Budapesti Hírlap, 1885. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1885-03-01 / 59. szám
i 2u101gff! BUDAPESTI HÍRLAP. (59. sz.) 1835. március 1. mert a liberálisok élhetetleneknek bizonyultak. Gladstone bukása, nekünk -magyaroknak jó, mert ő határozott ellenszenvvel viseltetett“' kánon. Ő az oroszbkijot és a... szlávokért rajongott s mindenek felett gyűlölte a törököt. Most mindez másként lesz s Anglia ismétkomoly politikai tényező lesz ----- '1 1 Eitt kiátszik és reméljük. — Az utolsó öt év kudarcai. — (*) A bizalmatlansági szavazat, menyköve Londoban kiütötte az angol whig-kabinet képzésből a kormányrudat s a politikai kivégzés egy nemével sújtó Gladstone! a kabinet agg fejét. J5 világtörténetes eseményt lapunk élén, méltatjuk. Itt a múltba vetünk visszapillantást, hogy áttekintést adhassunk az olvasónak az angol liberalizmus régi vezéralakjának nyilvános életéről, mely a múlt éji szavazással gyanitható-’lag lelépte, utolsó stádiumát. Gladstone múlt,december hó 29-én tölté be Több évét s, nagyon megérdemli, hogy a közügyektőlvisszavonulnas-r sok fájt érabtengerek!yóévén tip mar roham0-san hanyatlónak s a közérdek sínyli meg; ha élén egy dekadenciába esett vezér Sői Hiba Holt a ryhigekte, hogy öt év előtt nem. 1 válaszitottak: mást az irigyek élére.: az iakkor évgs jarlad.stone aggságanak tudandók be, mindama végzetes botlások, mulasztások és hibák, melyek következményeit ma Anglia belügyeiben s összes gyarmataiban egyaránt mély sebekből vérezve szepmfai ..! ,'abh'tolaf!i & It .Utolsó. . kormányzási periódusa 1880-tól csakugyan össze se hasonlítható akár a tervezés,, akár a végrehajtás dolgában korábbi közpályájával ír Otton évi nyilvános Szereplésében; sok az érdekes, helyenkint fényes sikerű mozzanat, — Anglia története azokról bizonynyal hálává fog megemlékezni. .Felesleges volt az érdemek koszorúját az utolsó öt év kudarcaival megtépni, s, egy nagy erkölcsi vereséggel fejezni be eseményekben gazdag politikai pályáját. A belkormányzatban rejtett ereje egykor, itt aratott legtöbb , pikert. Az egyenteljes bukás várt azonban reá oly időben, mikor, a helyzetré, lett külügyi kérdések domináltak. Az a nagy ^tehetség, mely már 1834-ben (25 éves volt ak^ofj akirtiSUr—loMjákJP • neveztetett tó ■ & ’ítói angol pénzügyek reformját, konzervatív zászlót alatt elsőnek hozta javaslatba, ^ az a nagy gondolkozó^ ki a financiák rendbehozása után először tűzte napirendre az ir bérlők sorsának enyhítését, utóbb a választási jog elemi oktatós nagy reformját s az angol hadsereg újjászervezését, — s a nagy Szónok, ki a konzervatív táborból Palmerston idejében a szabadelvűek közé átlépvén, itt 'csakhamar vezérré küzdte is magát s beszédeivel két ízben buktattad meg a Lerby-Disraeli konzervativ kabinetet : külügyi kérdésekben mindig felületes s szerencsétlen volt. Mig csak a belügyek voltak aktuálisak, parlamenti sikerei soha nem homokyosultak el,-- de már 1870 után, hogy Napóleon bukásával s Oroszország keleti politikájával a hatalmak egyensúlya változást szenvedett, Gladstone tekintélyének egyensúlya is megingott. Vereségét 1874-ben tényleg a