Budapesti Hírlap, 1884. március (4. évfolyam, 60-90. szám)

1884-03-01 / 60. szám

1884. március 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (60. sz.) pillanatban eleget tettek volna, — de csak akkor.­­ Rendes fegyverkezelésnél az ismétlő puska haszna­­vehetlen. Súlya a mai puskához képest egy harmad­dal több s elképzelhetni, mennyire előmozditja az ily túlterhelés a meneteléseket! Ez a puska úgy a gyakorlatoknál, mint az őrszolgálatban ki fogná merítni a legénységet, szaporítná a maradőrök szá­mát, csüggesztőleg hatna a csapatok morális erejére is és jelentékenyen lassítna a nyílt terepen minden hadmozdulatot. De tisztán a fegyver­technika szempontjából is ellenezni kell az ismétlő puskának katonai alkalma­zását. Mert igaz, hogy a két cső két töltése hama­rabb explodál, mint az egy cső kétszer megtöltve s igy a tűzhatás is erősebb az ismétlő puskával. De ha kétszer megtölték és kilőtték e fegyvert, csövei annyira áttüzesednek, hogy a lövész nem képes a csövet puszta kézzel érinteni s a tüzelést csak kis várzat múlva folytathatja. Ez pedig a lőfegy­verek harcában helyrehozhatlan időveszteséget je­lent. Míg az ismétlő puskával a döntő pillanatok­ban néhány másodpercet sikerül meggazdálkodi, az ellenség arcvonala előtt minden kettős lövés után percek vesznek kárba. A közös hadügyminiszter szakértői ankétet hivott össze, mely az ismétlő puskát tüzetes vizs­gálat alá vette s elfogadását — nagy megnyugvá­sunkra szolgál ez — nem ajánlá. Helyette a gyalogsági fegyverek tűzhatásának fokozása érdekében egy uj készülékkel tesz­nek kísérletet, melynek mechanizmusát hadseregünk egyik tisztje találta fel. E készülék egy oly mechanizmussal ellátott töltény-szelence, melyet adott vezényszóra a puska gyújtó­szerkezetéhez lehet kapcsolni s mely a töltényeket egymás után tolja a gyújtókészülékbe, ■ úgy, hogy a vezényszóra fél perc alatt tíz lövést lehet eltüzelni. A készülék által a gyalogsági lőfegyverek tűz­­hatása megtízszereződik a nélkül, hogy a puska­szerkezeten lényeges és költséges változtatásokat kellene tenni s a legénységet uj sulyokkal volna a kormány kénytelen terhelni. e célra, úgy az egyesület nagyobb mérvű telepítést kezdeményezne a kor­mány által telepítési célra átenge­dett birtokokon, valamint magánosok, tár­sulatok és testületek által fölajánlott s egyetértőleg megállapított feltételek mellett elfogadott jószágo­kon. Ha pedig a nemzet adakozása a kívánt sikert nem oly mértékben érné el, akkor az egyesület csak arra szorítkoznék, hogy minden lehetőt megtenne arra, hogy hazánkon kívül lakó véreink magyarok maradjanak; to­vábbá arra, hogy azok az egyesek, kik a hazába vissza­­térendők, önerejükön útra kelnek, ugyancsak önere­jükkel vivandók maguknak helyet, megérkezve gyámolító karokra találjanak. Az igazgatóság a kiküldött bizottság által ki­dolgozott e javaslathoz elvileg hozzájárult s ugyanazt a bizottságot, — kiegészítve azt Kamer­­mayerrel, — megbízta, hogy a valósítás útjai és módjai iránt dolgozzon ki javaslatot. Elhatá­roztatott egyszersmind, hogy a bemutatott programm­­javaslat a f. évi március 29 én d. u. 5 órakor az új városháza közgyűlési termében tartandó közgyűlés elé fog terjesztetni. Ezzel a tanácskozás