Budapesti Hírlap, 1884. július (4. évfolyam, 180-210. szám)
1884-07-01 / 180. szám
á A hadsereg köréből. Bécsből jelentik táviratilag, hogy tannenburgi Stubenrauch b. altábornagy, budapesti helyettes főparancsnok, a tizedik hadtest és brünni landwehr-csapatok parancsnokává neveztetett ki. Oláh-erdélyi határrendezés. Bukarestből jelentik táviratilag mai kelettel . Az Erdély és Románia közti határvonalat rendező nemzetközi bizottság román tagjai tegnap itt összejöttek. Továbbindulásra s a magyar bizottsággal való találkozásra a bizottsági elnök fölhívását várják. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott, melynek főtárgyát a kövezetvám díjtételeinek megállapítása képezte. Előzetesen azonban néhány apróbb tárgy nyert elintézést. Dr. Fenyvessy Adolf a városi javadalmak házi kezelésének organizációját sürgette. A főszámvevő pedig néhány apróbb javítások költségeire nézve tett a fedezet iránt javaslatot. Az első tisztviselői házépítő szövetkezet kérvénye, melyben olcsó telek kijelölését kérelmezi, kiadatott véleményadás végett egy albizottságnak azzal, hogy jelentését a jövő ülésre terjeszsze elő. Ezután vezetett tárgyalás alá a kövezetvámi díjszabályzat; a pénzügyi bizottság hozzájárult a vegyes bizottság által történt megállapodásokhoz, csakis a vasöntvények 10 krban javasolt tételét emelte fel 12 krra. Az új díjszabályzat kedvezőbb tételeket tartalmaz leginkább az élelmi cikkekre nézve s mintegy 20.000 forint jövedelem csökkenést mutat az eddigi kövezetvám díjszabályzattal szemben. Ezen jövedelem csökkenését azonban a javadalmi bizottság a forgalom növekedése folytán hiszi pótolhatónak. A bizottság elfogadta egyszersmind a főszámvevő javaslatát a kövezetvám visszatérítése körül leendő eljárásra nézve, hogy a visszatérítést maguk a közlekedési vállalatok eszközölhessék, mi a kereskedő közönségre nézve előnyös lesz, egyszersmind pedig a hivatalos ügyek számát is kevesbíteni fogja. A tariftajavaslatot a tanácshoz fogják beterjeszteni tüzetes indokolással. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. Közjegyzők gyűlése. A magyarországi kir. közjegyzők egyesületének központi bizottsága tegnap tartotta első ülését. Jelen voltak : Gánóczy Elérés Székes-Fehérvárról, dr. Grubiczy László, temás fel nem léphet, mint Imre bácsi, aki abban a járásban 20 éve hivataloskodik már. Nem volt menekvés, fel kellett lépni, illetőleg rendelkezés alá adni magát, mert ő maga nem akart semmit csinálni. A központ azután adott mellé egypár szónokot, ezek vitték őt faluról-falura s beszéltek helyette, adott bandériumot, meg adott mindent, ami a megválasztáshoz szükséges. És vele voltak mindig, nehogy valami baklövés legyen. Egyszer magára hagyták. Mi volt első cselekedete ? Leköszönt. Szörnyüködve vették ismét körül, szónokok és banderisták közre fogták, vitték újra, ezek között csak meg volt vitézül, de amint tehette, megest leköszönt. Végre is nem bocsájtottak ki maguk közül a testőrök a választás napjáig, még tán ágyát is lovasbandérium vette körül s ennek köszönhető, hogy talán vagy ötödször is le nem köszönt, megválasztották. Alig zajlik le a választási zaj, ime aPápai Lapokéban egy sürgöny hirdeti, hogy már most nem a jelölt, hanem a képviselő leköszönt. Azt mondják, nem igaz, de annyit mégis következtethetünk a dolog sorából, hogy már az ilyen mandátumban csak nem lesz köszönet. Nagyon természetes, hogy mióta megválasztották, már nem mérsékelt ellenzéki és már nem a Naplót meg a Hírlapokat olvassa, hanem a „Nemzet“-et. Egyéb változás még eddig rajta nem észlelhető. Néha