Pontus-kérdés/Oroszország khinai expedíciója és "az alapaink-ügy' okozták. Trouau íf'Afe ezt követő' trify-kormányzat alatt viszszavonult a közögyiektől, imtikedvenc: magántanulmányainak , zsojnérnak és a történelemnek élt. ' f Mosep Afoa .keleten nagyobb hullámokat, alig allig Disraeli- Beácünknél f’ loldá Vóföéz iulérjosykfedéseerk titját, előbb jegyzékháboruvalmajd a berlini köri*gresszwssal »Iudadstoncban felébredt a toryk venzére jelen táplált régi, antagonizmus s szellemi, képességeinek egész , tartalékerejével borzasztói jagitáciot kezdett át', „Angliát, háborúba sodró“ Preacht Molld^jientiká ellen' ’ ’Ö1 a Háborúban gaz-1 fdiságfiíS Éétófiű feédlestsége^ látott s^ ettől akarta1 hazáját)!, mindern módon megóvni A rrégi Ausz- triára, irt,képes, [mottónak ily. fp^rpdipja, vygh alapcQv-mAi ánainái?, iaiföd — dhicroaxpH ,ozíí .Máp neu hgdba merülj —, te szprepps^-Andiig'.--, * fíᥠ’ kekyétTén Wösüfiát'51*t!k bolgár ké^yettesiségek ’ ellen s* az Angol kormány öly 'jenében: azt a politikát hangoztatta, Hogy a balkán népeit fel, kell szabadítia, török iga alól. Az ő égisze alatt egymást érték az artrocity-meetingok. 1878-ban ezekkel akarta ellensúlyozni a ixdiisztfel'&ki működését a berlinii kongrfeszuson. 1679*-ben, megtámadta a’ ■ ikörmáíiytírá'z: Afghani háborúért s nyílt kifejezést adott Oroszország iránti [jdin^fulatának és, bizalmának. K.V^Jf^t^k a választási mozgalmak, melyek alatt egyik izgató beszédet a spáéig után tartá a toryk ellen. Legnevezetesb ezek kttzklá''tamlothián'tféta.Mi mélyben monarkhiánk ellen kimondá a hire's „hands offliots ,ti a Habsburgi háta-pl is; sértőlegi nyilatkozott. A. felizgatott.. közvélemény , megbuktatta. a .minisztériumot s a kabinet-alkotás tiszte Gladstone-ra várt. 1880 május 30-án lépett a. radikális félfemlekkel. Vegyes szedelvű kabinet a pasla- merni elé. Első dolga volt Gladstone-nak a Habá- Öburg-ház megsértéséért Károlyi gróf nagykövetünkhöz irt levélben bocsánatot kérni. Ez a megalázkodás, az agitátor hezavolálása a miniszter által rossz kezdeteteltragui a kormányzathoz. S az umed üldözte azóta folyváát. Mindjárt 1879-ben kezdődtek a Brad- raugh-féle emlékezetes atheisztikus botrányok, melyeket Gladstone radikális híveire való tekintetből tűrni volt kénytelen, dacára személyes valtakós^|^nátó H^ané/8éV őszek kint it.t.et,é Afghanisztánt, mely lépése most.. Herátban boszulja meg magát. 1880-ban vette kezdetét az írek mozgalma. .A toryk ez ellen rendkívüli intézkedéseket, javasoltak Gladstonet pedig babonás bábozás szállta meg. Félrendszabályokat alkalmazott és a méltányossági billek egész sorát terjeszték a parlament elé oly titókéá/ AitórÁi .-törék-tKTS gyengülő kormányzását százados elnyugvások megtorlására alkalmas időnek tekintek s vele szemben hadi lábon álltak. Javaslatai az ir képviselők részéről obstrukcióra, rendszabályai p pedig a trélféle összeesküvéseire vezettek. Burke és Cavendish meggyilkoltatásától a parlamenti palota elleni , legújabb merényletig folyvást nőtt a veszedelem az agrárharcból nyílt forradalommá fejlődő K . mozgalom tája felől. Két éven át ez ügyek vették Gladstone ideje nagy részét igénybe, ‘a. . kérdésben ma nagyobb a kbaotz, mint. utóa‘ najfilLx „fi fmJAv 4 A külpolitikában ezalatt egy ideig a béke forszirozott fentartása volt a célja. Iiegyezett a boerokkal, uj határt vonatottTransvaalban, szövetségre lépett, a zniu-hafferekkel Afrikában. A keleti kérdésben hű maradt torokellenes bajlamaihoz. 