Budapesti Hírlap, 1884. október (4. évfolyam, 271-301. szám)

1884-10-10 / 280. szám

1884. október 10. BUDAPESTI HIRLAP. (280 sz.) A kolera. Róma, okt. 9. A tegnapi nap folyamán a kö­vetkező kolera-esetek fordultak elő: az alessandriai kerületben 7 betegedési és 2 haláleset ; az aquilai kerületben 1 betegedési eset; a bergamoi kerületben 8 betegedési és 4 haláleset; a bresciai kerületben 5 betegedési és 6 haláleset; a casertai kerületben 1 betegedési és 2 haláleset; a cremonai kerületben 9 betegedési és 4 haláleset ; a cuneoi kerületben 32 betegedési és 11 haláleset; a ferrarai kerületben 3 betegedési eset ; a g­e­n­u­a­i kerületben 24 bete­gedési és 14 haláleset (ebből Genua városára 12 betegedési és 10 halálozás esik ; Spezia városá­ban egyetlen egy kolera-eset sem fordult elő); a mantuai kerületben 1 betegedési és 1 haláleset; a massai kerületben 1 betegedési eset ; a milánói ke­rületben 3 betegedési eset; a nápolyi kerü­letben 39 betegedési és 22 haláleset, (ebből N­á­­p­o­l­y városában 23 betegedési és 15 haláleset); a novarai kerületben 1 betegedési és 2 haláleset; a parmai kerületben 4 betegedési és 2 haláleset; a paviai kerületben 2 betegedési és 2 haláleset ; a reggioi kerületben 2 betegedési és 1 haláleset; a rovigoi kerületben 3 betegedési és 3 haláleset; a sa­­lernoi kerületben 3 betegedési eset és a turini kerü­letben 3 betegedési és 4 haláleset. A gazdasági táviratok. Paris, okt. 9. A legközelebbi minisztertaná­cson, mely szombatra tűzetett ki, Herisson a párisi kiállítás határidejének 1889-re való megállapitását fogja indítványozni. London, okt. 9. Az angol bank a leszámíto­lási kamatot 3%-ra emelte fel. Bécs, okt. 9. (Este 9 órai magán-, f­o­r­g­a­l­o­m.) Osztrák hitelrészvény 284.10—284.60 ; magyar 4%-os aranyjáradék 93.45. Szilárd. Frankfurt, okt. 9. (A­b­e­n­d s­o­c­i­e­t­a­t.) Osztrák hitelrészvény 236.87. Paris, okt. 9. (Zárlat.) Francia 41/10/0-os ar.­járadék 108.92, magyar 4%-os aranyjáradék 78.37. 5 csapatok vereséget szenvedtek. — Negrier tábornok dandára élén P­h­u-L­angba ment, hogy megkísé­relje a khinaiak visszavonulását elvágni. London, okt. 9. A Timesnak Amoyból okt. 8-diki kelettel távírják, hogy Liu, a khinai csapatok fővezére, Ke-Lungból Bankába vonult vissza. Courbet tengernagy 2000 ember élén üldözi. Paris, október 9. A Havas-ügynökség H­a- N­o 1 b­ó­t mai kelettel jelenti. N­e­g­r­­­e­r tábornok tegnap Kép­­nél 6000 főből álló rendes khinai csapatokra bukkant, melyek a központi erődítvény körül épített elsáncolásokat megszállva tartották. Az ütközet meg­kezdésével az ellenség támadást intézett, a­mennyiben a franciákat körülzárolni törekedett. Az ütkö­zet délelőtt 9 órakor vette kezdetét és délután 2 órakor végződött. Az ellenség visszavonulási útja Khina felé elszakíttatott, úgy hogy Dar­­guan Irányában rendetlen futással volt kény­telen menekülni. A franciák űzőbe vették a megfutamodott ellenséget. Kép védelmezői kemény ellenállást tanúsítottak. Midőn a falu már bekerítte­­tett, a középerőditvényen rést kellett törni és végül rohammal bevenni. Magában a faluban több mint hatszáz khinai öletett meg. A csapatok nagyon derék magatartást és nagy lélekjelenlétet ta­núsítottak, mi­által sikerült az ellenség visz­­szavonulási útját elvágni és a khinaiak ösz­­szes hadiszereit, valamint a sok