Budapesti Hírlap, 1888. július (8. évfolyam, 182-211. szám)
1888-07-26 / 206. szám
.«alléklet u ..BUDAPESTI HÍRLAP** 706-1& számához. (Csütörtök. julius 26.) Iskolai értesítők. A körmöcbányai m. kir. állami főreáliskola, tizennyolcadik évi értesítője. ISS7—88. Szerkeszti Schröder Károly kir. iszazgató. Bevezető értekezés: Három várrom fölvétele. (STr. litografált táblával.) Irta Schröder Károly. A tatári kar 17 tagból áll. Az ifjúsági Teleky-körnek 23 működő és 37 pártoló tagja volt. A kör 20 rendes és 1 rendkivíió ülést tartott. A tanulók száma 223, nyelvi viszonyaik szerint: magyar 12, magyar-német 38, magyartét 20, magyar-német-tót 148. Érettségi vizsgára jelentkeztek 12-en, érettnek nyilváníttatott: jelesen: 2, jól 6, egyszerűen 4. Jelesek voltak az I. osztályban : Krob Sándor, Pollák Simon. — A 11. osztályban: Eisert Árpád, Heib Adára, Novák Gusztáv, Spitzer Ármin, Starke Mihály, Weichherz Lajos. — A III. osztályban : Grosz Dávid, Kroh László, Pszotka Román. — A IV. osztályban: Dohnányi József, Grosch Adolf, Májer Márk, Wagner Ede, Windholcz Márk. — Az V. osztályban: Gratzer Károly, Reisz Bertalan. — A VI. osztályban: Balás Péter, Gyurgyik Gyula, Urszinyi Cirill. — A VII. osztályban: Braun Armin, Köp Ede, Loványi Imre, Pöschl Imre. — A VIII. osztályban: Albrecht Emil, Krause Ervin, Lipscher Mór, Pauliny Gusztáv. Az eperjesi ág. hitv. ev. kerületi kollégium értesítője az 1887—88. iskolai évről. Bevezető értekezés : Kant Kriticizmusa. Irta Szávik Mátyás dr. A hittanintézet tanári kara Hörk József dékán vezetése alatt 4 tagból áll. A jogakadémia dékánja Horváth Ödön dr., a tanárok száma 5. A tanítóképző intézet tanárainak száma 4, igazgatja Brelik József. A hittanintézetnek 23, a jogakadémiának 46, a tanítóképző intézetnek 32 hallgatója volt. A hittanintézet kebelében önképző és önsegélyző egyesület, teológiai olvasókör s teológiai testület és becsületbiróság állott fenn. A jogakadémián volt : joghallgatók testülete és becsületbirósága, segélyző egyesület és könyvtár. A tanítóképző intézet Pálfi-körének 23 rendes és 3 olvasó tagja volt. A főgimnázium tanári kara 10 tagból állott. Az önképző és nyelvművelő társaságnak 65 tagja volt. A tanulók száma volt összesen 244. Érettségi vizsgálatra jelentkeztek 27-en ; érettnek nyilváníttatott : jelesen 1, jól 7, egyszerűen 12. Az egyes tanulók osztályzatai az értesítőben nincsenek kimutatva. Értesítő a rozsnyói államilag segélyezett ág. hitv. ev. kerületi főgimnáziumról az 1887— 88. tanévben. Bevezető értekezés : Rozsnyó éghajlatának viszonyai. Irta Poónyi Károly. A tanári kar Hajósi Sándor igazgató vezetése alatt 13 tagból állott. A tanári könyvtárban van 1368 tudományos szakmunka, 80 tudományos folyóirat, 32 vegyes mű. Az ifjúsági könyvtár 825 kötetből és 72 füzetből áll. A Petőfiről nevezett ifjúsági önképzőkörnek 31 rendes és 32 rendkívüli tagja volt. A tanulók száma volt 182 , anyanyelvibe nézve : magyar 140, német 24, tót 12. Érettségi vizsgálatra jelentkeztek 14-en, érettnek nyilváníttatott jelesen 1, jól 2, egyszerűen 4. Az egyes tanulók osztályzatai az értesítőben nincsenek kimutatva. A mezőtúri ev. reformált gimnázium értesítője az 1887—88. iskolai évről. Közzéteszi Bodoay László igazgató. A tanári kar 0 tagból állott. Az önképző körnek 32 tagja volt. Az intézetet 161 