1881-ben az európai koncert, élére állt, hogy a berlini béke-aktának a portára hátrányos határozatait egymásután kierőszakolja Konstantinápolyban, így táguttatott a montenegrói határ a dulcignoi flotta-tüntetés után. — Így kebelezte,táti be két török tartomány : Thesszália és Epirus a görög királyságba. ' jgj.jnv. o-ac fl». Az egyiptomi állambukás az angolok beavatkozására szolgált, üzleti ürügyül. De tózdeház egyiptomi hadserege miatt fellázadt az alkirály ellen, Gladstone váratlanul szakított úgy béke politikájával, mint az európai koncerttel s 1893 nyarán sereggel támadta meg Egyiptomot. A lázadást ugyan legyőzte, de nyakába szakadt a szétzsillött állam rekonstruálásának terhe. Franciaország féltékenysége és Európa bizalmatlansága a , ,szuezi csatorna semlegességének féltése folytán. E végzetes okkupáció következéseit sínyli ,ma is az angol kormányzat. Az egyiptomi pénzügyek rendezésével Gladstone ismételt konferenciák dacára ma se készült el, a szudáni lázadás pedig az angol fegyverek becsületét provokálta.. Wolseley, seregének helyzete, Gordon tani. A király természetesen értesülve volt az ellenzék mozgalmairól, s merttudta, hogy a megindult mozgalom terjedését csak az országgyűlés minél gyorsabb egybehivása által akadályozhatja meg,— okt. 16-ára Pozsonyba hivta meg a rendeket. A pestis azonban, mely ekkor Pozsony vidékén mutatkozott, nemcsak a királyt ijesztette meg, hanem a követeket is. Rudolf eleinte azzal az eszmével foglalkozott, hogy Trencsénbe vagy Sopronba helyezi át az oszággyűlést ,— e terv azonban elmaradt, az országgyűlés elhalasztatott a jövő év febr. végéig. Az ország rendei közül azonban nagyon kevesen jöttek Pozsonyba. Összesen nyolc főpap és hat káptalani követ, 17 világi fémi, 23 megye és17 város követe jelent meg. Oka ennek a feltűnő elmaradásnak amaz elterjedt hir volt, hogy Rudolf nagy hadsereggel jön Pozsonyba s több főurat elfogatni szándékozik. A király roppant fénynyel jött Pozsonyba, kíséretében voltak a főhercegek és a küludvarok követei. A megnyitás a királyi várlak lovagtermében történt. Rudolf nem tudván magyarul, hogy a vendek haragját mindjárt az első napon fel ne keltse, az általa latinul előadott, prepozíciókat az egri püspök által magyarul ismételtette. • Adó- és hadügy az, ami a királyi előterjesz-, ütések legfőbb tárgyát képezi. Évenkint 3 írt minden telek utáni a zsellérektől 1 forint, akinek semmije sincs 1 dénárt adódon. Ezenkivüli várak erősítésére 24 napi ingyen munka minden jobbágytól. A telkes nemesek lóval és fegyverrel mindig el legyenek látva. A papok minden 100 forint jövedelem után 1 lovast, a kanonokok saját személyük után 1 lovast állítsanak. S hogy S . keserű labdacsokra egy kis cukrot is hintsen, végül kijelenti, hogy ezután a tisztán magyar ügyeket magyar tanácsosokkal