Budapesti Hírlap, 1886. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1886-03-01 / 60. szám

1889. március I. BUDAPESTI HÍRLAP. (60. sz. ) semmiféle külső erőszak nyomai nem láthatók. Mire aztán Bácsi Danit akadály nélkül eltemették. A te­­metésen azonban hangosan beszélték, hogy az orvos gondatlanul nézhette meg a halottat, mert a kik a pajtában meglelték, s ott látták, mind azt hirdették, hogy Bácsi Daninak a haja közt a fején egy nagy s­e­b volt, a mellén meg egy nagy követ is találtak. Sokan aztán rebesgetni kezdték, hogy az öreggel egy idő óta haragot tartott a fia, Bácsi Pál, mert vagyonából, az őt megillető örök részt nem akarta neki kiadni, s a szörnyű vád nyomban kész volt. Egész Pécselén mindenki meg van győződve, hogy Bácsi Dani gyilkos kéztől esett el, s a gyilkos senki m­ás, mint a tulajdon fia. Bácsi Palit — mint levelezőnk írja — a csendőrőrmester e hó 18-án el is lógta s vallatóra vette, s bár a fiú mennyre-földre esküszik, hogy soha egy ujját se tudta volna az apjára emelni, még ma sem eresz­tette, ki. Akadt tudniillik egy tanú, a­ki azt állítja, hogy szeptember 20-án éjjeli két órakor, a­mint a Bácsi Dani háza előtt ment, Bácsi Pált meg a fele­ségét is ott látta ólálkodni.­­ (Hírek a hadseregből.) Vilmos Würt­temberg­ herceg táborszernagy, a galíciai 11-dik hadtest parancsnoka, Mária Terézia főher­cegnő esküvőjére Lembergből Bécsbe érkezett. Az udvari ünnepségek után a herceg Budapesten és Bukaresten keresztül Konstantinápolyba utazik, ill­íren pedig három havi körútra indul előbb Kis- Ázsiába, azután Szíriába. Visszatérte után a herceg­­ismét a 11-ik hadtest parancsnokságát veszi át.­­ A szerajevói hadtestparancsnok személyének változá­sáról szóló hírek alaptalanok. A parancsnokság ezentúl is megmarad Appel báró lovassági tábor­nok kezében s János főherceg, a­kinek Szera­­jevóba való áthelyeztetéséről beszéltek, megmarad linzi hadosztály-parancsnoknak. Brünni hadosztály­arancsnokká az elhunyt Stuben­rauch altá­­ornagy helyére valószínűleg Reinländer br. altábornagy, a mostani laibachi parancsnok, fog ki­neveztetni.­­ (Plébánosbeiktatás.) Komeiser Jó­zsefet, az új budapest-belvárosi plébá­nost Cselka Nándor ó-budai esperes-plébános mint, szentszéki biztos ma iktatta be a hivatalába. Az ünnep az egyház kulcsainak átadásával kezdő­dött, a mi a plébánosi joghatalomba jutást simboli­­zálta. Cselka Nándor esperes-plébános meleg sza­vakban kötötte szivére az új hivatalba lépőnek kö­telességei teljesítését, mire a bevezetett plébános úgy a k­egyur (a főváros), mint a magyarországi fő­­pásztor (a hercegprímás) iránt hűséget fogadott — s erre a néphez — mint új lelkész — egyházi be­szédet intézett. Ezek után a beavató esperes ünne­plés nagymisét mondott, a melyen a fővárosi tanács, élén R­á­t­h Károly főpolgármesterrel, csaknem tel­jes számban megjelent s­zőkivülök a főváros elő­kelői közül is többen jöttek el. a­ templom zsúfolá­sig megtelt közönséggel. •­ Az egyházi ünnep után az uj plébános és vendégei mintegy százan d. u. 1 órakor lakomára gyűltek össze a „Hungária“ első emeleti ebédlőjében. Az uj plébános környeze­tében R­á­t­h Károly főpolgármester, Kammer­­sh­a­y­e­r Károly polgármester, Királyi Pál, T­ö­­r­ök János r. főkapitány, továbbá Cselka Nándor esperes, Klempa, Simon, Bogisick, Maszlaghy pré­postok s a fővárosi képviselő testület kiválóbb tag­jai foglaltak helyet. Az első pohárköszöntőt R­á­t­h Károly főpolgármester mondta a hercegprímásra, a másodikat Käme­r­m­a­y­e­r polgármester az új plébánosra ; Romei­ser József plébános a vá­lasztóira ürített poharat; B­a­­­k Miksa Cselka Nán­dor esperest köszöntötte föl, s ezzel megindult a­­pasztok sora. A lakomára összegyűltek csak a késő délutáni órákban oszlottak szét.