Budapesti Hírlap, 1889. augusztus (9. évfolyam, 209-239. szám)

1889-08-20 / 228. szám

10 BUDAPESTI­ HÍRLAP. (228 sz.) 1889. augusztus 20. alatt egyúttal joghallgatók is voltak, önként érthe­­tőleg a szóban forgó törvény és jelen szabályzat által megadott kedvezményre igényt nem tarthatnak. Átmeneti intézkedések. V. §. Minthogy az 1889: VI. t.cikk rendelkezéseihez képest ezentúl az egyéves önkéntesek egyúttal felsőbb iskolai hall­gatók nem lehetnek, az 1883 tanulmányi és vi.IBg. szabályzat 7. §-ában megadott kivételes határidőt még csakis azon volt egyéves önkéntesek vehetik igénybe, kik tényleges katonai szolgálatukat 1888— 89-ben töltötték ki. 8. §: Azon egyéves önkéntesi szolgálatra kö­telezett joghallgatóknak, kik jogi tanulmányaik egy részét már elvégezvén, a jogakadémiákon ezen sza­bályrendelettel megállapított tanrendhez többé nem alkalmazkodhatnak, vagy az egyetemen igazolt aka­dály miatt hátralevő tanidejük alatt egyik-másik főkollégiumot hallgatni képesek nem lennének, meg­okolt folyamodványukra hajlandó vagyok esetenként megengedni azt, a­mennyiben ezen főtárgyból sike­res kollokviumot tesznek, hogy a 7 félév leteltével végbizonyítványt nyerhessenek. Iskolai értestők. A minorita-rendiek vezetése alatt álló kézdivásárhely-kantal r. kat. gimnázium értesí­tője az 1888—1889. tanévről. Közzéteszi: W­i­ttt­m­a­n­n Ágoston igazgató. Bevezető közlemény : Né­hány szó a helyi nevelési viszonyokhoz. Irta Witt­­mann Ágoston. A tanári személyzet 7 tagból állott. A tanulók száma volt összesen 80, anyanyelvre nézve 78 magyar, 2 örmény. Jelesek voltak : az I. osztályban : Felcser Lu­kács, Jakabos Mihály, Kozma Dénes. — A 11. osz­tályban: Fejér András, Ferencs Gyula, Kovács Jó­zsef, Paál Lajos, Vajna Elemér. — A 111. osztály­ban : Lukács Vilmos. — A IV. osztályban: Nagy Benjámin. A maros­vásárhelyi r. k. gimnázium értesí­tője az 1888—89. iskolai évről. Közli Karácson Márton igazgató. Bevezető közlemény : Emlékezés Keserű József gimn. rendes tanárról. Irta Karácson Márton. A tanári kar 11 tagból állott. A tanulók száma volt 128 , nyelvi viszonyaik szerint: csak ma­gyarul beszélő 84, magyar-német 11, magyar-német­­román 3, magyar-román 28. Jelesek voltak az I. osztályban: Antalfi Endre, Gagyi György, Kósa István, Verzár István, Vies János, Zonda Béla. — A II. osztályban : Ada­­meszk Jusztián, Bochkor Mihály, Bogdán Flóris, Jánosi Gerő, Manailla Gergely. — A III. osztály­ban: Bálint János, Balló István, Bogdán János, Szabó György. — A IV. osztályban : Fazekas Gás­pár, Novák Bogdán. — A II. osztályban : Czimbal­­mos József, Farkas József, Tuzson György. A csurgói ev. ref. főgimnázium VII. évi ér­tesítője az 1888—89. iskolai évről. Közli: V­i­d­a Károly dr. igazgató-tanár. Bevezető közlemény : Ha­zánk a német költészetben. Irta Endrei Ákos. A tanári kar 10 tagból áll. A Csokonai önképzőkör 23 gyűlést tartott. A tanulók száma volt 187; anya­­nyelv szerint: magyar 187. Érettségit tettek: jól 2, egyszerűen 4. Jelesek voltak : az 1. osztályban: Bakocs J., Bu­chta J., Czibor F., Csánk B., Rappani G., Kasztl D., Somogyi B. — A II. osztályban : László B., Rába E., Vecsei L. — A III. osztályban: Bosz­­nai F., Héjas K., Klein J., Khon B., Spierer D. — A IV. osztályban : Bátor­ F., Herdliczka A , Sza­kács B., Zsobrák J. — Az V. osztályban : Andorka Gy., Horváth Gy. A zilahi ev. ref. kollégium értesítője az 