Budapesti Hírlap, 1885. december (5. évfolyam, 330-359. szám)

1885-12-09 / 338. szám

188. december 9. BUDA­PESTI HÍRLAP. (538. sz.) fe_------------------- . - .. --------------------------------­ mező hagyatéki tárgyalásokat a bíróság személyzete által végeztetné , mert mindössze csak 5 darab ha­­gyaték tárgyaltatott a folyó évben egyik albiró által mig a többi a kir. közjegyzőnek adatott ki letárgya­­lás végett. Csődleltározás is Csak egy esetben biza­­tott egyik albíróra a bírósági végrehajtó betegsége következtében. Zugirászat sem fordul elő a bíróság­­nál s ha csakugyan fordulna elő, épen a járásbí­róság vezetője volna annak kérlelhetlen üldözője, — Gazdag Imre gyikosai. Ma délelőtt szem­besítették Molnár Károlyt K­r­i­s­z­t­a János me­nedékházi közh­onvéddel, ki tudvalevőleg azt vallotta, hogy látta Molnár Károlyt, a­mint a revolvert tisz­togatta. K­r­i­s­z­t­a, egy 80 éves aggastyán, szemébe mondta Molnárnak, hogy látta, a­mint pár nappal a gyilkosság után a menedékház kertjében egy revolvert tisztogatott, mire Molnár ingerülten azt felelte neki, hogy „hazudsz !“ A két aggastyán erre heves szóváltásba elegyedett, úgy hogy a vizs­gálóbíró Csak nehezen tudta őket lecsendesíteni. — K r i­s­z­t­a egy Fischer Antal nevű honvédre is hivatkozott, a­ki állítólag szintén szemtanúja volt a revolvertiszt­ogatásnak. VIDÉK. — Nagyszebeni hírek. Levelezőnk jelenti : A nagyszebeni magyar dalkör e hó 5-én a „Római Császár“ vendéglő nagy termében sikerült dalestélyt rendezett. A dalestély műsora kizárólag magyar szövegű és nagy többségben magyar tárgyú darabok­ból állott.­­ Az állami iskolák igazgatója e hó 4-én délután 38 pár új csizmát osztott ki a szegény gyermekek között. Elismerést érdemel ezért az állami elemi fiú-, leány- és felsőleányiskola tanítótestülete A nagy fáradsággal rendezett jótékony célú előadás tiszta jövedelméből szereztetett be a segély. — A felnőttek tanítása a magyar nyelvben szépen ha­lad. Segesvár, Medgyes és Kőhalom is eredményesen munkálkodik. Amint értesültem, e városokban is számosan tanulják a magyar nyelvet. A nagy­szebeni „Teréz-árvaház“ tanítói és 60 felnőtt iparost és ke­reskedőt tanítanak. A negyvenes évek óta van Nagy­­Szebenben magyar olvasókör. Az egyesületnek szép vagyona és könyvtára van. A magyar polgári ol­vasókör Zágoni Gábor kir. közjegyző és mások buz­galma következtében ezelőtt 1—2 évvel alakult meg. A magyarság a két egycélú egyesület összekapcsolá­sát óhajtotta, 6-án meg is tartatott a gyűlés. A több­ség az egyesülés ellen volt; egyesek a címmel, má­sok a pecsétnyomó föliratával nem voltak megelé­gedve. Pedig ha valahol az egészséges tömörülésre szükség van, akkor a mi helyünkön van igazán. (K. S.)* — Fölolvasás Veszprémben. Fenyvessy Ferenc orsz. képv. — írják lapunknak — e hó 7-én Veszprémben, jótékony célra előadást tartott az „Emberiség tragikomédiájáról.“ A polgári ka­szinó, hol az előadást tartani kelltt volna, kicsiny­nek bizonyult, mert már napok előtt óriási keletje volt a jegyeknek s igy a Korona vendéglő nagyter­mében kellett Fenyvessynek megtartani előadását, melyre az egész megye intelligenciája megjelent, köztük Esterházy Móric gróf főispán, F­i­á­t­h Pál báró, S­z­á­p­á­r­y Károly gróf és a megyebeli orsz. képviselők. Fenyvessy nagy hatást keltett elő­adásával, melylyel ismét szép összeget juttatott jó­tékony célra.