Budapesti Hírlap, 1884. augusztus (4. évfolyam, 211-241. szám)

1884-08-01 / 211. szám

­ A közlekedésügyi miniszter most — amint értesülünk — a közlekedésügyi tanács alakí­tásához fog, mely a magyar államvasutak feloszlatott igazgató tanácsa helyébe fog lépni. A miniszter, mi­után a közlekedésügyi tanács az egyes miniszté­riumok képviselőiből, továbbá kinevezett tagokból és az orsz. gazdasági egyesület, a budapesti kereske­delmi és iparkamara és az orsz. erdészeti egyesület képviselőiből alakítandó, az említett három egyesü­lethez átiratot intézett, melyből idézzük a követ­kezőket : „A közlekedési tanács felállítása által oly férfiaknak tanácsát óhajtanám a min­isztérium ré­szére igénybe venni és állandóbb al­­­ban biztosí­tani, kik úgy elméletileg, mint gyakorlatilag ottho­nosok azon a téren, melyen a közmunka és közleke­dési minisztérium működik és ekként a fennebb kiemelt célnak elérésében támogatni képesek. Igyekeztem lehetőleg minden szakmára figyelemmel lenni és a különböző érdekköröket érintkezéshez jut­tatni, midőn a közlekedési tanács szervezetét tartal­mazó, ide csatolt szabályzatot szerkesztettem. A gyakorlat fogja igazolni, hogy törekvésem érvényesí­téséhez helyes eszközt alkalmaztam-e? Most felké­rem a t. egyesületet, szíveskednék tekintettel a köz­lekedési tanács szervezetére vonatkozó szabályzatnak 4. §-ára és az annak egyes pontjaiban a t. egyesület részére meghatározott tagsági szám keretében a köz­lekedési tanácsba kiküldendő tagokat megválasztani és azoknak neveit mielőbb bejelenteni.“ Mihelyt ez egyesületek és az egyes minisztériumok képviselőiket kijelölendik, a miniszter ki fogja nevezni a többi ta­gokat. Az orsz. kiállítás ügyében M­a 11 . K­o­v­i­c­s Sándor államtitkár Csáky Albin főispán­hoz, a magyarországi Kárpát-egyesület elnökéhez leve­let intézett, melyben figyelmezteti, mennyire kívána­tos volna, hogy a felvidék háziipara és turisztikai tárgyaiból egy kollektív kiállítás rendeztessék. Ha­sonló kiállítások a múlt évben tartott zürichi és a folyó évi turini kiállításon az alpesi klubok által már sikerrel rendeztettek s mig egyfelől az ily ki­állítások a látogató közönség élénk érdeklődésének tárgyát képezik, másfelől az illető hegyvidék megis­mertetésére s a látogatási kedv felélesztésére felette jó hatással vannak. Ajánlja tehát ez ügyet a Kár­pát-egyesület figyelmébe. A turisztikai kiállítás szá­mára egy külön pavillonban nagyobbszerű panoráma felállítása van tervben. Szemle a Ludovika akadémián. Ma reggel hét órakor kezdődött meg a szemle (évi zárvizsgálat) a Ludovika akadémián, még­pedig első­sorban a régi tisztképző tanfolyam vizsgálatával, mely után folytatólag következnek a tiszti, törzstiszti, szabad­ságolt állományú tanfolyamok, s végül az első év­folyambeli növendékek vizsgálata. A szemlebizottság a következő tagokból áll: elnök Hullán Ernő altábornagy, bizottsági tagok F­o­r­­­n­y­á­k Gyula tábornok a honvédelmi m­­inisztérium részéről, Becker Feodor gyalg. alezredes a főparancsnok­ Az amerikai csodálatát fejezte ki eladei legutóbbi regénye, „Sappho“ iránt. — Milyen élvezete, öröme tek­in­tik önnek munkái kidolgozásában, leírásában, az egyes szék és szólamok kitalálásában! Daudet izgatottan végig simította szakállát, s így felelt : — Nagyon téved. Én nagy gonddal és fá­radsággal dolgozom, s folyton bánt az a gondo­lat, hogy a java bentmaradt a tintatartóban. Nem művem alapeszméje, nem a terv, mese, vázlat