Budapesti Hírlap, 1885. január (5. évfolyam, 1-31. szám)

1885-01-01 / 1. szám

5385 január 1.­­*ÚJJAL*ESTI HÍRLAP (1 *.) TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A magyar tudományos akadémia) pá­lyázatai közül a T­­eki-féle drámai jutalom (100 óarany) és a Farkas Raskó pályadij (100 frt) ma jár­tak le. Az előbbire tiszta vígjátékok s az utóbbira hazafias költemények pályáznak. Az idén a pályázók nem jelenkeztek oly tömegesen mint a megelőző évek­ben, amennyiben a Teleki-jutalomra eddigele 11 s a Farkas-Raskóra 27 pályamunka érkezett be. Ugyan­csak ma járnak le az I osztály részéről a Lukács Krisztina pályadíj (1000 frt), a Fekésházy díj (500 frt) s a II. osztály részéről a történelmi pályázatok (Gorove díj, Oltványi-díj, Fraknói díj) a Fáy alapít­vány 8000 frtos díja s a Lévay-féle 500 frtos nem­zetgazdasági díj, melyek mindegyikére azonban csak két-három pályamunka érkezett. Az akadémia pályá­zataira nézve ez volt az utolsó év, amidőn a pálya­­ nhol a föld reng. Spanyolországból még mindig b­orzasztóbbnál­­borzasztóbb hírek érkeznek a földrengés okozta pusz­tításokról. Legtöbb kárt vallottak Malaga és Granada tartományok, ahol egész helységek dől­tek romba. Albugueros teljesen elpusztult, 180 lakosa életével adózott. Trafarranga, N­í­­­e­z M­a­­­a­g­a,, úgyszintén Canillos is majdnem egészen megsemmisültek. Arenes del Reyben 50 halott van, Esteponé­ban a régi székesegyház s a városház is összeomlot­tak. Sok h­eyütt oly nagy a rémület, hogy a lako­sok nem mernek házaikba visszatérni s a városon kivü­l tanyáznak. Gazdag emberek kocsijukban töltik az éjét. Cajoban egy összeomló ké­mény egy egész családot agyonütött. Alfarne­­t­­­­­o­b­a­n több mint kétszáz ház lakat­lanná lett. A „Tampa“ egy 2­7-dik érül keltezett madridi levele így írja le a földrengés kitörését: „Karácsony 3 ■A Bukovinába visszatértek panaszainak­­ tárgya kevésbbé az anyagi helyzet gyarló volta, (sőt sokan közülök igen dicsérik Pancsova vi­dékét), hanem inkább elhagyatottságuk, azt mondják: „nem volt papunk, tanítónk, tanács­adónk, vigasztalónk, elment Nagy György s azután jött-ment csángókerengő nép volt nevünk, a leirtok urba nem me­hettünk mint gyermek atyjához, bizalommal, hanem audienciára, s akkor is úgy beszéltek hozzánk, hogy nem kívánkozott az ember a kormánybiztoshoz.* Tudjuk, a magyar népnél jó móddal so­kat, erőszakkal, durva modorral keveset vagy semmit sem érhetni el; egy szóval a magyar e részben igen különbözik a tóttól, ráctól vagy oláhtól, ugy látszik ezen különbség nem tar­tatott ott kellőleg szem előtt, s ez volt az oka sok ízetlenségnek, kellemetlenségnek. Az itt elősorolt panaszok eléggé világo­sak s ha egyrészt Nagy György kormány­biztos iránt hálát, ragaszkodást tanúsítanak, másrészt sürgetőleg intenek bennünket arra, hogy papok, tanítók, egyházak, oskolák ügye foglalkoztassa legközelebb az intéző köröket, mert ezek hiányát a nép nagyon érzi; a csángó magyar egyesület pedig tegye folyóvá azon pénzeket, melyeket neki ily célokra fel­ajánlottak volt. Az új év előestéjén új reményekkel, öröm­től dagadó kebellel üdvözöljük az új kormány­­biztost Bornemissza Ádámot. Adja isten, ő legyen szegény testvéreink valódi Jósuó­ja! Szerénái Odeschlchi Arthur Az országgyűlési szabadelvűpárt január 1-én d. e. 10 órakor gyülekezik klub