* — Csokonai-ü­nnep Debrecenben. A debre­­ceni ref. főiskola irodalmi önképzőköre az idén is megünnepelte nagy fiának, Csokonai Vitéz Mihály­nak emlékét. Az emlékünnepre szorongásig megtelt az énekterem. A megnyitó beszédet Géresi Kál­mán igazgató tanár mondotta, ezt követte „Csokonai emlékezete“ pályanyertes óda Csécsi Imrétől s még több szavalat és fölolvasás. Közreműködött a főiskolai zenekar és a kántor is.­­ — A rozsnyói felolvasó estélyeket rendező társaság e hó 5-ikén megkezdte működését. E párt­fogásra érdemes mivelődési intézmény már két év­vel ezelőtt is sok élvezetes estét szerzett a közön­ségnek s a közjóra is hozott, habár csekélyebb ösz­­szeget is. A tegnapi estélyből következtetve — írja levelezőnk — e téren is látogatottak lesznek e föl­­olvasatok s a fölolvasó társaság működése nem ke­vesebb pártfogásban fog részesülni, mint két évvel ezelőtt. Legelső volt Szepessy Károly megnyitó be­széde. Ezután következett Lám Rezsin k. a. szép és ügyes zongorajátéka C. M. v. Weber: „Rondeau brillant, Es dur“ címmel. A programra harmadik pontja volt Sthummel Samu polgármester fölolva­sása , Lavotta Jánosról, melyet Fábián Ferenc ha­tásos szavaslata követett: „Salamon ítélete“ Garay Jánostól. Berekesztette az élvezetes estélyt a hely­beli dalegyesület által jól előadott „Nem tudom én mi a bajom“ című ének. Szenzációs elfogatás A tegnap este letartóztatott Engländer Ede ügyvédet, kinek ügye fővárosszerte a legnagyobb föltűnést keltette, a rendőrség ma délben szabad lábra helyezte. Majthényi rendőrtanár­csos a délelőtti órákban az esetről jelentést tett a belügyminisztériumban, honnan 1/4­­ órakor érkezett vissza s kihirdette Engländer Ede, valamint az érdekében közbenjáró Weisz Miksa és Unger Bernát dr. ügyvéd előtt, hogy a szabad lábra helyezés csakis 10.000 forint bizto­síték letétele mellett történhetik meg. Miután a nevezettek a biztosítékot érték­papírokban letették, Engländert szabad lábra helyezték.­­ A letartóztatás indító okául újabban a következőket jelentik : E­n­g­l­ä­n der Ede, kinek már közel 20 év óta van ügyvédi irodája, messze kiterjedő pénzüzleteket foly­tat. Kliensei nagyobbára a főrangú világ köréből kerültek ki, olyan előkelő állású egyének, kik in­kább fizettek egy magánembernek több kamatot, semhogy aláírásuk nyilvános intézeteknél megfor­duljon. Egyik legrégibb kliense volt Engländer­nek Justh György turócmegyei főispán. Október havában a főispán egy 6000 frtos váltót helyezett el Engländernél. A váltó dec. 15-én volt lejárandó s csupán Justh György volt aláírva mint elfogadó. December hó első napjaiban a főis­­pán elküldötte Engländernek a 6000 frtot és fölszó­lította, hogy a váltót küldje vissza. E helyett azon­ban nagy meglepetésére felszólítást kapott a buda­pesti bankegyesülettől, hogy az általa elfogadott és Engländer Ede által forgatott 6000 frtos vál­tóra nézve — mely december 15-én jár le — nyi­latkozzék, hol akarja kifizetni, miután a fizetés he­lye a váltón megjelölve nincs. Justh György abban a nézetben volt, hogy e váltó hamis­­ válaszában fölkérte az