Budapesti Hírlap, 1884. május (4. évfolyam, 120-150. szám)
1884-05-02 / 121. szám
IV. évfolyam 121. szám. Budapest, 1884. Péntek, május 2. Előfizetési árak: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 4 frt 50 kr. egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Felelős szerkesztő: Csukásai Józse Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kalap utca a 16. sz. Hirdetések díjszabály szerint. Egyes számára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Spanyol dolgok. Alfonz király maga konzervatív s kedves minisztere Canovas del Castillo nálánál konzervativebb. De az egyetlen államférfiu Spanyolországban, kit Bismarck képesnek tart arra, hogy kormányozzon és a monarkhiát fentartsa. Sokáig volt már miniszter, midőn Alfonz útja Németországban és megmacskazenéltetése Párisban bukását vonták maguk után s a Franciaországnak kedvesebb Posada Henera lépett helyébe. Ez egy majdnem republikánus alkotmányjavaslattal állott elő, mire a koalíció Serranoval, mely őt emelte, felbomlott, a javaslat a korteszben megbukott, a király a ház feloszlatásához beleegyezését megtagadta. Posada ment s Canovas visszajött, ez aztán feloszlatta a kamarát. De a franciabarát kormány bukását a német befolyás is okozta, mert akkor éppen járt Fritz a német trónörökös Spanyolországban a királyság mellett korteskedni. A spanyol viszonyok és pártok Európára érthetetlenek. Sok párt van ottan s az örökös koaliciók folytán a pártok közt nincsenek éles határok. A pártszenvedély mégis igen nagy. Vannak: 1. karlisták, kik a Bourbon ház idősebb ágának trónkövetelő jogait és a baszk tartományok ősi autonómiáját védik; 2. ultramontánok, kik a spanyol hitegységet s az abszolutista hagyományt követik; 3. konzervativok, azaz monarkhikus centralisták, kiknek erős királyi és kormányhatalom az ideáljuk, Canovas pártja; 4. Serrano-pártiak, vagyis régi liberálisok; 5. dinasztikus szabadelvűek, vagyis radikálisok, de kik nem akarnak forradalmat Posada pártja; 6. alkotmányos republikánusok, Castelár pártja; 7. forradalmár republikánusok, Zorilla pártja és 8. szocialisták. Mindeme pártok közös tulajdonsága, hogy egymásnak opponálnak, de kevésbbé a házban, mint inkább a házon kívül. És mindenik a hadseregre appellál, mely a sok forradalom és polgárháború által demoralizálva politizáló tisztekkel túltömve a lázadásban munkát és előléptetést keres, szerencsét próbál. Katonai zendülések és forradalmak Spanyolországban gyakoriak. Választásoknál mindig a kormánynak van többsége, mert az ellenzéki pártok ritkán vesznek részt a választásokban, hanem passzivisták; különben is a választások nem élénkek és a kormány hivatalos jelöltjeié a többség, de e majoritás nem jelenti azt, hogy Spanyolország meg van elégedve és nyugodt. Ha ez úgy lenne, akkor a jelen konzervatív kormánynál népszerűbb nem is képzelhető Spanyolországban, miután a választásoknál 329 kormánypárti lett képviselővé s csak 98 ellenzéki. 231 szavazat többség! Mily óriási! S a kisebbségben csak 6 republikánus! De ugyanakkor, midőn a nemzet ily fényes bizalmi szavazattal tüntet Alfonzo király és tanácsosai mellett, az országban forradalmi tünetek mutatkoznak. Badajoznál, a portugali határon egy hidon a síneket felszakgatták s a személyvonat a vízbe esett és számosan ott vesztek. Ezt a szocialistáknak tulajdonítják. Cadix, Valencia, Lerida városokban s Catalonia tartományban egy csomó katonatisztet fogtak el, kik összeesküdtek a királyság ellen: ez Zorilla műve, ki Géniből szervezi a spanyol forradalmat. Navarrába Franciaországból betört Mangadó felkelővezér harminc társával s bujdosott a hegyek közt, mig megöletett: ezt a francia köztársasági hatóságoknak tudják be. Íme ismét egy forradalmi kísérlet Spanyolországban, mely meghiúsult. Kétségkívül Franciaországnak része volt benne, mert elfojthatta volna a határon. Párisban szerették volna, ha Alfonzo visszamegy Bécsbe s Zorilla Madridba, de nem úgy történt. Bismarck lapja csúfolja is Párist, hogy börzespekulációkból csinál magának spanyol forradalmat. Ám a kísérlet nem sikerült s Canovas del Castillo üdvözletét küldi Zorillának, a mért így megerősítette állását. Király, kormány és kortész immár teljes harmóniában és erélylyel csinálhatják a konzervatív politikát Spanyolországban. Mutassák meg, ez miből áll ? Tudja-e szervezni az államot akként, hogy a monarkhia Franciaország mellett és áskálódásai dacára megállhasson. De Franciaországnak is kellemetlen e füstbe ment spanyol forradalom, mert őt teszik érte felelőssé, hogy nem hagy békét szomszédainak s a monarkhiát fenyegeti. Spanyolország a levert felkelés után, most méginkább fog a középeurópai monarkhiák szövetségéhez csatlakozni, mert a belső ellenségek ellen