tanuló látogatta. Jelesek voltak az I. osztályban : Biszterszky Imre, M. Nagy István, Polgár Kálmán. — A II. osztályban : Goldberger Áron, Grün Sándor, Kálmán Gyula, Klein Sándor, Kohn Izidor, Perl Zsigmond. — A III. osztályban: Komáromi Géza, T. Szűcs Balázs. — A IV. osztályban : Patkós Balázs. — Az V. osztályban : Dezső Antal, Kántor Károly, Kiss Sándor, Szabó József. — A VI. osztályban : Báthory József, Kiss Kálmán, Rácz Miklós, Rokoska József, Szűcs István. A csurgói ev. ref. főgimnázium VI. évi értesítője az 1887—88-iki iskolai évről. Közli: Vida Károly dr. igazgatótanár. Bevezető közlemények : ('sokonai-ünnepély Csurgón. 1887. okt. 26-án. — T. Livius XXI. könyvének Syntaxisa fővonásokban. Irta Héjas Elek. A tanári kar 10 tagból áll. A tanári könyvtárban van 9370 kötet és füzet. Az ifjúsági- és Csokonai-könyvtár 1467 kötetből és 46 füzetből áll. Az önképzőkör Kondor József elnöklete alatt működött. Az ifjúsági segítőegyesület vagyona 523 írt 81 ki. A tanulók száma volt összesen 178. Érettségi vizsgálatra jelentkeztek so-an ; érettnek nyilváníttatott: jelesen 3, jól 3, egyszerűen 4. Jelesek voltak az I. osztályban: Bartha L., Teher F., Koch Gy., Kucsera A., Paizs J., Rába E., Schwarzenberg H., Váradi J., Vojthó L., Vecsei L., Zséger I. — A II. osztályban : Bosznai Fer., Héjas Károly, Klein József, Kohn Béla, Spiser Dávid. — A III. osztályban: Bátori F., Halász Imre, Herdliczka A., Szakács B., Szűcs Ernő, Zsobrák J. — A IV. osztályban: Andorka Gy., Horváth Gy. — Az V. osztályban: Bosznay D. — A VIII. osztályban: Holóssy István, Wilheim Géza. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Budapest, jul. 25. — Jild.Iiovics István, a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék elnöke, hat heti szabadságra ment. .Távolléta alatt Kováts Béla fogja a törvényszéket vezetni. — Egy biztosító társaság pere. Révész Adolf, a „Riuniotie Adriatica di Sicurta“ biztosító társaság budapesti főügynökségének volt hivatalnoka, tudvalevőleg pert indított az intézet igazgatóságának több tagja ellen idegen vagyon rongálása, okmányhamisítás és levéltitok megsértése miatt. E per abból keletkezett, hogy az igazgatóság feltörette Révész vasszekrényét, mely a hivatalban állott s kiszedte belőle könyveit, családi okmányait, leveleit s egyéb irományait. A budapesti büntető törvényszék, mely ez ügyben az elővizsgálatot elrendelte, tegnap tartott tanácsülésében a további eljárást büntetendő cselekmény tényálladékának hiányából megszüntette. A csőd, Nagy Faragó Sándor, kinek a váci utcában üvegkereskedése volt, tavaly hirtelen eltűnt Budapestről. Hitelezői kérésére a polgári bíróság elrendelte vagyonára a csődöt, a büntető törvényszék pedig országszerte köröztette, mivel szökése előtt többeket megcsalt. A körözésnek sokáig nem volt eredménye, jóllehet Faragó nem is Amerikába szökött, hanem jóval az óceánon innen, Szamosujvárott telepedett meg, ahol sertéskereskedésből élt. Ez év április havában végre hurokra került. Egy bankóhamisítót köröztetett a budapesti büntetőtörvényszék s mivel ennek a személyleirása ráillett Faragóra, elfogták őt. A tévedés csakhamar kiderült, de annak is nyomára jöttek Szamosújvárott, hogy Faragót is keresi a budapesti törvényszék. Elküldték tehát Budapestre, ahol hamis bukás miatt vád alá helyezték. Ma akarták