Budapesti Hírlap, 1885. május (5. évfolyam, 119-148. szám)

1885-05-01 / 119. szám

4 TÁVIRATOK. Horvát tartománygyű­lés. Zágráb, ápr. 30. (Saját tudósu­nink távirata. A mai ülésen Z­o­r­i­c­s és társai oly tartalmú indítványt jelentettek, hogy a tartomány­­gyűlés bizottságai jövőre csak olyankor tarthassanak ülést, ha a törvényhozás együtt van s a házszabá­lyok ehez képest módosíttassanak. Ezután az elnök indítványa Hinkovics képviselőnek az ülések­ről 40 napra kizárása tárgyában elfogadta­tott. Ezután a költs­égvetési vita folytat­tatok. G­yurkovics élénk helyeslés s a­ szél­sők gyakori közbeszólása közt tárgyalta a s­z­e­r­­bek s a horvátok viszonyát egymáshoz. P­o­­silovics a budget ellen beszélt s azt igyekezett kimutatni, hogy a magyarok a maguk szükség­leteire évenkint legalább 4 milliónyi horvát pénzt költenek el. Szemére veté a bánnak, hogy a horvát erdőket kiszolgáltatta a magyaroknak. Khuen Hó­de­r­v­á­r v gr.­ban viharos tetszés közt utasíta vissza e vádat. Jozipovics a turopoljai, régi magyar származású bevándorlottakat védte, kik jó horvátok s e mellett barátjai a magyaroknak is. Végül az ülés kimondta a vita berekesz­tését A három császár-találkozás. Bécs, ápr. 30. Mint a félhivatalos „Pol. Corr.“ teljesen megbízható forrásból értesül, bécsi illetékes körökben semmit sem tudnak ama részletekről, melyeket egy magyar lap közölt a császártalálko­zásra vonatkozólag, mely állítólag a nyáron történnék és e közlemény pusztán önkényes kombináción alapul. Angol-orosz háború, London, ápr. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) M­ery csak megszállása a háború előjeleit szaporít­á. Irányadó angol körökben az a nézet, hogy Orosz­ország el van tökélve Angliát háborúra kényszerítni. A félhivatalos „D. News“ felveti a kérdést, váljon ily körülmények közt érdemes-e Oroszországgal a tárgyalásokat foly­­ tatni. „Ha az emb­­­erucsakról nem mond le, Anglia köteles neki segítségére menni s a pro­­vokálatlan támadásnak ellent állani.“ A „Stan­dard“ így ír: „Ha már kénytelenek vagyunk kardot rántani, sokkal jobb, ha ezt most t­e­s­z­s­z­ü­k, mint az időt elvesztegetve a bo­nyodalmakat növelni.“ London, ápr. 30. (A „Bp. H“. eredeti távirata.) Tirpu 1-ből jelentik a „Tí­meádnak ápr. 27-ki kelettel: valótlan az állítás mintha az oroszokat Zulfikárnál afgán csapatok megtámadták volna, s kétségtelen, hogy Komarov mozdulatai Herát ellen irá­nyulnak. Az orosz tiszt, ki az Artepet afgán kormányzó sátorát birtokába keríte, követelte az afgánoktól, adják át neki ajándékokat is, melye­ket Lumsden tbnok a kormányzó számára hátra hagyott. London, ápr. 30. (Saját tudósí­tónk távirata.) A „Pall Mall Gazette“ még mindig hisz a békés megoldás lehetőségé­ben. Sugalmazott jelentésében előadja, hogy az orosz kormány sürgönye Merusak elfoglalását valótlannak nyil­vánítja, s kilátásba helyezi, hogy a kuski eset is a részletes tudósítások világánál megnyugtatóig fog felderíttetni, mihelyt az orosz kormány abban a helyzetben lesz, hogy Komarov eljárásáról megnyugta­tóig számot adhat. Ha e sajnos eset elintézte­­tett, a határkérdés megoldásának mi sem állhat útjában. Tényleg megegyezés jött már létre a kormányok közt egy oly határvonal iránt, mely Zulfiká­rtól északra Merusakig vonatnék. Simla, ápr. 30. A „Reuter ügynökség“ jelentése szerint a connaughti herceg és neje jelenleg Mecrutban tartózkodnak és egyelőre Indiában maradnak. Hir szerint egy angol katonai küldöttség megy Teheránba. Moszkva, április 30. A „Moszkovszki Vjedomoszti“ írja: Ha Angolország a há­borút nem akarja, Hamiltont ki kell ürí­teni, ellenkező esetben Oroszország kény­telen lesz Herat megszállásával válaszolni. A lap azt hiszi, hogy e napokban okvet­lenül el kellő hrnie, hogy háború lesz-e vagy béke. Pétervár, ápr. 30. (A „Bp. Hp.