­­ (A mezőtúri véres családi dráma) címűt közlésünkre vonatkozólag a következő helyre­igazító sorokat küldi nekünk több mezőtúri polgár: A kipusztult Szűcs családról nem áll első­sorban az, hogy nyomorral küzdöttek volna, mert Szűcs mielőtt mostani állását elnyerte, éveken át volt .­Récske jómódú — mondhatni gazdag pestmegyei község rektor-tanítója, hol tőkepénzre tett szert, 3—4 száz forintos uj zongorát hozatott, sőt maga vallomása szerint volt olyan év, mikor az egész évi fizetését félre tehette. — De mint tanító, a legbru­­tálisabban viselte magát, hol egyik iskolás gyer­meknek szakította ki fülét, hol a másikat verte vé­resre stb.Végül a sok panasz miatt ki akarták tenni állásából. Ekkor szeretett bele a szerencsétlen asszony s midőn őt Szűcs elvette, a község is reményke­dett, hogy természete meg fog változni. Ellenke­zőleg, ekkor tört ki belőle egy irtózatos mánia, a túlcsigázott oktalan féltékenység. Folyton ezzel ül­dözte ártatlan, talán tuljámbor, feleségét. Szünet nélkül a legképtelenebb vádakkal illette, neje bűn­részeseiül oly egyéneket vádolt, kikkel az nem is érintkezett, sőt a kik távol laktak Kécskétől. Fele­ségét, ki egy becsületben megőszült derék néptaní­tónak szerényen, háziasan nevelt leánya volt, ütötte, verte ; több ízben haza kergette minden legcseké­lyebb ok nélkül csak azért, mert gyermeke szüle­tett! Egy ilyen alkalommal a nő apjának szivána­­tára orvosilag megvizsgáltatván, a látlelet a Lg­­brutálisabb sérelmekről tanúskodott! Hogy pedig a borzasztó katasztrófa egy ízben már ak­kor be nem következett, csupán Szűcs öcs­­csének köszönhető , ki a cseléd sikoltozására kiszakította a nőt a férj fojtogató ujjai közül a ki­csavarta kezéből a fegyvert. E dolgokat végre meg­­sokalta a község és Szűcsöt kitették jó állásából, melyben elődje egy szép házat, kétszáz hold földet s szép szőlőt tudott szerezni. Jelenlegi állásában sem igen küzdhetett a nyomorral, mert alig pár hete küldött haza atyjának 200 irtot. Mielőtt oda elment volna, előre megmondta feleségének : „Ha még egy gyermeked lesz, készülj a halálra, először téged lőlek agyon, aztán a többit s végül magamat.“ — Ezt itt mindenki tudta, mindazáltal a nő szerette annyira, hogy mindama kínzás és fenyege­tés sem volt képes elriasztani attól, hogy rettegve bár, de vele menjen. Végre megtörtént, a­mitől mindenki félt. A nőnek alig egy hónapja született ismét egy gyermeke ; rövid időre rá — alig 10—12 napja — nem várva felesége fölüdülését, haza hozta veszedelmes utak és időben, hogy apósánál lévő na­gyobbacska leányát is erővel elvigye, bár az öregek még a kocsiból is kiemelték, sejtve az iszonyú jövőt ! A töltött revolvert már ekkor zsebé­ben hordozta s kérdezősködésre azt válaszolta, hogy: „pusztán nagyobb szüksége van revolverre, mint a kenyérre“ ! A vizsgálat lesz hivatva kipuhatolni a vádoló — névtelen — levél eredetét, de itt az egész község véleménye és meggyőződése, hogy azt vagy ő maga írta, vagy mással íratta. Itt legalább egyetlen egyén sincs, ki a nő teljes ártatlanságáról a legcsekélyebb kételyt támasztaná ! Ha a nő állítólag vallott — még neveket is — ezen nem csodálkozik a ki ismerte a szegény asszonyt testileg, lelkileg összegyötört, különben is gyenge szervezetét. Megfejti ezt amaz iszonyatos percekben táplált remény, mit e szavakból merített: „Ha min­dent bevallasz, megbocsátok, de ha elhallgatsz vala­mit, ütött az utolsó órád!“ Hű körülmények közt mondott a mit kért, h­­a mit diktált neki a gyilkos. —­ Nyugodt lelki perceiben Szűcs Zs. úgy bánt feleségével, mint ha első hetes házasok lettek volna, de azért ilyenkor is rá-rá fogta a pisztolyt ily szavakkal: „De pompás célpont lennél!“ — vagy megfogva nyakát : „De jó fogás esik a nyakadon, szinte gusztus lenne megfojtogatni!“ stb. Ilyen volt, mikor nagyon kedélyes akart lenni! ... Ez a valódi tényállás s valóban szánni lehet az ősz szü­lőket s fölháborodni azon, hogy e borzasztó lelkű ember nem elégedett meg a testi gyilkolással, az ártatlan nőnek még emlékét is beszennyezni akarta a világ előtt!