Budapesti Hírlap, 1884. február (4. évfolyam, 32-59. szám)
1884-02-17 / 47. szám
2 temitMutimmuKiMaMwjifMswiMKvi. «W .k''*vuui*uij'i etar. jmMUOKMo. esjM^eausximiha BUDAPESTI HIRLAP. 1884. február 17. Sárközy Aurél határozati javaslatát, a szavazatok fejenkint megszámláltatván, elfogadta 80 képviselő, ellene szavazott 93. (Felkiáltások a szélsőbal felől: 13 ! szerencsétlen szám !) A határozati javaslat elvettetvén, szavazás alá került a törvényjavaslat, melyet a ház többsége a részletes tárgyalás alapjául elfogadott. Elfogadtatott Dárday Sándor határozati javaslata is. Következett a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Az 1-ső szakasz változatlanul elfogadtatott. Matunka Péter előadó röviden elfogadásra ajánlja a 2-ik szakaszt, mely azt rendeli el, hogy a törvényszék székhelye Karcagról Szolnokra tétetik át. Sárközy Aurél indítványt ad be, hogy a másodika, hagyassák ki. Apponyi Albert gróf abban a sajátos helyzetben van, hogy Dárdayval és Hermannal egy nézeten van. Jogában van mindenkinek kerülete érdekében felszólalni, ha az érdek az ország érdekével össze nem ütközik. Ha nem volna is Jászberény képviselője, még akkor is azt mondaná, hogy a törvényszéket Jászberénytől elvenni, mi sem indokolja. Támogatja Sárközynek azt az indítványát, hogy a 2. §. hagyassák ki a törvényből, ha pedig ez el nem fogadtatik, akkor az igazságügyi bizottság nézetéhez csatlakozik. Az egyedüli érv, melyet a miniszter felhoz, hogy a jászberényi törvényszék területre és népességre nézve a fiaméin kívül a legkisebb. Ez nem állhat meg, mert nem vagyunk Amerikában, ahol a térképen rajzolják ki a határokat, hanem történeti múltú országban. Fontosabb ez érvnél a törvényszék munkaköre. Ezt tekintve, azt látjuk, hogy 11 törvényszék ügyforgalma, vagy kisebb a jászberényinél, vagy ezzel körülbelül egyforma. Még többen lévén szólásra feljegyezve, a vita folytatása hétfőre halasztatott. Következett a kérvények legújabb sorjegyzéke. A magyarországi állami tanítóképezdei tanároknak kérvényét, melyben fizetésüket a középiskolai tanárokéval kérik egyenlővé tétetni, Szathmáry György, Jónás Ödön, Kovács Albert, Hegedűs László pártolják. Trefort Ágost kijelenti, hogy a kérést méltányosnak tartja és a jövő évi költségvetés előterjesztésekor annak teljesítése végett intézkedni fog. A ház ezt tudomásul vette. A magyar tengerparti vitorlás hajótulajdonosok kérvényét, melyben a vitorlás hajózás érdekében kérnek intézkedéseket és ezen hajóknak minden állami adótól leendő fölmentését kérik, Csernátony Lajos és Lázár Ádám támogatják. A kérvény figyelembe veendőnek jeleztetvén, kiadatott a kereskedelmi és pénzügyi minisztereknek. A többi kérvényekre nézve a bizottság javaslatai fogadtattak el. Ezzel az ülés d. u. 2 órakor véget ért. Farsang. Piknik. Tegnap éjjel a vigadó éttermében fényesen sikerült piknik folyt le, melyet pár főrangú hölgy, névszerint: gr. Andrássy Manóné, gróf Andrássy Aladárné, Blaskovich Miklósné, gr. Széchenyi Pálné, gr. Pejacsevich Márkné, gr. Dessewffy Aurélné, b. Inkey Nándorné és Lopresti báróné rendeztek. Az előtáncos gr. Török László volt, ki a kotillont kitünően rendezte. Jelen voltak: gróf Zichy Rezső leányaival, gr. Esterházy Móric és neje, gróf Károlyi-Pálffy Geraldine gr. Zichy Saroltával, gróf