Budapesti Hírlap, 1884. július (4. évfolyam, 180-210. szám)
1884-07-01 / 180. szám
1884. július 1 BUDAPESTI MIBIL&P. (180. bl) 19 db elsőbbségi részvény beváltására fordittatni és a maradvány a f. évi számlára átvitetni határozatott. Bukarest, jun. 30. Nagy-Oláhország róna vidékein és egész Kis-Oláhországban kezdetét vette az aratás. Nagy-Oláhországban általánosan rossz a termés. Bécs, jun. 30. (Este 9 órai magánforgalom.) Osztrák hitelrészvény 298.10—299.40, magyar 4l/n-os aranyjáradék 91.07. Lanyha. Frankfurt, jun. 30. (Abendsocietat.) Osztr. hitelrészvény 250.75. Páris, jun. 30. (Zárlat.) Francia 47%-os ár.járadék 106.85, magyar 4%-os aranyjáradék 77.25. „Budapesti Hírlap“. Július hó 1-ével új előfizetést nyitunk. Kérjük azokat a t. o. előfizetőket, kiknek előfizetésük június végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Az előfizetési árak lapunk homlokán olvashatók. Az előfizetés megújítására a beküldött postautalvány leginkább alkalmas. Különösen figyelmeztetjük tisztelt előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamáció, lakhelyváltozás, és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólamlásnál, egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. Ezúttal figyelmeztetjük a t. olvasó közönséget, hogy a fürdőidény alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhova utánuk küldjük még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnák tartózkodásuk helyét. 5 N A P I H I R E K, Az öreg Táncsics temetése. Táncsics Mihályt ma d. u. 6 órakor temették el a bodzafa-utca 25. számú házából, a közönség impozáns részvéte mellett. Nemcsak a halottas ház elég tágas udvara, de az egész bodzafa-utcáig tömve volt közönséggel. A különféle egyesületek zászlóik alatt jelentek meg, s ők vették körül a ravatalt. Ott voltak a kovács-, szabó- és asztalossegédek, borbélyok és fodrászok, az Osman, Páduai Szent Antal, és ált. munkás-egyesület, több hadastyán-egyesület stb. Ott voltak továbbá : Mocsáry Lajos, Madarász József, Beksics Gusztáv, Sárközy Aurél orsz. képviselők, Thaisz Elek főkapitány, Helfy Ignác, Poronyi Géza. A ravatalra az említett egyesületeken kívül a Táncsicsbizottság s a hírlapírók egyesülete is tettek díszes koszorúkat. A gyászszertartás kevéssel 6 óra után vette kezdetét. F apcs a józsefvárosi r. kath. segédlelkész beszentelte a koporsót, azután a nemzeti színház dalkara énekelt egy gyászdalt. Ennek végeztével megindult a gyászmenet, az ,, Acélhang“ férfi-dalegyesület gyászindulója mellett, a bodzafa-utcán át ki a Kerepesi utra s onnan a temetőbe. Elől sorakoztak az egyesületek ; a koporsó előtt, melyet négylovas gyászkocsin szállítottak, fekete párnán vitték a Táncsicsbizottság szép koszorúját. Az után haladt a gyászkocsi, követve a gyászoló özvegy s a család tagjai által. Úgy a temetőben, mint a szertartás alatt a bodzafa-utcában a rendőrség példás rendet tartott fönn. A temetőben a frissen ásott sír előtt ,Herman Ottó tartott gyászbeszédet. „A sors — mondá — úgy akarja, hogy én álljak itt, a leghívebb magyar , Táncsics Mihály sírja mellett s búcsúztassam el őt egykori bajtársai nevében erről a világról. Ám t. gyászoló gyülekezet, az a férfiú, ki e koporsóban nyugszik, ezelőtt 36 évvel a nép vállán hagyta el a sötét börtönt, melybe a zsarnokság vetette. S miért ? Mert visszakövetelte a nemzet, a nép jogát. Most egy nehéz pálya végén visszabocsátjuk az anyatermészet szent ölébe. Vájjon miért küzdött Táncsics ? Hiszen azok a jelszavak, melyeket hirdetett, szentek voltak akkor is. S ő miben