Budapesti Hírlap, 1886. május (6. évfolyam, 120-150. szám)

1886-05-18 / 137. szám

Melléklet a BUDAPESTI HÍRLAP.­ 137-dik számához. (Kedd, május 18.) Munkácsy képe előtt. A mester teremtő lángesze remek költeményt irt ecsettel a vászonra : Mo­zart halálát. A festett emberek élnek, a színek énekelnek. A dalnok lelke hangok imádságával búcsúzik a földtől, s keresi a túlvilágot, melynek szent zenéje az ege­ket betölti. A halál nem borzasztó, ha átszellemült. A tiszta léleknek szárnyai vannak szent sugarakból, azokon száll menyországba: e sugarak le vannak festve a haldokló Mozart arcán. Ő nem ember többé. Körülötte pedig minden harmónia: a szerető család, a gyöngéd barátok, a fenséges művészet kívánsága szerint tesz­nek, engedik őt szépen meghalni. E kép : festett szimfónia. A vak Milton festett bölcseség volt, Pilátus előtt Krisztus festett dráma, Krisztus a kereszt­fán festett világtörténet. Ki tanította Munkácsyt ily nagy művészetre ? A tehetség születik, de a művészet tanul. Maradt volna Munkácsy ide haza festett volna parasztdrámákat, ily nagy műveket nem alkot soha. Hogy világhírű képeket írjon, a világkultúra magaslatára kellett emelkednie. Látó szeme műérzékét követve, nézi onnét az emberi történetet és társadalmat. Minden nagy festőt eszmék lelkesít­­nek, a hit, a kor, a nemzet eszméi egyéni fölfogásban. A hires olaszokat áthatotta a vallás, a hires hollandusokat a szabad­ság és természet, a hires németeket az igazság, a hires franciákat a dicsőség. ' Matej­ko a lengyel­ történelem bánatát v esti, Verescsagin az orosz nagyravágyóét is nihilizmust, Munkácsy a tizenkilence­dik század fölfogását — nem többé Ma­gyarországot. Liszt és Munkácsy a két leghíresebb magyar,a harmadik: Petőfi nem él. Kossuth, Deák és Andrássy, Vörösmarty, Arany és Jókai hasonló hírre szert nem tehettek. De Liszt és Munkácsy hírnevéből, dicső­ségéből és működéséből legkevesebb ju­tott hazájuknak. Talán nem szerették e hont, vagy nem méltányolta őket e nem­zet ? Sem őket vád nem illeti, csak kö­szönet, sem a nemzetet nem terheli szem­rehányás : a honi kultúra oka, hogy kül­földiek lettek s vendégek itthon, külföl­dön alkottak, ott szereztek maguknak di­csőséget. Nekünk csak panaszkodni lehet, hogy mostoha gyermekei az édes­anyának. Hogy jövőre ne legyen így, azt kí­vánjuk, Munkácsytól kérünk egy szép képet Magyarországnak. A­min a jövő festő nemzedék tanulhasson idehaza, mint Rafaeltől az olaszok és Rembrandtél a hollandiak. S mit tanulhatnak most a fiatal ma­gyar festők, kik Munkácsy képeit bámulva tekintik? Színezést, plasztikát, ecsetkeze­lést? Kern, tanuljanak meg Munkácsytól gondolkozni. Azt tanulják meg, hogy fes­teni nem annyit tesz, mint színes tár­gyakat látni és lemásolni. Sem pedig any­­nyit, mint alakokat látni és lerajzolni. Sem pedig egy darab vászonra ráillesz­teni valamely népies, vagy színpadi jele­netet. Festeni annyit tesz, mint költeni. Költőnek lenni pedig nem elég, ha van sípjába füvünk. Apollótól kell, a napisten­től tanulni lantot verni. Eszmei tartalom, mely szellemi műveltségből fakad és me­rit s művészi tudás, mely fáradságos munka eredménye, nevelhet csupán a te­hetséges ifjakból nagy művészeket. S művészek teremtik a művészetet, nem megfordítva. A magyar festők és szobrászok hivatása Magyarországot a nyugati kulturállamok fokára felemelni, mert a társadalmi kultúra legmagasabb foka a képzőművészet. Athénét, Rómát, Párist, ez emelte első helyre a földön. S a képzőművészet örök. Ha Munkácsy a magyar képzőművészetet megteremtette volna, újra alkotja a nemzetet, mint Vö­rösmarty, Petőfi, Arany. Övé a világ, de ő mienk, s hisszük lesz idő, nem messze távol, midőn Munkácsy nyomán, a magyar festők megteremtik a magyar festészet országát idehaza. Hogy a művészet a nem­zetet áltathassa ! IRODALOM és MŰVÉSZET. * (A népszínházban) naponként foly­tatják a „Százszorszép“ Offenbach kedvelt operettejének próbáit, mely mint az évad utolsó újdonsága, e héten szombaton kerül először színre Pálmai Ilka, Hegyi Aranka, Vári Inna, Solymosi és Németh-tel a