Budapesti Hírlap, 1887. szeptember (7. évfolyam, 240-269. szám)
1887-09-04 / 243. szám
BUDAPESTI HÍRLAP. (243. sz.) 1887. szeptember 4. máziratok lennének, ne feledjék el, hogy ez ismeretekben egy részről biztosítékát nyerik előmenetelüknek, más részről pedig ez ismeretek lehetővé teszik részükre, hogy még a legcsekélyebb munkakörben is fölismerjék ama magasabb szempontokat, melyek az igazgatásnak rugóját és célját képezik, fölismerjék hivatásuk fontosságát és az alsóbb munkakörben is az ügyet kedvvel és buzgalommal, hivatásuk iránt való odaadással szolgálhassák. Ezek azok, amikre az önök gyakorlati hivatása teljesítése tekintetéből és általában a közigazgatás vitelénél súlyt fektetek. Hazafias cél egyesít mindnyájunkat törekvéseinkben, e hazafias célra utalva, a tanfolyam első évfolyamát ezennel megnyitom, isten áldását kérve működésükre“. A közlekedési miniszter beszédét úgy annak folyamán, de különösen befejezéskor zajos éljenzéssel fogadták a jelenvoltak. A miniszter ezután megszemlélve a tanfolyam helyiségeit és taneszközeit, eltávozott és ezzel az ünnep véget ért. A tanfolyamnak jelenleg 118 hallgatója van. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, szept.. 3. — Énekoktatás az elemi iskolákban. Wehner Gyula elemi iskolai igazgató tanító egy énekkönyvet dolgozott ki, melyet a közoktatásügyi bizottság a tanácsnak elfogadásra ajánlott. A tanács megengedte, hogy az énekkönyvet a fővárosi elemi iskolákban használhassák, annak használatát azonban kötelezővé nem tette. — Iskolaszékek megalakulása. A IX. ker. fe rencvárosi I. sz. iskolaszék szeptember hó 1-én tartotta alakuló gyűlését. Megválasztottak elnöknek Hordán, Imre, alelnököknek Báthory Nándor és Schönberg Ármin dr., gazdának Dlaudy Ágoston, jegyzőnek Rock Géza dr. és Skimina Béla. — Az erzsébetvárosi II. számú iskolaszék elnökké Nádassy Györgyöt, alelnökké Fischer Vilmos dr.-t, jegyzővé Komócsy Lajost, gondnokká Kókay Lajost választotta meg. — A fővárosi közmunkák tanácsa e hó 1-én tartott ülésén a következő ügyeket intézte el : A belügyminiszter felhívására újabb megkeresést intéz a tanács a fővároshoz, hogy a Kerepesi utón tapasztalható nagymérvű közlekedési bajok megszüntetése érdekében a forgalom megosztása iránt a dohány-utca és a népszínház-utca végleges rendezéséről sürgősen intézkedjék. Az új köztemetőbe vezető vasút tervéhez a tanács hozzájárul, de egyúttal figyelmezteti a fővárost, hogy a halottszállítás kérdését mielőbb oldja meg és minthogy halottakat előreláthatólag a kerepesinti temetőből kiindulva is fognak szállítani és az új temető nagy kiterjedésénél fogva szükséges lesz a vasutat a temetőbe is bevezetni, a tanács kötelezni kívánja a vállalkozókat arra, hogy a kerepesi temető a vasúttal összeköttetésbe hozassák és az a főváros kivonatára az uj temetőbe is bevezettessék. A VII. ker. Erzsébet királyné újból kiágazólag már megnyitott, az Amerika és Mexikó utak között fekvő névtelen utat a főváros javaslatára „Kolumbus“utcának neveztették el. A Vll. ker. Amissy— Napfogy..........(tovább nem bírta, hosszú volt a szó.) — Naplo.............nyögő az ispán (ő még addig se birta.) — Napi................hebegem (még egy ember és elfogyatkozik a nap.) Gyerünk! Én fogtam a gukkeremet, Miska bácsi az ablaküveget. Kimentünk. Gyönyörűen kelt föl a nap. Felnéztünk. Először puszta szemmel, azután ablaküveggel, illetőleg gukkerrel. Elejtettük: én a gukkert, Miska bácsi az ablaküveget. — Jézus Mária! — kiáltám és berohant. — Szent József! — fejezem be a frázist és utána rohantam. Az öreg úr berakta a táblákat, gyorsan levetkőzött: én is. Elfújta a lámpát, lefeküdt: én is. Sötétség és csönd. — Öcsém ! — hallatszott gyöngén. Láttad a napot? — Láttam !