Budapesti Hírlap, 1888. augusztus (8. évfolyam, 212-241. szám)

1888-08-31 / 241. szám

1888. au­gusztus 31. BUDAPESTI HÍRLAP. (241. sz.) — Angol-osztr. bank-részv. 109.25. —Osztrák állam­­vasutrészv. 255.25. — 20 frankos 9.76—. — 4.2° „ papirj­árad­ék 81.70. — Osztrák hitelsorsjegy 183.25. — Osztrák-magyar bank-részv. 872.—. — Cs. k. arany­­vert)­5.86. — Német bankváltók 60.15. — Elbevölgyi vasut-részv. 196.75. — Wiener Bank­­verein-részv. 97.—. Nyomott. Bécs, augusztus 30. (M­a­g­á­n­f­o­r­g­a­l­o­m.) Osztr. hitelrészvény 315.—. — Osztrák államvasut­­részvények —.—. — Déli vasutrészvény —.—. — 4% magy­­ar.­járadék 102.05. Szilárd. Frankfurt, aug. 30. (Esti tőzsde) 4­2 százalékos ezüst-járadék —.— — 4 száz. magy. arany járadék 92.80. — Osztr. hitelrészvény 261.87. — Osztr. államvasut-részv. 213.95. — Déli vasutr. 84.65. — Károly Lajos vasutr. 176.—­ Osztr.-magy. bankr. —.—. — 5 száz. osztrák papirjáradék 92.*■., 4 száz. osztr. ar.­járadék —.—. — 4­2 százalékos papirjáradék —.—. Szilárd, Paris, aug. 30. (Zária t.) 3 száz. francia járadék 83.95. — Osztrák államvasut-részv. 541.25. — Magy’. országosb. r. —.—. — 4 száz. magy. ar anyjár. 84.43. — Ottomán bankrészv. 537.81. — 41 francia járadék 105.50. — Déli vasut­részv. 240.—. — Francia törleszthető járadék 86.37. — Osztr. földhitelrészv. 835.—. — Magyar vasúti kölcsön 308.—. — Magyar jelzáloghitelbank részv. —.—. Szilárd. ,,i£ti«­»pesti Mikiői».“ Szeptember hó 1-ével uj előfizetést nyi­tunk. Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizető­ket, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedje­nek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Az előfizetési árak lapunk homlokán olvashatók. Az előfizetés megújítására a beküldött postautalvány leginkább alkalmas. Különösen figyelmeztetjük tisztelt előfize­tőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamáció, lakhelyváltozás és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb föl­szólalóénál, egy címszalagot mellékelni szíves­kedjenek. ■PHPPI N­APIHÍREK: Budapest, aug. 30. Kihallgatás a cárnénál. A gwundeni pályaudvaron, félórával a cárn­ét hozó vonat megérkezése előtt, egy igen ele­gánsan öltözött, nyúlánk úri ember jelent meg, a hóna alatt egy nagy h­ómappával. A kerületi kapi­tány figyelmessé lett a feltűnő alakra és rossz szándékot sejtve a fekete ruhás emberben, bekísér­­tette őt a rendőri épületbe, hol az elegáns úr el­mondotta, hogy ő a cárnét várja, vele akar be­szélni. Az időközben megérkezett cárnét értesítet­ték az esetről, ki meghagyta V­o­r­o­n­z­o­v-D­a­s­­k­o­v hercegnek, hogy fogadja az idegent, kérdezze ki szándéka felől. A hercegnek az idegen bemutatta magát; ő I­­­n­i­t­z­k­y bécsi mérnök s egy ideig Kievben élt, boldogan gazdagon, de onnan elüldözte őt a nem­rég oly váratlan módon meghalt Drentelen tábornok. Kievben a mérnöknek nagy gyára volt; ez szemet szúrt Drentelennek, a kormány­zónak s a gyárat egyik pártfogoltának kezére akarta játszani.­ilnitzky egy nap azután kellemes meglepetésben részesült, egy rendeletet kapott, mely meghagyja neki, hogy 24 óra lefolyása alatt hagyja el az orosz terü­letet. Ilnitzky ezzel elvesztette 80,000 rubelnyi va­gyonát, de dacára a kitiltó rendeletnek, elment Szent-Pétervárra appellálni ez eljárás ellen. Itt a cárnak egy kérvényt akart átadni, de elfogták, bör­tönbe vetették, s mint közönséges gonosztevő több hónapon át sanyargott egy szűk, nyirkos, sötét helyen míg végre áttoloncolták az orosz határon. A mérnök most elhatározta, hogy a cárné gmundeni tartózko­dása alatt kihallgatást fog kérni és elpanaszolja neki esetét. A herceg három óráig hallgatta a mér­nök szenvedéseinek történetét s igen megbotránko­­zott. „Belátom“ mondotta a herceg, „hogy önön égbekiáltó igazságtalanságot követtek el. De biztos lehet, hogy ismét jogaihoz fog jutni. Ő felsége a cárné kegyes lesz önt kihallgatáson fogadni.