intézetet, hogy mutassák föl neki a váltót, mert ő ilyet nem adott be az intézethez. A kérdéses váltó nem volt hamisítva, hanem Engländer ügyvéd elkövette azt a visszaélést, hogy a főispán által már kifizetett váltót ellátta a saját girójával és egy P­o­lt­á­k Mór nevű kereskedő által a budapesti bankegyesü­letnél leszámítoltatta. A nevezett intézet, mihelyt kézhez kapta Justh György válaszát, azonnal kérdőre vonta P­o­ll­á­k Mórt, ki a 6000 fetot visszafizette és a váltót az intézettől elvette. Justh György azon­ban egyúttal megtette a följelentést Engländer Ede ellen a turóc-szent-mártoni szolgabiróságnál. Engländer Ede Pollák Mórtól értesül­vén arról, hogy a főispán tudomására jutott bűnös manipulációjának, vasárnap délután táviratilag azt a kérelmet intézte Justh Györgyhöz, hogy ne tegyen semmit, mert Weisz Miksa irodavezetője a hétfő reggeli vonattal utazik Turóc-Szent-Mártonba és viszi magával a kifizetett váltót. E táviratnak azonban nem lett foganatja. En­gländer megbízottja, W­e­i­s­z Miksa elutazott ugyan és meg is érkezett Turóc-Szent-Mártonba, de épen nem szíves fogadtatásban részesült. A pálya­udvarban egy megyei hajdú várakozott reá és fel­szólította, hogy azonnal jelenjék meg a főispán előtt. Justh György szemrehányással fogadta a megbízottat s kijelentette neki, hogy a váltót, mely­lyel jogtalan visszaélés történt, semmi körülmények közt sem fogadja el. Weisz Miksa meggyőződvén arról, hogy a főispán hajlíthatatlan, fogta magát 0s a szolgabíróságnál jegyzőkönyv fölvétele mellett deponálta a 6000 fotos váltót. Az esteli vonattal visszatért a fővárosba, s csak itt értesült, hogy megbízóját távolléte alatt a főkapitányság letar­­óztatta. Engländernek az utóbbi időben kelle­­metlenségei voltak az adófelügyelőségnél is, a­mely tudomására jött annak, hogy több kamatra kiadott tőkéje után adót nem fizetett, még pedig olyképen, hogy e tőkék forgalomban lételét eltagadta. Ezért nagyobb összeg pénzbírságot róttak ki rá. * Engländer Ede dr. nyilatkozatot tesz­ közzé, melyben ígéri, hogy legközelebb részletesen megírja az esetet, egyelőre csak annak a kijelentésre szorít­kozik, hogy az ügyről eddig megjelent hírek nem felelnek meg a válásáénak. Háború vagy béke. Mára van a döntő határozat bejelentve. Míg erről tudósítás nem érkezik, kénytelenek va­gyunk a bolgár-szerb ügyekkel szemben várakozó állást foglalni. Azok a hírek, melyek a két fél fegyverkezésére, parancsnokaira, sebesültszállít­­mányaira vonatkozólag ma érkeztek, a helyzet felderítésére nem alkalmasak. Kelet-Rumél­iában az új török kormányzóság installációja késik s tán abban is marad. Csev­­ed basa nemcsak maga nem siet Filippopoliszba, hanem még két titkárosát is elhívta onnét. Ezek határozottan kedvezőtlen fogadtatásra tad. » A negyedmilliós bécsi lopás. A császári város elképedve áll meg a nagy lopás előtt, mely Bécs kellő közepében történt. Ezeren és ezeren tolonganak a Grabenen s mint bécsi tudósítónk sürgönyösi, a kivonult rendőrség csak nagy nehezen tudja föntartani a rendet és a közlekedést. Mindenki látni akarja a boltot, leg­alább kivül,­­ mert be nem eresztenek senkit. A monarkia egész rendőrsége ezzel a betöréssel fog­lalkozik s a bécsi detektívek lázasan