Budapesti Hírlap, 1888. szeptember (8. évfolyam, 242-270. szám)

1888-09-01 / 242. szám

2 elelmet feláldozzanak, kiben eddig meg­­biztak s egy párturalmat elejtsenek, mely az országnak éveken át jelenté­keny szolgálatokat tett. Az orosz­­osztrák-magyar kiegyezés nem is bol­gár érdek, mert a két hatalom ellen­téte zárja ki az orosz protektorátust s teszi monarchiánkat a bolgár független­ség őrévé. A cár jó hajlamainak meg­nyerését pedig Bolgárország éveken át se presszióra, se femyegetésre, se izga­tók s vesztegetők mesterkedéseire nem vette fel nemzeti programmjába, mint ezt a mingréliai herceg jelöltségének kudarca s Kaulbars tánok nevetséges szereplése eléggé bebizonyította. Cumberland jelöltsége még alaki nehézségekbe is ütközik. Új szobrányét kellene összehívni, mely Ferdinand fe­jedelmet trónvesztesnek nyilvánítja és Cumberlandot megválaszsza, — ez for­radalom. Vagy pedig kényszeríteni kel­lene Ferdinándot „önkéntes“ lemondásra s úgy hívni össze az uj szobrányét, — ez összeesküvés. Se egyik, se másik expediens nem olyan, hogy monarchiánk megnyugvással adhatná oda helyeslő beleegyezését. S ha III. Sándor cár nem törődik is azzal, hogyan válik meg Bulgária eddigi fejedelmétől, I­I. Fe­renc Józsefről föltételezni se szabad, hogy déli szomszédságunkban egy for­radalom szitásához, egy összeesküvés expedienséhez szemet huny. A mi férfias lelkű, lovagias uralko­dónk, alkotmányos érzésű királyunk ily Vállalatban részt venni soha se fog, ha még úgy szeretnék is Cumberland her­ceget a cári család tagjai a bolgár tró­non látni s ha még oly finom tervet szőttek is e család hölgyei, hogy ez alapon a Habsburg- és Romanov-ház kibékitését Gmundenben megcsinálják. Ő felsége ma elrándul Cumberland herceg nyári lakába, hogy a cárnét osz­trák területen üdvözölje, de ez udva­riassági aktuson kívül egyéb jelentése­(Ecce Agnus Dei) és János megkeresztelésé­­ben, mint szentségszerző, a hegyi prédikáció képében, mint tanító van feltüntetve. Végre pedig maga a megváltás ténye és az újszövet­ségi áldozat szerzését ábrázolja Jézus bevonu­lása Jeruzsálembe, az utolsó vacsora, Krisztus útja a Grolgothára s keresztről levétele. Itt is pl. az utolsó vacsora képe Krisztust nemcsak mint szentségszerzőt, hanem mint főpapot is ábrázolja, ki kehelyből ostya alakjában osztja szét a kenyeret tanítványainak. A dóm egész sík mennyezetén a tizenkét apostol és keresztelő János, két hosszú sorban edig a kat. egyház legkiválóbb szentjeinek épe festetett időrendben, mivel az apostolok és szentekben dicsőült meg Krisztus egyháza. A vitézkedő egyház élő bizonyítéka annak valósága mellett, a­mi az ó-törvényben csak előkészült és homályosan ábrázoltatott, az uj testamentomban pedig beteljesedett. Itt van az Úr egyházának négy sarkköve a diadaliven és a szanktuárium nagy ívének belső felén a négy evangélista, éppen mint az ó-szövetséget ábrá­zoló néphajó megfelelő helyén a négy főpap: Melkizedek, Áron, Mózes és Illés. A felső tem­plom ablakai közti tereken a szent atyák és egyházi írók, a­kiknek a néphajó hasonló hely­én a próféták képei felelnek meg. Az isteni megváltás nagy művének teljes betetőzése, hitünk szerint, Krisztus eljövetele leend, a mikor ő majd mint ítélő biró teljes fényében fog megjelenni és tetteinket számon kérni. Innen a főhajó keleti nagy fülkéje a dicsőségében trónoló világbiró Krisztust ábrá­zolja, kinek baljában az élet nyitott könyve, jobbját pedig áldásra emeli. Aranytrónusa zsá­molyából a négy paradicsomi folyó s egyszer­smind a négy söerény szimbóluma fakad. Dőt e pár órára tervezett látogatásnak tulajdonítani nincs okunk. A herceg fejedelmi jelöltsége lehetett asszonyok kombinációja, a „bolgár mama“ meg­­rémülése és érdekes anyaga udvari pletykáknak, — lehetett komoly expe­rimentum tárgya a tervező dámák ré­széről, de sikerében hinni nem tudunk. Tegnap