Budapesti Hírlap, 1884. március (4. évfolyam, 60-90. szám)

1884-03-23 / 82. szám

1884. március 23. (BUDAP123TI fK­KLAP.) (82. bt.) 7 — (Egy berlini sikkasztó — Budapesten.) A múlt év dec. havában Berlinből bizonyos Korth A. Emil nevű, kereskedelmi könyvvezető, többszörös sikkasztás elkövetése után, megszökött. Mint a vizs­gálat kiderítette, az elsikkasztott pénzek összege megközelítette a 30.000 márkát. A berlini rendőrség a szökés alkalmával az összes európai rendőrhatósá­gokat értesítette az esetről s megküldött© a sikkasztó teljes személyleírását, azonban ennek dacára az ille­tőt eddig feltalálni nem lehetett. A fővárosi rendőr­ség a napokban megtudta, hogy a körözött sikkasztó a fővárosban van, a Király­ utca 99. sz. a. bir lakást és már hetek óta egy rottenbiller-utcai kereskedés­ben van alkalmazva. Pauper a rendőrfogalmazó, tegnap este meglepte Barthot az üzleti helyiség­ben s a személyleírással teljesen megegyezőnek ta­lálván, letartóztatta s magával vitte a főkapitány­ságra. A lakásán megtartott házmotozás alkalmával találtak 20 frt 35 kr készpénzt, egy női arany órát arcképpel, egy férfi arany órát lánccal, értékes gyé­mánt melltüt s több apró ékszert. Korth már az első kihallgatás alkalmával beismerte a sikkasztást. A rendőrség át fogja adni az ügyészségnek, amely aztán a megugrott jó madarat vissza fogja kísértetni Berlinbe. KÖZGAZDASÁG. Az Ipartörvényjavaslat a képviselőház­ban valószínűleg a legközelebbi csütörtökön, e hó 27-én kerül napirendre és előreláthatólag még a húsvéti szünnapok előtt letárgyaltatik. — Házi Iparunk az orsz. kiállításon. Az iparegyesület házi ipari szakosztálya ma délutáni ülésében elhatározta, hogy a házi­ ipar kiállítást vi­­dékenkint rendeztessék az orsz. tárlaton, úgy, hogy egy-egy szoba egy vidék háziiparát tüntesse föl. Nagy súlyt fognak helyezni arra, hogy a népvisele­tek híven mulattassanak be. E tekintetben prakti-­­kusnak találtatott az az eszme, hogy a jövő farsan­gon a nagyobb vidéki városokban jelmezes bá­lok rendeztessenek, amelyen a nők és férfiak ama vidék népöltözékeiben jelennének meg. Ezeket az öltözeteket állítanák ki aztán az orsz. kiállításon. — Osztrák-magyar-török kereskedelmi szerződés. Mint egy angol lap, jelenti, monarchiánk konstantinápolyi képviselője, Calice báró, a portá­nak jegyzéket nyújtott át, amelyben erélyesen hang­súlyozva van az osztrák és magyar alattvalók ama joga, hogy kereskedelmi összeköttetéseikben Török­országgal a legtöbb kedvezményben részesített nem­zetek szerinti elbánásban részesíttessenek. Ennek megfelelőleg sem az importnál, sem az exportnál monarkhiánk alattvalói az érték utáni nyolc száza­léknál magasabb vámot nem tartoznak fizetni. — A német-román vasúti tarifák felmon­dása. A román vasutak, mint tudva van, visszauta­sították az osztrák és magyar vasutak ama követe­lését, hogy az osztrák- magyar monarkhiából Romá­niába irányított szállítmányok után ugyanolyan kedvezmények adassanak, mint aminek érvényben vannak a német román forgalomban. Ennek folytán az osztrák magyar forgalomban érdekelt vasutak felhatalmazták az osztrák-magyar államvasutakat, hogy a román vasutaknak a német-román forgalom­ban engedélyezett tarifákat, a gabona kivételével, mondják fel. E szerint f. évi október hó elsejétől fogva a német-román forgalomban csak a gabnata­­rifa marad érvényben.