hallatszik ugyan, mikor maga van a kaszinó olvasótermében, hogy torkát erősen köszörüli s egy félelmes „igen“ lebben el a légben, de ha ilyenkor valaki bedugja a fejét, megesküszik, hogy ez nem attól a Sebőtől ered, aki a „Nemzet“ háta mögött kuksol. Valami kis madár tanulja odakünn a csiripelés első elemeit. Szorgalmas képviselő lesz, eljár naponta a házba, ott végig hallgatja az üléseket, hacsak teheti nem szavaz, mert sok neki az az „igen“ is, amit már mégis megkíván a kormány minden általa megválasztott képviselőjétől. Hallgatni arany. Ez az ő meggyőződése. E meggyőződése nyilvánításával azonban, úgy hiszszük nem soká foglalkoztatja a hallgató orgánumát, leköszön talán megint. Sietünk is e fotográfiával, nehogy megelőzzön bennünket. BUDAPESTI HIBITAF, (180 sz.) 1384. juliuis szenszky Danó, Rupp Zsigmond és Tokaji Nagy Lajos Budapestről, Nánássy László Debrecenből és Pongrácz Kálmán Nyitráról. Az ülést Jeszenszky Dana korelnök nyitotta meg s bejelentette, hogy az egyesületnek f. évi február 2-án tartott alakuló közgyűlésén a központi bizottságba választott öt taghoz a vidéki bizottságok a maguk kebeléből is megválasztották a reájuk eső egy-egy tagot. E szerint a közp. bizottság tagjainak száma teljes lévén, felkéri a megjelenteket, határozzák el a közp. bizottság megalakulását s válaszszák meg a tiszti kart. Megválasztottak : elnöknek Tokaji Nagy Lajos; alelnöknek Jeszenszky Dana ; titkárnak : dr. Grubiczy László ; segédtitkárnak : dr. Pósfai Lajos ; pénzkezelőnek : dr. Weinmann Fülöp. Az így megalakult bizottság elintézte ezután a tárgysorozatnak az egyesület belügyeire vonatkozó tételeit s a kir. közjegyzőkről szóló törvény módosítását és kiegészítését célzó törvényjavaslat feletti véleményezésre előadóul Rupp Zsigmondot íija meg, ki e czélból az igazságügyiminiszter ajánló leveleivel ellátva, önköltségén külföldi tanulmányokra indult. Végül elhatározták, hogy a közp.bizottság ülését minden hót-ik vasárnapján déli 12 órakor fogja tartani. Ezzel az ülés befejeztetett. A magyar vöröskereszt-egyesület budai kórházának igazgatójává Janny Gyula közkórházi osztályos főorvos neveztetett ki. Osztályos főorvosok lettek: a sebészeti osztályokban Farkas László és Puky Ákos, a belgyógyászati osztásokban Takács Endre és Elischer Gyula, a szemészeti osztályban pedig Goldzieher Vilmos. Béke idején a kórházban ápolónők nyernek elméleti kiképeztetést, a betegápolásra pedig egyelőre szürke nénék lesznek alkalmazva. A magyarországi tanítók árvaházára a lefolyt héten gyűjtés és adományozás útján 96 frt 61 kr folyt be. A megelőző gyűjtés eredménye készpénzben 13,657 frt 61 kr, s igy az árvaházi alap készpénzben jelenleg 13,754 frt 22 krra rúg. Az ajánlatok összege 2488 frt 50 kr. Készpénzben és ajánlatokban együttesen az árvaházi alap mai napig a székesfehérvári gyűjtőbizottság által kezelt 3109 frt 97 kros fehérmegyei árvaházi alapítványával, továbbá a Groó Vilmos tanfelügyelő által a gömörmegyei árvaházi alapítványra eddig gyűjtött 114 frt 53 krral együtt 19,567 frt 22 krt tesz. TUDOMÁNY és IRODALOM. Az akadémia ülése. A magyar tud.akadémia ma délután 5 órakor tartotta szünet előtt utolsó összes ülését. Az ülésen dr. Pauer Tivadar elnökölt. A napirend egyedüli tárgyát folyó ügyek képezték, melyeket Fraknói Vilmos főtitkár terjesztett elő. Ezek a következők: Az akadémia utolsó nagygyűlésén a Sztrokay-féle 100 arany jutalmat tudvalevőleg dr. Katona Mór a „pénztartozásokról“ írt pályamunkájának ítélte oda, azonban oly feltétellel, hogy a pályanyertes tartozik még az értékpapírok