéhez (molnár utca 16. sz. I. emelet) d. u. 2 — 5 óra közt fordulni méltóztassanak. Az érdeklődés ezen táncvigalom iránt már eddig is oly élénk, hogy az kétségtelenül ez évben is a legszebb bálok sorában fog helyet foglalni. * Nyíregyházán — mint levelezőnk írja — a nőegyesület reunióján január 31 én jelen voltak . Herman Olga (Márkusfalva), Kovách Etelka, Kálnay Erzsi, Maár Margit és Etelka, Kovács Ilka(II.Kállóból), Gierl Karolin, Drágos Irén, Farbaky Gizella, Nikelszky Mária, Meskó Lászlóné, Papp Lászlóné, Treitler Sománné, Stern Jenőné stb. A rendező bizottság elnöke Korányi Imréné körében voltak : Pazár Istvánná, Palainszky Sámuelné, Kálnay Miklósné és többen. A tánc reggeli 4 óráig tartott. A budapesti pénzügyi tisztviselők igen sikerült pikniket rendeztek a „budai kör“ helyiségeiben. Nagyszámú közönség gyűlt össze, mely már többször találkozott idei elite báljainkon. A tánc reggelig tartott, s úgy látszott, hogy a vigadó termeiben szokott közönségnek jó kedvét a táncterem szűk volta sem apasztotta le. Ott voltak Brinkmann Micike, Gidófalvy Irma és Matild, Kriszt Janka és Józsa, Thuróczy Terike, Bálinth Julia, Bogdán Mariska (Erdélyből), Schreiber Margit, Bauszner Lujza, Merfortz Violetta, Hóger Gizella, Benkő Gizike, Wagner Hortenzia, Ludwig Sarolta, Havas Grün Ilona, Fluck Jolán, Keleti Edith, Totali Zsenike, Gombos Mariska, Lukrics Annc, stb. * A polg. Isk. tanárok táncmulatságáról a következő póttudósítást vesszük: Fesztelen modor és jókedv tekintetében alig látott az idei farsangihez hasonló mulatságot, miben az oroszlánrész, a háziasszony szerepét vivő dr. Gyulai Bélátét illeti meg, ki megnyerő szeretetreméltósággal, fáradhatlanul buzgólkodott ellesni és kielégíteni a vendégkoszorú óhajait. Tevékeny részt vettek még a rendezésben Goll Jánosné és Engelbach Alajosné úrhölgyek is, kik ép úgy, mint a férfirendezőség, élén dr. Gyulay Béla igazgatóval, kiváló elismerést érdemelnek. Hogy az est sokára feledhetetlenné válik a jelenvoltaknak, a tapintatos és ügyes rendezés mellett, kiválólag tulajdonítható még a szép hölgykoszorúnak is, melynek nem legutolsó szálaiként pótlólag Mandics Károlyné és özv. Heincz Istvánná úrhölgyeket, valamint Lágler Emilia k. a.-t említhetjük meg.* A budapesti hivatalszolgák „Szt.György“ című betegsegélyző- és temetkezési egyesülete f. hó 21-kén a régi polgári lövölde helyiségében, saját pénztára javára, zártkörű táncvigalmat rendez, melyre az érdekelt felek tisztelettel meghivatnak. Családi jegy ára 2 frt, személyjegye 1 frt. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — A fővárosi egyesület folyó hó 5-én, azaz kedden d. u. 4 órakor a régi városház tanácstermében értekezletet tart. — Nyilvános felolvasás. A fővárosi iparoskörben csütörtökön este fél 8 órakor Dr. Dobránszky Péter fog felolvasást tartani e cím alatt : „A szegény ember tele.“ — Az országos iparegyesület kézműipari szakosztálya kedden, f. hó 5-én, d. u. 5 órakor az egyesület helyiségében (újvilág utca 14.) ülést tart, melyen a tagok részt venni keretnek. Tárgyak : 1. Mudrony Soma : „Szemelvények a külföldi szaklapokból“. 2. Az ipartörvény tárgyalására 3 tag kiküldése. 3. A belga konzul levele versenyképes magyar cikkek kivitele tárgyában. 4. Petrik Lajos felolvasása „Magyarország és Erdély agyagiparáról“. 5. Ipari tárgyak bemutatása: a) Rosenthal M. vasúti jelzőlámpái, b) Weck Adolf saját találmányu pipakupakjai, c) ifj. Weck Adolf csontfaragványai.