­­ A bécsi marhavásár­ bizományosok arra a kérdésre, hogy mily feltételek mellett dolgoz­hatnak tovább a központi marhavásáron, az osztr. keresk. minisztertől a következő választ nyerték. Az új vásári rendszabály életbeléptetése után csak mint vágómarhák tulajdonosai , mint ezek megbizottai, vagy pedig mint a központi marhavásár megbízottai szerepelhetnek. Ez utóbbi esetben a városi hatóság­tól kell ezt az állást kérelmezniök. — Dohánytermelési statisztika Pest me­gyében. Bellaagh Imre pest megyei közigaz­gatási biztos hivatalos jelentésében olvassuk: A dohánytermelés a múlt évben a budapesti körzethez tartozó területeken nem volt kitűnő, csak közép­szerű , azonban ebben az évben is több egyes ter­melő kitűnően kezelt dohányt szállítotott be. A bu­dapesti körzetben összesen 25 község és puszta ter­melt dohányt, engedélyezve volt 2215 hold és 800 négyszögöl, valósággal be lett ültetve 2446 hold és 800 négyszögöl terület az úgynevezett tiszai dohány­­fejjel. Beszállittatott összesen 1.326.077 klgr. dohány. Ebben volt: válogatott 115.653 klgr, I. osztályú 227.354 kgr, II. oszt. 601.823 klgr, III. o. 301.808 klgr, csomózott kacs 4465 kgr, tiszta hulladék 4762 kgr, haszonvehetetlen 112 kgr. A termelők saját használatára kiszolgáltatott 2333 kgr. E dohány­­mennyiségért kifizettetett a termelőknek, a dohány­­anyagért 251.504 frt 15% kr, fuvarjárulék fejében 8910 frt 38­­, kr, összesen 260.414 frt 54 kr. Előle­gül kaptak a termelők 46,777 frt 3 kr. Engedélyil­letéket fizettek 2342 frtot. — A marhabevitel Angliába. Az angol akó­ház a marhabehozatalról szóló törvényjavaslatot teg­nap másodszori olvasásban szavazás nélkül elfogadta. — A zöld mezei borsó művelése. A föld­művelési minisztérium ez évben termelési kísérletté­­tel végett zöld mezei borsónak szétküldése iránt is intézkedett. E terménynek művelési módja a kö­vetkezőkben közölhető: A zöld mezei borsó müve- l lése teljesen azonos az egyéb borsóválfajták műve-­­ lési módjával és az úgy zöld takarmány, mint mag­termelés szempontjából műveltetik a vetése rendsze­rint március—április havában a kalászosok sortá­volában eszközöltetik. A katasztrális holdankint al­kalmazandó ve­tőmag-mennyiség következőleg álla­pítható meg : a­ zöld takarmány előállítására : 6­3 kg. borsó, 10 kg. zab, 10 kg. árpa keverve, b) mag­termelésnél 63 kg. borsó, 17 kg. árpa keverve. Magja úgy emberi, mint állati táplálkozásra egy­aránt alkalmas. — Az osztrák-magyar államvasuttársa­ság utolsó heti kimutatása 647,936 (—23,509) írt bevételt tüntet föl. — Törökbecse, márc. 20. (S­aj­á­t t­u­d­ó Bi­tónktól.) Üzletünkben e héten élénkebb forga­lom volt. Szokványbuzában 9,15 krjával több kö­tés történt. Tengeri változatlan nagy forgalom mellett 5 frt 90 krjával meglehetős mennyiség került piacra. Búzavetéseink nem a legjobban állanak, a fagy által olyannyira szenvedtek, hogy gazdáink kénytelenek voltak nagy részét fölszántani és tavaszi búzával újra bevetni, a jól telelt részek szépnek mu­tatkoznak ! — A repce­ növény csak a dombos helye­ken áll jól, míg ellenben a lapályos helyeken a fa­gyok által okozott kár helyreállítására újra kell föl­szántani ! — A Pannónia viszontbiztosító intézet köz­gyűlése ma volt. A tiszta nyeremény 152,470 frt 61 fr, melyből a szabályszerű levonások után 124,000 frt, azaz részvényenként 62 frt a részvényesek közt osztatott fel. — A Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, li­kőr- és m­agyar részvénytársaság ma tartotta Nasztl Mór elnöklete alatt évi közgyűlését. Az igaz­gatóság évi jelentése szerint a tiszta nyereség 109,236 frt 97 kr, levonva ebből a tartalékalap javára eső 18,448 frt 43 krt, a közgyűlés rendelke­zésére állott 90,788 frt 54 kr. Az igazgatóság ja­vaslata alapján ebből az összegből a forgalomban levő 3000 drb részvény után darabonkint 30 frt, azaz összesen 90,000 frt felosztatott, a megmaradó 788 frt 54 kr pedig a munkások betegsegélyző egye­sülete pénztárának gyarapítására fordíttatott. Meg­adatván továbbá úgy az igazgatóságnak, mint a fel­ügyelő bizottságnak a fölmentvény, kimondatott, hogy az esedékes szelvények beváltása f. évi ápril hs 1-én veendi kezdetét. Ezzel a közgyűlés véget ért.