részesült a társadalom részéről ? Kijutott neki keservesen az alamizsnából. De ez nem alázta meg őt, mert a kikért első sorban szenvedett, azok mentek az ő szegényes hajlékához, ugyanazok a munkások vették őt körül. Ez nagy elégtétele Táncsics Mihálynak. A legnehezebb kérdés megoldását hirdette ő! Azt kérdik sokan, hogy e roncsolt testtel el van-e temetve az a kérdés is, melynek ő feláldozta egész életét? Soha! Minden igazság, temessék bármilyen mély sírba, felemeli szavát. Eredj egg harcos, megtetted kötelességedet. Tisztelettel borulunk koporsódra.“ Herman beszéde után Farkas Ede a Táncsics-bizottság titkára rövid beszéd kíséretében elhelyezte a koporsón a bizottság koszorúját s az öreg Vasváry Kovács mondott a résztvevő közönségnek köszönetet a család nevében. Az asztalossegédek dalkara még egy gyászdalt énekelt, miközben leeresztették a koporsót a sírba. (A miniszterelnök Somogyban.) Tisza Kálmán Kaposvárra utaztában mindenütt a legünnepélyesebb és legszivélyebb fogadtatásban részesült. A zákányi állomásnál Csépán alispán üdvözölte, mintegy 1000 főnyi néptömeg élén. A csurgói pályaház is tele volt népséggel. Az odaérkezett miniszterelnököt Berky esperes üdvözölte. A nép folyton éljenzett és Tisza kocsiját koszorukkal fonta körül. A szobbi állomáson Tar-jián Gyula szolgabiró fogadta a kiváló vendéget. Kaposvárott rendkívül fényes volt a fogadtatás. Németh Ignác, a város polgármestere üdvözölte a miniszterelnököt, ki miután megköszönte a meleg fogadtatást, a menettel megindult a megyeház felé, melynek lépcsőjén Jankovich László főispán fogadta a megye vendégét. — Körülre voltak: Széchenyi Pál gróf miniszter, számos nagybirtokos, a tisztviselők főnökeik vezetése mellett, a közös hadseregbeli és honvéd tisztikar teljes díszben s végre óriási közönség. A miniszterelnök később a tisztelgéseket fogadta, este pedig megjelent a banketten, melyen jelen volt Somogymegye szine-java. — (Nobili János gróf), táborszernagy, ki tegnap hunyt el Bécsben, már régóta betegeskedett. A gróf Josefstadtban született 1779-ben ; a tiszti kardbojtot 1814-ben nyerte el. Számos csatában vett részt s 1821-ben Olaszországban a brigantik oly súlyos sebet ejtettek rajta, hogy egy évig feküdt. 1838-ban mint alezredes Budapesten volt és részt vett a nagy árvíz alatt a mentési munkálatokban. A szabadságharc alatt vezérkari főnöke volt Windischgrütz hg hadosztályának s ő készítette a svechati és a teli csaták terveit. Utóbb altábornagggyá lett s Komárom körülzárásával bízták meg. A vár föladása után várparancsnok lett. 1850-ben Bolognába küldték, majd ő felsége a királyné főudvarmesterévé nevezték ki. Mint ilyent nyugdíjazták. Számos kitüntetésben részesült. Táborszernagygyá, ezredtulajdonossá, belső titkos tanácsossá stb. nevezték ki. Soha sem nősült. Temetése holnap délután lesz. — (Nagy zápor) vonult el ma délután a főváros felett. A hatalmas fellegek két óra tájban besötétítették az eget s rövid idő múlva olyan erővel suhogott az eső, hogy a Dunapartról nem lehetett még a Gellérthegyet se látni. Pár perc alatt néptelen lett minden utca s a kapuk alatt nagy csoportok várták a felhőszakadásnak beillő zápor elálltát. Körülbelül 20 percig tartott a vízözön, mely egyrészt két napi nyugalmat biztosít a főváros ismert tevékenységű utcaöntözőinek, másrészt azonban, mint már eddig is értesülünk, komolyabb károkat okozott. A kültelkeken sok helyt megakadt a közlekedés a roppant viztécsák miatt s a növényzet a kertekben tönkre ment. Benn a városban pedig az alacsonyabb fekvésű