■ — rebegem. — Hány volt ? — Kettő. — Csak ? Szervusz. Két napig aludtunk. Azóta se élt, se Miska bácsi nem foglalkozunk se nappal, se napfogyatkozással. Megtréfált. Mi a fogyakozását lestük, ő pedig e helyett megszaporodott. tér rendezéséhez a tanács hozzájárul; a népszínház előtt közúti vaspályás kitérő építése, a III. ker. vörösvári út végleges rendezése, a VI. ker. Pasarét víztelenítése, az akadémia és Vigadó épületek környékén a világítás javítása, a VII. Rottenbiller utca szűrt vízzel ellátása és az ellen, hogy a nagykörúton hatszögletű légszeszlámpák alkalmaztassanak, a tanácsnak szintén nincs kifogása. Végül a tanács több magánépítési ügyet intézett el. — Nyaraló-építő szövetkezet Cinkotán. A főváros lakásviszonyainak javítása képezi egyik célját azoknak a különféle építőszövetkezeteknek, melyek az utóbbi két-három év alatt a főváros területén vagy szomszédságában alakultak. Családi házaknak olcsón, az egyesek minden nagyobb megterhelése nélkül való építése, ez a törekvés vezette az eddigi szövetkezeteket s ez feladata a most keletkezett s máris örvendetes haladásnak indult cinkotai szövetkezetnek is, melynek megteremtője és vezetője a központi tejcsarnoknak derék igazgatója, Kunkel Imre, kinek közreműködése már egymaga is sikert jósol az életrevaló vállalatnak. A nyaralótelep a főváros környéke legszebb pontjainak egyikén, Cinkotáp innen a kerepesi országút mentén fog épülni, a már munkálatban levő budapest-cinkotai b. é. vasút állomáspontján. Egyelőre 141 telek (600--900 négyszögölesek) van beépítésre kiszemelve, melyek, homlokkal az országútnak, úgy fekszenek, hogy körülfogják a 72 holdas cinkotai kis erdőt, mely a nyaralókhoz sétaparkul fog tartozni. E telkek nagyobb fele már le van foglalva s a tulajdonosok mint szövetkezeti tagok (ügyvédek, hivatalnokok, orvosok, művészek, birtokosok, írók) eb . 8-án tartják meg az alakuló értekezletet. Tekintve a fővárossal való kényelmes és gyors közlekedést, valamint azt is, hogy a telep a legtöbbeknek állandó téli-nyári lakhelyéül fog szolgálni, kétségtelen, hogy a szövetkezet prosperálni fog. Sipulusz. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, szept. 3. „Jó éjt, Pantaion ur.“ Az opera ma esti újdonsága, a „Jó éjt, Pantaion ur“ egyfelvonásos víg opera, és harminchét esztendős. Szerzője , Gr is ar Albert 1850-ben írta a párisi Opéra comique Számára, mint ezt az apróbb részletekre is kiterjedő szaklexikonokban olvassuk, mert ránk nézve, megvalljuk, a zene története a nélkül múlt el, hogy hallottunk legyen erről az operaszerzőről, aki — ugyancsak a lexikonok szerint — született 1809-ben Antwerp városában és meghalt 1869-ben Páris mellett! G r i s a r, mint e kis dalműve mutatja, Albert választotta mintájául és minden sikere abban áll: mennyire tudta utánozni ezt az aranyos mosolyu költőt s mennyire bírta ellesni tőle a könnyedség nehéz mesterségét. Bár az operaház színvonalának emelésére nem ép valami sürgős és égető szükség volt a „Bon soir, monsieur Pantaion“ előadása, szívesen ismerjük el, hogy a mindössze hét énekszámból álló apróság kellemes zenéje