bán­tanak. Én úgy­szólván kotlom, kínlódom minden legapróbb részletén a megkezdett munkának. De akkor kezdődnek kínszenvedéseim, mikor a papírra tevés megkezdődik. A stilizálás kínjait érzem. Nem tudom így van-e ez az önök nyelvé­vel is ? — Értem, hogy mire céloz, — felelé az ame­rikai, — mi a külső formával sokkal kevesebbet törődünk, mint a francia irók. Általában rosszabb megk­­y -.lök vagyunk, észrevételeink kevésbbé éle­sek, t­egényebbek vagyunk szinonimákban is, s finomst­okban. — A francia a legfigyelmetlenebb nép, — válaszolt Daudet. — Nem rég egy ismerősöm jött haza Ausztráliából, aki ott 5 évig lakott. Kértem, hogy beszéljen nekem emberekről, házakról, viszo­nyokról De csak ezt tudtam belőle kiszorítani: „Képzeld csak, milyen drága ott egy font krumpli!“ A szegény ördög semmit se látott, s csak az tűnt fel neki, hogy a krumpli mennyire meg­drágult. Az amerikai itt áttért az angolokra, kik sze­rinte mindig utaznak, de semmit se látnak, s csu­pán a kit­főző hotelberendezésekről tudnak be­szélni. Átlag a franciát tartja legélesebb megfigye­lőnek : több részletet szed fel, mesterien kezeli az­ság részéről, továbbá az akadémia igazgatósága és az illető szaktanárok, s végül a hetedik kerület, azaz horvát részről Chemerlich Péter őrnagy. Tudvalevőleg a Ludovika akadémiának tizenhárom horvát növendéke van, kik számára az intézetben külön horvát tanfolyam van berendezve. A szemle előreláthatólag el fog tartani augusztus hó 16-dikáig, mert naponként csak a délelőtti órák alatt folynak a vizsgálatok. A hadsereg köréből, Bécsből jelentik táv­iratilag mai kelettel . A hadsereg rendeletlapjának ma kiadott száma közli trauti Pauer János 4. gyalogezredben és Lisch­tiak Flórián 50. gy. ez­­redbeli alezredesek átvételét a nyugállományba, to­vábbá Braun József 10. tábori tüzérezredbeli al­ezredesnek hat havi időtartamra a várományi díjjal szabadságoltak állományába történt áthelyezését. Almstein Ágost fregattkapitány, a tengerészeti osztály 1. ügyosztályának főnöke, a legfelsőbb elis­merés kifejezése mellett felmentetett ez állásától és helyébe Beschauer Hugó korvettkapitány neveztetett ki erre az állomásra. Kinevezések Horvátországban. A horvát hivatalos lap tegnapi száma, mint távirataink rövi­den jelentették, a következő közigazgatási tisztvi­selői kinevezéseket közlötte. Kineveztettek alis­pánokká: Chlup Albert, Rogulich Tivadar, Mra­­csics Adolf titkárok és dr. Bénák Károly járásbíró; titkárokká: Smodics Emil, Uzorinac Viktor kormányzati és Markovics József, Schlecher Ká­roly, Mihalyevics Jácint, Winkler Sándor, Popovics Belizár, Czvetkovics Miklo, Zuvicsics Valerian, Ja­­gics Károly, Ciraky Frigyes, Sparhaki Jukundus és Georgevics Tivadar alispáni fogalmazók ; a­­­i­s­­páni fogalmazókká: Stein Gyula, Stoja­­novics Pál, Pilepics Ferenc, Höcker Gyula, Kub­ar Gusztáv, Dragolics Márton, Brozovics Lucián, Ken­­fely István, Hoholac József, Lábos­i, Schneider Jakab, Matacsics Kálmán, Gavezi Antal, Radancse­­vics Emil és Grubics Svetozár fogalmazó-gyakorno­kok ; a volt határőrvidékre kerületi titká­rokká: Szekulics Jovan kormányzati fogalmazó és Miksics Emil, Knezevics Mihály, Vitas Izsák kör. titkárok és Duvaj Slav, fogalmazó; kerü­leti fogalmazókká: Zsivkovics Jovan, Ra­­dacsics Ernő, Lukacsevics György, Asner Aurél, Radivojevics Iván és Schaibl Iván kér. fogalma­zók ; kormányzati fogalmazókká: Muha Vilmos, Rajakovics Ottó, Huber Pál, Vucse­­tics