Budapesti Hírlap, 1884. február (4. évfolyam, 32-59. szám)

1884-02-17 / 47. szám

2 temitMutimmuKiMaM­wjifMswiMKvi. «W .k''*vuui*uij'i etar. jmMUOKMo. esjM^eausximiha BUDAPESTI HIRLAP. 1884. február 17. Sárközy Aurél határozati javaslatát, a szava­zatok fejenkint megszámláltatván, elfogadta 80 kép­viselő, ellene szavazott 93. (Felkiáltások a szélsőbal felől: 13 ! szerencsétlen szám !) A határozati javaslat elvettetvén, szavazás alá került a törvényjavaslat, melyet a ház többsége a részletes tárgyalás alapjául elfogadott. Elfogadtatott Dárday Sándor határozati javaslata is. Következett a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Az 1-ső szakasz változatlanul elfogadtatott. Matunka Péter előadó röviden elfogadásra ajánlja a 2-ik szakaszt, mely azt rendeli el, hogy a törvényszék székhelye Karcagról Szolnokra téte­tik át. Sárközy Aurél indítványt ad be, hogy a má­sodik­a, hagyassák ki. Apponyi Albert gróf abban a sajátos hely­zetben van, hogy Dárdayval és Hermannal egy né­zeten van. Jogában van mindenkinek kerülete érde­kében felszólalni, ha az érdek az ország érdekével össze nem ütközik. Ha nem volna is Jászberény képviselője, még akkor is azt mondaná, hogy a tör­vényszéket Jászberénytől elvenni, mi sem indokolja. Támogatja Sárközynek azt az indítványát, hogy a 2. §. hagyassák ki a törvényből, ha pedig ez el nem fogadtatik, akkor az igazságügyi bizottság nézetéhez csatlakozik. Az egyedüli érv, melyet a miniszter felhoz, hogy a jászberényi törvényszék területre és népességre nézve a fiaméin kívül a legkisebb. Ez nem állhat meg, mert nem vagyunk Amerikában, a­hol a térképen rajzolják ki a határokat, hanem tör­­téneti múltú országban. Fontosabb ez érvnél a tör­vényszék munkaköre. Ezt tekintve, azt látjuk, hogy 11 törvényszék ügyforgalma, vagy kisebb a jászbe­rényinél, vagy ezzel körülbelül egyforma. Még többen lévén szólásra feljegyezve, a vita folytatása hétfőre halasztatott. Következett a kérvények legújabb sorjegyzéke. A magyarországi állami tanítóképezdei taná­roknak kérvényét, melyben fizetésüket a középisko­lai tanárokéval kérik egyenlővé tétetni, Szathmáry György, Jónás Ödön, Kovács Albert, Hegedűs László pártolják. Trefort Ágost kijelenti, hogy a kérést méltányosnak tartja és a jövő évi költségve­tés előterjesztésekor annak teljesítése végett intéz­kedni fog. A ház ezt tudomásul vette. A magyar tengerparti vitorlás hajótulajdono­sok kérvényét, melyben a vitorlás hajózás érdekében kérnek intézkedéseket és ezen hajóknak minden ál­lami adótól leendő fölmentését kérik, Csernátony Lajos és Lázár Ádám támogatják. A kérvény figye­lembe veendőnek jeleztetvén, kiadatott a kereskedelmi és pénzügyi minisztereknek. A többi kérvényekre nézve a bizottság javas­latai fogadtattak el. Ezzel az ülés d. u. 2 órakor véget ért. Farsang. Piknik. Tegnap éjjel a vigadó éttermében fé­nyesen sikerült piknik folyt le, melyet pár főrangú hölgy, névszerint: gr. Andrássy Manóné, gróf An­­drássy Aladárné, Blaskovich Miklósné, gr. Széche­nyi Pálné, gr. Pejacsevich Márkné, gr. Dessewffy Aurélné, b. Inkey Nándorné és Lopresti báróné ren­deztek. Az előtáncos gr. Török László volt, ki a ko­­tillont kitünően rendezte. Jelen voltak: gróf Zichy Rezső leányaival, gr. Esterházy Móric és neje, gróf Károlyi-Pálffy Geraldine gr. Zichy Saroltával, gróf