tetszett a közönségnek. Kevés pretenziójú, népszerű muzsika, amely azonban mindig finom és üde marad, bár meglehetős parlagi humorú szöveget illusztrál. Ez a mese igazi kotzebuei bohóság, a minőkön nagyapáink mulattak. Hőse ama bizonyos boldog vőlegény, aki nem ismeri menyasszonya családját és ez sem őt. A derék ifjú, ahelyett hogy annak rendje szerint utána járna a dolognak, kosárban csempészi magát imádottja házába. A kacér mama azt hiszi, hogy neki szól ez a rendkívüli látogatás , viszont az apa (a velencei operett-orvosok közül való) a mama előtt akarja rejtegetni, hogy fogadott leányuknak új udvarló küld ajándékot s a kosarat, melyből az ifiú jó előre kimászott, a szobaleány segítségével beledobja a lagúnába. Tritoffolo doktor később abba a tévedésbe esik, hogy a kosárban ember volt és szörnyen nyomja lelkét az akaratlan gyilkosság tudata. Pedig csakhamar tetőződnie kell e sötét önvádnak: az elrejtőzött vőlegény előáll s a doktor tévedésből mérget itat vele, vagy legalább altató szert, amelyről azt hiszi, hogy méreg. A vőlegény elalszik. A doktor halottnak tartja és a testet eltünteti egy díván fiókjába. Két gyilkosság egy este ! Ekkor érkezik meg Pantaion ur, a vőlegény apja. Az éjét azon a divánon kell töltenie, amelyben fia van rejtve. „Jó éjt, Pantaion úr!“ búcsúzik tőle az egész család, de a derék Pantalonnak nincs jó éjszakája, mert a fiúkból előbúvik a felébredt fiú, mire a sötétben nagy tolvajfogó-jelenet következik, végül pedig mindenek kitudódása és általános boldogság. , A bohóságot Saxehner Emma (a mama), Ábrányidé (a menyasszony), Kordin Mari (a szobaleány), Szekeres (a doktor), Hegedűs (Pantaion) és Danoki (a vőlegény) játszották. Saxlekner asszonyt és Hegedűst kivéve meglehetős műkedvelőize volt a beszédjüknek , s az ének sem igen kárpótolt azért, ami a prózából hiányzott. De a bohóság mulatságos és a zene kedves. Főleg tetszett az első szám : a szerenád s a hatodik, mely a kis opera címét adta. Függöny-eresztés után az összes szereplőket háromszor kitapsolták. — A színház népesedni csak az újdonság után kezdett: előadták a „Szilvia“ balletet, amely nagyobb tömegeket hozt a színpadra. Valaki azonban mégis hiányzott onnan : az első ballerina, mert Müller kisasszony a legjobb akarat mellett sem vehető annak. Smeraldi úr a fekete vadászt tősgyökeres olaszosan és oly vastag vonásokkal gesztikulálta, mint a minőkkel a neve a színlapon nyomtatódig nem tudni, miért. * (A nemzeti színház jubileuma.) A nemzeti színház tagjai tegnap megállapították a színház ötven évi jubileumának programmját. Az ünnep szeptember 28-án és 29-én lesz. A díszelőadás Jókai Mór prológját, az 1837-iki megnyitó előadás prológját, VörösmartyÁrpád ébredéseit és Csiky Gergely alkalmi színművet tartalmazza. A nemzeti színház összes tagjai játszani fognak, mint néma személyzet pedig az opera és népszínház személyzete fog közreműködni. Ujházy Ede indítványára öt tagú rendező bizottság alakult Felekiből, Ujházyból, Nádayból, Bercsényiből és Nagy Imréből. * (Népszínházi hírek.) A „Bellman“-t, Suppó operettejét Ligeti Irma és Horváth Arnold betegsége miatt halasztották el a népszínházban. A darab kedden, e hó 6-án kerül bemutatóra. A két női főszerepet Margó C. és Ligeti J. fogják játszani. — „A tót leány“, Almási Tihamér kedvelt népszínműve, mely már 68 előadást ért meg a népszínházban, hétfőn e hó 5-én érdekes szerepváltozással kerül