helyiségében, hogy onnan testületileg menjenek újévi tisztelgésre a miniszterelnökhöz és a képvise­lőház elnök­éh­ez, A kuria tanácsai 1888-ban. A jövő évre a­­ m. kir. kúria tanácsai a következőleg osztottak be : Polgári tanácsok: I. Elnök: Szabó Mik­lós másodelnök. Bírák: Vértessy Sándor, Babos Kál­mán, Elekes Pál, Ruby Antal, Stitter Rudolf, Szabó Albert, Jankovich Gyula, II. Elnök: Lukács Ignác tanácselnök. Bírák: Balásy Antal, Szentgyörgyi Imre, Kossalkó János, Czorda Bódog, Szabó Ágoston, Far­kas Géza. III. Elnök: Szabó Sámuel tanácselnök. Bírák: Jam­niczky Lipót, Puscariu János, H. Gál János, Topler Kár., Mersics Miks­, Nagy S., Oszffy P. IV. Váltó és kereskedelmi. Elnök: Daru­­váry Alajos tanácselnök. Bírák: Lassel Ágoston, Wettstein Antal, Polgár Ignác, Szentmihályi István, Lehoczky Kálmán, Korizmics Antal. V. H. Elnök:­­Vértessy Sándor ", bíró Bírák: Szloboda Ferenc, Masirevic Samu, Halmoay Endre, Osváld Sándor, Nagy Imre, Veszprémy János, Pásztélyi János. "Büntető tanácsok. I. H. Elnök: Manoilo­­vich Emil k. biró. Birák: Osztrovszky József, Végh Ignác, Konrád Mór, Horváth László, Gyarmathy Sámuel, Mattyasovszky Lipót, P­liss Andor, Bartho­­deisztey Gyula, Losonczy Ö­dön. II. Elnök: Csemegi Károly tanácselnök. Birák: Ocsvai Ferenc, Hertzeg Sándor, Baló Mihály, Ast Nándor, Németh Miklós, Keömley Pál, Schedius Lajos, Milluinovics Szveto­­r dr. III. Elnök: Fabiny Teofil tanácselnök. Bírák: Beránkovics József, Pápay Károly, Faur János, dr.­­Suhay Imre, Breuer József, Burián Imre, Tutschner Ágoston. IV. Elnök : Tóth Lőrinc tanácselnök. Bí­rák: Dózsa Dániel, Gellén József, Csillag Benő, Andrásovics Béla, Pataki Ignác, Hajdú Lajos, Sze­meghy István. Mati határnapok az év végével járnak le, jövőre az­­ akadémia minden egyes pályakérdést úgy tűz ki, hogy a benyújtási határnap szept. 30-ika leend, mi által alkalmat akar nyújtani a pályázatban való részvételre oly egyéneknek is, akik egész évben el vannak foglalva s csupán a szünidei két hónapot használhatják tudományos munkálkodásra s emellett az eredmény még ugyanabban az évben kihirdet­hető lesz. * (Irodalomtörténeti­ és esztétikai tanulmányokat irt dr. K­o­lt­a­i Virgil, győri fő­gimnáziumi tanár. Ára 1 frt 50 kr. * (Hasznos szaklap ügyvédek számára.) Fekete Adolf hírlapíró az év kezdetével új szak­lapot indít „Bírósági értesítő“ címen. A lap közölni fogja többek között a táblai és kúria összes heti bejelentéseket , az ügyek mikép történt elintézését. Közölni fogja továbbá a kúria összes osztályához beérkezett pörös ügydarabokat a felek megnevezésével, a darab számát és referensét, a­mi által az érdekeltek eleve megtudhatják ügyük számát és azok előadó bírájának nevét. A heteseként megje­lenő lap hasznos szolgálatokat van hivatva tenni az ügyvédi karnak. * (Beküldetett a „Gyorsírászati Lapok) és a „Fővárosi Gyorsíró“ három száma. Az előbbi lap, mely épen most lépett 23-dik évfolyamába, és Mar­kovits Iván szerkesztése mellett jelenik meg, a gyorsírás fejlesztése és terjesztésére vonat­kozó szakkérdéseket tárgyalja. (Ára egész évre 2 frt) A „Fővárosi Gyorsiró“, mely 5 dik évfolyamába lé­pett, és F­o­r­r­a­i Soma szerkesztése mellett jele­nik meg, szépirodalmi olvasmányokat hoz levelező és vita-gyorsírással. (Ára egész é­vre 1 frt 50.) Mind­két lapra előfizethetni a budap. gyorsíró-egyesület