működnek, hogy ismert hírnevük csorbát ne szenvedjen. Biztos nyom még nincs, de vannak egyes ki­emelkedő pontok, melyekre támaszkodni lehet, s ezekből máris az következik, hogy a betörést angolok követték el. Más nemze­tekhez tartozó gazfickókról föl se tesznek ilyen haj­meresztő ügyességet, mely megdöbbenti az összes üzletembereket, kik lakatjaik s Wertheim-kasszáik mögött biztosságban érezték magukat és vagyonukat. A tolvajok még cigaretteztek is mun­­ka közben, gondosan kiválogatták az ékszerek és arany dolgok javát, s valami 40.000 f­r­t­n­y­i­t megvetőleg ott is hagytak. Gyémánt és brill­ant darabokat kifeszegettek foglalatukból s csak a drágaköveket vitték el. Még tegnap kihallgatták G­ö­t­z­ö­t, akinek ugyanabban a házban van a vendéglője. Ő azt vallotta, hogy a betörés előtt két napon keresz­tül egy angol üldögélt órákig a vendéglőjében, a­honnan a körülményeket és a helyi viszonyokat ta­nulmányozhatta. Götz h­ázi szolgája vasárnap délután 5 órakor a kapu alatt (honnan a tolvajok a boltba hatoltak) egy külföldinek látszó urat látott, aki alig­hanem őrt állt, mert ezalatt odabent a munka már folyhatott, lévén a tolvajoknak legalább 12—15 órára szükségük az óriási munka végrehajtására. Azt a hírt, hogy a tolvajok a csatornán ke­resztül jutottak a házba, megcáfolják. Az udvarba nyiló hátsó ajtó be van deszkázva, hogy a fal meg ne szakadjon s az ajtó ne lássék. E deszkafal és az ajtó közt igy egy kis kamara támad: ide bújtak el a tolvajok s innen kezdték az ajtó kifutását. A vizsgálat szálai a „magasabb“ tolvajvilágba fogják vezetni a rendőrséget. * Nyomok Budapesten. A bécsi rendőrségtől a budapesti policiához tegnap távirat érkezett, hogy a d. u. 5 óra 30 perckor Bpestre érkező személy­­vonat két utasát, akik 28 kilónyi podgyászszal utaznak, mely 62-ik számú vevénynyel adatott föl, tartóztassa le. A sürgöny­­­.B-kor érkezett meg, s Karácsony Sándor és Szombathelyi Albert az osz­trák-magyar államvasút pályaudvarára siettek, hogy tudomást szerezzenek a tudnivalókról, ha már az elfogatással elkéstek. Karácsony kapitány az állomási főnök­kel vizsgálatot tartott és konstatálták, hogy a pod­­gyász megérkezett és azonnal kiváltatott. A 13. sz. vasúti hordár a podgyászt a 739. számú bérko­csira vitte és a kocsiban ülő két utasnak a 28 kiló súlyú csomagot beadta. A bérkocsisnak a két utas meghagyta, hogy gyorsan hajtson a köz­ponti vasúthoz, nehogy a kolozsvári vonatról elkés­senek. A bérkocsis, fuvardíj fejében, a központi va­sútnál kiszálló két utastól, kik magyarul nem tud­tak és folyton németül beszéltek, 1 frt 50 krt kapott.­­ Az utasok a csomagot kezükbe vették és a kocsist egy tekintetre se mél­tatva, egyenesen a föladási helyre mentek s ott föladták a podgyászt Kolozsvárra. A vonat 6 óra után elindult. A bérkocsis szerint az egyik utas szőke volt, mindkettő 22—24 évesnek látszott. K­a­­r­á­c­s­o­n­y kapitány a központi vasútnál meggyő­ződvén, hogy a podgyász valamint az utasok is Ko­lozsvár felé vizettek, a vonat után sürgönyzött, fel­kérvén az állomási főnököket a két utas szemmel tartására és esetleges elfogatására. Eddig még nem érkezett a főkapitánysághoz oly sürgöny, mely a két utas elfogatásáról jelentést tenne.

Next