házak pincéi megteltek vízzel, így a dohányutca 32-ik számú házba a kapu előtti csatorna nyilasából szökőkút alakjában tört be a bűzös viz s több lakást elárasztott. Az ottlevő pékműhelyben valóságos halászatot kellett tartani a zápor után a piszkos áradatban úszkáló tárgyakra. Mint nekünk jelentik, e házban kifogástalan iszapfürdő támadt, mit a fővárosi tanácsnak kár volna föl nem használni. E kolerás időben kiválóan alkalmas lesz, hogy ott szabadfürdőt rendezzenek be. Elvitele semmibe sem fog kerülni, mert a nap majd fölszántja- A közönséget talán falragaszok utján lehetne értesiteni, hogy ez uj ingyenes fürdő használatát ne mulassza el. — (Theologusok juniálisa.) ..A budapesti ref. theológiai ifjúság f. hó 23-án Bicskén, a saját könyvtára gyarapítására, zártkörű jurnalist rendezett, mely pompásan sikerült és mintegy 40 frtot jövedelmezett. A négyeseket 60 pár táncolta. A mulatságban rész vettek: Pearton Anna, Császár Juliska, Csupor Mariska, Patrovics nővérek, Deutsch Ilermia, Szente nővérek, Mezei nővérek, Nyikos Ilonka, Katanits nővérek, Jeli Vilma, Boné nővérek Zpach Mariska, Offenmüller Adél, Juhász Gizella, Mihályfi Mariska stb. Az asszonyok közül ott láttuk: Legányinét, Székely Józsefnét, Jurászeknét, Benénét, Partha Lajosnét, Mihályfinét, Ádám Ferencnét, Lux Józsefnét stb. A vidéki notabilitások között ott voltak : Balogh György, helybeli ref. lelkész, kit a majális rendezésében a főérdem illet; Lits Gyula, orsz. képviselő, Szűcs Jenő szolgabiró, Legányi mérnök, Szőke Lajos, Urházy Lajos, Székely József, Szente István, Császár Ferencz, a helybeli vasúti mérnöki kar, stb. A mulatság reggeli 5 óráig tartott folytonos jó kedvvel és kitartással. — (Uj hifi a Dráva fölött.) Eszékről irja levelezőnk, hogy a rozzant, veszélyes, rendes közlekedési hidat — mely a Dráva felett Magyarországot Szlavóniával összeköti — lebontották, s újra építik. A Dráván való közlekedést, míg a híd felépül, komp tartja fenn. E hídtól mintegy tíz méter távolra fekszik a gyászos emlékű hely, hol a huszárok a sebes folyamban sírjukat lelték. A szerencsétlenséget okozó fahíd helyett már rég erős vashidat építtetett a most Kár magyar állam tulajdonába átment alföld-fiumei vasút társasága. A Dráva partján, az eszéki oldalon igen egyszerű kőtábla van a szerencsétlenül járt huszárok emlékének szentelve. (A Dobránszky-ügy) még mindig kisért. Nem elég, hogy véres jelenetek közt megválasztották Dobránszky Pétert képviselőnek, még akadnak emberek, kik a már elmúlt dolgokról újra föl akarják emelni a fátyolt. Mint az „E“-nek Ditrócsikmegyei községből írják, a mozgalom a dr. Dobránszky Péter ügyében hozott becsületbírósági ítélet, továbbá a bíróság illetékessége, valamint az országos kaszinó eljárása ellen indult meg. Múlt vasárnap Ditróba Szárhegy, Alfalu és Remete nagyközségekből a Dobránszky-párti szavazók 66 bizalmi férfiút küldtek azzal az utasítással, hogy Ditró községgel együttesen határozatot hozzanak, hogy miképen és mily alakban tiltakozzanak Dobránszky választói, az ő személye ellen hozott becsületbírósági verdikt ellen. A gyűlés egyhangúlag kimondta, hogy erélyes hangú tiltakozásban fogja a dr. Dobránszky ellen hozott becsületbírósági ítéletet, valamint, az országos kaszinó eljárását megtámadni, illetőleg az ítéletet, valamint Dobránszky összes megtámadtatását általában helytelennek és igazságtalannak nyilvánítani. Másnap el is küldték e tiltakozást a bizalmi férfiak aláírásával ellátva dr. Dobránszky Péternek Tolcsvára (Zemplén megye), azzal a felhatalmazással, hogy