Budapesti Hírlap, 1885. december (5. évfolyam, 330-359. szám)
1885-12-09 / 338. szám
188. december 9. BUDAPESTI HÍRLAP. (538. sz.) fe_------------------- . - .. -------------------------------- mező hagyatéki tárgyalásokat a bíróság személyzete által végeztetné , mert mindössze csak 5 darab hagyaték tárgyaltatott a folyó évben egyik albiró által mig a többi a kir. közjegyzőnek adatott ki letárgyalás végett. Csődleltározás is Csak egy esetben bizatott egyik albíróra a bírósági végrehajtó betegsége következtében. Zugirászat sem fordul elő a bíróságnál s ha csakugyan fordulna elő, épen a járásbíróság vezetője volna annak kérlelhetlen üldözője, — Gazdag Imre gyikosai. Ma délelőtt szembesítették Molnár Károlyt Kriszta János menedékházi közhonvéddel, ki tudvalevőleg azt vallotta, hogy látta Molnár Károlyt, amint a revolvert tisztogatta. Kriszta, egy 80 éves aggastyán, szemébe mondta Molnárnak, hogy látta, amint pár nappal a gyilkosság után a menedékház kertjében egy revolvert tisztogatott, mire Molnár ingerülten azt felelte neki, hogy „hazudsz !“ A két aggastyán erre heves szóváltásba elegyedett, úgy hogy a vizsgálóbíró Csak nehezen tudta őket lecsendesíteni. — K r iszta egy Fischer Antal nevű honvédre is hivatkozott, aki állítólag szintén szemtanúja volt a revolvertisztogatásnak. VIDÉK. — Nagyszebeni hírek. Levelezőnk jelenti : A nagyszebeni magyar dalkör e hó 5-én a „Római Császár“ vendéglő nagy termében sikerült dalestélyt rendezett. A dalestély műsora kizárólag magyar szövegű és nagy többségben magyar tárgyú darabokból állott. Az állami iskolák igazgatója e hó 4-én délután 38 pár új csizmát osztott ki a szegény gyermekek között. Elismerést érdemel ezért az állami elemi fiú-, leány- és felsőleányiskola tanítótestülete A nagy fáradsággal rendezett jótékony célú előadás tiszta jövedelméből szereztetett be a segély. — A felnőttek tanítása a magyar nyelvben szépen halad. Segesvár, Medgyes és Kőhalom is eredményesen munkálkodik. Amint értesültem, e városokban is számosan tanulják a magyar nyelvet. A nagyszebeni „Teréz-árvaház“ tanítói és 60 felnőtt iparost és kereskedőt tanítanak. A negyvenes évek óta van NagySzebenben magyar olvasókör. Az egyesületnek szép vagyona és könyvtára van. A magyar polgári olvasókör Zágoni Gábor kir. közjegyző és mások buzgalma következtében ezelőtt 1—2 évvel alakult meg. A magyarság a két egycélú egyesület összekapcsolását óhajtotta, 6-án meg is tartatott a gyűlés. A többség az egyesülés ellen volt; egyesek a címmel, mások a pecsétnyomó föliratával nem voltak megelégedve. Pedig ha valahol az egészséges tömörülésre szükség van, akkor a mi helyünkön van igazán. (K. S.)* — Fölolvasás Veszprémben. Fenyvessy Ferenc orsz. képv. — írják lapunknak — e hó 7-én Veszprémben, jótékony célra előadást tartott az „Emberiség tragikomédiájáról.“ A polgári kaszinó, hol az előadást tartani kelltt volna, kicsinynek bizonyult, mert már napok előtt óriási keletje volt a jegyeknek s igy a Korona vendéglő nagytermében kellett Fenyvessynek megtartani előadását, melyre az egész megye intelligenciája megjelent, köztük Esterházy Móric gróf főispán, Fiáth Pál báró, Szápáry Károly gróf és a megyebeli orsz. képviselők. Fenyvessy nagy hatást keltett előadásával, melylyel ismét szép összeget juttatott jótékony célra.* — Csokonai-ünnep Debrecenben. A debreceni ref. főiskola irodalmi önképzőköre az idén is megünnepelte nagy fiának, Csokonai Vitéz Mihálynak emlékét. Az emlékünnepre szorongásig megtelt az énekterem. A megnyitó beszédet Géresi Kálmán igazgató tanár mondotta, ezt követte „Csokonai emlékezete“ pályanyertes óda Csécsi Imrétől s még több szavalat és fölolvasás. Közreműködött a főiskolai zenekar és a kántor is. — A rozsnyói felolvasó estélyeket rendező társaság e hó 5-ikén megkezdte működését. E pártfogásra érdemes mivelődési intézmény már két évvel ezelőtt is sok élvezetes estét szerzett a közönségnek s a közjóra is hozott, habár csekélyebb öszszeget is. A tegnapi estélyből következtetve — írja levelezőnk — e téren is látogatottak lesznek e fölolvasatok s a fölolvasó társaság működése nem kevesebb pártfogásban fog részesülni, mint két évvel ezelőtt. Legelső volt Szepessy Károly megnyitó beszéde. Ezután következett