öszvért és lovat zsákmányul ejteni. A francia csapatokból húsz katona és egy ka­pitány megöletett, ötven katona és nyolc tiszt megsebesült. Negrier tábornok és egy párán csőrtiszt könnyű sebet kap­tak. — B r i­é r e tábornok a hadműveletek szinte­rére ment. N­A­PI HÍR­E­K — (Udvari vadászat.) F. ha 8­ dikáról írják Eisenerzből: Valóságos téli idő .járja, sürü hó borítja a hegyeket s igy a vadakat nagyon nehéz rejtekeikből előcsalni. Az első vadászat eredménye csak 24 darab vad volt. Ha az idő tovább is igy tart, hajtóvadászatra gondolni sem lehet. A felséges vendégek ma este 8 óra 44 perckor érkeztek Pen­­zingbe s innen Schönbrunnba hajtattak.­­ (Személyi hírek.) Jókai Mór a tegnap esti vonattal érkezett meg a fővárosba Pohorelláról, hol Koburg Gothai Fülöp herceget látogatta meg, a trónörökös védnöksége alatt megjelenő „Ausztria- M­agyarország írásban és képben“ című munka ér­dekében. Jókai csak a jövő héten utazik Illyefalvára választóihoz. — Wrede Miklós herceg athéni osz­trák-magyar követ tegnap Bécsbe érkezett. — (A nagy-károlyi szép napok) holnap kezdődnek s vasárnap estig tartanak. A trónörökös­­pár holnap érkezik oda. A megérkezés alkalmával a vasútnál Rezső trónörökös 16 küldöttséget fogad el, akiket D­o­m­a­h­i­d­y főispán mutat be és pe­dig, ha az idő kiderül — amire a mai szakadatlanul zuhogó eső mellett vajmi kevés a remény — a be­mutatás és fogadtatás a szabadban fog történni, el­lenkező esetben, az e célra pompásan feldíszített harmadosztályú váróteremben. A vadászatok pro­­grammja az eddigi megállapodás szerint a követ­kező : az első napon, pénteken, Nagy-Károly­hoz kö­zel őzvadászat lesz, a második napon — szombaton — a n.­károlyi járásban fekvő, Mérk község határá­ban levő nagy erdőségekben vaddisznó vadászat tar­­tozik és vasárnap ismét őzvadászat. A trónörököspár Görgényben szabadon érezhette magát, nem kellett semmi udvari formasághoz alkalmazkodnia. Rezső trónörökös vidáman ült fel a lőcsös szekérre, hogy a vadászterephez vezető utakon gyorsan és biztosan haladhasson előre, míg ahol vert utón lehetett a vadászterületet megközelíteni, oda Teleky gróf né­gyes fogatán hajtatott, Ferenc Ferdinánd főherceg és Teleky gróf társaságában. Útközben, reggelizés ide­jén folytonosan társalog környezetével s igen érdek­lődik a népviszonyok iránt s éber figyelme mohón ragadja meg a nyert ismertetéseket. A leendő ural­kodónak nagy hasznára lesz ez a közvetlenség. Ste­fánia trónörökösné Pálffy grófnő udvarhölgyével igen egyszerű öltönyben, sétákat tesz a községben, mezei utakon, parkban és a Rákóczy-hegyen, melyre 2 szép csinos filegoriát építtetett a figyelmes erdő­igazgatóság s azokat Girsik János, m. oszt. tanácsos, kolozsvári erdő­igazgató, igen csinosan rendezett be és látott el erdei növény­diszitéssel. Míg a trónörö­kös kedvtelve űzi az erdők sűrűjében a felvert va­dat, addig a trónörökösné a kastély magányában zongorázik, rajzol, vagy olvas s különös előszeretettel viseltetik a magyar zene iránt. Az elindulás nap­jára népmulatság van tervezve, mely alkalommal magyar, szász és román táncospárokat gyűjtenek össze a közel vidékről. — Károlyi István gróf­nál ma este diszebéd volt, melyen Károlyi Gyula, Festetics Tasziló, Dessewffy Aurél, Csekonics Endre és Károlyi Tibor grófok, továbbá V­écsey József báró és K­o­v­á­c­s Leó honvéd-alezredes vettek részt. Az ebéd alatt Berkes zenekara játszott.