Budapesti Hírlap, 1885. május (5. évfolyam, 119-148. szám)
1885-05-01 / 119. szám
V » BUDAPESTI HÍRLAP. (119. sz.) 1886. május 1. 2 Ennek következtében a jobb jövedelmű plébánosok heves agitációt indítottak meg már is a kormány ellen, s körlevélileg akarják felhívni az országban levő összes esperességeket arra, hogy Trefort szándéka ellen tiltakozzanak. Eme mozgalom kezdeményezésére a torontálmegyei papság vállalkozott, melynek ez irányban való körlevele már el is készült, hogy bejárja az egész országot. A bűnvádi eljárási tervezet tárgyalására egybehívott bizottság ma ülést tartott. Tárgyalás alá vézetett az a kérdés, váljon kötelező vagy fakultatív vádhatározat hozassék-e? Berezelly a kötelező vádhatározat ellen szólal fel. Az ügyészi vádindítvány közöltessék a terhelttel, s csak ha ez kifogásokat emel, akkor határozzon az első folyamodású bíró. Schnierer egyetemi tanár szintén a kötelező vádhatározat ellen szól és az osztrák törvényt ajánlja elfogadásra. Csemegi hangsúlyozza, hogy e kérdés a garanciák kérdése. Mindenütt a vádhatározatnál megkívánják, hogy komoly garanciákat nyújtson. Az ügyész is csak fél, azért szükséges, hogy az ő indítványa megbíráltassék a bíróság által. Ő ugyan azt hiszi, hogy a fakultatív vád alá helyezési rendszer a tervezet szervezetébe beilleszthető és a maga részéről e rendszer elfogadását nem tartaná veszélyesnek, azonban a kifogások fölött ne a másod-, hanem az elsőfokú bíróság határozzon, ennek határozata ellen pedig jogorvoslatnak ne legyen helye. Németh János fölöslegesnek tartja a vádhatározatot. Különösen ajánlja a skót eljárásban elfogadott rendszert. Sárkány a fakultatív vád alá helyezés mellett nyilatkozik, s a bnyi szintén a fakultatív vád alá helyezés mellett szólal fel. Németh Péter kiemeli, hogy az előnyomozás befejezése után a főtárgyalás alapjának előkészítése céljából szükséges a kiderített anyag összegezése. Ezt a vádper elveinek megfelelően legjobban lehet a kir. ügyészre bízni. Nehogy azonban ez zaklatásokra vezessen, megadná a terheltnek a jogot, hogy az ügyészi vádindítvány ellen kifogásokat tehessen, mely esetben a vád megengedése felett a másodfokú bíróság határozzon. Andrássovics megegyezőleg az előző felszólalókkal szintén az osztrák rendszert ajánlja. Friedmann a fakultatív vádhatározat mellett szólal fel. S a ha szintén az osztrák rendszert ajánlja elfogadásra. Kozma a jelenlegi eljárást mindenesetre megszüntetendőnek tartja, és ha el nem fogadtatik az, hogy az ügyészi indítvány elegendő legyen a végtárgyalás megtartására, akkor ő is a fakultatív vádhatározat mellett nyilatkozik. Ezután a tárgyalás folytatása a jövő hétre halasztatott, megegyeznek abban, hogy a béke fentarthatásának utolsó reménye is elhamvadt. Az összes európai tőzsdék lamentálnak az értékek hirtelen csökkenése s minden forgalom szünetelése miatt. London és Szt. - Pétervár közt a diplomáciai összeköttetés megszakítása már csak napok kérdése lehet. Hogy ezt aztán csakhamar követni fogja a háború megüzenése, azt mindkét fél óriási hadikészülődései bizonyítják. Némely optimista még bizakodik abban, hogy a civakodó felek az utolsó órában valamely harmadik hatalom ítélete alá fogják terjeszteni az ügyet. De ez két okból lehetetlen : 1. mert ma már nem az afgán határvonal, hanem a kuski ütközet folytán az angol és az orosz katonai becsület forog kockán, 2. mert alig akad európai hatalom, mely tanácsosnak vélhetné a mai viszonyok közt, hogy a bírói ítéletért a pervesztes fél előtt bizonyos ódiumot vállaljon. A helyzet arra a meggyőződésre bírja a laikust is, hogy Oroszország kezdettől fogva háborút akart. Ezt bizonyíta a Pendsdeh elleni támadás, ezt a legújabb hír, hogy az oroszok a határtól 18 mértföldnyire Merucsak falut újabban elfoglalták. Mint a „Standard“ értesül, az angol kormány Merucsaknak az oroszok