­­ Az első magyar általános biztosító­társaság ma tartotta évi rendes közgyűlését. Az évi tiszta nyeremény 793,429 frt 21 kr. , levonva ebből az alapszabályszerű járulékokat, marad 457,408 frt 50 kr. Erre nézve ajánlotta az igazgatóság, hogy 1 százalék közhasznú célokra fordítassék. Osztalé­kul minden egyes részvény után 152 frt s így ösz­­szesen 456,000 frt fizettessék ki, a fennmaradó 1408 frt 50 kr. pedig uj számlára irattassék elő.­­ A máramaros-szigeti takarékpénztár 1883. évi mérlege 26,690.33 frt nyereményt tüntet föl. Az alaptőke 60,000 frt, Il-ik befizetés 17,560 frt, betét és kamatai 1,417,375 31 frt. Az intézet adott kölcsönt váltóra 1,008,489.20 forintig, jelzálogra 43,927.94 frtig, folyó­számlára 480,499.45 frtig. Ér­tékpapír birtok 40,425 frt. — A fehérmegyei takarékpénztár 1883. évi mérlege üzleti eredményképpen 27,082.27 frtot tün­tet fel, ebből a részvényesek között 16,000 frt került felosztásra. A részvénytőke 50,000 forint, a betét 1,409,140.86 frt, a tartalék 29,134.35 frt. Az inté­zet adott kölcsönt váltóra 717,020.27 frtig, jelzálogra 622,703.79 frtig, értékpapírokra 62,530 frtig. — Bécsi takarmány­vásár, márc. 21. Kés­z­­let 61 szekér széna, 68 fuvar szalma. A forgalom élénk volt. J­e­g­y­e­z t­e­k : széna erdei 449—5­39, mezei 3­30—4'60, szlavóniai 3—3'79, magyar 2—3, szalma 2'73—3­33 frt mmként. — Budapesti gabonatőzsde, márc. 22. Gyenge kínálat mellett és vételkedv hiányában ma igen cse­kély forgalom volt, árak és irányzat nem vál­toztak. A határidőt üzletben ma lanyha lett az irányzat, forgalom csekély volt. Búza eladatott ta­vaszra 9.45, 9.44, forinton, őszre 10.07, 10.06 fo­rinton, tengeri május—júniusra 6.56 írton. — Je­gyezünk : Szokványbuza tavaszra 9.44—9.46. — Szok­­ványbuza őszre 10.05—10.07. — Bánáti tengeri má­jus—júniusra 6.56—6.58. — Szokványzab tavaszra 6.94—6.96. — Káposztarepce 14—14%. Az esti tőzsdén kevés változás fordult elő. Búza tavaszra 9.43—9.45, őszre 10.05—10.07, zab tavaszra 6.93—6.95, tengeri 6.56—6.58 árakon köttetett. — Budapesti terménytőzsde, március 22. Nyers terményekben gyenge volt a for­galom. Szilva kedvezőbb, boszniai zsákáru 9.— 9.50 frt, első r. 11 frt, szerbiai zsákáru I. r. 11 frt, boszniai zsákáru okt.—nov. 11.50 frtjával köttetett 56 klgkint. Szesz kedvetlen. Zsiradék válto­zatlan, beremag bágyadt. — Bécsi gabonatőzsde márc. 22. Határidő­­­ üzletben engedtek az árak. Készáru lanyha. — J­e­­­­gyeztetik: Búza tavaszra 9.83 frt, búza má­­­­jus—júniusra 10.— frt, búza őszre 10.40 frt, tengeri­­ május—júniusra 7. — frt. Rozs őszre —.— frt. — Budakeszi értéktőzsde, márc. 22 Az süitőzsdén 4 száz. magyar aranyjáradék 91.92%— 91.90. — 5 százalékos magyar papirjáradék 8­.60 —88.47­/­. — Osztrák hitelbankrészvények 824 — 323.30—822.70. — Magyar hitelbankrészvények 327.25-326.50-326.75. - Leszámitolóbank 87.75- 87%. — Osztrák-magyar állam­vasúti részvények 314.50—315.25. — A déli tőzsdén 4 százalékos aranyjáradék 91.90— 91.87'/,. — 5 százalékos pa­pirjáradék 88.45—88.52'/.