természetét is kifejteni. Dr. Katona erre késznek nyilatkozott s ekként a dijat ki fogják neki szolgáltatni. A „bűnkísérlet elméletére“ kitűzött, Sztrokay-díjra a beérkezett 3 pályamunka közül kettőt dicséretre méltónak talált az akadémia (a díjat dr. Vlasics Gyula nyerte el). A beérkezett levelekből kitűnik, hogy a dicséretet aratott második számú pályamű szerzője dr. Baumgarten Izidor budapesti ügyvéd, a harmadik számúnak Batay Imre kalocsai kir. ügyész. A dr. Edelmann féle ösztöndíjak egyikét Kerepes Béla műegyetemi, a másikat Muraközi Kálmán orvostanhallgatónak ítélte oda az összes ülés az illető bizottságok előterjesztései alapján. A Fekésházy-alapítvány tárgyában az I. osztály beterjeszti az akadémiának a pályázat módosítására vonatkozó javaslatát. Az osztály a többek közt ajánlja a nyílt pályázatot vagy megbízást, továbbá, hogy a Fekésházy munkákat maga az állam adja ki vagy átultassa. Az ülés magáévá tette a javaslatot, melyet jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fog felterjeszteni. Néhai Bulyovszky Gyula 2000 frtot hagyományozott az akadémiának oly célból, hogy annak 22 évi kamataiból egy ódas költeményre pályázat tűzessék ki. Az I. osztály volt megbizva a pályázati szabályzat kidolgozásával. Az osztály a szabályzat tervezetét ma bemutatta s az ülés azt elfogadta. — A nemzetgazdasági bizottság Heltai Ferencet kültagjává választván, az akadémia ezt a választást ma megerősítette. A vallás és közoktatásügyi miniszter a fővárosi könyvtárak hírlapkészletét hézagosnak találta, s annak mikénti kiegészítése tárgyában értekezletre hívta össze a szakférfiakat. Az akadémia, mely szintén kapott meghívást, a maga részéről Fraknói Vilmost és dr. Szabó Józsefet küldte az értekezletre. A főváros meghívását, hogy az országos vagy helyi érdekű helyeknek emléktáblával való megjelölésére alakult bizottságban az akadémia is képviseltesse magát, az összes ülés a történelmi bizottsághoz tette át. — Duka Tivadar 1. tag Londonból kelt levelében tudatja az akadémiával, hogy sikerült neki Körösi Csorna Sándor legbecsesebb irodalmi hagyatékának (tibeti könyvei) legnagyobb részét az akadémia részére megszerezni. A nemes ajándékozó dr. Maian, Csorna Sándornak egyik legjobb barátja. Duka ígéri, hogy az összes nyomtatványokat, és kéziratokat legközelebb el fogja küldeni az akadémiának. Az összes ülés úgy dr. Malannak, mint Dukának köszönő levelet fog írni. — A magyar orvosok és természetvizsgálók augusztus 20—25-én Temesvárott tartandó 23-ik vándorgyűlésére. Sánta Károly a Petőfi emléktábláknak aug. 10-én Ság-Szt.-Lőrincen leendő leleplezésére hívták meg az akadémiát. Az utóbbin Lehr Albert fogja képviselni az akadémiát. Párisban Pasteur elnöklete alatt bizottság alakult, mely gyűléseket rendez egy Dumasnak állítandó emlékszoborra. A bizottság a m. tud. akadémiát is felkérte gyűjtésre s az összes ülés a III osztályhoz tette át az ügyet elintézés végett. — Egyéb tárgy nem volt. Végül elnök, tekintve, hogy a mai ülés az utolsó volt a szünet előtt, kívánja, hogy a tagok ép egészségben töltsék el a szünidőt, hogy aztán működésüket friss erővel folytathassák. * (A „Magyar Ifjuság“) című folyóiratnak újabban megjelent 4 füzetét (8—11.) küldötték be hozzánk Révai testvérek, a lap kiadói. Ajánlatunk e jelesen szerkesztett ifjúsági folyóirat tekintetében talán sohasem időszerűbb, mint most. Ifjaink az iskolai év fáradalmait készülnek kipihenni, de szellemüknek azért csak úgy szüksége van szórakozásra, mint testüknek. Erre pedig nincs hathatósabb eszköz mint a jó olvasmány. Nos, ily olvasmánynak bő tárházat nyújtja a „Magyar Ifjúság“. Az iskolai szünidők alatt szívesen látott vendége legyen a „Magyar Ifjúság“ a magyar ifjúságnak. A füzetek minden második vasárnap jelennek meg. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben Révai testvérekhez intézendők. (Budapest, váci utca 11. sz ) * („Győri Hiradó“) cím alatt július 1-től kezdve egy társadalmi hetilap indul meg Győrött, Széphegyi Jakab szerkesztésében. *(Chambord grófról) Henri de Péne tollából egy könyv jelent meg „Henri de France“ cím alatt. Érdekes életrajzi adatokat tartalmaz az elhunyt „királyról“ s objektív módon tárgyalja politikai szerepét, s politikai örökének jelentőségét Franciaországra nézve. A royalista lapok nagy rokonszenvvel üdvözlik a könyvet, míg a köztársaságiak dühös támadásokat intéznek ellene. (Kötetgyűjtemények a tanintézetek számára.) A földtani intézet igazgatóságának javaslatára a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter dr. Schafarzik Ferenc segédgeológust kiküldte az ország különböző vidékeire azzal a megbízatással, hogy az országban előforduló nevezetesebb kőzetekből oly mennyiségben gyűjtsön mintákat, hogy azokból mintegy 50—60 iskolai célokra való gyűjtemény legyen egybeállítható. E gyűjteményekben elsősorban az állami tanintézetek részesíttetnek, melyek ez iránt kérvényeikkel az új tanév kezdetéig a földtani intézet igazgatóságához fordulhatnak. * (megjelentek:) A „nemzeti könyvtár“ című és Aigner Lajos által kiadott vállalatból: „Magyar Pantheon.“ Irta Kázméry Ferenc. Ára 1 frt 60 kr. —Czakó Zsigmond összes művei“. Ára 2 frt. — Továbbá megjelentek: „A Quarnero Fiume és Abbázia“, irta Kenedi Géza. Ára 2 frt. — „Az életből az életnek“, irta Brankovics György. Ára 1 frt., kapható a szerzőnél (hatvani u. 3.) •— „Hol a boldogság?“ Ára 10 kr. — „A tulajdonról“ fiilozofikoetnikai értekezés, irta dr. Sárffy Aladár. Kapható Kolozsvárt Stein Jánosnál. Ára ? — „Egy antiszemita sajtópör“. (Dr. Rácz Gézának Nendtwich mellett Pozsonyban tartott beszédével.) Ára ? „Ne bántsd a zsidót, vagy hogy kell a zsidókérdést megoldani.“ Röpirat, melyet minap méltattunk és belőle mutatványokat adtunk. Irta Mezőssy László. Ára 50 kr. Megjelent Nyíregyházán, de minden könyvkereskedésben kapható. * (A „Magyar Salon“) képes havi folyóirat 3-dik füzete megjelent, változatos tartalommal, s (eredetinek) sikerült illusztrációkkal. Költeményeket Endrődi Sándor és Reviczky Gyula adnak a füzetbe, s Ábrányi Emil közli jeles Don Juan-fordításának egy részét, Jókai Mór „Az apja fia“ s Borostyáni Nándor „Utazás a Duna jegén“ című regényeinek folytatása az elbeszélő prózát képviselik Daudet egy rajzának fordításával együtt. Tárcaszerű rajzokat, leírásokat, csevegést Ágai („Török fonákságok“), Hevesi József, Gabányi Árpád (saját rajzaival,) Adorján Sándor adnak, tudományos tárgyakkal, dr. Dubay Miklós (A metallotherapia) és dr. Szterényi Hugó („Egy lap földünk keletkezése történetéből“) foglalkoznak. Koroda Pál a lefolyt színházi év drámairodalmát ismerteti, Kürthy Emil egy levélben ír egyet-mást Helvey Lauráról, hozzá intézett levél alakjában, Miletz János pedig Katona Józsefnek, a „Bánk bán“ írójának egy teljesen ismeretlen színművét mutatja be, a birtokában lévő eredeti kézirat nyomán. Az említett színmű teljes címe : A tündér álma vagy Nádir és Nadine boszorkányos története 3 felvonásban. * (Megjelent folyóiratok.) A „Rovartani Lapok“ 6. füzete Horváth Géza szerkesztése alatt változatos tartalommal és hat ábrával jelent meg. — A „Magyar paedagógiai szemle“ júniusi füzete Rill József