“ Kevéssel ezután megnyíltak a mérnök előtt a cárné fogadótem­ének ajtai. A cárné nagy figyelem­mel hallgatta a panaszkodót s a bucsúzásnál így szólt: „Adja át iratait Cantacuzene herceg­nek. Nekem magamnak lesz gondom rá, hogy az ön kérvénye egyenesen a cár elé kerüljön és gyorsan, kedvezően intéztessék el“. Mielőtt Ilnitzky a palo­tát elhagyta volna, Voronzov-Daskov herceg arra kérte őt, hogy fogadjon el tőle előleges segítségül négyszáz forintot. A sokat szenvedett mérnök a legjobb reményekkel utazott vissza Bécsbe. — (Stefánia trónörökösné), mint már jelez­tük, szeptember első napjaiban Lacroma dalmát szigetre megy. A trónörökösné útját Dalmácián át teszi meg Carlopagóig, ott száll a „Greif“ yachtra. Be fogja járni a Lacroma szigetén levő 13 tavat, melyek vízesésekkel állanak egymással összekötte­tésben. A tavak vizét ez alkalommal fogja először egy kis gözbárka hasí­tani a zenggi révkapitány ve­zetése mellett. — (Külföldi udvarokból") V­i­k­t­ó­r­i­a an­gol királynő e hó 26-án balmorali nyári kastélyába utazott. —­I. Abdul Hamid szultán trónra­­léptének évfordulóját holnap Konstantinápolyban nagy fénynyel fogják megünnepelni. Kivilágítják a Bosporust és az Aranyszarvat, azonkívül a különféle mulatságok egész sorozata van tervbe véve. A nagy regatta-ünnepen ott lesz az edinburgi herceg , is. — A portugál királyi pár Nürnberg­­ből jövet, Reinhardtbrunnba ment, az uralkodó Ko­­burg herceg látogatására. — A görög király tegnap este Kopenhágába érkezett ; a pályaudvar­ban a királyné fogadta a trónörököspárral és fiaival. — Frigyes császár özvegye Viktória hercegnővel kedden délelőtt Drezdába érkezett és megtekintette az Albrechtsburg-kastélyt : hír szerint a császárnénak szándékában áll a kastélyt bérbe venni vagy megvásárolni. — (Tisza Kálmán Ostendében.) A magyar miniszterelnök ostendei tartózkodásáról írja az Iridep. Bd­ge. Tisza Kálmán, ki pár nap előtt érkezett Ostendébe, egy magánházban, közel a tengerpart­hoz szállt meg. Az első emeleten két szobás lakása van, az egyik szoba erkélyes, a­honnan a tengerre nyílik a kilátás. A magyar miniszterelnök nem já­rat lapokat, legfeljebb néhány levelet kap, olykor táviratot is. Szorgalmasan látogatja azonban a ka­szinó olvasótermét, ahol megtalálja a legkiválóbb európai lapokat, a­melyeket el is olvas. Egy titkár van vele, a­ki hosszú sétálta a tengerparton is el­kíséri. Tisza magas kora dacára, naponkint nagy sétákat tesz és már reggel 7 órakor fürdik. Min­denki ismeri magas termetéről, gyos járásáról, mely közben erős botra támaszkodik. Mindenki megáll, hogy megnézze, de nem szólítja meg senki. Tisza szereti a visszavonultságot és nem akarja, hogy za­varják. Egy kollegánknak, ki, úgy látszik, minden áron meg akarta intenvieválni, ezt ki is jelenté a legudvariasabban. Kollegánk mindenféle kérdéssel kezdte a társalgást és erősen el volt tökélve, hogy a híres államférfitól kicsal valami megjegyzést a péterh­ofi, friedrichsruhei vagy égen találkozásról. Tisza e szavakkal szakító félbe : „Beszéljünk bár­miről, csak politikáról nem.“ Az újságíró minden áron szeretett volna valamit megtudni. „Miért ne intézzek önhöz egy pár kérdést — mondá — hisz önnek csak felelni kell, ha akar.