előadtuk a Cumberland­­féle jelöltség keletkezéséről és előnyei­ről mindazt, a­mi az ügy addigi fázi­sában megtudható volt, — jelen sorok célja a kérdést a népjog szempontjá­ból tárgyalni ; nem a mi hibánk, hogy a gmundeni hölgyek kombinációját ez a szempont föltétlenül elítéli. BUDAPESTI HÍRLAP, (­242. sz.) 1888. szeptember 1. Budapest, aug. 31. A tiszti vizsgák és a német nyelv-Bécsi levelezőnk jelenti táviratban . A Militar­­seitwng értesülése szerint, a hadügyminiszter rendeletet intézett a vizsgáló­bizottságokhoz, hogy a tartaléktiszti vizsgák al­kalmával különös szigorral ügyeljenek ama szabályzatra, hogy a vizsgázók jól tudja­nak németül. Ennek következtében azok az egy éves önkéntesek, a­kik a szolgálat kö­vetelményeinek megfelelőleg nem bírják a né­met nyelvet, tisztekké még az esetben sem neveztetnek ki, ha anyanyelvükön még oly jól megtudnának is felelni és ha a gyakorlati ki­próbálás alkalmával még oly kitűnően alkal­masoknak bizonyulnának is. FŐVÁROSI ÜGYEK: csak abban az esetben esnek kisajátítás alá az ingat­­lannal együtt, ha az épülettől jelentékeny rongálta­­tás nélkül el nem különíthetők , ennélfogva azok sem tekinthetők kisajátítandó tárgyaknak. Ily körül­mények közt sem a kisajátítási tervrajzot, sem a ki­sajátítási összeírást nem lehetett a törvény intézke­dései szerint elkészíteni. Ezt pedig a törvény kötelezőleg rendeli. A mérnöki hivatal és tiszti ügyészség ennélfogva a terv­rajz és összeírás elkészítésére nézve utasítást kér. Az ügyészség a kisajátítási tervrajz és összeírás el­készítésére vonatkozó utasítást illetőleg a következő javaslatot teszi : Terjeszszék az ügyet a közgyűlés elé, mely mondja ki, hogy ámbár a főváros közegei a szóban forgó ipartelepen oly tárgyakat, melyek a fennálló kisajátítási törvény szerint kisajátíthatók lennének, nem találtak s igy a kisajátítási tervet és összeírást a törvény rendelkezésének megfelelőleg el nem készíthették : a főváros a Szabó és Hohen­­wald-féle gyárnak kisajátítás útján való megszünte­tését a közgazdasági miniszter törvényellenes s a főváros részéről az országgyűlés képviselőházához intézett felirattal is megtám­adott — rendeleteinek kényszerű végrehajtásául elhatározza. Értesítse erről a főváros hozzájárulás végett a közmunkák tanácsát. Ha a közmunkák tanácsa a fővárossal egyetértőleg határoz , közöltessenek a határozatok a gyártulaj­donos céggel s 15 nap leteltével terjeszszék fel azokat a kisajátítási jog engedélyezése végett a közgazdasági miniszterhez, de mindig annak hang­­súlyozásával, hogy a főváros saját határozatát, a közgazdasági miniszternek sérelmes, törvényellenes és felirattal is megtámadott rendeleteinek kényszerű végrehajtásakép hozta meg. E felterjesztésben egy­szersmind felkérendő lenne a miniszter, hogy a ki­sajátítási terv és összeírás elkészítésének módjára nézve adjon a fővárosnak tájékozó felvilágosítást, megj­egyeztetvén, hogy miután a közgazdasági mi­niszter a törvénynek a kisajátítási tervről és annak megállapításáról szóló szakaszainak eltérő alkalma­zására s ez eltérő alkalmazásnak szabályozására felhatalmazást nem kapott, a tőle kért felvilágosítás nem lehet kötelező utasítás, hanem csak tájékoztatás gyanánt szolgálhat. — A főT. III. ker. iskolaszék szünet után tegnap tartotta első ülését Végh János elnöklete alatt. Felolvastatván a fővárosi tanítók munka-be­osztási és elhelyezési lajstroma, Z­b­o­r­a­y Béla, iskolaszéki tag, sajnosan tapasztalja, hogy a jobb tanerők közül többen elhelyeztettek e kerületből s hogy itt folytonos experimentáció a tanítás. Az is hiba, hogy e kerület tanítói közöl többen Pesten laknak s a hiányos közlekedésnél fogva, rendszerint későn jönnek az előadásra. A bizottság kérni fogja a tanácsot, hogy ezen az állapoton segitsen. — A sertéstrágya-telepek. A fővárosi ser­­téstrágya-telepek a kispesti­ ut mentén még egyre