berekesztetett. II. A meleg vacsora. A hadügyminisztériumban azzal az eszmével­­foglalkoznak, miként lehetne úgy a közös hadsereg, mint a magyar és az osztrák honvédség közlegényeit naponkint­­meleg vacsorával is ellátni. Eddig tudva­lévőig az ebéd volt az egyetlen meleg étkezése a közlegénységnek. Eddig még nem történtek pontos számítások az újítás költségeire nézve, de azok, ha a közös hadsereg a gyakorlatokra behívott tartalé­kosokkal, és a két honvédség is belevonalnak a re­form keretébe, legalább 5—6 millió írtra fognak rúgni ; ez a többlet azután megoszolnék a közös hadsereg s a két honvédség költségvetései között. Ezzel a tervvel szemben áll néhány irányadó tábor­nak az az óhaja, hogy a közlegények zsoldja fejen­ként 2 krajcárral emeltessék, miután a 27 év előtt kiszabott hat krajcár most már semmiképen sem tekinthető elégségesnek. Ez a változás csak két mil­lió írttal szaporítaná a közös hadsereg s a két hon­védség kiadásait. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. A csángó-egyesület programmja. A csángó-magyar egyesület igazgatósága mai ülésén mindenekelőtt Biró Sámuel és társainak (Hertelendy István) utólagosan beszállított család­tagjaik útiköltségeinek megté­rítésére 100 irtot szavazott meg.­­ Ugyan­csak útiköltségei megtérítéséért folyamodott 40 család Nagy-György­fal­váról. Miután azonban ezek a későbben, maguk jószántából bevándoroltak közé tartoznak, kik az egyesület intéseit figyelembe se véve jöttek be, az egyesület az általuk családon­ként kért 100 forintnyi segélyt nem szavazta meg, hanem figyelembe véve beköltözési kiadásaikat, 1140 forintot bocsátott a kormánybiztos rendelkezésére, hogy azt a kérvé­nyező 40 család között vagyon- és számarányhoz mérten ossza ki. Tárgyalás alá vétetett ezután az egyesület jövő működésének egy albizottság által kidolgo­zott programmja. Az egyesület jövő működése at­tól tétetnék e szerint függővé, hogy a nemzet ál­dozatkészsége mily eszközöket bo­csátana rendelkezésére. Ha a nemzet­­felkarolja a hazafias ügyet, nagyobb összeget áldozva SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (A népszínházban) holnap szomba­ton Vidtor közbejött betegsége miatt „Rip van Winkle“ helyett a „Csókon szerzett vőlegény“ ke­rül színre Pálmai Ilkával. * (H­e­g­y­i A­r­a­n­k­a k. a.) holnap, szom­baton Székesfehérvárra utazik, ahol három estén egymásután lép fel, még­pedig holnap „Furcsa há­borúdban, vasárnap „Koldusdiák“-ban, hétfőn pe­dig B­o­k­o­d­i Antal huszonöt éves jubileuma al­kalmából az „Igmándi kispapában Lazsák Zsuzsit fogja játszani. A székesfehérvári közönség — mint levelezőnk írja — nagy érdeklődéssel várja a szere­tetreméltó művésznő vendégjátékát. * (Wilmné) „Sába királynőivel végigjátszotta budapesti repertoirját s most már csak azok az operák fognak vele színre kerülni, melyeket mostani vendég­szereplése alatt már énekelt. (Norma, Aida, Bánk bán, Hunyadi László, Lohengrin stb) Mint értesü­lünk, kilátás van rá, hogy a derék művésznő ez idén két héttel meghosszabbítja vendégszereplését. * (Kőszegül bácsi.) Március 7-én lesz 41 esztendeje, hogy az öreg Kőszeghi bácsi tagja a ma­gyar operának. Ilyen tengernyi idő alatt miatta so­hasem maradt el