“ ered. távirat­a.) Komarov tanok e­ljárását a hivatalos lapban nyíltan he­lyesli a k­o­r­m­á­n­y. Ez és Komarov ma közölt jelentése alkalmat ad a lapoknak oly hang­ú nyilatkozatokra, melyek a katasztrófa bekövetkezésére vallanak. A­­„Peterszk. Vjedomoszti“ így ír: Gladstone úr nemcsak hisz a háborúban, de akarja is azt, máskép tartózkodnia kellett volna bizonyos inszinuáczióktól, melyeket a „kor­mány egy lapjának“ tán elnéztünk volna, de az angol kormány képviselőjének nem bocsáthatunk meg. Az angol állás­pont a kormányelnök beszédéből világos: a ha­tárrendezés háttérben marad, s az angol kor­mány ahoz ragaszkodik, a­mire a háború ürü­gyéül szüksége van. A „N o v o s z t i-‘ igy ir: Anglia provokálja a háborút. Mindennek van határa. Úgy vagyunk meggyőződve, hogy az angol követelések elérték a ne­továbbot. Anglia vakmerőségére csak tettleges választ adhatunk. E válasz első szava a Hérát ellen előnyomulás legyen.“ Ugyane lap kon­statálja, hogy az orosz diplomáciai körök fe­szült várakozással figyelik a hatalmak fáradozá­sait, az angol flottának a Dar­danellákon és Boszporuson á­t­­bocsátta­tja­sát lehetetlenné te­endő. Orosz kormány körök attól tar­tanak, hogy a porta gyengesége s az angol hajóseregnek a fekete tengerbe nyomulása esetén Ausztria-Magyaror­­szág legott beavatkozik s az orosz dip­lomácia ezt nem lesz képes megakadá­lyozni. Pétervár, ápr. 30. (A „Bp. Hp.“ e­r­e­­d­e­t­i távirata.) Félhivatalos értesülés sze­rint az Angliával támadt viszály elhúzódása folytán az orosz közvélemény egyre in­kább hajlik a háború felé. Itt az a meg­győződés, hogy Anglia háborút akar, s csak azon öröködik, hogy időt nyerjen. E fel­fogást azzal támogatják, hogy Anglia a viszály súlypontját az orosz nemzeti hiúság kapituláció­jára helyezi, nem pedig az anyagi és területi igények rendezésére. Anglia ama követelése, hogy a kuski eset folytán Komarov tánok meg­­büntettessék vagy legalább is defavoráltassék, egész Oroszországban nagy felhábo­rodást keltett s a közvélemény ez irányban minden engedékenységet kizártnak és gyaláza­tos dolognak tart. Ezenkívül Port Hamil­ton megszállása az angolok által szintén rossz vért szült. Ennek következtében tagadtatott meg egy angol hajó­osztálynak a vladi­­vostoki kikötőben horgonyzásra az engedély. Orosz politikai körök általán azt hiszik, hogy bár a háborút nem kívánhatja egyik fél se, Oroszország mégis kény­telen lesz azt választani. Félhivatalos je­lentések szerint a háború kérdésében a döntő szó május hó első napjaira vár­ható. Pétervár, ápr. 30. Abból az alkalomból, hogy Lamid­ennek a, márc. 30-ki orosz-afgán össze­ütközésre vonatkozó távirata az angol parlamenttel közöltetett, a hivatalos lap a következőket írja: A kedvezőtlen helyi viszonyok, különösen az a körülmény, hogy a folyók és csatornák kiáradása megrongálta az utakat, késleltette ama tiszt megér­kezését, kitől K­o­m­a­r­o­v tábornok a márc. 80-ai esetre vonatkozó kimerítő jelentését küldte. A már előttünk fekvő adatok alapján azonban máris helyes következtetést lehet vonni arra nézve, hogy mennyiben alapos az­­ a kétely, melyet Lams­den Komarov jelentéseinek hitelessége iránt, támasz­tott. A hivatalos lap ezután kifejti, hogy az orosz kormány, ama őszinte óhaj által vezéreltetvén, hogy a határkérdés barátságos elintézést nyerjen, szíve­sen beleegyezett, hogy a határvonal megállapítása mindkét fél által kijelölendő biztosokra bizassék. Az afgánok váratlan bevonulása Pendsdehbe és az afgán csapatok előnyomulása a Murg­­hab és Her­rud folyók mentén, arra kényszerítet­te Oroszországot, hogy az afgánok önkényes foglalásai ellen jogainak tényleges megóvásáról gondoskodjék. Az idézett lap ezután előadja, mely állásokat tar­tottak az orosz csapatok