­­ (A politika mint házasságközvetítő.) A francia főváros rojalista köreiben egész határo­zottsággal terjesztik azt a hírt, hogy a párisi gróf idősebb fia el fogja jegyezni a v­e­­­s­z­i herceg égyük leányát. Az első családi tanács­kozások e házasság ügyében hír szerint még az eu-i kastélyban tartattak meg W­aldemár dán her­cegnek a párisi gróf leányával való esküvője alkal­mával, a­melyen tudvalevőleg a velszi herceg is jelen volt. A velszi hercegnek mostani, általunk is jelzett utazását Cannesba szintén ezzel a frigygyel hozzák kapcsolatba. Kétségtelen, hogy a trónvesztes francia uralkodó családnak a hatalmas angol királyi trónnal való összeköttetése nagy szenzációt keltene egész Franciaországban. Az érdekes hírt azonban, ha nem is lehetetlenné, de — legalább ez idő sze­rint — kétségessé teszi az a körülmény, hogy úgy az állítólagos vőlegény, Lajos F­ü­l­ö­p, az or­­leansi herceg, mint az angol hercegnő, még nagyon fiatalok. A Cannesba utazás sem nagyon, bizonyít az érdekes frigy létrejötte mellett, mert a velszi herceg különben is minden télen meg szokta láto­gatni a Riviérát.­­ (Az újpesti megmartak) ügyében a já­rási szolgabíró már korábban meg akarta indítani a törvényes eljárást az eb tulajdonosa ellen, de attól tartott, hogy a megmartak kihallgatása azok egész­ségére veszélyes lehetne s esetleg elősegítené e baj kitörését. E tárgyban a legutóbbi hírlapi közlemé­nyekre hivatkozva, a szolgabiró jelentést tett a me­­gye alispánjának, melyben kéri a megyei főorvos véleményét az iránt, vajjon mennyi idő elmúlása szükséges ahoz, hogy a vész kitörésétől legalább valószínűség szerint többé félni nem lehet s várjon ezen az időn belül nem veszélyes-e fölizgatni a megsérült egyén kedélyét a veszélyes állapot emlé­keinek fölelevenítésével ? Tartunk tőle, hogy, ha ennyi körültekintéssel lát a dolgához a szolgabiró úr, majd mikor hozzá akar fogni, egy se lesz a életben a szerencsétlenek közül.­­ (A hordárotok) ma megest hajba kaptak. Még pedig az expressz- és bizományos hordárosok, kik a Révay-utcai egyesületi helyiségben tartottak közgyűlést. Rozenberg Jakab elnök azt találta mondani, hogy a hordárosok nem szavazhatnak, mert nem­ fizették meg a taksát. Erre olyan pokoli lármát rögtönöztek, hogy a terem oldalai majd hogy a jerikói falak sorsára nem jutottak. Ez így tartott egy óra hosszáig s habár hármat közülök kidobtak s vagy kétszázat fölpofoztak, a rend csak akkor ál­lott helyre, midőn a rendőrtisztviselő rájuk ijesz­tett, hogy föloszlatja a gyűlést. A győzelem mind­azáltal az ő részükön volt, mert az elnök végre elismerte a szavazójogukat. Szavazás után vége volt a közgyűlésnek s a hordárosok szép csöndben távoztak.­­ (A himlőjárvány Kispesten) is föllépett Ónody Teréz 8 éves és Julia 6 éves testvéreket pár nap előtt beszállították a barakkórházba. A fő­város polgármestere ez esetről átiratilag értesítette a megye alispánját a szükséges óvóintézkedések megtétele végett.­­ (Névmagyarosítások.) A belügyminiszter Misnyák Ferenc oláh-lápos-bányai illetőségű ugyan­ottani lakos saját, valamint Karolina és Aladár nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének „Mihály“-ja, Böhm József horgos-pataki illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Mária és Kálmán kiskorú gyermekei vezetéknevének ,,Brassai“-ra, Schwarcz­­mann Dániel oláh-láposbányai illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Lajos, Károly, Mária és Emma kiskorú gyermekei vezetéknevének „Feketédre, Szí­vók Iván (János) félegyházi illetőségű pancsovai lakos vezetéknevének „Szigetvári“-ra, Likker Vince horgos-patakai illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Etelka nevű kiskorú leánya vezetéknevé­nek „Bárányára s végül Sztankovich Sándor szál­kai illetőségű kismálasi lakos saját, úgy kiskorú Béla fia vezetéknevének „Szalkai“-ra kert átváltoz­tatás megengedte.