előadás, soha nem betegeskedett, de nem rekedt, sőt ilyen hosszú idő alatt egyetlen egyszer sem kért gázsi-javítást. Tegnapi Gricsenkó­­jában is meggyőzött bennünket arról, hogy veterán basszistánk nemcsak hangjának erejét, de ifjú kedé­lyét is megőrizte e hosszú idő alatt, (sőt jó vasme­gyei dialektusát is). Mint halljuk, az említett napot az operai személyzet családiasan megünnepelni szán­dékozik. * (Pesti Ihász Lajos) színigazgató, ki ez évi virágvasárnapjától kezdve önálló társulatot szervez, felszólítja a vidéki színészet mindkét nem­beli tagjait, kik hozzá szerződni óhajtanak, hogy ajánlataikkal Beregszászba címzendő leve­leikkel keressék meg. * (Az oraz. m. képzőművészeti társulat) választmánya tegnap este Ipolyi Arnold püspök el­nöklete alatt rendkívüli ülést tartott. A tanácskoz­­mánynak legfontosabb tárgyát képezte a múlt ülés­ben megállapított költségvetésnek kiegészítése még egy tétellel, melyre vonatkozólag az elnök tett ki­merítően indokolt előterjesztést. Kiemelvén ugyanis azt, hogy a társulat által évenként rendezett nem­zetközi kiállítások érdekében állandó és biztos kül­földi összeköttetések szerzése végett már eddig is több ízben történtek kísérletek és miután ez irány­ban legcélravezetőbbnek bizonyult a társulat részéről egy szakavatott és a külföld művészi köreiben is ismert megbízott kiküldetése : általános helyes­lés közt indítványozza, hogy a közgyűlés elé terjesztendő költségelőirányzatba külföldi össze­köttetések szerzésére 800 forintnyi úti átalány vetessék fel. Az igazgatóság jelentéséből kiemeljük, hogy március hó 1- től kezdve Max Gábrielnek „Beteljesült!“ című festménye, mely a keresztre fe­szített üdvözítőt életnagyságú, egész alakban ábrá­zolja a halál percében, továbbá Tedesco-széres pá­risi műárus cégnek egy nagyérdekű képgyűjteménye, mely körülbelül negyven elsőrendű francia művet tartalmaz, lesz a műcsarnokban kiállítva. * (Huszár Adolf) műtermében D­e­á­k ülő alakjának mintázása már annyira előrehaladt, hogy 10—14 nap múlva megkezdi az óriási alaknak gipszbe öntését. A művész jelenleg előkészületeket tesz az aradi honvédemlék „Pannónia“ alakjának mintázásához, melyet már legközelebb meg­kezd. A napokban készült el Pulszky Ferencnek carrarai márványba faragott mellszobra, melyet a szobrász az országos kiállításon is ki fog álllítani. Az ipartörvényjavaslat A képviselőház közgazdasági bizottsága ma megkezdette az ipartörvényjavaslat részletes tár­gyalását. Az 1—3. §§ ok változatlanul elfogadtattak. A 4. § nál Széchenyi Pál gr. miniszter benyújtja azt az új szöveget, melyet a 4-ik , illetőleg az utána következő szakaszokra vonatkozólag szerkesztett. A szöveg a következő: 4 a) §. A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter rendelet által fogja felsorolni ama mesterségeket, melyeknek űzéséhez a kellő képzett­séget a 4. §. értelmében ki kell mutatni, és jelölni amaz iparműhelyeket, iparszakiskolákat és ipartan­folyamokat, amelyeknek bizonyítványnyal igazolt sikeres látogatása a tanoncbizonyítvány bemutatása és a két évi műhelybeli foglalkozás nélkül is elég­séges a 4. §-ban említett mesterségek űzésére. 