által történt megszállását a március 17-iki megállapodás határozott megsértésének tekinti s ez ügy iránt felvilágosításokat kért az orosz kormánytól. Mint a „Times“ írja, az angol kormány által tett javaslatok nem szorítkoznak csupán a pendsdehi esetre, hanem kiterjeszkednek az egész határkérdésre s az orosz követelések elfogadását amaz elengedhetlen feltételhez kötik, hogy Oroszország szerződésileg világos és feltétlen biztosítékot nyújtson aziránt, hogy semmi körülmények közt nem fog kísérletet tenni Herát elfoglalására. Az orosz hivatalos lap Komarov tábornoknak Saraksból, áprilió 18-ról kelt táviratát közli, mely következőleg hangzik : „A táviratot, mely Pendsdeh megszállását tiltja, március 23-án kaptam meg, de mivel én csak az előőrsöket vezényelem, nem tartottam szükségesnek , hogy tartalmát közhírré tegyem. Zaczszewszki alezredes beleegyezésemmel tisztán magánlevelezést folytatott az angol katonatisztekkel, kikkel több ízben személyesen is érintkezett. Arra én őt nem hatalmaztam fel, hogy hivatalos — Hogy minő okos ember, arról nem szólhatok ; de mit gondol uraságod, elég jók beszélek én magyarul ? — Oh, minden esetre teljesen kifogástalanul. — No akkor biztosíthatom, hogy Pásztélyi is jól beszél magyarul, mert nem beszél rosszabbul, mint én. Amint a legközelebbi állomásnál az idegen ki akar szállani, igen meleg hangon fejezi ki szerencséjét, hogy egy művelt pappal utazhatott s kifejezve a viszontlátás utáni vágyát is, bemutatja magát, hogy ő x. y. ügyvéd. Pásztélyi meghajtva magát: Igen fogok örülni, mondá, ha ügyvéd úrhoz valamikor szerencsém lesz, én a munkácsi püspök vagyok. A zenét valóságos szenvedélylyel szereti. Gyakran el sem tud aludni, hacsak a harmadik szobában nem zongoráznak. Fiatal korában maga is kontárkodott; ide vág a következő kis megjegyzés. Egyszer egy barátja látogatta meg, kivel együtt volt a szemináriumban. — Bizony kedves barátom, igen megöregedtél, mondá neki a püspök. — Könnyű méltóságodnak fiatalnak maradni, mikor már a szemináriumban is a nagyot fújta, (értsd: bombárdista volt) de lett volna csak 30 esztendeig lasztóci pap! Ha a zenét szenvedélylyel, gyermekeit rajongással szereti. Ha együtt látja, térdére veszi őket, órákig eljátszik velük, mint valami jó dajka; azután feláll, elfordul tőlök, megcsókolja a nyakában levő keresztet s lassú hangon suttogja az ég felé: — Isten! Te csakugyan többet adtál, mint mennyit reméltem. Alezovich Mitro jellegű értekezéseket folytasson, mert én követeléseimet közvetlenül az afgán csapatok főparancsnokával közöltem. Alikhanov ezredes egy század turkomán élén a tulajdonunkat képező parton lévő Morkala irányában lovagolt. Pendsdehig előnyomulni nem volt szándékunk. De az el sem képzelhető, hogy fényes nappal egy csak karddal felfegyverzett század akarjon előre hatolni, mikor a háta mögött 4000 ember áll. A magaslatokon és a Murghab folyó mentén egy század gyalog katona haladt, de még el se jutott a folyó balpartján levő őrsök vonaláig, a midőn az afgánok megkezdték az előnyomulást, mire a század parancsot kapott, hogy a táborba visszatérjen. Száz és száz versztnyi területen, folytonosan ide stova utazván, lehetetlen pontos időben tudósításokat küldeni, de a mennyire tehetem, nem fogom elmulasztani, hogy a megemlítésre méltó eredményekről tudósítást küldjek. — Rendkivüli áradások megszakították a közlekedést. A folyón csak ügyes úszók haladhatnak át. — Semmi újabb sem fordult elő.“ Az angol-orosz háború küszöbén. A külföldi központokból érkező politikai táviratok mind Amint beszélgetnek tovább, az önkéntesi intézményre ment át a beszéd ; megszólal akkor a pap: — Bizony uraim, valami szokatlannak tetszik ez előttem, egy általában nem vagyok barátja és a képviselőházban ellene is szavaztam. A két önkéntes zavartan néz össze. — Nagyságod talán képviselő? — Igen, felel a pap, az is vagyok. S látván a fiatalok zavarát, hogy segítsen rajtok, kezdte őket egész jó kedvvel mulattatni. Mikor beérkezett Ungvárra, a pap kezet nyújt mindkettőjöknek, megköszönve a finom sonkát és hegyaljait. — igen jól esnék nekem, mondá, ha valamikor önöknek viszonozhatnám. S ha fellátogatnak M.