főbb szere­pekben. ... * (Művészek a stry-i tűzkárosultakért.) A stry-i tűzvész által hajléktalanná lett lakosok javára Bécsben egy Cro­y-S­ternberg hercegnő el­nöklete alatt álló hölgybizottság művészek adomá­nyaiból nemzetközi kiállítást rendez, melynek védő­­ségét Zichy Edmund gróf vállalta el. A kiállítás végeztével a kiállítva volt tárgyakat az említett célra, nyilvános árverés alá fogják bocsátani. Z­i­­chy Jenő gróf és Benczúr Gyula, a bécsi hölgybizottság kérésének engedve, azzal a kérelem­mel fordulnak hazai művészeinkhez, hogy e nemes célú vállalatban vegyenek részt és műveik közül valamely tetszésük szerinti vázlatot, rajzot, vízfest­­ményt vagy kész festményt könyöradományul en­gedjenek át. Az adományok együttes elszállítás vé­gett e hó 22-ig a képzőművészeti társulat Andrássy­­úti műcsarnokába küldendők. * („Széchy Mária“ kiállítása), mely tegnap — midőn a közfigyelmet elő­sorban a darab s a művészi játék kötötte le, háttérbe szorult, oly fé­nyes volt, hogy arra visszatérni nemcsak érdemes, de méltányos is. Mindenekelőtt megemlítendő, hogy a nemzeti színház igazgatósága megszerezte mind­azokat az arcképeket, melyek amaz időből fenma­­radtak, s hogy a szereplők e képeket masquejukban lehetőleg megközelítették . Nagy Imrének a Wesse­lényi, Újházinak a Lisztius és Szacsvaynak az Illés­­házy masqueját visszaadni tökéletesen sikerült is. Az első terem, mely a sárospataki romba dőlt, de újabban restaurált terem hű másolata,­­ díszítése és kiállítása is megérdemli a néző figyelmét. A rózsába összefutó boltívek rajzai a hagyomány szerint Rákóczyné hesseni Amá­lia hercegnő keze munkája. Három hatalmas, jól megvasalt tölgyfaajtó és két kicsiny, mé­lyen vágott ablak szakítja meg a sötét kőfalakat, melyekre négy­ női alakokkal diszitett, , valódi gobe­linszőnyeg van vaskarikákon kifeszítve. a közbeeső falrészeket két nagy, két kézre való egyenes kard, egy gyönyörűen csiszolt kerek paizs és egy régi bronztükör díszíti, mindmegannyi eredeti becses műdarab. A­ faragott, egészen akkori divatú fa­bútorokon két vörös, aranynyal áttört párna van elhelyezve. Az egyik nehéz faragású asz­talon levő írószer a Pázmány Péter tinta tartójának hű másolata. Az evőeszközök, Wesselényi pisztolya, kulacsa, puskája, órája, vadászkése, nyaklánca, ezüst és arany serlegek, Lisztius órája stb. stb. részint eredeti darabok, részint a nemzeti múzeumban levő és az ötvös kiállításban. kiállítva volt Teleki Mihály és Toldalagi-féle díszedényeknek egészen hű máso­lata. Felemlítendőnek látjuk még, hogy a 2-ik felvo­nás elejét egy patak szeli ketté, melynek vízfolyá­sát úgy utánozták, hogy a közönség jó részénél tel­jes csalódást idézett elő; a­mit a színpadi technika legnagyobb vívmánya. * (Munkácsy Mihály) Mozart-képét folyton nagy közönség látogatja a műcsarnokban. Tegnap 2400 fizető nézte meg a képet. A délután folyamán ott voltak a látogatók közt: József főherceg fiai: József és László főhercegek Holdházy apát kíséretében, délelőtt S­a­m­a­s­s­a József egri érsek és Schlauch Lőrinc szatmári püspök. * (A m. tud. akadémia) HL (mat. és ter­mészettud.) osztálya ma délután S­t­o­c­z­e­k József elnöklete alatt ülést tartott. — Lenhossék József r. tag bemutatta Lenhossék Mihály egyetemi gyakornok „Ritkább bonctani rendellenes­ségek“ című értekezését. Mihálkovics Géza rendes tag P­e­r­é­n­y­i József r. tag értekezését ismertette, a­mely a tengerben élő porcos halnak, a Torpedo roarmoratának fejlődéséről szól. Végül Margó Tivadar r. tag R­o­b­o­z Zoltán dr.-tól, a villafrancai francia zoológiai állomáson foglalkozó hazánkfia egy dolgozatát mutatta be, a­mely adato­kat tartalmaz a gregorinák ismeretéhez. * (A természettudományi társulat) május 1­1-én, szerdán délután 5 órakor szakülést fog tar­tani a vegytani intézetben. Tárgyak : L­á­n­g Zsig­­mond az indigóról és gyártásáról Keletindiában; Horváth Géza : a tölgyfa golyvájáról ; P­a­sz­la­v­s­z­k­y József : Az ászai­ Tátra emlőseiről. * (Fölhivás előfizetésre.) Borsodi László fővárosi hivatalnok előfizetési fölhivást hir­det „Hulló Csillagok“ című egy kötetke verses köl­teményre. A kötet ára 1 ft. * (Iparművészeti pályadij.) Bubics Zsigmond apátkanonok az iparművészeti társulatnál 100 frtos pályadijat tűzött ki egy a holicsi motívu­mok felhasználásával készítendő faience asztaldíszre. A pályázati feltételeket legközelebb fogják köz­zétenni. — (Új zenemű.) Táborszky és Parsek kiadá­sában megjelent „Etelka-csárdás“, szerző és zongo­rára alkalmazta Konti­­Ilona. A mű Beke Gyuláné úrnőnek van ajánlva. Ara 1 fzt. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Háziúr mint orgazda. Müller Károly és társai ügyében a kir. törvényszék V­erovácz bírót bízta meg a vizsgálat vezetésével, ki a fogva levő vádlottakat már kihallgatta. — Kölcsönös vádaskodás. Szt­erényi Bertalan újpesti lakos hatóság elleni erőszak bün­tette miatt ült ma a vádlottak padján. Csapó volt újpesti rendőrbiztos panaszára emelték ellene a vá­dat, a tárgyalást azonban, mivel pótvizsgálat vált szükségessé, el kellett halasztani.­­ Ezzel egyide­jűleg megemlítjük, hogy Szterényi Bertalan gyilkossági kísérlet miatt emelt panaszt Csapó Géza rendőrbiztos, B­e­n­i­c­z­k­y Antal jegyző, Kovács Ferenc szolgabiró és Kemény Gábor szolgabirós segéd — újpesti lakosok ellen, — s ez ügyben az elővizsgálatot szintén megindí­tották. — Rágalmazás miatt tett följelentést F­ren­ke­­ Sándor budapesti ügyvéd Pázm­ándy Dé­nes volt orsz. képviselő ellen. Pázmándy ugyan­is a budapesti ügyvédi kamaránál Frenkl ellen azt a följelentést tette, hogy­ egy árverésnél, szabályta­lanul járt el. Az ügyvédi kamara megszüntető ha­tározata után Frenkl Pázmándy ellen fordult, vá­dolván őt a budapesti kir. bünfenyitó törvényszék­nél rágalmazással. A tör­vényszék, úgy­szintén a kir. tábla megszüntették az eljárást. VIDÉK. — Főispán! jubileumok. A Székelyföldön két főispán ülte jubileumát e napokban. Az egyik vargyasi Dániel Gábor, Udvarhelymegye, a má­sik Pótsa József Háromszék megye főispánja. Dániel Gábor 25 éve főispánja Udvarhelymegy­ének s széles körben közbecsülést vívott ki úgy is mint főispán, úgy is mint ember. A tiszteletére rendezett ünnepség a" székely-udvarhelyi ref., templomban kez­dődött, hol T­örök Albert dr. alispán és P­a­p­p János sz.-kereszturi földbirtokos tartottak nagyha­tású beszédeket. A főispán meghatva válaszolt a be­szédre, aztán a közönség átvonult a megyeházába, hol az arcképét leplezték le, Kanássy Béla me­gyei főjegyző ódája mellett. D. u. 2 órakor 600 te­rítékű ebéd volt a történelmi emlékekben gazdag sárromok közt. A jubileum alkalmából album is je­lent meg Tompa Kálmán szerkesztésében, melybe közleményeket írtak Hajós János, Buzogány Áron, Orbán Balázs, Benedek Elek, Török Albert, Hor­váth László stb. — Pózsa Józsefnek, születése 50-ik évfordulóját ünnepelték meg Sepsi-Szentgyör­g­yön. Leleplezték az ünnepeltetek Gyárfás Jenő Ital festett arcképét s az egyes testületek tisztel­gései után 300 terítékű lakoma volt. • * ' * ‘ * • ' * — Haladó kisváros. Van a Nagykunságban egy szerény kis város, 10—11 ezer lakossal, mely mindig első volt a haladók között. Iskoláit mindig rendben tartotta s a kor kívánalmainak megfelelően rendezte. Elemi’ iskoláiban behozta a tandíjmentes­séget. VI. osztályú gimnáziumába a múlt évben a hatodik, a jövő iskolai évben a hetedik rendes ta­nár­széket állandósítja. Újabban az iparosinasok is­koláját nyitja meg. Első volt a Kunságban, mely­­ a sártenger megszüntetése végett gyalogjáróit előbb tégla, most pedig vörös tracittal kövezteti a főbb utcákat, hasonlóképen az egész piactért ily kövek­­kel rakatja ki. A várost és a vasúthoz vezető kő­­utat kivilágította. Kórház-alapot gyűjtött stb. Nem kevéssé fog közreműködni a város haladásában a már épülőfélben levő mátrai vasút, valamint a déva­­ványai tervezett vasút is. Ez a szellemi és anyagi téren egyaránt haladó kisváros pedig Kisújszállás. ■t* — A Taksonyi állami kisdedóvót — mint lapunknak írják — e napokban nyitotta meg Tóth József pestmegyei tanfelügyelő. Ezt megelőzőleg K­­­i­m­í­k­ó József plébános fölszentelte a helyiség

Next