Iván és Kozanovics Svetozár gyakornokok. A francia alkootmányrevizió. Párisból je­­­­lentik mai kelettel: Ha a képből, melyet tegnap a kamara nyújtott, a kongresszusra következtetést lehet vonni, úgy ez aligha lesz rövid, hanem viha­ros folyamat veeni. A kamara éppenséggel láza­san izgatott volt. A­mint Jules Ferry a szószé­ken megjelent, hogy a szenátus által módosított al­­kotmányrevízió-javaslatot előterjeszsze, mindenfelől árnyalatokat, ami különben a francia nyelv csodás gazdagsága mellett nem is csoda. — A nyelvkincs teljesen ki van merítve, — felesé Daudet, — minden téma elcsépelt, minden kifejezés elhasznált. Van egy egész csomó tárgy, helyzet, lélektani probléma, melyekhez többé nem szabad nyúlnunk : nem beszélhetünk szerelemről, s érzelmekről, a tenger, a levegő, a táj, a virá­gok hatásáról. A közönség úgy találja, hogy ezek elcsépelt dolgok. Ha aztán találtunk valami újat, mennyi fáradságunkba kerül azt szcenírozni. És aztán, ha ezzel készen vagyunk, le kell mondani róla, sohasem szabad hozzá hasonlót írni. Megle­het, hogy a közönség elfelejtette, de a művésznek nem szabad ismételnie magát, s ugyanazzal má­sodszor is fellépni. Ép így vagyunk a jelzők­kel is. Tán könyvünk első lapjain megtaláltuk a helyes melléknevet, azt a szót, mely a szükséges képet legjobban elővarázsolja; ha később hasonló hatást akarunk előidézni, akkor azt már nem sza­bad ugyanazon a módon cselekednünk, már más frázist kell kigondolnunk, mely tán kevésbbé jó és találó. Regényeinknek minden mondata keser­ves kínszenvedések közt születik, s igy e munka, se örömet, se boldogságot nem nyújt. Ugy­e Zola ? — Bizony, — felelé a naturalizmus apostola, — szomorú egy mesterség ez a mienk. A tervezés órái boldogok csupán. De mikor ennek vége van, vége az örömnek is. Kin és nyomorúság következik. Különös hatást tett rám — fejezi be tudó­sítását az amerikai, — hogy Zola, Daudet, Goncourt, a francia irodalom három vezér­bajnoka mennyire megegyezik abban, hogy tehet­ségük gyakorlása mily kinos és fáradságos. BUDAPESTI HÍRLAP 211 sz.) 1884. augusztus 1. gúnyos kiáltásokkal fogadták. A­mint a javaslatot felolvasta, az ellenzékiek azt kiabálták: „Mi lesz a VIII. cikkel ?“ J­o­­ y b o­­­s bonapartista kijelenti, hogy most, midőn mindkét ház egybehangzólag ki­mondotta, hogy legyen revízió, az alkotmány értel­mében a kongresszus jogilag létezőnek tekintendő s további vita nem folyhat. (Zaj és tetszés.) Lock­­r­o­y radikális azt indítványozza, hogy a kamara ne nyilatkozzék, minthogy a két ház szavazata a kong­resszus összejöttének előfeltételeit megteremtette. Szónok Ferry nyilatkozatait a szenátusban sajnos parlamenti­­fogásnak mondotta. (Tetszés jobbról és balról, zaj a középen.) A kamarák szavazata után már mára várja a kongresszus összehívását. (Ne­vetés a centrumban.) Szónok sajnálja, hogy így bán­nak az alkotmányos törvénynyel. Erre megkezdő­dik a szavazás. De a szavazó­urnában sokkal több jegyet találtak, mint a­hány képviselő van. Táji szavazás történik tehát, melynek eredménye az, hogy 273 képviselő ellenzi a vita kizárását, 224 nem, így tehát megkezdődik a vita. Élénk viszály támad a felett, hogy a vita most induljon-e meg, vagy pedisz,­ mint Gobi et indítványozta, csak a bizottsági je­lentés beterjesztése után. A bizottság elnöke, Pierre L­e­g­r­a­n­d, kijelenti, hogy a bizottság nem létezik többé. (Viharos ellenmondás.) — Cassagnac: A kormány, úgy látszik, néma lett. — Ferry: A kormánynak nincs kifogása a bizottsághoz való­ uta­sítás ellen. — Erre az ügyet a bizottsághoz­ utasították. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A bérkocsi állomások fer­­tőztelenítése eddig nem igen volt keresztülvi­hető, miután a kockakövek közé leszivárgott ned­vesség átáztatta az egész talajt. Most a tanács el­határozta, hogy az ily bérkocsi állomáshelyeket aszfalt-burkolattal vonatja be. Egyelőre a rózsa- és a Sebestyén-téren, továbbá a reáltanoda- és aranykéz­utcákban kijelölt bérkocsi-állomásokat burkolják béz aszfalttal s erre az árlejtést ki is írták augusztus hó 11-ik napjára.­­ A főváros pénzügyi viszonyai, mint a folyó év első felének most összeállított szá­madásaiból kitűnik, határozottan javulnak. A száma­dás ugyanis a bevételekben az előirányzatnál többet mutat ki. A bevételi többlet a félévi előirányzat fö­lött a következő: községi pótadóban és házbérkraj­­cárban 22,000 frt (félévi előirányzat 1.160,000 forint), városi telkek eladásában 121,340 forint (f. é. 80,000 forint) fogyasztási adóban 13,870 forint (f. é. 390,000 forint), a magyar államvasutak kövezetvámja 77,725­ forint (f. é. 125,000 forint) a déli vasút kövezetvámja 1154 frt (f. é. 35,000 frt), a bérkocsik kövezetvámja 2145 frt (f. é. 4650 frt), egy százalékos átirati illeté­kek 15,742 frt (f. é. 90,000 frt), naturaliák eladásá­ban 3000 frt (f. é. 3100 frt), a rudasfürdő 4100 frt (f. é. 31,400 frt), vágóhíd 1760 frt (f. é. 84,912 frt),­ gyümölcsöztetésre kiadott városi pénzek kamataiban 8870 frt (i. e. 6000 frt). — A félévi bevételi több­let összesen mintegy 260.000 frtot tesz ki. —­ A tanács ma felbontotta a városi kő­nyomdai munkákra beérkezett ajánlatokat. Három társaság részéről létetett ajánlat u. m. az Athe­naeum, a Franklin-társulat és a részvény­nyomda ré­széről, mely utóbbi végzi most is a városi nyomda­­munkákat. Az ajánlatok a szükséges összehasonlító számítások megtétele végett a főszámvevőnek adat­tak ki. — A II. ker. polgári leányiskola vezetésével Bohus Rezső visszalépése folytán a tanács Kozma Gyula tanítót bizta meg. A II. ker. polg. fiúiskola kereskedelmi tanfolyamához pe­dig a könyvvitel tanításával Z­a­c­h­á­r Antal, a jogi tárgyakéval pedig dr. Mattyasovszky László bízatott meg.­­ Az omnibusz-közlekedés rendezése ügyé­ben a tanács elfogadta a kormány által ajánlott mó­dosításokat a szabályrendeleten, s a közgyűlésnek ehez képest ajánlani fogja, hogy a pályázat úgy íráso­sék ki, hogy az egész hálózatra ajánlkozó a részleges ajánlkozó felett előnyben részesül. A tanács ma ki­mondta, hogy rendkívüli közgyűlés egybehívását szükségesnek tartja, s a közgyűlés legközelebb össze­­is fog hivatni.­­ A ferencvárosi szemétle­rakó helyen a kotrási vállalkozó Propper Adolf házmagasságnyira halmozta föl a kiszedett rongyokat. A szomszédos petroleum-gyár igazgatója e­miatt panaszt tett a hatóságnál, mert roppant tűzveszély rejlik e rongy­tömegben. A IX. kerületi elöljáróság szintén panaszt emelt s a tűzoltó főpa­rancsnok személyes meggyőződést szerzett ez állapot tarthatatlan voltáról. A tanács ennek folytán elren­delte, hogy a vállalkozó haladéktalanul távolítsa el onnan a rongyhalmazokat. * (Magyar Analtreac, magyar Aeneis.) A­ magyar tudományos akadémia klasszika-filológiai bi­zottsága, mely csak a múlt évben alakult s melynek, feladata az akadémia munkakörét annyiban kiegé­szíteni, a mennyiben az eddig csak alkalmilag la-

Next