-Szigetre, keressék fel a püspöki helyettest, higyjék el e látogatás örömöt fog nekem szerezni. — Te hibás, löki erre oldalba egyik a másikat. Miért nem szólítottad méltóságos urnak? Az egyik önkéntes ma Homonnán ügyvéd, a másik Agárdon jegyző. Ez utóbbi később már mint püspököt meg is látogatta s nem panaszkodott a fogadtatás ellen. A következő érdekes kis esetet saját magától hallottam. Már kinevezett püspök volt, de még nem foglalta el püspöki székét. Amint Budapestre utazott, a m. é. k. vasút egyik állomásán beszáll hozzá egy másosztályú kupéba egy idegen ur. Pár perc múlva, amint beszélgetésbe ereszkedtek, igy szól hozzá az idegen . — Ismeri tisztelendő úr Pásztélyit, a mostan kinevezett munkácsi püspököt? — Oh, igen. — Azt mondják, hogy nem valami okos ember, sőt mi több, hogy magyarul sem tud beszélni, igaz ez ? A honi vasutak és az országos kiállítás. (M.) A honi vasutak, a kiállítási bizottság megkeresése folytán, a kiállítás látogatóinak 33 százalékos menetdíjmérséklést engedélyeztek. Ez elhatározást annak idejében örömmel fogadta mindenki, mi is csak azt elleneztük, hogy a kiállítás érdekében engedélyezett kedvezményt, maga a bizottság, egy harmadik személy javára eső szolgáltatástól tette függővé. De a jótékony kedvezményadás okainak bővebb elemzése után más véleményre kellett jutnunk, arra, hogy e kedvezmény csak utolsó sorban illeti az országos kiállítás érdekeit. Elsősorban konstatálnunk kell, hogy a kiállítási bizottság, habár kötelessége lett volna, az engedélyezett vasúti kedvezményt közelebbről nem vizsgálta meg. Lehet, hogy bízott vasutaink jóindulatában és hazafiságában. Valószínűbb: nem tette azért, mert nem értett hozzá. A kiállítási bizottságnak tudnia kellett volna, hogy vasutaink 33%-os és nagyobb mérséklést saját érdekükben, a személyforgalom emelése céljából, más alkalomkor is engedélyeztek és engedélyeznek. Úgy látszik, hogy a kiállítási bizottság nem ismeri mindama kedvezményeket, melyeket a magyar államvasut a fürdők látogatói számára engedélyez és azokat, melyeket a magyar vasutak a külföldön és Ausztriában rendezett kiállítások látogatói részére megszavaztak, végre ama ármérsékléseket, melyeket valamennyi vasút a német vasútegyesület által igazgatott közutazási forgalomban május hó elsejével engedélyezett. Ha a kiállítási bizottság az előbbit tudja és az utóbbiakat ismeri, akkor fel nem foghatjuk, hogyan elégedezhetett meg a 33°oka és miért nem hasonlította össze ezt a kedvezményt a más esetekben és általánosan engedélyezett mérséklésekkel, úgy amint ezt most mi teszszük. A kiállítási díjszabás szerint p. o. a brukbudapesti II. osztályú menettérti jegy Arafasorsjegygyel együtt) 13 frt 40 kr, a nagyváradbudapestié 14 frt 70 kr., a dombóvár-budapestié 10 frt 52 és a zsolna-budapestié 19 frt 34 kr. E jegyek csak személy és vegyesvonatokra érvényesek és csak bizonyos napokon válthatók. A német vasút-egyesület körutazási forgalmában érvényes díjszabás szerint a bruck-bpesti menettérti jegy ára, a márkát 72 krral számítva 12 frt 65 kr, a nagyvárad-budapestié 14 frt 14 kr, a dombóvár-budapestié 10 frt 4 kr és a zsolna-budapestié 18 frt 98 kr. — E* körutazási jegyek futár- és gyorsvonatokra is érvényesek és bármikor válthatók. De meg kell jegyeznünk, hogy a körutazási díjszabás szerint az oda és visszautazásnak egy és ugyanazon irányban megtörténni nem szabad és e mellett a megtett útnak bizonyos távolságra kell terjednie. Nézzük már most az árkülönbözetet e körutazási és kiállítási jegyek közt: a bruckn