Lám Rezsin k. a. szép és ügyes zongorajátéka C. M. v. Weber: „Rondeau brillant, Es dur“ címmel. A programra harmadik pontja volt Sthummel Samu polgármester fölolvasása , Lavotta Jánosról, melyet Fábián Ferenc hatásos szavaslata követett: „Salamon ítélete“ Garay Jánostól. Berekesztette az élvezetes estélyt a helybeli dalegyesület által jól előadott „Nem tudom én mi a bajom“ című ének. Szenzációs elfogatás A tegnap este letartóztatott Engländer Ede ügyvédet, kinek ügye fővárosszerte a legnagyobb föltűnést keltette, a rendőrség ma délben szabad lábra helyezte. Majthényi rendőrtanárcsos a délelőtti órákban az esetről jelentést tett a belügyminisztériumban, honnan 1/4 órakor érkezett vissza s kihirdette Engländer Ede, valamint az érdekében közbenjáró Weisz Miksa és Unger Bernát dr. ügyvéd előtt, hogy a szabad lábra helyezés csakis 10.000 forint biztosíték letétele mellett történhetik meg. Miután a nevezettek a biztosítékot értékpapírokban letették, Engländert szabad lábra helyezték. A letartóztatás indító okául újabban a következőket jelentik : Englän der Ede, kinek már közel 20 év óta van ügyvédi irodája, messze kiterjedő pénzüzleteket folytat. Kliensei nagyobbára a főrangú világ köréből kerültek ki, olyan előkelő állású egyének, kik inkább fizettek egy magánembernek több kamatot, semhogy aláírásuk nyilvános intézeteknél megforduljon. Egyik legrégibb kliense volt Engländernek Justh György turócmegyei főispán. Október havában a főispán egy 6000 frtos váltót helyezett el Engländernél. A váltó dec. 15-én volt lejárandó s csupán Justh György volt aláírva mint elfogadó. December hó első napjaiban a főispán elküldötte Engländernek a 6000 frtot és fölszólította, hogy a váltót küldje vissza. E helyett azonban nagy meglepetésére felszólítást kapott a budapesti bankegyesülettől, hogy az általa elfogadott és Engländer Ede által forgatott 6000 frtos váltóra nézve — mely december 15-én jár le — nyilatkozzék, hol akarja kifizetni, miután a fizetés helye a váltón megjelölve nincs. Justh György abban a nézetben volt, hogy e váltó hamis válaszában fölkérte az intézetet, hogy mutassák föl neki a váltót, mert ő ilyet nem adott be az intézethez. A kérdéses váltó nem volt hamisítva, hanem Engländer ügyvéd elkövette azt a visszaélést, hogy a főispán által már kifizetett váltót ellátta a saját girójával és egy Polták Mór nevű kereskedő által a budapesti bankegyesületnél leszámítoltatta. A nevezett intézet, mihelyt kézhez kapta Justh György válaszát, azonnal kérdőre vonta Pollák Mórt, ki a 6000 fetot visszafizette és a váltót az intézettől elvette. Justh György azonban egyúttal megtette a följelentést Engländer Ede ellen a turóc-szent-mártoni szolgabiróságnál. Engländer Ede Pollák Mórtól értesülvén arról, hogy a főispán tudomására jutott bűnös manipulációjának, vasárnap délután táviratilag azt a kérelmet intézte Justh Györgyhöz, hogy ne tegyen semmit, mert Weisz Miksa irodavezetője a hétfő reggeli vonattal utazik Turóc-Szent-Mártonba és viszi magával a kifizetett váltót. E táviratnak azonban nem lett foganatja. Engländer megbízottja, Weisz Miksa elutazott ugyan és meg is érkezett Turóc-Szent-Mártonba, de épen nem szíves fogadtatásban részesült. A pályaudvarban egy megyei hajdú várakozott reá és felszólította, hogy azonnal jelenjék meg a főispán előtt. Justh György szemrehányással fogadta a megbízottat s kijelentette neki, hogy a váltót, melylyel jogtalan visszaélés történt, semmi körülmények közt sem fogadja el. Weisz Miksa meggyőződvén arról, hogy a főispán hajlíthatatlan, fogta magát 0s a szolgabíróságnál jegyzőkönyv fölvétele mellett deponálta a 6000 fotos váltót. Az esteli vonattal visszatért a fővárosba, s csak itt értesült, hogy megbízóját távolléte alatt a főkapitányság letaróztatta. Engländernek az utóbbi időben kellemetlenségei voltak az adófelügyelőségnél is, amely tudomására jött annak, hogy több kamatra kiadott tőkéje után adót nem fizetett, még pedig olyképen, hogy e tőkék forgalomban lételét eltagadta. Ezért nagyobb összeg pénzbírságot róttak ki rá. * Engländer Ede dr. nyilatkozatot tesz közzé, melyben ígéri, hogy legközelebb részletesen megírja az esetet, egyelőre csak annak a kijelentésre szorítkozik, hogy az