­­ (Orvosok kinevezése.) A főpolgármester a Rákos-kórházba a távozó dr. Morvai Ignác helyére dr. T­a­u­f­f­e­r Jenőt alorvossá, dr. Hart­mann József és Kramberger József gya­korló orvosokat segédorvosokká nevezte ki. A vörös kereszt-egyesület budai kórházába alorvosokul dr. P­ó­c­s­y Jánost, dr. Dienes Kálmánt és dr. R­ü 11 Jánost nevezték ki.­­ (A röpüld szerelmes.) Bokserényi Adolár pincér a király­ utcában. Vastag aranyláncot visel és nagyon szeret frakkerozni. Marozsán Máriát egy fé­nyes őszi délutánon látta meg legelőször a városli­getben. Enyhe szellő balzsama fujdogált a fák kö­zött, a vendéglőkben fogyott a sör és csörögtek a bor­ravalók. — Tudja ön, hogy mit tesz ez a szó, örökké ? kérdé Adolár. Mária, ki szobalány, te­hát járatos a regényirodalomban, busán és fen­­ségesen így válaszolt: „A­ férfiak, mit tudtok ti az örökkévalóságról ? Csak a mi szívünk az, mely meg­tenni annak virágait!“ — „Tehát nem szeretsz ? — folytatá Adolár, hüvelykujját a hónalja alá akasztva. — „Oh bár csak hinni tudnék, hanem ön meg sem esküdött nekem . Adolár féltérdre akart eresz­kedni, de arra jött egy konstábler s Mária elengedte az esküt. Később vacsorálni men­­­tek. Adolár a Mária egészségére ivott, s a magáéra evett. — Szerelme mélységét bizonyítja, hogy a maga egészségét semmivel sem helyezte a Máriáé elé, bárha utána sem. Oh az gyönyörű este volt. Ragyogott a hold a kék mennyboltozaton, a ci­gányok élesen húzták, a poharakban bor csillogott, a lombok szerelemről suttogtak. A kontót Mária fizette ki. Éjfélkor kocsi állott elő s Adolár meg Mária kávéházba hajtattak. Adolár többszörö­sen vallott szerelmet és hozatott sherryt. Mária édesnek találta mindkettőt, de az első „igen“ csak akkor lebbent el ajkairól, mikor Adolár bizalmasan megkérdé tőle: „Ugy­e ezt is kifizeted?“ Ismét ko­csiba ültek. Az óra ütni kezdte a négyet, a kocsis meg a lovait. A kocsi erre röpült és szállt , mint az idő, de végre mégis megállott mint nagy problé­mák előtt az emberész. A frakkerre nézve egy há­­romeletes kálvin téri ház volt ez a nagy probléma. Adolár ismét Máriához fordult s gyöngéden sugá neki. „Ugy­e ezt is kifizeted? Mert én itt la­kom, s leszállok!“ Mária ajkai ez egyszer nem mondtak igent. Adolár ismétlé a kérdést, de többé nem suttogá gyöngéden, mint az előbb. Mária szivéhez és tárcájához kapott s megtéve a legnagyobb vallomást. Hogy szereti Adolárt, de elfogyott a pénze. — Hah, nyomorult, te meg­akarsz csalni engemet! — kiáltott most Adolár,­­ oly tettnek jön elkövetője, minőre a legöregebb svéd bárdok sem emlékeznek. A rendőri jelentés azonban mit sem törődve a svéd bárdokkal, külön balladát szentel ma e tárgynak, s e ballada végso­rai igy hangzanak : „A szerelmesek összeszólalkoz­tak a kocsiban s a férfi annyira méregbe jött, hogy a Kálvin téren a leányt a kocsiból kidobta, úgy hogy az a kocsi alá esett, a kerék jobb lábán és jobb karján keresztül ment és oly súlyos sérüléseket okozott, hogy kórházba kellett szál­lítani.