­­ (Rendőri hírek.) Vasúti elgázolás. A magyar államvasutak isaszegi állomásán alkalmazott B­r­e­z­n­i­k András napszámos tegnap este az isa­szegi pályaudvarban munka közben oly szerencsét­lenül csúszott el, hogy a berobogó vonat mozdonya alá került, mely mindkét lábát leszakította. A sze­rencsétlenség színhelyére hívott két aszódi orvos ré­szesítette az első segélyben, kik Brezniknek Buda­pestre szállítását elrendelték. A szerencsétlent ma reggel be is hozták, de a sok vérvesztés következ­tében a központi pályaház közelében meghalt. A szegény munkást felesége és hat apró gyermeke si­ratja. — Baleset: Berta János fuvaroskocsis e hó 27-én délelőtt kocsijáról menet közben a Margit - hidon leakart ugorni, de bal lába az istrángban meg­akadt s ennek következtében jobb lábán a kocsi kereke keresztülment s eltörte. Ápolás végett be­szállították az irgalmas rend kórházába. — Elgázo­lás. B­e­d­n­á­r Andrásné szakácsnőt L­u­k­á­c­s János kocsis tegnap este hatodfél órakor vigyázat­lan hajtás következtében a stáció-utca és a József­­körút sarkán kocsijával elgázolta. Lukács János ellen a vizsgálatot megindították. —­ Kémény­­tüzek. Rakofszk­y Gézának korona­ utca 23. szám alatti házában tegnap délelőtt 11 órakor ké­­ménytüz támadt , este 9 óra tájban pedig a­ Hungá­ria szállóházban volt kéménytüz. A megjelent tűz­oltóság a tüzet mindkét helyen csakhamar el­nyomta. — (Rövid hűek.) Kai­ hatalommal viszik az­ orvoshoz Szegeden az egyiptomi szembajosokat; a népet kuruzsolók rémítették el bajuknak orvos által való gyógyításától. — Az Arago-jubileumot a pá­risi csillagvizsgáló intézetben nem tarthatták meg, mert Páris város tanácsa nem szavazta meg az ün­nepre a szükséges 2500 frankot; a bevallott ok erre nézve az, hogy Arago 1848-ban a júniusi forrada­lomkor nem értett egyet a republikánusokkal. — Tolvajbanda garázdálkodik Veszprémben s egyre­­másra követi el a lopásokat ; a banda tagjai 14—17 éves leányok s egy párt már elfogtak közölök. — Nagy betörést jelentenek Berlinből; egy ékszeres bolt Wertheim-szekrényeit nyitották ki tegnap éjjel álkulcsokkal eddig ismeretlen betörök s 200 arany órát elvittek. A betöréssel a nemzetközi tolvajban­dát gyanúsítják. — Óriás sassal küzdött élet-halál harcot Borgóban egy 16 éves suhanc s a fiú a sast megölte, de oly sebeket kapott, hogy életéhez kevés a remény. — Férfiatlan bál volt e hó 18-án München­ben ; a bált a művésziskola nőnövendékei rendezték, mintegy 600-an vettek részt benne s állítólag 900 üveg pezsgő fogyott el rajta. — A mozdony elé vetette magát Laibach mellett egy K­a­­­a­n Mátyás nevű cancheni földbirtokos s a kerekek ketté szel­ték. Az öngyilkosság okát nem tudják. — Pisztoly­párbaj volt Szentesen Braunecker Edgárd b. kormánybiztoshelyettes és Erleszbeek Ferenc királyi mérnök közt. Egyik fél sem sérült meg. — Két gyilkost ítélt halálra a miskolci törvényszék, az egyik egy Molnár Samu nevű apagyilkos, a másik egy Győrfi-Katona Gábor nevű le­gény, ki unokatestvérét verte agyon. — Az étte­rembe robogott be a vonat e hó 19-én Kempen németországi vasut­állomáson; a dolog úgy esett, hogy a vonat rossz váltóállítás következtében a föl­­kunkoritott vasnyomokra ment, azokat lelapitotta s az­tán neki ment az étterem üveges falának, betörte és a terem közepén megállott. Emberben nem esett kár. — Önálló divatárusnok. Bécsben 300 divatárusnő gyűlést tartott s kimondták, hogy a kalapgyárosok­tól és a divatárusoktól függetlenül fognak ezentúl működni. A férfinemet 50 kalapgyáros képviselte csak s igy a győzelem könnyű volt. — Éhínség uralkodik Nyugat-India több vidékén; az éhezők közt a tifusz betegség is roppantul pusztít. — Föl­dig égett tegnap Londonban a coventgardeni virág­bazár oszlopcsarnoka; a kár óriási. — Elgázolta a vonat tegnapelőtt Gttyán Lux József dr. körorvost. li­mi.. . Sza

Next