“ — „Nagyon he­lyesen — válaszolá Tisza úr — de én helyén­való­nak találom, semmit sem mondani.“ És egy malició­­zus mosolylyal üdvözölve az újságírót, ajánlotta magát. — (Személyi hírek.) Baross Gábor közle­kedési miniszter ma reggel családja körébe Illavára utazott sógorához, a fegyház igazgatójához és hol­nap tér vissza Budapestre. — Földváry Mihály, pestmegyei alispán, egy heti tartózkodásra Tassra utazott családjához s ez idő alatt az alispáni teen­dőket 11 K­e­y Sándor főjegyző végzi. — (Uj kormánybiztos Újvidéken.) A titeli töltés fentartására alakult társulat kormánybiz­­tosává Par­esetiek Félix főispán nevezte­tett ki, a ki szabadságidejét félbeszakítva, Karls­­badból rögtön haza utazott s mai napon az ügyek vezetését átvette. Ismerve a főispán higgadt erélyét és a közbecsülést, melyben minden oldalról része­sül, bizton várható, hogy a Nikolics-katasztrófa által megrendült állapotok mielőbb rendes mederbe terel­­tetnek és a bizalom helyreáll.­­ (Püspökszentelés Veszprémben.) H­o­r­­n­i­g Károly báró ünnepies beiktatása — mint előre jeleztük — jövő hó 8-án megy végbe Veszprémben. Az új püspök szeptember hó 5-én érkezik székváro­sába, de — mint Veszprém megye alispánját ékesí­tette — e megérkezését még nem kívánja hivatalos bevonulásnak tekinteni. Hornig báró csak szept. 7 én tartja ünnepies bevonulását új székvárosába, midőn a püspök a beiktatásra érkező­­ prímást is fogadja a pályaudvaron és vendége gyanánt a püs­pöki rezidenciába kíséri. Ekkor vonul ki Este­r­­h­ázy Móric gróf főispán vezetése alatt­­ Vesz­­prém vármegye 170 tagból álló fogadó-bizottsága, melynek soraiban vannak a megye legfőbb egyházi és világi notabilitásai. .Jelen lesz még Somogy megye küldöttsége, T­a­rj­­­á­n Béla főispán vezetése alatt és Zala megye küldöttsége is. Az idegen küldöttsé­gek és bejelentett vendégek elszállásolásáról Vesz­prém városa gondoskodik, az egyházmegye minden részéből érkező papság elszállásolásáról pedig a káptalan. A bevonulás útjában lesz három diadal­kapu, melyek közül egyet Veszprém városa, egyet a vármegye, egyet pedig a káptalan állíttat. Máris folynak a város földiszítésére a készülődések. A prímással egyidejűleg érkeznek, a­­­k a győri és H­i­­d­a­s­s­y szombathelyi püspök, egy-egy udvari pap­juk kíséretében és a prímással, valamint az instal­lációra szintén megérkező Széchenyi Pál gróf földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszterrel együtt a püspök vendégei lesznek. A következő napon, szeptember 8-án, lesz a püspök beiktatása. A szé­kesegyházból a püspöki palotába vonulnak, melynek három termében délután 2 órakor díszebéd lesz. Az átalakítási és újítási munkálatok most folynak nagy sietséggel a püspöki rezidenciában is.­­ (A hadgyakorlatok a főváros környé­kén.) A fővárosi helyőrség gyalogos csapatai ma kezdték meg a környéken hadgyakorlataikat,­ a­me­lyekre Albrecht és Vilmos főhercegek is iderándultak, Beck báró vezérkari főnökkel. A mai gyakorlat a Rákoson indult meg s egész Szent- Lőrincig és Soroksárig terjedt. A főhercegek lóhá­ton követték a csapatokat s a gyakorlat végeztével kifejezték teljes megelégedésüket a parancsnokok előtt. A pesti és budai kaszárnyákból a következő csapatok vonultak ki a Rákos mezejére : az I. Ká­roly Románia királya nevét viselő 6. gyalogezred S­o­v­a Lajos ezredes parancsnoksága alatt , az I. Lajos Vilmos baden-badeni őrgróf nevét viselő 23. gyalogezred lovag G­o­­­d Károly ezredes parancs­noksága alatt; a Mária Terézia nevét