4. b) §: Külföldről jövők a 4. § ban megjelölt mesterségeknél az önálló ipar megkezdése esetén iga­zolni tartoznak azt, hogy szakbavágó műhelyekben vagy gyárakban legalább két évig foglalkoztak. 4. c) §: A ki­képesítés igazolásához kötött ipart önállóan űz, bármely más képesítéshez kötött mesterséget is, a képesítésnek külön kimutatása nél­kül, a 4. §. többi határozatainak teljesítése mellett űzhet. 4. d) §. Ha valaki a 4. §. szerint képesítéshez kötött mesterséget űzni kíván és a 4., 4a, 4b. §§-ban meghatározott módon képzettségét igazolni nem tudja, az az iparhatósági igazolványt csak oly feltétel alatt nyeri meg, ha üzletében oly egyént alkalmaz, aki a 4., 4a, vagy 4b §§ határozatainak megfelel. 4. e) §. A törvény életbelépte után következő három éven át a 4. §. szerint képesítéshez kötött mesterség önálló üzletének bejelentésekor csak azt kell alkalmas módon igazolni, hogy a bejelentő szakbavágó műhelyben vagy gyárban 2 évig foglal­kozott, a tanoncbizonyítvány bemutatása nem köve­telendő. A 4. §. fölött hosszas vita fejlődött ki, főkép a gyári munkásokra való tekintetből. Végre is füg­gőben kellett hagyni e­z-t, mert A­p­p­o­n­y­i in­dítványt tevén, ennek elfogadása esetére a kivéte­lek iránt javaslatokat kíván tenni. Erre a miniszter által benyújtott 4. §. a tárgya­lását kezdték meg. Ezt a szakaszt elfogadták azzal a módosítással, hogy az „ipartanfolyamokat“ szó után közbeszerassék: „tanintézeteket, melyeknek tanterve az iparoktatásra tartozó ismeretköröket ma­gában foglalja.“ A 4. b. § hosszabb vita után ilyen alakban fogadtatott el : „Külföldről jövők a 4. §ban megjelölt mester­ségeknél az önálló ipar megkezdése előtt igazolni tartoznak azt, hogy szakbavágó műhelyekben vagy gyárakban legalább 4 évig foglalkoztak.“ Ezután külön szakaszban következik a másik kivétel. A legközelebbi ülés holnap d. u. 6 órakor lesz. A budapesti kereskedelmi és iparkamara is ma tárgyalta rendkívülien látogatott összes ülésén az ipartörvényjavaslatot. Élénkebb vita csak a kva­lifikáció kérdése körül fejlődött ki. Részt­­vett a vitában W­ahrmann Mór is, szintén a kvalifikáció mellett, aminthogy úgyszólván senki sem foglalt állást a kvalifikáció szükségessége ellen. A kamara szavazással döntötte el a kérdést: kívá­­natos-e a kézműipar megkezdéséhez a képesí­tés igazolása vagy nem.­­ A kamara nagy többsége a képesítés igazolásának kimondása mellett nyilatkozott, az elnöknek amaz utólagos ma­gyarázatát is elfogadva, hogy bizonyos kivételek fentartásával. A javaslat további részei fölött nagyobb vita nem volt. A kamara megállapodásai kérvény alak­jában fognak az elnökség által a képviselőház elé terjesztetni. „A vasgyáros.“ — Georges Ohnet színműve 4 felvonásban- Először febr. 29-én. — „A vasgyáros“ történetét a közönség egy ré­sze egy közkedvességű regényből ismeri, sőt sok más regényből, színdarabból és meséből is! Mert a vasgyáros története voltaképen története a büszke marquis-kisasszonynak, aki elszegényedik, akit hercegi vőlegénye egy milliomos leányért cser­­é­ben hagy, aki aztán büszkesége első hevében ke­­­­zét nyújtja a „munka emberének“, aki imádja, s aki­­ itt véletlenül és minden egyéb szükség nélkül egy vasgyáros. De könnyebb par depit férjhez mennünk, mint egy ember feleségének lennünk, a­kit nem szer .

Next