“ E végsorok értelme kissé homályos ugyan, mint általában a balladáké, annyit azonban mégis meg lehet belőle érteni, hogy a szegény Máriának fáj a lába, a kocsi kerekét pedig — kétségkívül bünte­tésből — kórházba szállították. ” (A budapesti közúti vaspályatársaság) a zugligeti vonalon a közlekedést úgy a Károly­­kaszárnyától, valamint a lánchídfőtől f. hó 12-ével be fogja szüntetni. E naptól kezdve a Károly­kaszár­­nya és fogaskerekű vasút közt reggel 7 órától esti 7 óráig 20 percnyi időközökben különvonatok fog­nak közlekedni, melyek azonban november 3-án túl csak a János-kórházig mennek. A zugligeti vonalon a társaságnak különben csakis szeptember 15 ig kell vonatokat járatnia s azokat az igazgatóság a szép idő következtében s a zugligeti közönség kényelme szempontjából hagyta ily későig forgalomban. Az igazgatóság egyúttal tudomására hozza a nagy­kö­zönségnek, hogy október hó 30-án és 3- én, vala­mint a november 1-ére és 2-ára eső ünnepnapokon, a szokásos temetői látogatás alkalmával a vonatok egész a budai temetőig fognak közlekedni.­­ (Visszautasított panasz.) Verhovay Gyulának a főkapitányság ellen hivatalos hatalom­mal való visszaélés miatt tett feljelentését a buda­pesti kir. törvényszék fenyítő osztálya visszautasí­totta, azzal az indokolással, hogy a főkapitány saját hatáskörében járt el és ezért felelősségre nem vonható.­­ (Járványos betegségek megszűnése a fővárosban.) A fővárosban legutóbb uralkodott járványos természetű betegségek már annyira szünő­­félben vannak, hogy a Rókus kórház igazgatósága az üllői­ úti barokk fiók kórházban a nyári hónapok alatt állandóan használatban volt egy kanyarós, egy vörhenyes és himlős betegszobát betegek hiánya miatt bezáratta. Ellenben a hagymáz kissé szapo­rodni kezd, úgy hogy a hagymázas betegek osztályát két uj kórteremmel szaporítani kellett. — (Szépségek kiállítását) rendeznek Pá­­risban. Csak 20 és 30 év közt levő hölgyek pályáz­hatnak, s az arckép mellé közjegyzői pecséttel hozzá kell ragasztani a­­ kerösztlevelet is. E kegyetlen föltételt az elvetemedett rendezők azzal igyekszenek enyhíteni, hogy óriási dijakat tűznek ki a legszebbek számára. — (Bányaszerencsétlenség.) A lengyel-osz­­traki bányában tegnap délután egy órakor robbanás történt, mely alkalommal több mint húsz munkás vesztette életét. A bányába vezető út a robbanás következtében jár­atlanná vált és e miatt a szerencsétlenek számát még nem lehetett megállapítani. Az áldozatok száma azért oly nagy, mert a munkások éppen munkájukat hagyták abba és kifelé igyekeztek, midőn a robbanás által oko­zott légnyomás által agyonsujtattak. A robbanás oka ismeretlen.­­ (Milliomos özvegyek.) Tönkre ment ur­­fiak számára érdekes kimutatást tett közzé egy ame­rikai lap, összeállította a gazdag özvegyek névsorát, pontosan megjelölvén az összeget, mely fölött föltét­lenül rendelkeznek, a várost és utcát, melyben talál­hatók. Éveik számát s arcuk vonásait azonban nem jelöli meg közelebbről, valószínüleg azért, mert e mellékes dolgok aligha érdekelnének valakit. Csak magában New­ Yorkban harmincnál több olyan özvegy lakik, akinek egy millió dollárnál többre rúg a va­gyona. Leggazdagabb köztük Stewart A. T. keres­kedő özvegye, de özvegy Commodorené asszony sem panaszkodhatik, lévén neki mintegy 30 millió dol­lárnyi vagyonkája. Tíz özvegy áll öt millió dollárig. A leányok közt egész Amerikában L. Wolfe Kata­lin kisasszony a leggazdagabb, kinek 20 millió dol­lárja van. Szörnyű elgondolni, hogy e rengeteg va­gyonú hölgyek legnagyobb része egyáltalában nem akar többé férjhez menni!

Next