pénztárnokánál, Karla Antal úrnál (Phönix biztosító­­társulat.) * (Megjelentek:) Magyarország függetlenségi harca 1848—49 ben, irta G­e­­­i­c­h Richárd tábor­nok, 14-ik füzet, ára 40 kr. — A „T u r u l“-nak, mely egy magyar mithologiai madár, s azonfelül a heraldikai és genealógiai társaság közlönye, legújabb száma a következő tartalommal jelent, meg : Dr. Réthy László: Oláh eredetüek-e a Hunyadiak ? dr. Szandrás János: A Miskócz nemzetség (II. közle­mény, egy cimerrajzzal.) Gróf Lázár Miklós, Járai Péter alvajáa és maradékai. Báró Nyáry Albert: Krisztalóczi Tarkasis Józsa címere (színezett cimer­­képpel.) Tagányi Károly: Az országos levéltárban őrzött vagy följegyzett nemesi okleveleknek jegyzéke. (VI. közlemény.) — A „K­apai Családi La­pok“ hetedik évfolyamának 14-ik száma gazdag tartalommal megjelent. — Két csinos fali naptárat is kaptunk. Egyiket Kellner és Mohrlüder kőnyom­­dájából, a másikat Posner Károly Lajostól. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (A nemzeti színházban) ma vig Szilvesz­ter-este volt, melyet „Egy kis vihar“ után a „Sze­­villai borbély“ szerzett a szépszámú közönségnek. Az előbbeniben P. Márkus Emília asszony tűnt ki élénk, vidor szeszélytől szikrázó játékával, a­míg Beaumarchais elévülhetlen vígjátékának főérdeket a főszereplők úr volta adott. A címszerepből L­a­t­a­­b­á­r ur kissé fanyar alakot faragott, feledhetlen Haltainkra benne csak a maszk és a jelmez emlé­keztetett. E szerep másodranguvá sülyedt Latabár urnál. Annál inkább kiemelkedett G. Csillag Te­réz asszony, ki Rosina szerepét ma először játszotta és­­ énekelte. Helvey Laura k. a. tudvalevőleg azért adta eddig e szerepet, mert a zeneleckén a komikai hatás csúcspontját képező dalt valósággal énekelte. Nos, az új ábrázoló még csengőbb, kelle­mesebb hangon csicseregte el a dalt, a hozzája egyé­nisége hasonlíthatlanul jobban rátermett Rosináéra. Spanyol típusnak nem lehet ugyan szőke naivánkat mondani, de temperamentuma megfelelt a Tajo vidék hevesvérű leányainak, s kedvessége épp oly ellenállhatlanul hódított, mint fényes toiletteje. Osz­toztak a sikerben vele Újházi úr (Bartolo), Víz­vári úr (Bazilia), rendkívül jellemzően adva elő a rágalom katekizmusát s N­á d a i ur (Almaviva) kü­lönösen az éneklecke jelenetben hatalmas tapsokat és kihívásokat nyerve. * (A népszínházban) holnap csütör­tökön, az újév elírt napán „a­ gerollsteini nagyher­­cegnő"”-t adják. „Melizina v. szép hableány“ még csak kétszer kerül szafira, pénteken és utoljára szom­baton. Vasárnapra „Az árendás zsidó“ van kitűzve. Az „Ébren álmodó“ 7-én a „Vadgalamb“ 10-én fog színre kerülni. * (A várszínházban) ma este „Odette“ t ad­ták csekély számú közönség előtt. A címszereppel Temesváriné birkózott meg elég szép siker­rel, többször kitapsolták, két virágcsokrot is kapott. Joliette-t Balogh Etel játszotta kedves egyszerű­séggel és természetességgel. Szirmai (Clem­­ont- Labour gróf) szépen szavalt, csak arról feledkezett meg, hogy az első és második felvonás között­­ neki egy kissé meg is kellene öregednie, Benedek Gyula (Béchamel) szerencsétenül választotta maszk­ját, és kissé nagyon is rokkant alakot adott kér. * (Mosonyi színtársulata) jelenleg Nagy- Becskereken játszik. Mint lapunknak írják, e hó 23 kán volt K­a­c­z­ó­r Nina k. a. jutalomjátéka. A kisasszony