foglalkoztatják a hivatalos köröket. A trágyának a vármegye területére való szállítását a megye elő­ször megtiltotta s utóbb megengedte. Ennek követ­keztében a polgármester utasította a X. ker. elöl­járóságot, mint elsőfokú közegészségügyi hatóságot, hogy a bérlőket a trágya elszállítására kötelezze. De e közben a szállítás körül újabb nehézségek merültek föl, melyek elhárítása végett a polgármes­ter sürgős átiratot intézett a pestmegyei alispáni hi­vatalhoz. — Adóügy. A fővárosi tanács felhívja azokat a háztulajdonosokat, kik a házbérjövedelem beval­lására legutoljára kitűzve volt határidő, 1886. évi szeptember 25. és illetőleg október hó­t-ika után építkeztek, épületeiket lakható állapotba helyezték s a házbérjövedelmet eddig még be nem jelentették, hogy ez évi szeptember hó 1-től szeptember 20-ikáig házbérjövedelmi vallomásaikat az illető adóker, adó­számviteli hivatalokban a hivatalos órák alatt nyújt­sák be. A házbérjövedelem bevallására szolgáló nyomtatvány ugyanitt ingyen kapható. Budapest, aug. 31. — A Szabó- és Schönwald-féle gyár kisa­játításának ügye ismét újabb stádiumba jutott. Ugyanis a tanács utasítása következtében a mérnöki hivatal és tiszti ügyészség közegei megkisér­­lették a kisajátítási terv és össze­írás elkészítését, azonban ered­ménytelenül, mert a telek, melyen az ipar­ üzlet berendezve van, nem a gyárosok tulajdona. Ugyanez okból a gyártelepen levő épületeket sem lehetett a kisajátítási tervbe felvenni. A telepen levő gépek és egyéb felszerelések pedig kivétel nél­kül olyanok, hogy az épülettől minden jelentékeny rongálás nélkül elkülöníthetők, s miután a gyárak és egyéb üzletek felszereléséhez szükséges tárgyak Trónja előtt két kherub térdel, az egyik égő gyertyát, a másik a magyar szent koronát tartja, melyet a Krisztus jobbján álló isten­anya, Mária ajánl kegyelmébe. A patron a háta mögött első szent királyunk áll, kezeiben a királyság jelvényei. Bal felől (a nézőtől jobbra) a templom két védő­szentje : Péter és Pál apostolok. A talaj a paradicsom kertjét ábrá­zolja, melynek széleit a világtenger hullámai mossák. Ezzel záródik mindkét főhajó képeinek sora. Mikor estefelé a lemenő nap a nyugati homlokzat négy nagy ablakán belül s a meny­­nyezet vastag aranylécein megtörik, a főfülke nagyarányú konkávján pedig az arany alapot égő fény beborítja: ezek a kolosszális alakok megelevenü­lnek s a mennyei fény és dicsőség egész csodálatosságában áll előttünk. A két mellékhaj­óban a két védő szent: Pé­ter és Pál élete ábrázoltatik és pedig a felső templom falain Péter, a néphajókban Pál rész­letes élet­képsorai állanak, így a magyar szen­tek legendái teljesen a mellék­kápolnákba szo­rultak. Nem tudjuk, miért tértek el az eredeti tervezettől, a­mely szerint ide István és László királyaink élete jött volna, holott tudjuk, hogy alig van Magyarországon régi falfreskókkal dí­szített románkori templom, melyben szent László regényes legendája elő ne fordulna s igy itt is legalább ez valóban helyén lett volna. Itt van azonban László, Imre, Erzsébet és Margit életnagyságon felüli képe a szank­tuárium négy pillérének belső falain. Ennyit futólag a képek tárgyáról. Hogy mint vannak megfestve? Arról máskor. Gerecze Péter dr. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, aug. 31 . (A krisztinavárosi színkörben) ma pre­miere volt. Egy évek óta színpadot kereső eredeti operett talált végre tanyát a budai színkör­ben. Címe „Pipacsösz-király.“ Szövegét írta S­z­i­k­­­a­y János (a „Sakk a királynak“ című német vígjátékból), zenéjét Kőszegi Géza , veterán basszistánk, Köszeghy fia. A „P­i­p­a­c­s­ö­s­z - k­i­r­á­l­y“ teljesen h­­jján van az azonnal fülbe és verklibe mászó dallamok­nak, szóval nem közönséges zene. A zeneszerző sok tanulékonyságot és komoly törekvést árul el művé­vel. A közönség, mely zsúfolásig megtöltő a szia.

Next