Széchenyi Gyula neje és leánya, gr. Esterházy Mihály, b. Fejérváry Géza neje és leánya, gr. Pejacsevich Tivadar és neje, gr. Andrássy Géza és neje, b. Révay Berchtold grófnő, b. Révay Gyula, b. Révay Simon, Szapáry Péter és Pista grófok, gr. Festetich, gr. Pejachevich Katinka és Jolán, gr. Andrássy Anna, Natálie és Mária, gr. Berchtold László, gr. Andrássy Katinka, Blaskovics Isvánné, Jankovich grófné leányával, gr. Széchenyi Mária, Inkey- Deym grófné leányaival, gr. Andrássy Tivadar és és Sándor, b. Edelsheim-Gyulay és neje, ifj. Edelsheim-Gyulay báró, gr. Bissingen-Justh Mártha, gr. gr. Bissingen Ernő, gr. Széchenyi Antal, gr. Széchenyi Andor és Pál, gr. Rüde, gr. Logiers de Villára, b. Bánffy György, Justh Zsigmond, gr. Zichy Ernő, gr. Zichy Lopresti Mária és leánya, Huszár István és neje, b. Gerliczy Ferenc, gr. Zichy Manó, Batthyány Géza és Béla grófok, gr. Széchenyi Emil, Harkányi János és neje. A bál reggelig tartott. A népszínház bálja hétfőn lesz a vigadóban. A bál előreláthatólag igen jól fog sikerülni, mert a buzgó női rendezőség nagy érdeklődést keltett iránta színházi és színházon kívüli körökben egyaránt. A zenét Bunkó bandája fogja szolgáltatni. A bál tiszta jövedelme a színházi segélyegyesület tőkéjét fogja szaporítani,a Kalikóbál. A fővárosi vigadó termeiben holnap megtartandó kalikó álarcos bál jó hírnevű elődeit túlszárnyalni igyekszik. A nemzeti színház ballet kara által újból betanult fáklyástánc Campilli vezetése mellett fél 12 órakor kezdődik. * Nagyszombati levelezőnk Írja : A 71. gy.ezred tisztikara a lövőház helyiségeiben zenekarával egy igen sikerült hangversenyt rendezett f. hó 13. Hangverseny után bál volt. Frigyes főherceg — ki Pozsonyból aznap városunkba érkezett — a hangversenyt végig hallgatta s utána egynéhány hölgyet mutattatott be magának. A főherceg, szemleutját folytatva, innen Trencsinbe utazott. * A komáromi kereskedelmi fiatalság i. é. február 9-én igen sikerült táncvigalmat rendezett. Csaknem túl sikerültnek lehet mondani — irja levelezőnk , mert a teremmel arányban nem álló nagy közönség soraiban táncolni csak akadályokkal lehetett. Hogy ily túllátogatott volt, oka nem csupán az, hogy jelmezes táncvigalom már hosszabb időn át nem volt Komáromban, hanem mert a komáromi nőtlen urak, vagyis más szóval az „arany ifjúság“ által f. é. jan. 31-én rendezett bál a kisvárosban elmaradhatlan duzzogásokat vonván maga után, az innen elmaradtak is itt adtak egymásnak kibékülési találkozót. Ha már a duzzogást felemlítettem, egy füst alatt azt is megírom, hogy mi volt ennek a valódi oka. A katonaság tüntetőleg távol maradt, mert az ifjúság a szabadságszobor alapjavára rendezte bálját, az izraeliták pedig bizonyos antiszemitikus célzatot látván abban, hogy a részvényes urak között egy zsidó fiatal ember sincs, ez okból szintén tüntetőleg távolmaradtak. Már azt hittük, hogy ezen sajnos tüntetések további ellentüntetéseket fognak maguk után vonni, szerencsére azonban a febr. 9-ki jelmezbálon a kedélyek lecsillapultak. A négyeseket mintegy 120 pár táncolta. Ziegler Nándorné úrnő volt a bál háziaszszonya. A női és férfi jelmezek egyaránt díszesek voltak s jóizlésre vallottak. A jelmezes nők közül kiváltak: Nagy Etel (zene), Fái Nellike (sport), Neuman Fanni (Amor), Palkovics Olga (jogász), Stollár Ella (cigánynő), Bojtos Piroska (jockey), Bojtos Lujza (hajós), Repcsényi Ilonka (virágárusnő), Ziegler Anna (cigánynő), Füleki Janka (Hanka), Kovács Aranka (nemes hölgy), Hölz Ilonka (tűzoltó), Nagy Vilmosné (cigánynő), Merle Béláné, Rakits Aladárné (parasztmenyecske), Wittman Nándorné (pirette) stb. Jelmez nélkül voltak : Terényi Irma, Pálfy Mariska, Kálmán Ilonka, Markovics Gyuláné, dr. Vásárhelyiné, Soós Gézáné stb. S ezzel mi bezártuk a farsangot. * F. hó 12-én a sóvári (sárosmegyei) társaskör saját helyiségeiben kitűnően sikerült táncmulatságot rendezett. A szép számmal jelen volt hölgyek közt említendő. A társaskör közszeretetben részesülő elnökének, Kálmár Tivadar kir. erdőmesternek leánya Margit, Semsey Alice, Turök Bella és Mariska, Timcsák Mariska, Kalmár Tivadarné, Horváth Béláné, Rózsai Rezsőné, Soltész Nándorné, Szojka Gyuláné, Varga Györgyné, stb. A füzér tánc ügyes rendezője Horváth Béla úr volt. — A tánc reggelig tartott. A „Festi nemzeti dalkör“ f. hó 21-én a vigadó éttermeiben jelmez-esélyt rendez, melyre élénken folynak az előkészületek. Akik tévedésből meghívót nem kaptak s erre igényt tartanak, meghívóikat Rigler S. E. papírkereskedésében (kecskeméti utca) átvehetik.* A budapesti mészáros betegsegélyező- és temetkezési egyesület kedden, 1883. évi febr. hó 19-én, a fővárosi vigadó nagy teremében zártkörű bált rendez. Magánjegy 3 frt. — Családjegy (1 ur 2 hölgy) 5 frt. Kezdete 9 órakor. * Lockyer, az angolok egyik legnagyobb csillagásza, a „Times“ 1883. dec. 8-iki számában fejtette ki s a meglevő adatokkal alaposan támogatta. — Lockyer szerint azok a fényes tünemények, melyek páratlan szépségében annyian gyönyörködtünk, azon rémületes katasztrófának a következményei, mely a múlt év nyarán az Indiai szigetek állítólag 100.000 lakójának életébe került. Nézetét a következőkben fejezi ki: A Jáva vidéki vulkánok kitörését követő időben igen különös fénytünemények hire érkezett. A föld különböző részein a nap majd zöld, majd kék színben kelt fel s nyugodott le s a hajnali és esti pir soha nem látott szinpompával jelent meg. E rendkívüli jelenségek bizonyára finom porfellegeknek tulajdonitandók, melyeket a vulkánok nagy magasságra, óriási mennyiségben fellöktek; a porfellegeket a felső légáramlások a föld egész atmoszférájának legfelsőbb rétegében széthordták s ezáltal megtöltötték oly anyaggal, mely ama rendkívüli jelenségek okozója lehet. A vulkánok olyan óriási mennyiségű hamut és más vulkáni terméket szórtak ki, hogy a kitörés környékén 36—40 óráig folytonos sötétség uralkodott, melyet csak a néha-néha kitörő lángok, a villámok és a levegőben szerte röpködő izzó tömegek, kövek oszlattak el pillanatokra. Krakatoától körülbelül 162 km-nyi távolságban fekvő Batávia szintén teljes sötétségbe volt burkolva: a hamufelhők a napot tökéletesen elfödték s a város lakosai a félelemtől és a hidegtől — az egyenlítő alatt — egyaránt fáztak. A délben égő gázlámpákat az említett, levegőhullám egyszerre mind kioltotta. Midőn végre a tenger dühöngése és a szakadatlan hamueső megszűnt, a hamufelhőkön gyengén áttörő napfény különös látványt tárt a megrémült lakosság elé: hóval födött téli tájképnek látszott a fehér hamuval vastagon ellepett forróövi vidék ! Tekintve az erők nagyságát, melyek a természet eme borzalmas színjátékát végig játszották, Lockyer állítását, mely szerint az atmoszféra legmagasabb rétegeibe roppant mennyiségű vulkáni hamu jutott, bizonyára senki sem tartja megokolatlannak. Mi történik az ebbe a magasságba került hamutömegekkel ? Óriási mértékben körülbelül ugyanaz, amit akkor látunk, ha egy marék port vagy hamut a levegőbe hajítunk. A durvább szemek lehullanak, a finomabbak pedig a levegőben lebegve az áramlattal, a széllel eltávoznak. Mennél finomabbak a szemek s mennél nagyobb magasságra hajittattak, annál tovább úsznak a levegőben; s lehet, hogy csak hoszú idő múlva, több mérföldnyi távolságban kerülnek ismét a Föld felületére. Hiszen gyakran tapasztaljuk , hogy a finom por mily rendkívül lassan esik lefelé: szobánk porában mindennap tehetjük e megfigyelést, ha a por eléggé meg van világítva, hogy az egyes porszemeket szabad szemmel is láthassuk. A vulkánból óriási magasságra kilökött hamu csak igen hosszú idő — talán hónapok, évek múlva eshetik vissza a föld színére. Esése közben az atmoszférában mintegy megszitálódott; a legnagyobb szemek leggyorsabban estek, ezeket a kevésbbé durvák követték, kisebb sebességgel s végül a legkisebbek, az egészen parányi porrészecskék olyan sebességgel, melyet talán az igen ritka levegőjű rétegekben alig is lehet észrevenni. A hamu-porszemek idő folytával tehát nagyság szerint rendezkedtek, de a felső levegő rétegekben egy helyen még sem maradhattak ! A felső passzátok szárnyára kelve, mindinkább szélesedő áramban megkerülték a földgömböt, észak és dél felé elágazva, az egész atmoszféra magasabb rétegeiben elszéledtek. Mint láttuk, jelenlétük igen különös fénytüneményekre adhat okot. Ezekről megjelenésekre szabad következtetnünk. A fénytünemények Európába érkezésének idejét pontosan nem tudjuk. Lehet, hogy Krakatoa hamuja már rég felettünk lebegett, de a sűrű felhőrétegek az ékes színjátékot elfödték szemeink elől. A természettudományi társulatba az első értesítés Pitroff István, vistuki plébánostól érkezett. Nov. 1-én hajnalban látta a rendkívüli pirt. Időben legközelebb esik ehhez Russelnek tudósítása, ki nov. 8-án (Angliában) veszi észre és leírta a tüneményeket. Általános figyelmet azonban csak a hó vége felé keltettek, amikor Európa legtöbb helyén láthatók voltak. Berlin, Nápoly, Róma, Páris, Budapesten körülbelül egy időben látták meg. A leírásokból arra következtethetünk, hogy az esti és hajnali színjáték nem oly fényes, mint azokon a helyeken, melyek a kitörés színteréhez közelebb fekszenek ; a nap zöldes színe a felkelés és leáldozás idejében csak gondos megfigyelés által ismerhető fel. Ennek okát a Lockyer-féle magyarázat könnyen meg tudja adni . Az a pormennyiség, mely a mi világrészünk fölött úszik, csak kis része annak a nagy tömegnek, mely augusztus végén és szeptember elején az egyenlítő övének atmoszférájában lebegett; e roppant tömeg most már a föld legnagyobb részét beburkoló rétegbe eloszlott s így hatása a fényre is várhatólag kisebb. Egy érdekes kérdést lehet még fölvetni. Meddig fogunk még a mostani pompás látványban gyönyörködhetni ? Ha csakugyan vulkánhamu képezi okát , addig, amíg a hamu atmoszféránk felső rétegeit el nem hagyja. Ez vagy azáltal történhetik.