febr. 20-án megszállva és kijelenti, hogy az orosz csapat­parancsnokok akkor szigorú utasítást kaptak, hogy a leggondosabban kerüljék a fegyveres összeütközést az afgánokkal. Márc. 4-én Thornton pétervári angol nagykö­vet közölte az orosz kormánynyal, hogy az afgá­nok utasítást kaptak, hogy bármely előre nyomu­lástól tartózkodjanak és csak az oroszok esetleges további előreh­atolásával szemben fejtsenek ki ellen­állást. Az orosz kormány egyúttal abba is beleegye­zett, hogy a határkérdés eldöntéséig tiltassék meg az oroszoknak az előnyomulás. Lumsden Péter­nek az angol kormányhoz intézett táviratai tájéko­zást nyújtottak a két fél előőrseinek akkortájt el­foglalt hadállásairól. Az a lehetőség, hogy az afgá­nok a Kusk-folyó balpartjára tolhatnák elő­­csapatjaikat, teljesen ki­­volt zárva. Midőn Komarov március 30-ikán a Kusk-folyó balpartján afgán erődítményre bukkant, annak k­i­­ürítését k­övetelte. E követelés meg­tagadása volt az összeütközés köz­vetlen előidézője. E tényekből tehát az tűnik ki, hogy Komarovnak nem volt célja a támadás és hogy ő a neki adott parancsot nem szegte meg. Egyelőre az orosz kormány nem nyilat­­kozhatik afölött, miért fogták fel máskép az afgánok mellé beosztott angol katonatisztek az angol kor­mány fölvilágosításaival megegyező parancsokat. Komarov tábornoknak ápril 13-tól kelt távirata fölvilágosításokat tartalmaz Lumsden ápr. 17-ei táviratának némely pontját illetőleg. E táviratra vo­natkozólag Komarov végleges bírálatát még nem küldhette el. Fiume, ápr. 30. (A „Bp. Hp.“ eredeti távirat­a.) Whitehead itteni gyárában 200 torpedó készül Anglia számára. Az,, utóbbi időben 600 munkással többet fogadtak a rendesnél és nyakra-főre dolgoznak, hogy átszolgáltathassák a torpedókat, mielőtt az osztrák-magyar kormány háború esetén azokat kötelességszerű­en lefoglaltathatná. BUDAPESTI HÍRLAP, (119. sz.) 1885. május 1. A középamerikai zavarok. London, ápr. 30. Az esti lapok táviratot közölnek New-Yorkból április 30-iki ke­lettel, mely szerint A­­­z p u r­a, a panamai lá­zadók vezére Panamából a csapatokat visszavonta. A várost Columbia csapatai szállották meg. Temesvár magyarosodása, Temesvár, ápril 30. Az itteni „magyar nyelv­terjesztő egyesület“ mai ülésén Tedeschi János indítványozta, hogy keressék föl Temesvár város törvényhatósága, hogy ta­nácskozásait ezentúl magyar nyel­ven tartsa. Elhatároztatott, hogy ennek kezde­ményezése magára a városi törvényhatósági bizott­ságra hagyatik, mely hazafias érzületeinek már annyiszor fényes jelét adta. Az egyesület továbbá elhatározta, hogy a közművelődési egyesületek ala­kítása iránti mozgalmat támogatni fogja. A szegedi színház fölépítése. Szeged, ápr. 10. Lechner miniszteri ta­nácsos a színház fölépítése ügyében értekezett Sza­bados alpolgármesterrel és Fellner bécsi építészszel A színügyi bizottság a színészek közt ma 2147 frtot osztott ki és pedig 1650 frtot újabb egy negyed havi fizetésképen, 497 frtot pedig segélyül a színé­szek javára. Szeged közönsége összesen 8836 frt 83 krt adományozott. Közgazdasági táviratok. Detta, ápr. 30. A múlt éjjel tartós meleg esőnk volt. Török-szt.-filiklós, ápr. 30. Tegnap éjjel jó­csöndes meleg nagy eső esett. Ceszvenka, ápr. 30. Az éjjel két óráig tartó esőnk volt, de azért még újabb eső kívánatos. Bécs, április 30. Búza 9.45—9.50, 9.33—9.38,­ 9.67—9.72. — Rozs 7.90-8.—, 7.70-7.80, 8.-----8.05. — Zab 7.85—7.90, 7.70—7.75, 6.98-7.03. — Tengeri 6.72—6.77, 6.75-6.80, 6.83-6.88, 7.92-7. Bécs, ápr. 30. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelrész­­vény 278.—, osztr. államv.-részv. 294.—, angol-osztrák bank-részv. 94.25, 20 frankos 1000.—, déli vasút­­részvény 121.75, rmigy. hitelb.-részvény 275.25,, 4%-os m. aranyjáradék 92,55. Szilárdul.

Next