színre. Misét Pálmai Ilka fogja játszani, a címszerepet pedig Blaha Lujza asszony s így a közönségnek alkalma nyílik a két művésznőt egy darabban láthatni. A „Niniche“-t a jövő pénteken új betanulással hozzák színre. A címszerepet Blaha Lujza a. fogja játszani, a főbb szerepek pedig Pártényiné, Vidorné, Szathmáry, Németh, Makó, Szilágyi és Ujváry kezében vannak. A „Niniche“ eddig 48 előadást ért meg. — „A betyár kendője“, Abonyi Lajos hatásos népszínműve holnap, vasárnap kerül szinre a népszinházban Blaha Luiza asszonynyal. * (Segély a budai szinkör tagjainak.) A budai szinkör tagjairól épen ma írták meg, hogy fizetést már hosszabb idő óta nem kaptak s ezért sztrájkra is készülnek. Szorult helyzetükön most a nemzeti színház igazgatósága, illetve intendatúrája segít, amennyiben magára vállalta a budai színtársulat szeptember 1—16-iki járandóságainak kifizetését. Ez által lehetővé tette, hogy a személyzet baj nélkül fejezheti be az évadot. * (Madách ,,Mózes“-e.) E. Kovács Gyula Madáchnak egy eddig még egyetlen színpadon sem adott „Mózes“ című drámai költeményét szinte alkalmazta, jelenetekbe előadásra teljesen elkészítette s címszerepét egészen betanulta. A dráma az új évad novemberi első felében E. Kovács Gyula jutalomjátékául fog szinre kerülni Kolozsvárit. * (A kolozsvári színházban) ma kezdődtek az előadások Dóczy „Utolsó szerelme,!-vel, melyben Fáy Szeréna, a kolozsvári színháznak egy évre szerződött tagja is föllépett. * (A debreceni színtársulat.) Valentin Lajos igazgató a következő tagokat szerződtette a debreceni színházhoz: Békéssy Róza, Ellinger Hana, Halmayné Emma, Lászyné Etel, Locsarekné Gizella, Margó Célia, Medgyaszay Evelin, Rónaszékiné Rostagni Irén, Várady Ibolya, Bónis Lajos, Bognár János, Dobó Sándor, Halmai Imre, Hadas Sándor, Hegyesi Gyula, Mándoki Béla, Molnár László, Püspöki Imre, Rónaszéki Gusztáv, Valentin Lajos, Vedress Gyula, Zilahy Gyula. A társulat havi gagezsa 5263 írtra rúg. Az előadásokat október 1-én kezdik meg. * (Egyházi zene.) Az angol kisasszonyok káposztásmegyeri templomában holnap, vasárnap, esó 4-én délelőtt 10 órakor Katár (Kintner) Károly D-dúr miséjét adják elő. A magánrészeket éneklik Maybaum Berta, Igercsics Kati, Wald Anna úrhölgyek, továbbá Keller Béla, Kintner Antal és Kőszeghy Károly, a szerző saját vezetése mellett. * (Őszi kiállítás a műcsarnokban.) Az orsz. magyar képzőművészeti társulat az idén is megtartja szokásos őszi kiállítását Andrássy-uti műcsarnokában. A kiállításnak két sorozata lesz : az első október 1-től október 31-ig s a második november 10-től december 10-ig tart. Az első sorozatra a bejelentések már megtörténtek s a beküldési határidő szeptember 15-én jár le. A második sorozatra még október 10-ig lehet műveket bejelenteni, míg a beküldést október 20-ig kell eszközölni. E kiállításon fogják odaítélni a kultuszminiszter által alapított két darab 500 frank belértékű nagy művészeti aulusérmet. * (Az Ember tragédiáját Nagyváradon) most háromszor adták egymás után. A műt két évvel ezelőtt került előadásra a nagyváradi színkörben, azóta nem adták. Ez lehetett oka annak, hogy az első estén (szerdán) telt ház nézte végig ,az előadást. Ádám szerepét Somló Sándor, Éváét Hunyady Margit játszotta, Lucifert Peterdyadta. A díszletek, melyeket Krecsányi igazgató ez alkalomra készíttetett, igen csinosak. Az ügyes rendezésért Krecsányit több ízben kihívták a lámpák elé. 3