Széchenyi Gyula neje és leánya, gr. Esterházy Mi­hály, b. Fejérváry Géza neje és leánya, gr. Pejacse­vich Tivadar és neje, gr. Andrássy Géza és neje, b. Révay­ Berchtold grófnő, b. Révay Gyula, b. Ré­­vay Simon, Szapáry Péter és Pista grófok, gr. Fes­­tetich, gr. Pejachevich Katinka és Jolán, gr. An­drássy Anna, Natálie és Mária, gr. Berchtold László, gr. Andrássy Katinka, Blaskovics Isvánné, Janko­­vich grófné leányával, gr. Széchenyi Mária, Inkey- Deym grófné leányaival, gr. Andrássy Tivadar és és Sándor, b. Edelsheim-Gyulay és neje, ifj. Edels­­heim-Gyulay báró, gr. Bissingen-Justh Mártha, gr. gr. Bissingen Ernő, gr. Széchenyi Antal, gr. Szé­chenyi Andor és Pál, gr. Rüde, gr. Logiers de Vil­lára, b. Bánffy György, Justh Zsigmond, gr. Zichy Ernő, gr. Zichy Lopresti Mária és leánya, Huszár István és neje, b. Gerliczy Ferenc, gr. Zichy Manó, Batthyány Géza és Béla grófok, gr. Széchenyi Emil, Harkányi János és neje. A bál reggelig tartott. A népszínház bálja hétfőn lesz a vigadóban. A bál előreláthatólag igen jól fog sikerülni, mert a buzgó női rendezőség nagy érdeklődést keltett iránta színházi és színházon kívüli körökben egyaránt. A zenét Bunkó bandája fogja szolgáltatni. A bál tiszta jövedelme a színházi segélyegyesület tőkéjét fogja sza­porítani,­­a­ Kalikóbál. A fővárosi vigadó termeiben hol­nap megtartandó kalikó álarcos bál jó hírnevű elő­deit túlszárnyalni igyekszik. A nemzeti színház bal­let kara által újból betanult fáklyástánc Campilli vezetése mellett fél 12 órakor kezdődik. * Nagyszombati levelezőnk Írja : A 71. gy.­ezred tisztikara a lövőház helyiségeiben zeneka­rával egy igen sikerült hangversenyt rendezett f. hó 13. Hangverseny után bál volt. Frigyes főherceg — ki Pozsonyból az­nap városunkba érkezett — a hang­versenyt végig hallgatta s utána egynéhány hölgyet mutattatott be magának. A főherceg, szemleutját folytatva, innen Trencsinbe utazott. * A komáromi kereskedelmi fiatalság i. é. február 9-én igen sikerült táncvigalmat rendezett. Csaknem túl sikerültnek lehet mondani — irja le­velezőnk , mert a teremmel arányban nem álló nagy közönség soraiban táncolni csak akadályokkal lehetett. Hogy ily túllátogatott volt, oka nem csu­pán az, hogy jelmezes táncvigalom már hosszabb időn át nem volt Komáromban, hanem mert a ko­máromi nőtlen urak, vagyis más szóval az „arany ifjúság“ által f. é. jan. 31-én rendezett bál a kis­városban elmaradhatlan duzzogásokat vonván maga után, az innen elmaradtak is itt adtak egymásnak kibékülési találkozót. Ha már a duzzogást felemlí­tettem, egy füst alatt azt is megírom, hogy mi volt ennek a valódi oka. A katonaság tünte­tőleg távol maradt, mert az ifjú­­ság a szabadságszobor alapjavá­ra rendezte bálját, az izraeliták pedig bizonyos antiszemitikus célzatot látván abban, hogy a részvényes urak között egy zsidó fiatal ember sincs, ez okból szintén tüntetőleg távolmaradtak. Már azt hittük, hogy ezen sajnos tüntetések további ellentüntetéseket fognak maguk után vonni, szeren­csére azonban a febr. 9-ki jelmezbálon a kedélyek lecsillapultak. A négyeseket mintegy 120 pár tán­colta. Ziegler Nándorné úrnő volt a bál háziasz­­szonya. A női és férfi jelmezek egyaránt díszesek voltak s jóizlésre vallottak. A jelmezes nők közül kiváltak: Nagy Etel (zene), Fái Nellike (sport), Neuman Fanni (Amor), Palkovics