Budapesti Hírlap, 1884. március (4. évfolyam, 60-90. szám)
1884-03-01 / 60. szám
1884. március 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (60. sz.) pillanatban eleget tettek volna, — de csak akkor. Rendes fegyverkezelésnél az ismétlő puska hasznavehetlen. Súlya a mai puskához képest egy harmaddal több s elképzelhetni, mennyire előmozditja az ily túlterhelés a meneteléseket! Ez a puska úgy a gyakorlatoknál, mint az őrszolgálatban ki fogná merítni a legénységet, szaporítná a maradőrök számát, csüggesztőleg hatna a csapatok morális erejére is és jelentékenyen lassítna a nyílt terepen minden hadmozdulatot. De tisztán a fegyvertechnika szempontjából is ellenezni kell az ismétlő puskának katonai alkalmazását. Mert igaz, hogy a két cső két töltése hamarabb explodál, mint az egy cső kétszer megtöltve s igy a tűzhatás is erősebb az ismétlő puskával. De ha kétszer megtölték és kilőtték e fegyvert, csövei annyira áttüzesednek, hogy a lövész nem képes a csövet puszta kézzel érinteni s a tüzelést csak kis várzat múlva folytathatja. Ez pedig a lőfegyverek harcában helyrehozhatlan időveszteséget jelent. Míg az ismétlő puskával a döntő pillanatokban néhány másodpercet sikerül meggazdálkodi, az ellenség arcvonala előtt minden kettős lövés után percek vesznek kárba. A közös hadügyminiszter szakértői ankétet hivott össze, mely az ismétlő puskát tüzetes vizsgálat alá vette s elfogadását — nagy megnyugvásunkra szolgál ez — nem ajánlá. Helyette a gyalogsági fegyverek tűzhatásának fokozása érdekében egy uj készülékkel tesznek kísérletet, melynek mechanizmusát hadseregünk egyik tisztje találta fel. E készülék egy oly mechanizmussal ellátott töltény-szelence, melyet adott vezényszóra a puska gyújtószerkezetéhez lehet kapcsolni s mely a töltényeket egymás után tolja a gyújtókészülékbe, ■ úgy, hogy a vezényszóra fél perc alatt tíz lövést lehet eltüzelni. A készülék által a gyalogsági lőfegyverek tűzhatása megtízszereződik a nélkül, hogy a puskaszerkezeten lényeges és költséges változtatásokat kellene tenni s a legénységet uj sulyokkal volna a kormány kénytelen terhelni. e célra, úgy az egyesület nagyobb mérvű telepítést kezdeményezne a kormány által telepítési célra átengedett birtokokon, valamint magánosok, társulatok és testületek által fölajánlott s egyetértőleg megállapított feltételek mellett elfogadott jószágokon. Ha pedig a nemzet adakozása a kívánt sikert nem oly mértékben érné el, akkor az egyesület csak arra szorítkoznék, hogy minden lehetőt megtenne arra, hogy hazánkon kívül lakó véreink magyarok maradjanak; továbbá arra, hogy azok az egyesek, kik a hazába visszatérendők, önerejükön útra kelnek, ugyancsak önerejükkel vivandók maguknak helyet, megérkezve gyámolító karokra találjanak. Az igazgatóság a kiküldött bizottság által kidolgozott e javaslathoz elvileg hozzájárult s ugyanazt a bizottságot, — kiegészítve azt Kamermayerrel, — megbízta, hogy a valósítás útjai és módjai iránt dolgozzon ki javaslatot. Elhatároztatott egyszersmind, hogy a bemutatott programmjavaslat a f. évi március 29 én d. u. 5 órakor az új városháza közgyűlési termében tartandó közgyűlés elé fog terjesztetni. Ezzel a tanácskozás berekesztetett. II. A meleg vacsora. A hadügyminisztériumban azzal az eszmévelfoglalkoznak, miként lehetne úgy a közös hadsereg, mint a magyar és az osztrák honvédség közlegényeit naponkintmeleg vacsorával is ellátni. Eddig tudvalévőig az ebéd volt az egyetlen meleg étkezése a közlegénységnek. Eddig még nem történtek pontos számítások az újítás költségeire nézve, de azok, ha a közös hadsereg a gyakorlatokra behívott tartalékosokkal, és a két honvédség is belevonalnak a reform keretébe, legalább 5—6 millió írtra fognak rúgni ; ez a többlet azután megoszolnék a közös hadsereg s a két honvédség költségvetései között. Ezzel a tervvel szemben áll néhány irányadó tábornak az az óhaja, hogy a közlegények zsoldja fejenként 2 krajcárral emeltessék, miután a 27 év előtt kiszabott hat krajcár most már semmiképen sem tekinthető elégségesnek. Ez a változás csak két millió írttal szaporítaná a közös hadsereg s a két honvédség kiadásait. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. A csángó-egyesület programmja. A csángó-magyar egyesület igazgatósága mai ülésén mindenekelőtt Biró Sámuel és társainak (Hertelendy István) utólagosan beszállított családtagjaik útiköltségeinek megtérítésére 100 irtot szavazott meg. Ugyancsak útiköltségei megtérítéséért folyamodott 40 család Nagy-Györgyfalváról. Miután azonban ezek a későbben, maguk jószántából bevándoroltak közé tartoznak, kik az egyesület intéseit figyelembe se véve jöttek be, az egyesület az általuk családonként kért 100 forintnyi segélyt nem szavazta meg, hanem figyelembe véve beköltözési kiadásaikat, 1140 forintot bocsátott a kormánybiztos rendelkezésére, hogy azt a kérvényező 40 család között vagyon- és számarányhoz mérten ossza ki. Tárgyalás alá vétetett ezután az egyesület jövő működésének egy albizottság által kidolgozott programmja. Az egyesület jövő működése attól tétetnék e szerint függővé, hogy a nemzet áldozatkészsége mily eszközöket bocsátana rendelkezésére. Ha a nemzetfelkarolja a hazafias ügyet, nagyobb összeget áldozva SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (A népszínházban) holnap szombaton Vidtor közbejött betegsége miatt „Rip van Winkle“ helyett a „Csókon szerzett vőlegény“ kerül színre Pálmai Ilkával. * (Hegyi Aranka k. a.) holnap, szombaton Székesfehérvárra utazik, ahol három estén egymásután lép fel, mégpedig holnap „Furcsa háborúdban, vasárnap „Koldusdiák“-ban, hétfőn pedig Bokodi Antal huszonöt éves jubileuma alkalmából az „Igmándi kispapában Lazsák Zsuzsit fogja játszani. A székesfehérvári közönség — mint levelezőnk írja — nagy érdeklődéssel várja a szeretetreméltó művésznő vendégjátékát. * (Wilmné) „Sába királynőivel végigjátszotta budapesti repertoirját s most már csak azok az operák fognak vele színre kerülni, melyeket mostani vendégszereplése alatt már énekelt. (Norma, Aida, Bánk bán, Hunyadi László, Lohengrin stb) Mint értesülünk, kilátás van rá, hogy a derék művésznő ez idén két héttel meghosszabbítja vendégszereplését. * (Kőszegül bácsi.) Március 7-én lesz 41 esztendeje, hogy az öreg Kőszeghi bácsi tagja a magyar operának. Ilyen tengernyi idő alatt miatta sohasem maradt el előadás, soha nem betegeskedett, de nem rekedt, sőt ilyen hosszú idő alatt egyetlen egyszer sem kért gázsi-javítást. Tegnapi Gricsenkójában is meggyőzött bennünket arról, hogy veterán basszistánk nemcsak hangjának erejét, de ifjú kedélyét is megőrizte e hosszú idő alatt, (sőt jó vasmegyei dialektusát is). Mint halljuk, az említett napot az operai személyzet családiasan megünnepelni szándékozik. * (Pesti Ihász Lajos) színigazgató, ki ez évi virágvasárnapjától kezdve önálló társulatot szervez, felszólítja a vidéki színészet mindkét nembeli tagjait, kik hozzá szerződni óhajtanak, hogy ajánlataikkal Beregszászba címzendő leveleikkel keressék meg. * (Az oraz. m. képzőművészeti társulat) választmánya tegnap este Ipolyi Arnold püspök elnöklete alatt rendkívüli ülést tartott. A tanácskozmánynak legfontosabb tárgyát képezte a múlt ülésben megállapított költségvetésnek kiegészítése még egy tétellel, melyre vonatkozólag az elnök tett kimerítően indokolt előterjesztést. Kiemelvén ugyanis azt, hogy a társulat által évenként rendezett nemzetközi kiállítások érdekében állandó és biztos külföldi összeköttetések szerzése végett már eddig is több ízben történtek kísérletek és miután ez irányban legcélravezetőbbnek bizonyult a társulat részéről egy szakavatott és a külföld művészi köreiben is ismert megbízott kiküldetése : általános helyeslés közt indítványozza, hogy a közgyűlés elé terjesztendő költségelőirányzatba külföldi összeköttetések szerzésére 800 forintnyi úti átalány vetessék fel. Az igazgatóság jelentéséből kiemeljük, hogy március hó 1- től kezdve Max Gábrielnek „Beteljesült!