a „Sátán leányáéban P­e­r­é­n­y­i Kata­lint játszotta. Kapott egy óriási élő viráglegyezőt, 10 szer kihívták, s beszéd kíséretében borítékban egy százast nyújtottak át neki. * (A „Koldusdiá­k“-ot) Brüsszelben be­tiltották. Nem erkölcstelensége miatt tiltották be, mert erre a „Koldusdiák“ nem szolgáltat okot, ha­nem azért, mert a főpróbán kitűnt, hogy Broniszlava személyesítője (kit egy elmaradt párisi operetténe­kesnő helyett hirtelenében rántottak elő) oly skan­­dalózusan rossz ének és játék tekintetében, hogy az első előadást megbuktatná. A rendőrség tehát az elő­adást betiltotta. * (A szegedi színházban) ma szerdán „Az ember tragédiája“ kerül ötödször színre. A darab iránt az érdeklődés nemcsak, hogy nem lankad, sőt az napról-napra nagyobb közönsé­get vonz, ugyanannyira, hogy eddig egyetlenegy elő­adásán sem történt meg, hogy jegy maradt volna. Csütörtökön, újév napján, ugyanez általános bérlet­­szünetben ismételtetik. * (Bahnert József) zongoraművész hangver­senye jan. 2 -án este fél 8 órakor lesz a vigadó kis termében. A hangversenyen még Passy-Cornet asz­­szony fog énekelni. * (Budapest látóképei) címűt hí­rünkben azt írtuk, hogy a főváros által Budapest szebb pontjainak látóképeire hirdett pályázatra, a többek közt Bruck Lajos Parisban élő festő hazánkfia is küldött pályaművet. Illetékes helyről felkértek annak kijelentésére, hogy Bruck e pályá­zatban nem vett részt. * (Európa egypár fővárosának színházairól) érdekes adatokat közöl a „Gil Blas“. Eszerint Londonban 80.000, Párisban 50.000, Bécsben 125.000, Berlinben 60.000 és Szentpétervá­­rott 90.000 főre esik egy-egy színház. Párisban az 50.000 színházi jegy közül naponként 30.000 adatik el, s a lakosságnak 11/* percentje van mindennap színházban, míg Berlinben 1*/* percent, Bécsben */4-ed percent, Londonban 1 percent keresi fel a la­kosságból minden este a színházat. A Gil Bias meg­jegyzi, hogy Berlinben legelizaltáltabb, Párisban a leghálásabb, Londonban a legelfogulatlanabb, s Pé­­tervárott a leglármásabb a közönség, * (A „Theodora“) valóságos esemény lett Pá­­risban. Csodákat beszélnek a kiállításról; a külön­böző díszruhákon összesen 150,000 (természetesen hamis) drágakő villogott. A császár és császárné bevonulásakor a menet egy negyed óráig tart. Theo ■­dóra égszínkék selyem uszálya, heraldikus pávákkal és hímzésekkel, meg színes kövekkel, négy méter hosszú. Ez a ruha az igazi, történelmi Theodora ru­hájának (mely 3 millió forintba került) utánzata, de természetesen sokkal olcsóbb. — A bécsi burgszin­­ház már megvette „Theodora“ előadási jogát s Wolter asszonynyal a jövő télen kerül szinre. * (Jókainé Laborfalvi Róza) mell­szobrára újabban adakoztak: Komárom városa 10 frtot, Tátray József polgármester 1 frtot, összesen 11 frtot. A gyűjtés eddigi eredménye 621 frt 80 fr és 50 frank. * (Új zeneművek.) B­a­r­­­a­y Ede nemz. ze­nédei igazgatótól egy nagyobb mű jelent meg a „Harmonia“ társulat kiadásában „Szimfóniás zeneköltemény“ cím alatt négy kézre zon­gorára alkalmazva a szerző által. A zeneköltemény két részből áll. Az első résznek, mely gr. Zichy Géza, a nemz. zenede elnökének van ajánlva ára 1 írt 5)­kr s kapható a „Harmónia* nemz. zenemű­­kereskedésében váci­ utca 3. sz. — „Corn­élt­e“ cím alatt egy keringő jelent meg K­­­n­­­n­e­r Ká­­rolytól. Ára 1 írt.

Next