—88.50. — Osztrák hi­tel­bankrészvény­ek 823.70—323.40-324.19—324. — Magyar hitelbankrészvények 326.50 — 327.50—327.25. — Leszámitolóbank 87.50—87.75. — Osztrák-ma­gyar államvasuti részvények élénken keresve 315.50 —317.25. — Arany és valuták változatlanul. Húsz frankos arany 9.61%. — A zárlat csendes válto­zatlan árakon. — Az esti tőzsdén szilárd irány­zat mellett az árfolyamok emelkedtek. Osztrák hi­­telrészvény 324—24.60 között váltakozott és 324.50 en záratott, magyar hitelrészvény 328.50, magyar 4 százalékos aranyjáradék 92.—, magyar 5 száza­lékos papirjáradék 88.60 árakon köttetett. — A bécsi értéktőzsde zárlati árfolyama márc 22 (Tá­v­ir­a­t.) (Magyar értékek zárlata),, M. földteherm. kötv. 101.—. Erdélyi föld. kötv. 99.75. 5­ .*/e magyar földh. int. záloglevél 101.25. Erdélyi vanu­-részvény 174.—. 1876. m. k. v. ál. el. kötv. 100 30. Magyar nyer. k. sorsjegy 116.75. Szőlődézsma­­válts. kötv. 97.75. 6 száz. aranyjáradék. 122.40. Tisza és szeg. köles. sorsjegyek 114.—. 4 száz. aranyjáradék: 92.—. M. orsz. bank-részvény —.—. Magyar vasúti kölcsön 141.50. Magyar hitelbank-részvény 327.—. Alföldi vasut-részvény 172.75. Magyar északkel. vasut-részv. 157.75. 1869. xn. k. v. áll. els. kötv. 95 40. Tiszai vasut-részvény 249.—. M. resz. és vál­tóbank részv. 87.—. Kassa-oderbergi vasut reaszv. 147 25. 5 száz. papirjáradék 88.60. M. jelzálog hitelk részv. —.—. Adria m. teng. gőzh. részvény —.—. (Asstrále értékek zárlata.) Osztrák hitelrészvény 324.40. Déli vasut-részvény 143.70. 4 száz. aranyjára­­dék 101.60. Londoni váltóár 121.40. Károly­ Lajos v.­­részv. 299.25. 1864. sorsjegy 170.--. 4.2% ezüst­járadék 80.95. 1860. sorsjegy 136.50. Török sorsjegy 19­80. Angol-osztrák bank-részv. 117.25. Osztrák államv.-részvény 317.50. 20 frankos 9.61. 4.2% pap­u­­járadék 79.75. Osztr. hitelsorsjegy 174.—. Osztrák­és agyar bank-részv. 846 —. Cs. k. arany (vert) 5.67. Német bankváltók 59.20. Nemzetközi vagyonkölcs. —.—. Javult. — Budapesti sertésvásár, hibán­y­a, márc. 22. (A „sertéskereskedelmi csarnok“ távirati jelentése.) Az üzlet szilárd. — Magyar urasági öreg, nehéz 52—.—.—, fiatal nehéz 54.-----54.50, közép 53 — 54.—, könnyű 52.—53.—. Szedett nehéz 52.50 — 53.—, közép 52.-----52.50, könnyű 52.-----53.—. Romániai bakonyi nehéz 54—54.50.—, átmeneti, közép 53.----­—.—, bakonyi könnyű 52.--------.—, átmeneti Ere­deti nehéz —.--------.—, átmeneti, közép —.-----------, átmeneti. Szerbiai nehéz 54.--------.—, átmeneti, kö­zép 53.--------.—, átmeneti, könnyű 52.-53.— áti­e­neti. Hízó 1 éves élősúlyban 4% —.--------.—, két éves öreg —.---------.—. NYILTTE R.*) Azonnali elutazás következtében, kényszerítve vagyok három hónap előtt újonnan vásárolt 2 teljes szobára való elegáns bútort egyenkint vagy egészben a bevásárlási áron jóval alább azonnal eladni. Van közte egy igen elegáns háló szoba­bútor fekete mármánylemezzel, és egy igen elegáns bársony garnitúra. Ottomán, szőnyeg, képek, lámpák stb. Megte­kinthetni naponta 9—12 délelőtt és 3—5 délután gráná­tos­ utca 6., II. em. 59. Bejárat a lépcsőről. 2193 h­azánk egyik­ legszénsavdúsabb S­AVA­NTK­VIZE kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalnáin alapuló bajaiban. Általában a víz mind azon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. 1883. évben 1 millió palaczk szállíttatott el. Fris töltésben mindenkor kapható ásványviz-szállitónál Budapesten. Úgyszintén minden gyógyszertárban, fűszerkereskedés­­i­ben és vendéglőkben. *) E rovat alatt kötöttekért nem vállal felelős­séget . szerk.

Next