ügyről eddig megjelent hírek nem felelnek meg a válásáénak. Háború vagy béke. Mára van a döntő határozat bejelentve. Míg erről tudósítás nem érkezik, kénytelenek vagyunk a bolgár-szerb ügyekkel szemben várakozó állást foglalni. Azok a hírek, melyek a két fél fegyverkezésére, parancsnokaira, sebesültszállítmányaira vonatkozólag ma érkeztek, a helyzet felderítésére nem alkalmasak. Kelet-Ruméliában az új török kormányzóság installációja késik s tán abban is marad. Cseved basa nemcsak maga nem siet Filippopoliszba, hanem még két titkárosát is elhívta onnét. Ezek határozottan kedvezőtlen fogadtatásra tad. » A negyedmilliós bécsi lopás. A császári város elképedve áll meg a nagy lopás előtt, mely Bécs kellő közepében történt. Ezeren és ezeren tolonganak a Grabenen s mint bécsi tudósítónk sürgönyösi, a kivonult rendőrség csak nagy nehezen tudja föntartani a rendet és a közlekedést. Mindenki látni akarja a boltot, legalább kivül, mert be nem eresztenek senkit. A monarkia egész rendőrsége ezzel a betöréssel foglalkozik s a bécsi detektívek lázasan működnek, hogy ismert hírnevük csorbát ne szenvedjen. Biztos nyom még nincs, de vannak egyes kiemelkedő pontok, melyekre támaszkodni lehet, s ezekből máris az következik, hogy a betörést angolok követték el. Más nemzetekhez tartozó gazfickókról föl se tesznek ilyen hajmeresztő ügyességet, mely megdöbbenti az összes üzletembereket, kik lakatjaik s Wertheim-kasszáik mögött biztosságban érezték magukat és vagyonukat. A tolvajok még cigaretteztek is munka közben, gondosan kiválogatták az ékszerek és arany dolgok javát, s valami 40.000 frtnyit megvetőleg ott is hagytak. Gyémánt és brillant darabokat kifeszegettek foglalatukból s csak a drágaköveket vitték el. Még tegnap kihallgatták Götzöt, akinek ugyanabban a házban van a vendéglője. Ő azt vallotta, hogy a betörés előtt két napon keresztül egy angol üldögélt órákig a vendéglőjében, ahonnan a körülményeket és a helyi viszonyokat tanulmányozhatta. Götz házi szolgája vasárnap délután 5 órakor a kapu alatt (honnan a tolvajok a boltba hatoltak) egy külföldinek látszó urat látott, aki alighanem őrt állt, mert ezalatt odabent a munka már folyhatott, lévén a tolvajoknak legalább 12—15 órára szükségük az óriási munka végrehajtására. Azt a hírt, hogy a tolvajok a csatornán keresztül jutottak a házba, megcáfolják. Az udvarba nyiló hátsó ajtó be van deszkázva, hogy a fal meg ne szakadjon s az ajtó ne lássék. E deszkafal és az ajtó közt igy egy kis kamara támad: ide bújtak el a tolvajok s innen kezdték az ajtó kifutását. A vizsgálat szálai a „magasabb“ tolvajvilágba fogják vezetni a rendőrséget. * Nyomok Budapesten. A bécsi rendőrségtől a budapesti policiához tegnap távirat érkezett, hogy a d. u. 5 óra 30 perckor Bpestre érkező személyvonat két utasát, akik 28 kilónyi podgyászszal utaznak, mely 62-ik számú vevénynyel adatott föl, tartóztassa le. A sürgöny.B-kor érkezett meg, s Karácsony Sándor és Szombathelyi Albert az osztrák-magyar államvasút pályaudvarára siettek, hogy tudomást szerezzenek a tudnivalókról, ha már az elfogatással elkéstek. Karácsony kapitány az állomási főnökkel vizsgálatot tartott és konstatálták, hogy a podgyász megérkezett és azonnal kiváltatott. A 13. sz. vasúti hordár a podgyászt a 739. számú bérkocsira vitte és a kocsiban ülő két utasnak a 28 kiló súlyú csomagot beadta. A bérkocsisnak a két utas meghagyta, hogy gyorsan hajtson a központi vasúthoz, nehogy a kolozsvári vonatról elkéssenek. A bérkocsis, fuvardíj fejében, a központi vasútnál kiszálló két utastól, kik magyarul nem tudtak és folyton németül beszéltek, 1 frt 50 krt kapott. Az utasok a csomagot kezükbe vették és a kocsist egy tekintetre se méltatva, egyenesen a föladási helyre mentek s ott föladták a podgyászt Kolozsvárra. A vonat 6 óra után elindult. A bérkocsis szerint az egyik utas szőke volt, mindkettő 22—24 évesnek látszott. Karácsony kapitány a központi vasútnál meggyőződvén, hogy a podgyász valamint az utasok is Kolozsvár felé vizettek, a vonat után sürgönyzött, felkérvén az állomási főnököket a két utas szemmel tartására és esetleges elfogatására. Eddig még nem érkezett a főkapitánysághoz oly sürgöny, mely a két utas elfogatásáról jelentést tenne.