megvédi magát Canovas del Castillo, de a külső ellenségtől óvja Spanyolországot Bismarck. A főrendek ma rövid vita után, melyben Keglevich István gróf, Zichy Nándor gróf és a pénzügyminiszter vettek részt, elfogadták az uj szeszadó javaslatot oly módosítással, hogy annak érvénye f. évi okt. 1-én kezdődjék. A képviselőház Igazságügyi bizottsága mai ülésén tárgyalta Mocsáry Lajosnak Herman Ottó megtámadtatására vonatkozó határozati javaslatát. Teleszky előadó indítványozza, hogy Mocsáry Lajos határozati javaslata mellőztessék és kimondassék, hogy e javaslat irányában intézkedés szüksége ezúttal fenn nem forog. Győry ellenindítványt tesz. Miután Pauler igazságügyminiszter és Horváth Lajos az előadó javaslata mellett felszólaltak, a bizottság azt elfogadta. Fehér megye és Székesfehérvár főispánjává a király Cziráky Béla grófot nevezte ki, az ezen állás alól ugyanakkor fölmentett Szőgyény-March László helyére. Református püspökválasztás. A dunamelléki református püspökségre adott szavazatokat ma délután bontotta föl a közgyűlés által e célra kiküldött bizottság. A szavazás eredménye a következő: Beadatott összesen 242 szavazat, egy szavazat érvénytelen. Nem szavazott hat ref. egyház. Szász Károly kapott 111, Filó Lajos 95, Baksay Sándor 34, Szilády Áron 1 szavazatot. Abszolút többséget Mai ii zárnunk 12 oldalt tartalmaz, tehát ez a választás sem eredményezett; ennek folytán Szász Károly és Fió Lajos között szűkebb választás lesz. A szavazatok, június 2-ig küldendők el a szavazatbontó bizottság elnökéhez Lónyay Menyhért grófhoz, s június 3-án délután fognak Budapesten felbontatni. Az országos közegészségügyi tanács a lefolyt 1883. évi működéséről terjedelmes jelentést terjesztett a belügyminiszter elé, amelyet a következőkben foglalunk össze : Az orsz. közegészségügyi tanács 1883-ban 20 rendes és 14 bizottsági ülést tartott, melyekben 189 ügyet tárgyalt. A belügyminiszter 46, a pénzügyi és az igazságügyi miniszter 121, a törvényszékek és járásbíróságok 141 esetben vették igénybe a tanács véleményét, illetve felülvéleményét. Az 1884. I. negyedévi államkincstári forgalomról szóló kimutatás ma jelent meg. E szerint az idei első negyedévben a bevételek 71,8 millió írtra, a kiadások pedig 899 millióra rúgtak ; ez az eredmény a tavalyi I. negyedévhez képest a bevételeknél 9 millió frt, a kiadásoknál 17 millió frt csökkenést mutat, egészben véve tehát az idei I. negyedévi mérleg 7,3 millió frttal romlott szemben a tavalyi mérleggel. Ez azonban nem adhat okot aggodalomra, mert tavaly csak azért volt oly kedvező az I. negyedévi (rendesen legrosszabb) mérleg, mert abban számos átfutó jelleggel bíró bevételi tétel fordult elő. Ha ezektől a tételektől eltekintünk, akkor a jövedelmek rovata az idén az I. negyedévben 1,95 millió forinttal kedvezőbb mint a tavalyi. A jajgató pántótok. A turócszentmártoni Národnie Noviny „A szabadelvűség egyenetlen mértéke“ cím alatt arról ír, hogy a választási mozgalom hevében kibocsátott jelszavak tényleg semmi jelentőséggel nem bírnak. A filoszemiták okoskodása, hogy a zsidóüldözésnek azért nincs nálunk helye, mert a mi szabadelvűségünk nem ismeri az egyes emberek közötti különbséget, világosan bizonyítja a mondottat. A magyarosodó zsidó és magyar ember között valóban nem tesz különbséget a magyar szabadelvűség. De a nyelvüket híven megtartani óhajtó nem-magyarokkal szemben már nem alkalmaztatik a szép szabadelvű mottó! A tótoknak már más mértékkel szoktak mérni. — A magyarosításra térve a nevezett lap ezt mondja: A magyarosítást valami államérdek, valami állameszme leple alatt fordírozzák, de hát nem a polgárok vannak hivatva szolgálni az államnak, hanem megfordítva, az állam van hivatva szolgálatokat tenni a polgároknak. S az, aki a hárommilliós tót nemzetiség anyagi és értelmi rontását az állam javára megengedi, nem hazafi,, hanem alávaló egoista, nyomorult magyarizátor! Magyarosodás Pestmegyében. A „Budapesti Hirlap“ f. hó 13. számában dr. Spinozáról egy cikk jelent meg, melyben elbeszéli, hogy meghívás következtében jelen volt Csornádon, midőn az ágost. hitv. gyülekezet, temploma fönnállásának századik évfordulóját többek közt azzal is ünnepelte, hogy az urasztalához először lépendő 12 gyermeknek a vallástanból kikérdezése s aztán konfirmálása, az addigi szokástól eltérőleg s most először magyar nyelven vitetett végbe. Dicsérőleg emlékezik meg a lelkész ur buzgalmáról, ki a gyermekeket előkészítette, de egyszersmind nem hallgatja el, hogy az úrasztala új vendégeinek beszédén s kiejtésén nagyon megtetszett, hogy bennük nem Árpád vére buzog. Pár napra Spinoza cikkének megjelenése után egyik legrégibb hetilapunk újdondásza neki rugaszkodik : „Megmagyarosodott tót falu.