megtartani e perben a végtárgyalást, de mivel a csődpelügyelő nem jelent meg, elhalasztották a tárgyalást a jövő hó nyolcadikéra. — Hetvenéves gyilkos. A budapesti büntető törvényszék nemrég életfogytig tartó fegyházra ítélte Milosevics Milko Antal hetven éves gyári munkást, aki feleségét, született Markovics Katalint harmadéve kalapácsosai agyonütötte. Az iratokat a vádlott felebbezése folytán a kir. tábla elé terjesztették, mely az első bíróság által kiszabott büntetést, tekintetbe véve a bűnös agg korát, továbbá azt az enyhítő körülményt, hogy a gyilkosságot izgatott állapotban követte el, tizenöt évi fegyházra szállította le. A kir. táblának emez ítéletét ma hirdették ki a vádlott előtt, aki azzal a megokolással, hogy nem akar ennyi ideig sem az állam terhére esni, újra felebbezett. — Váltó és barátság. A budapesti büntetőtörvényszék okirathamisítás miatt helyezte vád alá Spiller Dávid budapesti nagykereskedőt. A panaszos Braun József, a „Braun József és fia“ helybeli nagykereskedő cég tagja. Braun 1888. és 1884-ben barátságból több kitöltetlen váltót írt alá Spillernek, aki azok nagy részét fel is használta. Midőn a fiatal Braun erről értesült, felszólította Spillert, hogy a forgalomban lévő váltókat váltsa be, a még fel nem használt blankettákat pedig adja vissza. Spiller egy csomó váltót visszaadott s közjegyző előtt nyilatkozatot állított ki, hogy ennél több Braun-féle váltója nincsen. Két évvel később az a meglepetés érte Braun Józsefet, hogy egy 6900 frtos s egy 7000 frtos váltó alapján beperelték. A dolog úgy történt, hogy Spiller két váltóblankettát a leszámolásnál eltitkolt s ezeket kitöltvén, Kimó Miklósra forgatta, a ki azokat beperelte. így került az ügy a büntetőtörvényszékhez, mely, mint említettük, Spiller Dávidot okirathamisítás miatt vád alá helyezte. törvénynek megfelelő fölszerelés van 50, nincsen 100 iskolánál. Faiskola van 64, nincs 96 iskolánál. Iskolákért van 88, nincs 72 iskolánál. Tornatér van 61 nincs 99 iskolánál. Könyvtár van 70, nincs 90 iskolánál. Háziipar van 10, nincs 150 iskolánál. Hat mindennapi tanfolyammal bir 101, nem bir 44 iskola. Három ismétlő tanfolyammal bir 119, nem bir 28 iskola. Törvényben megszabott összes tantárgyait taníttatnak 116, nem taníttatnak 44 iskolában. A magyar nyelv terjedéséről a jelentés így szól: „A nem magyar tannyelvű iskolákban az államnyelv elsajátíttatása „alig kielégítő“ eredményű volt; így nem az iskolák érdeme a növendékeknek magyar nyelvben mégis haladása, hanem sokkal inkább azon kedvező helyzeté, hogy a románajkúak legtöbb helytt székelyekkel vegyesen laknak s gyermekeik az utcán sajátítják el a magyar nyelvet, melynek kiterjedtebb művelése volna ekként lehető és kívánatos a gör. kel. felekezeti iskolákban“. n. — A pesti ref. egyházmegye papsága e hét első napján Szánthó János h. esperes kezdeményezésére Kosdon értekezletet tartott, melyen 22 pestvidéki rendes és segédlelkész vett részt. A pesti főiskola részéről Szőts Farkas és Kenessey Béla theologiai tanárok és Vámossy Mihály főgymnáziumi igazgató jelentek meg. Az értekezleten a konvent és az egyházkerület által az egyházmegyéhez utasittatott tárgyakat s a papságot érdeklő ügyeket beszélték meg. A jelenvoltak egyúttal megülték Szánthó esperes 25 éves lelkészi jubileumát.