“ című festménye, mely a keresztre feszített üdvözítőt életnagyságú, egész alakban ábrázolja a halál percében, továbbá Tedesco-széres párisi műárus cégnek egy nagyérdekű képgyűjteménye, mely körülbelül negyven elsőrendű francia művet tartalmaz, lesz a műcsarnokban kiállítva. * (Huszár Adolf) műtermében Deák ülő alakjának mintázása már annyira előrehaladt, hogy 10—14 nap múlva megkezdi az óriási alaknak gipszbe öntését. A művész jelenleg előkészületeket tesz az aradi honvédemlék „Pannónia“ alakjának mintázásához, melyet már legközelebb megkezd. A napokban készült el Pulszky Ferencnek carrarai márványba faragott mellszobra, melyet a szobrász az országos kiállításon is ki fog álllítani. Az ipartörvényjavaslat A képviselőház közgazdasági bizottsága ma megkezdette az ipartörvényjavaslat részletes tárgyalását. Az 1—3. §§ ok változatlanul elfogadtattak. A 4. § nál Széchenyi Pál gr. miniszter benyújtja azt az új szöveget, melyet a 4-ik , illetőleg az utána következő szakaszokra vonatkozólag szerkesztett. A szöveg a következő: 4 a) §. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter rendelet által fogja felsorolni ama mesterségeket, melyeknek űzéséhez a kellő képzettséget a 4. §. értelmében ki kell mutatni, és jelölni amaz iparműhelyeket, iparszakiskolákat és ipartanfolyamokat, amelyeknek bizonyítványnyal igazolt sikeres látogatása a tanoncbizonyítvány bemutatása és a két évi műhelybeli foglalkozás nélkül is elégséges a 4. §-ban említett mesterségek űzésére. 4. b) §: Külföldről jövők a 4. § ban megjelölt mesterségeknél az önálló ipar megkezdése esetén igazolni tartoznak azt, hogy szakbavágó műhelyekben vagy gyárakban legalább két évig foglalkoztak. 4. c) §: A kiképesítés igazolásához kötött ipart önállóan űz, bármely más képesítéshez kötött mesterséget is, a képesítésnek külön kimutatása nélkül, a 4. §. többi határozatainak teljesítése mellett űzhet. 4. d) §. Ha valaki a 4. §. szerint képesítéshez kötött mesterséget űzni kíván és a 4., 4a, 4b. §§-ban meghatározott módon képzettségét igazolni nem tudja, az az iparhatósági igazolványt csak oly feltétel alatt nyeri meg, ha üzletében oly egyént alkalmaz, aki a 4., 4a, vagy 4b §§ határozatainak megfelel. 4. e) §. A törvény életbelépte után következő három éven át a 4. §. szerint képesítéshez kötött mesterség önálló üzletének bejelentésekor csak azt kell alkalmas módon igazolni, hogy a bejelentő szakbavágó műhelyben vagy gyárban 2 évig foglalkozott, a tanoncbizonyítvány bemutatása nem követelendő. A 4. §. fölött hosszas vita fejlődött ki, főkép a gyári munkásokra való tekintetből. Végre is függőben kellett hagyni ez-t, mert Apponyi indítványt tevén, ennek elfogadása esetére a kivételek iránt javaslatokat kíván tenni. Erre a miniszter által benyújtott 4. §. a tárgyalását kezdték meg. Ezt a szakaszt elfogadták azzal a módosítással, hogy az „ipartanfolyamokat“ szó után közbeszerassék: „tanintézeteket, melyeknek tanterve az iparoktatásra tartozó ismeretköröket magában foglalja.“ A 4. b. § hosszabb vita után ilyen alakban fogadtatott el : „Külföldről jövők a 4. §ban megjelölt mesterségeknél az önálló ipar megkezdése előtt igazolni tartoznak azt, hogy szakbavágó műhelyekben vagy gyárakban legalább 4 évig foglalkoztak.“ Ezután külön szakaszban következik a másik kivétel. A legközelebbi ülés holnap d. u. 6 órakor lesz. A budapesti kereskedelmi és iparkamara is ma tárgyalta rendkívülien látogatott összes ülésén az ipartörvényjavaslatot. Élénkebb vita csak a kvalifikáció kérdése körül fejlődött ki. Résztvett a vitában Wahrmann Mór is, szintén a kvalifikáció mellett, aminthogy úgyszólván senki sem foglalt állást a kvalifikáció szükségessége ellen. A kamara szavazással döntötte el a kérdést: kívánatos-e a kézműipar megkezdéséhez a képesítés igazolása vagy nem. A kamara nagy többsége a képesítés igazolásának kimondása mellett nyilatkozott, az elnöknek amaz utólagos magyarázatát is elfogadva, hogy bizonyos kivételek fentartásával. A javaslat további részei fölött nagyobb vita nem volt. A kamara megállapodásai kérvény alakjában fognak az elnökség által a képviselőház elé terjesztetni. „A vasgyáros.“ — Georges Ohnet színműve 4 felvonásban- Először febr. 29-én. — „A vasgyáros“ történetét a közönség egy része egy közkedvességű regényből ismeri, sőt sok más regényből, színdarabból és meséből is! Mert a vasgyáros története voltaképen története a büszke marquis-kisasszonynak, aki elszegényedik, akit hercegi vőlegénye egy milliomos leányért cserében hagy, aki aztán büszkesége első hevében kezét nyújtja a „munka emberének“, aki imádja, s aki itt véletlenül és minden egyéb szükség nélkül egy vasgyáros. De könnyebb par depit férjhez mennünk, mint egy ember feleségének lennünk, akit nem szer .