fogja tárgyalni. Fennennyíre, félnek a haláltól — a király tanácsosai rá sem hederítettek a rendek abbeli kérésére, hogy az országgyűlés befejezését siettessék, hanem a felirat fölött kelleténél hosszasabban tanácskoztak. Pozsonyban ezalatt az országos elésületlenség rést ütött a kedélyeken. Nagy elkeseredés vett erőt az emberelőm amiatt,hogy az országos sérelmek orvoslásáról Bécsben hallani sem akarnak, s az egészkormányy egyébből , sem áll, mint újabb és ujjibb, adok k.b.Vetélésből.''' Egy kis palotaforradalom fele ütött ki a követek között. A sok tanácskozás, vitatkozás, elkeseredés nyílt kitörésre vezetett — persze csak úgy szóval, mivel azmár nálunk szokás. . Az elégületlenek vezére akkor is az egri püspök volt. Ugy hitszik Eger főpapi székén a Samassák mindig divatban voltak, Radéczy István a becsületes neve annak, az egri püspöknek, aki királyi helytartó is, leven, elvezette a rendeket Rudolfhoz, Miksa, fiához, az ifjabb királyhoz, aki Miksát helyettesité, és ott nem annyira ékes, mint éles beszédben. kereken kijelenté, hogy a fenforgó állapotokat az ország tovább már nem tűri, s ha az ország', sérelmei most sem' orvosoltatnak — országgyűlésre többé senki sem fog megjelenni! haragjukat kiönthetik és szentu hittek, hogy , igen nagy Feáz, majd ennek a tüntetesnek. hirere. Bécsben a félésém.. .De Bécsien senki sem akart megijedni, de sőt,nem is akarták komolyan venni. . . niróérkezett annak, hogy,MiksaTpanyon,megnev heztek a rendek, felszólalás^ miatt, —a^st'ora ijedelem szállott az emberekbe, mintja Szalmmán százezer törökké] vette volna ostrom alá". Pozsonyt. — ^ | :1, - ~ÚT~ S; legmélyebb alázattal engedőlmet kérjen, miről, midőn'AJk s a értesült, ,méginkább,,vérszemet kapott, s mig az országos t rendeknek azt üzente, hogy ,ezután több szerénységet fog’ várni tőlük, kának irt levelében „megbotránkozásának adott kifejezést a rendek szemtelensége'felett.“ Ajo,. hogy az egri püspök megkapta a, magáért, azt abból is következtethetjük, mivel a győri püspököt, aki pedig ma vett részt a. vezetésben, csak egyszerűen, jelen volt a tüntetésnél, kemény iT#MDrA ,innia ,1088 iquaud, nibag ! Látván,tehát az ország vezetői, hogy az 1576-ki békés putshől csúfos fucs lett, igen elkeseredtek s a megyékben t titkos értekezleteket tartottak abból a végből, hogy országszerte szervezzék az ellenzéket. A magyarnak bizony volt is oka ,zúgolódni a kormányra, meg a fejedelemre. A német nyelv általánossá tétetett a ,j tsözdolgokban. A magyarok végkép, mellőztettek a kormányravatalokban. A király tanácsosai mind i metok voltak. A német katonák rettentő, zsalásokat ,és kegyetlenségeket követtek el a nén. A közigazgatás, azigazságszolgáltatás nem a magyar törvények szerint kezeltetett. A nemzet szabadságai, jogai, alkotmánya elnyomattak s az osztrák újtanácsősök már akkor, megteremtették a közös ügyeket, kimondatván Miksa királylya, hogy „Ma-gyarországnak pénz 1,1,1 r-staK0-k W ®* VW®** Wáma t „!éVo?rszá^ sérelmek által, oldott ban, á8£n. ?,^taggyűlésre. Miksa, ekkor már meghajt, s fiának Rudolfnak jutott a nehéz feladat az általános elégületlenséget lecsillapi