e tiltakozást használhatja saját tetszése és belátása szerint. A rezoluciót különben a lapokban is közzé fogják tenni. — (Szent László emlékét) a róla nevezett társulat mint minden évben, úgy az idén is megünnepelte f. hó 29-én a ferencrendiek belvárosi templomában. Reggel 8 órakor nagy szent mise volt s utána alkalmi beszéd. Az ünnep okára emlékeztető szent László király szobra virágcsokrokkal és gyertyákkal volt körülvéve. A misén a társulat csaknem összes helybeli tagjai résztvettek. — (Péter-Pál ünnepe Párnádon.) Nemcsak a szintén e napra eső s hetedhét országra szóló ó-budai búcsú járja be hirével a félvilágot, de hires ám — és méltán — a farnadi búcsú is. Élénkké, zajossá teszi azt a messze földről ide ellátogató víg kedvű vendégsereg. Nem is ház az, melynek e napon vendége nincsen. Legélénkebb szokott lenni búcsú napján Farnád derék jegyzőjének , Farkas Alajosnak vendégszerető háza. Itt jött össze ezúttal is a környék intelligenciájának szine-java, nem gátoltatván a borongós-esős idő, sőt a jéggel vegyest hatalmas zápor által sem, és mulattak tomboló jókedvvel víg poharazás és tánc között kivilágos kivirradtig. A jelen volt táncosnők névsora a következő: Farkas Lujza, Mariska és Janka. Mórász Emma (Budapestről), Styaszny Mariska (Tesmagról), Pelzl Ferencné (Ungról), Stoll Ferencné (Köbölkútról), Geleta Zsigmondné (Koltáról), Eigner Györgyné (Bartról) stb. Mint minden valamire való búcsúkor, úgy a farnadi búcsún is szinte megszokott dolog a civakodás, verekedés. Nem egy véres fej fogja örökké emlékezetessé tenni ezúttal is a farnadi búcsút. Több szabadságra hazajött fegyveres katona és parasztlegény között olyan hatalmas verekedés támadt, hogy a nyomban ott termett csendőrség legerélyesebb beavatkozása dacára, öt többé-kevésbé súlyosan sebesültet szállítottak el a csatatérről. (Egy új gazdasági gép.) Szerdán délután fél 3 órakor az országos gazdasági egyesület „István telkén“ (Rákospalotai vasúti állomástól 10 percnyire) a legújabb szerkezetű amerikai Marsch-féle önkötöző aratógép fog munkában Bánó László gépészmérnök által személyesen bemutattatni, ám ezen gépeket Amerikából hazánkba Tarnóczy Gusztáv budapesti céggel egyetemben hozta be. Ezen gépek az elsők Európában, és így fölhívjuk az ügy iránt érdeklődő olvasóinkat. Ugyanezen gép a július hó 5-én és 7-én Párkányon tartandó versenyben is működni fog. (Kerékpározás a kötélen.) Spelterni kisasszony, kinek állatkerti produkcióit a közönség tömegesen látogatja, holnap (kedden) két új, érdekes számmal fogja programmját gazdagítani. Ugyanis velocipében megy végig a kötélen, továbbá lábán és kezén nehéz bilincsekkel teszi meg a köteles utat. Vasárnap 6000 ember nézte a vakmerő asszony mutatványait.— (Vérengző fiú.) Baranya megye Albert nevű falujában, hol csöndes vérű svábok laknak, pár nap előtt nagy vérengzést követett el egy Hoffmann Henrik nevű lakos. Mint nekünk írják, szombat reggel minden ok nélkül rátámadt az istállóban fejessel foglalkozó nejére. A nagy pörölésre berohant a dühöngő férj anyja s a szegény asszony pártjára állva korholta felbőszült fiát. Erre a derék fiú fadarabbal iparkodott az anyja fején kimutatni érveinek igazságát s annak hajában levő fésűjét nyakába verte. A szegény asszony vértől borítva menekült az udvarra, hol az öreg Hoffman meg akarta fogni fiát, hogy megfenyítse, de az bőszült haragjában atyjának hüvelykujját leharapta. A vérengző fiú még most is szabadon jár-kel, anyja pedig élet-halál közt lebeg, s feleségeis sokáig fogja az ágyat őrizni.