viselő 32. gya­logezred Medvey Lajos ezredessel ; a Mollináry Antal táborszernagy nevét viselő 38. gyalogezred Kaempf József ezredes parancsnoksága alatt ; az Albrecht főherceg tábornagy nevét­ viselő 44. gyalog­ezred Schrott Ignác ezredessel; a Frigyes fő­herceg altábornagy nevét­ viselő 52. gyalogezred S­t­a­n­g­e­r Vilmos ezredes parancsnoksága alatt ; a Rodich táborszernagy nevét viselő 68. gyalogez­red K­i­l­i­c­s ezredes parancsnoksága alatt , a Jel­­lasich altábornagy nevét viselő 69. gyalogezred P­á­­p­a­y ezredessel és a 80-ik gyalogezred Jt­a­u­e­r ezredes parancsnoksága alatt. A gyalogezredek egy töredéke a Rákos jobboldali részén északkeletre, másrészről ugyancsak a jobboldali rész közepe tá­ján, míg a harmadik és legnagyobb csapat a mezy­­ség baloldalán ütött tábort. A mezőség kezdetén­ 1 levő vasúti híd alatt foglalt állást a főhercegek jöve­telét jelző trombitás. Reggeli hat és két óra közütt érkezett a szekerész, a műszaki és egészségügyi ezred egy-egy félzászlóalja és a mezőség jobb­­i -­ baloldali részén állott fel; nyolc órakor érkeztek meg a tüzérek és huszárok. A Budapesten állomá­sozó IV. tüzérdandár Eschenbacher ezredes dán­dárparancsnok vezetése alatt tizenkét nehéz üteggel vonult ki a gyakorlótérre. A tüzérséggel érkezett a 10-ik huszárezred és a 13 ik huszárezred­ egy része és a mezőség baloldali részén, a gyalogság és tüz­érség között, állott fel. Reggeli nyolc órakor hang­zott fel a trombitaszó a vasúti híd felöl, jelezve a főhercegek érkezését. Albrecht és Vilmos főhercegek kíséretükkel együtt bérkocsin érkeztek. Albrecht főherceg kíséretében voltak : Schönaich ezredes, Fischer Colbrie alezredes, Szmrecsányi őr­nagy és Hübl ezredorvos . Vilmos főherceget Be­­kerlin alezredes és Wacherer báró kísérte. Kiszállva a kocsiból, a főhercegek a ítészen tartott gyönyörű pejlovaikra ültek, míg a kiséret a huszárság lovaiból választott. A szent-lőrinci vasút gőzöse épp akkor robogott arra, mikor Albrecht főherceg átvette a szol­gálati jelentést. A vonat ablakaiból az utazó kö­zönség kalapleemeléssel üdvözölte a főherceget, a­ki barátságosan köszönt vissza. Az egyes ezredek zenekarai ezalatt az osztrák himnuszt játszották. Albrecht főherceg kíséretével együtt a baloldali me­­zőségre lovagolt, a­hol A v­ilmo­s főherceg, P­ej­a­­c­s­e­v­i­c­h táborszernagy, a negyedik hadtest parancs­noka, Groller Iánok és Sterne­c­k, a negye­dik hadtest vezérkari főnöke, várakoztak reá. Ezután a főhercegek, követve a tábornokoktól, megszemlél­ték az egyes csapatokat. A szemle után a baloldali mezőség északi részén a főhercegek maguk köré gyűjtötték a parancsnokokat. Albrecht főherceg tud­­tukra adta, hogy meg van elégedve a csapatok külső képével. Most Vilmos főherceg kiadta a disz­pozíciókat, melyek szerint a gyalogság, huszárság, tüzérség egy része, vagyis az ellenfél, a szent lő­rinci vasút mentén egészen fel Szid­ít-Lőrincig hú­zódjék, míg a másik rész Soroksárnak menjen ; egy harmadik rész Kis-Pest környékén tartalékban ma­radt. A parancsosztás után Albrecht főherceg kísé­retével együtt Szent-Lőrincnek, míg Vilmos főher­ceg kíséretével Soroksár környékére lovagolt és elhelyezkedve egy magaslaton, figyelemmel kisérték a hadosztályok mozgását. A gyakorlat majdnem négy óra hosszáig tartott és minden tekintetben sikerült. A gyakorlat, végeztével az egyes csapatok visszajöt­tek kiindulási helyekre, a­hol Albrecht főherceg az egybegyűlt parancsnokoknak elég hallhatóan teljes megelégedését fejezte ki, hasonlóképen Vilmos félig .

Next