Olga (jogász), Stollár Ella (cigánynő), Bojtos Piroska (jockey), Bojtos Lujza (hajós), Repcsényi Ilonka (virágárusnő), Ziegler Anna (cigánynő), Füleki Janka (Hanka), Kovács Aranka (nemes hölgy), Hölz Ilonka (tűz­oltó), Nagy Vilmosné (cigánynő), Merle Béláné, Rakits Aladárné (parasztmenyecske), Wittman Nán­­dorné (pirette) stb. Jelmez nélkül voltak : Terényi Irma, Pálfy Mariska, Kálmán Ilonka, Markovics Gyuláné, dr. Vásárhely­iné, Soós Gézáné stb. S ez­zel mi bezártuk a farsangot. * F. hó 12-én a sóvári (sárosmegyei) társas­kör saját helyiségeiben kitűnően sikerült táncmulat­ságot rendezett. A szép számmal jelen volt hölgyek közt említendő. A társas­kör közszeretetben része­sülő elnökének, Kálmár Tivadar kir. erdőmesternek leánya Margit, Semsey Alice, Turök Bella és Ma­riska, Timcsák Mariska, Kalmár Tivadarné, Hor­váth Béláné, Rózsai Rezsőné, Soltész Nándorné, Szoj­ka Gyuláné, Varga Györgyné, stb. A füzér tánc ügyes rendezője Horváth Béla úr volt. — A tánc reggelig tartott. A „Festi nemzeti dalkör“ f. hó 21-én a vigadó éttermeiben jelme­z-e­s­­­é­l­y­t rendez, melyre élénken folynak az előkészületek. Akik téve­désből meghívót nem kaptak s erre igényt tartanak, meghívóikat Rigler S. E. papírkereskedésében (kecs­keméti utca) átvehetik.* A budapesti mészáros betegsegélyező- és temetkezési­ egyesület kedden, 1883. évi febr. hó 19-én, a fővárosi vigadó nagy teremében zárt­körű bált rendez. Magán­jegy 3 frt. — Családjegy (1 ur 2 hölgy) 5 frt. Kezdete 9 órakor. * Lockyer, az angolok egyik legnagyobb csilla­gásza, a „Times“ 1883. dec. 8-iki számában fejtette ki s a meglevő adatokkal alaposan támogatta. — Lockyer szerint azok a fényes tünemények, melyek páratlan szépségében annyian gyönyörködtünk, azon rémületes katasztrófának a következményei, mely a múlt év nyarán az Indiai szigetek állítólag 100.000 lakójának életébe került. Nézetét a következőkben fejezi ki: A Jáva vidéki vulkánok kitörését követő időben igen különös fénytünemények hire érkezett. A föld különböző részein a nap majd zöld, majd kék színben kelt fel s nyugodott le s a hajnali és esti pir soha nem látott szinpompával jelent meg. E rendkívüli jelenségek bizonyára finom porfellegek­­nek tulajdonitandók, melyeket a vulkánok nagy ma­gasságra, óriási mennyiségben fellöktek; a porfelle­­geket a felső légáramlások a föld egész atmoszférá­jának legfelsőbb rétegében széthordták s ezáltal megtöltötték oly anyaggal, mely ama rendkí­vüli jelenségek okozója lehet. A vulkánok olyan óriási mennyiségű hamut és más vulkáni ter­méket szórtak ki, hogy a kitörés környé­kén 36—40 óráig folytonos sötétség uralkodott, me­lyet csak a néha-néha kitörő lángok, a villámok és a levegőben szerte röpködő izzó tömegek, kövek osz­lattak el pillanatokra. Krakatoától körülbelül 162 km­-nyi távolságban fekvő Batávia szintén teljes sö­tétségbe volt burkolva: a hamufelhők a napot tö­kéletesen elfödték s a város lakosai a félelemtől és a hidegtől — az egyenlítő alatt — egyaránt fáztak. A délben égő gázlámpákat az említett, levegő­­hullám egyszerre mind kioltotta. Midőn végre a ten­ger dühöngése és a szakadatlan hamueső megszűnt, a hamufelhőkön gyengén áttörő napfény különös lát­ványt tárt a megrémült lakosság elé: hóval födött téli tájképnek látszott a fehér hamuval vastagon ellepett for­róövi vidék ! Tekintve az erők nagyságát, melyek a ter­mészet eme borzalmas színjátékát végig játszották, Lockyer állítását, mely szerint az atmoszféra leg­magasabb rétegeibe roppant mennyiségű vulkáni hamu jutott, bizonyára senki sem tartja megoko­­latlannak. Mi történik az ebbe a magasságba került hamu­tömegekkel ? Óriási mértékben körülbelül ugyanaz, amit akkor látunk, ha egy marék port vagy hamut a levegőbe hajítunk. A durvább szemek lehullanak, a finomabbak pedig a levegőben lebegve az áramlattal, a széllel eltávoznak. Mennél finomab­bak a szemek s mennél nagyobb magasságra ha­­jittattak, annál tovább úsznak a levegőben; s lehet, hogy csak hoszú idő múlva, több mérföldnyi távolságban kerülnek ismét a Föld felületére. Hiszen gyakran tapasztaljuk , hogy a finom por mily rendkívül lassan esik lefelé: szobánk porában min­dennap tehetjük e megfigyelést, ha a por eléggé meg van világítva, hogy az egyes porszemeket szabad szemmel is láthassuk. A vulkánból óriási magas­ságra kilökött hamu csak igen hosszú idő — talán hó­napok, évek múlva eshetik vissza a föld színére. Esése közben az atmoszférában mintegy megszitálódott; a leg­nagyobb szemek leggyorsabban estek, ezeket a kevésbbé durvák követték, kisebb sebességgel s végül a leg­kisebbek, az egészen parányi porrészecskék olyan sebességgel, melyet talán az igen ritka levegőjű ré­tegekben alig is lehet észrevenni. A hamu-porsze­mek idő folytával tehát nagyság szerint rendezked­tek, de a felső levegő rétegekben egy helyen még sem maradhattak ! A felső passzátok szárnyára kelve, mindinkább szélesedő áramban megkerülték a földgömböt, észak és dél felé elágazva, az egész atmoszféra magasabb rétegeiben elszéledtek. Mint láttuk, jelenlétük igen különös fénytüneményekre adhat okot. Ezekről megjelenésekre szabad következ­tetnünk. A fénytünemények Európába érkezésének ide­jét pontosan nem tudjuk. Lehet, hogy Krakatoa ha­muja már rég felettünk lebegett, de a sűrű felhőré­tegek az ékes színjátékot elfödték szemeink elől. A természettudományi társulatba az első értesítés Pit­­roff István, vistuki plébánostól érkezett. Nov. 1-én hajnalban látta a rendkívüli pirt. Időben legköze­lebb esik ehhez Russelnek tudósítása, ki nov. 8-án (Angliában) veszi észre és leírta a tüneményeket. Általános figyelmet azonban csak a hó vége felé keltettek, amikor Európa legtöbb helyén láthatók voltak. Berlin, Nápoly, Róma, Páris, Budapesten körülbelül egy időben látták meg. A leírásokból arra következtethetünk, hogy az esti és hajnali színjáték nem oly fényes, mint azokon a helyeken, melyek a kitörés színteréhez közelebb fekszenek ; a nap zöldes színe a felkelés és leáldo­­zás idejében csak gondos megfigyelés által ismerhető fel. Ennek okát a Lockyer-féle magyarázat könnyen meg tudja adni . Az a pormennyiség, mely a mi vi­lágrészünk fölött úszik, csak kis része annak a nagy tömegnek, mely augusztus végén és szeptember elején az egyenlítő övének atmoszférájában lebegett; e rop­pant tömeg most már a föld legnagyobb részét be­burkoló rétegbe eloszlott s így hatása a fényre is várhatólag kisebb. Egy érdekes kérdést lehet még fölvetni. Med­dig fogunk még a mostani pompás látványban gyö­nyörködhetni ? Ha csakugyan vulkánhamu képezi okát , addig, amíg a hamu atmoszféránk felső réte­geit el nem hagyja. Ez vagy azáltal történhetik.

Next