* — A versed magyar nyelvterjesztő egyesület, mint az előző években, úgy az idén is, mozgalmat indított meg, hogy az Alduna vidékén lakó nem magyar anyanyelvű német, szerb és oláh gyermekek közül minél többet az alföldi nagy magyar városok iskoláiba küldjön, a magyar nyelv megtanulása céljából. A szegényebb szülők, különösen pedig a polgári elem érdekében mindenekelőtt a gyermekcserét mozdítja elő, amennyiben közvetít Versec és vidéke, valamint a nagy magyar városokban lakó szülők közt. Felesleges bizonyítgatni, mily üdvös hatással van a gyermekcsere a felnőttekre is. Az egyesület ez után is felhívja az alföldi városok polgárait, hogy azok, kik gyermekeiket a német nyelv megtanulása czéljából Versecre és vidékére kívánják küldeni, cserébe vagy ellátásra, bizalommal forduljanak az egyesület elnökéhez, Leemayer Károly dr. úrhoz vagy a titkárhoz, Perjessy Lajos tanár úrhoz, ki azok elhelyezéséről az egyesület megbízásából teljesen díjtalanul válalkozik. Versecen a jövő szeptemberben megnyílik a reáliskola 5 osztálylyal, van a városban 4 osztályú polgári leányiskola, 6 eszt. elemi leányiskola stb. Az egyesület Versec vidékén, a német községekben is keres cserét, ha szükséges. VIDÉK. — Háromszékvármegye népoktatási ügye. Eötvös Károly Lajos tanfelügyelőnek Háromszék vármegye népoktatásügyéről, az 1888. év első feléről szóló jelentéséből a következő adatokat emeljük ki : Tankötelesek száma 21264. Ezekből mindennapi 15025, ismétlő 6239. Tanköteles fiú mindennapi 7538, ismétlő 3244. Tanköteles leány mindennapi 7487, ismétlő 2995. Iskolába járó mindennapi tankötelesek száma 11660. Iskolába nem járó mindennapi tankötelesek szám 3365. Iskolába járó ismétlő tankötelesek szám 2364. Iskolába nem járó ismétlő tankötelesek száma 3875. Iskolák öszszes száma 160. Állami jelleggel elemi 5, községi jelleggel elemi 58, felsőnép 2, polgári 2, ipar 3, kisdedóvó 4. Felekezeti jelleggel elemi 84, női ipar 1, szeretet-ház 1. Tanítók összes száma: rendes 236, segéd 41, képesített 261, nem képesített 16. A Regény-Csarnok. Vértanuság. A ..Dóra“ szerzőjétől. 33 Angolból fordította: Amica. A hír most az egyszer igazat mondott. A százados úgy intézkedett, hogy felesége és Angela Nizzába menjen. Lady Laura elvesztette vidámságát, ragyogó szépségét s viruló színét; szemére örökös árny borult, ajka körül azok a különös vonalak látszottak, melyek mélységes kedélybántalmat árulnak el. Csak romja volt annak a szép asszonynak, aki oly rövid idővel ezelőtt a ftood-apátságot elhagyta. Az évad mulatságairól egyenkint mondott le. Nem mehetett a bálokba, a késői órák nagyon kifárasztották; a kerti mulatságok fáradságát nem tudta kiállani; a látogatások és elfogadások is terhére voltak. Lassankint mindennel felhagyott; légváltoztatásra Skóciába mentek s rövid ottlétük után egy hires orvos tanácsához folyamodtak. Az orvos, még mielőtt felszólították volna, nagyon jól tudta, hogy mi a lady Laura baja s véleményét rögtön kimondta: „Légváltozás és teljes nyugalom11. — A százados Nizzát ajánlotta s felesége készséggel egyezett bele. Neki mindegy volt, bárhova küldték is. — Én nem maradhatok az egész idő alatt Nizzában — mondá a százados, — de egy ideig ott leszek. A dolgok egy időre javultak. A változás hasznára volt lady Laurának, férje hanyag és közönyösedő néha szívélyes is volt hozzá.