1888—89. évről. Szerkesztette : Herényi János igazgató tanár. Bevezető közlemény. Tanévet meg­nyitó beszéd. Tartotta Berényi János igazgató. A tanári kar 22 tagból állott. A tanulók száma volt a gimnáziumban 170 , anyanyelv szerint: magyar 150, oláh 19, német 1. Érettnek nyilváníttatott: jól 2, egyszerűen 4. Az egri érseki jaglyoc­um évkönyve az 1888—89. tanévről. A hallgatóság létszáma volt az I. félév elején 60 ; az I. félév végén 54; a II. fél­évben általában s mindvégig 53. Csak­ vizsgatételre jelentkezett az I. félévben 9 ; a II. félévben 4; összesen 13 jelölt; általában igénybe vették tehát a joglyceumot 69-en ; 9-c­el többen, mint a megelőző 1887 — 88. tanévben. A bejegyzett hallgatók létszáma 5-tel tett többet a megelőző tanévi létszámnál. — Anyanyelvre nézve a hallgatók mind magyarok vol­tak­. Kitűnő eredménynyel tették le név­­szerint : az I. alapvizsgát: Tariczky Jenő ; a II. alapvizsgát: Biró József, Csappay Ferenc, Helle­­brontk Pál, Kotrba Nándor, Vámossy Mihály; as államaid, államv. Békefi Lajos, Róth Dávid Dezső ; a jogtudományi államv. Ury Lajos. — A tanári kar, Babics János igazgató vezetése alatt, 11 tagból állott. Az olvasó kör 10 gyűlést tartott; a tagok s­záma 30 volt. Az államilag segélyezett pozsonyi keres­kedelmi akadémia IV. évi jelentése, az 1888- 89. iskolai év végén. Közli Jónás János igazgató. Bevezető közlemény: Visszapillantás a pozsonyi kereskedelmi akadémia negyedik évi működésére. A tanári kar 15 tagból állott. Irodalmilag működ­tek : J­ó­n­á­s János, P­i­s­z­t­o­r­y Mór dr., A­s­b­ó­t­h Sándor dr. A tanulók száma volt az akadé­mián összesen 171 ; anyanyelvre nézve : magyar 197, német 3, szerb 1 ; az alsófokú kereskedelmi iskolá­ban 214 ; anyanyelvre nézve magyar 198, német 10. Az ifjúsági Önképző körnek 169 tagja volt és 13 rendes gyűlést tartott ; az önképző körrel kapcsola­tos dalkörnek 28, a zenei körnek 12 működő tagja ▼olt. Érettségit tettek: jelesen 0, jól 7, egysze­rűen 16. A késmárki ág. hitv. ev. kerületi líceum 1888—89. tanévi értesitője. Közli Scholz Frigyes igazgató. Bevezető közlemények: A késmárki ág. hitv. ev. ker. líceum története Irta P­a­­­c­s­ó Ist­ván. Kegyelet: 1. Boldogult Jóny Tivadar hamvai­nak elszállítása a miskolci sirkertből a késmárki temetőbe. Irta V­o­t­i­s­k­y Károly. 2. Jóny Tivadar emlékére. 2­v­a­r­i­il­y­i Sándortól. 3. Jóny Tivadar emlékezete, S­c­h­o­­­c­z Frigyestől. A tanári kar 14 tagból áll. A tanulók száma volt összesen 353, anyanyelvre nézve : magyar 121, német 207, tót 24, oláh 1. Érettnek nyilváníttatott: jelesen 8, jól 13, egyszerűen érett 38. A magyar önképző kör 21 ren­des és 1 rendkívüli gyűlést tartott; 31 tagja volt; a német olvasó körnek 88 tagja volt. A zeneegye­sület 7, a dalegyesü­let 22, a gyorsiró-kör 30 és a vivó-egyesü­let 48 tagból állott. A keszthelyi kir. kat. gimnázium értesítője az 1888—89. tanévről. Közzéteszi: Farkas Mik­lós igazgató. Bevezető közlemény : A jellemképzés­ről. Irta P­o­k­o­r Adorján. A tanári kar 6 tagból állott. A tanulók száma volt 92 , anyanyelvre nézve : magyar 92. Jelesek voltak : Az I. osztályban : Pintér Já­nos, Reithofer Rezső. — A II. osztályban: Herboly Géza, Schacherl Ármin, Scheller József. — A 111. osztályban : Nagy Béla. — A IV. osztályban: Kovács Lajos, Lövy Nándor. A kis-szebeni kegyes tanítórendi gimná­zium értesítője, az 1888—89. iskolai évről. Közli : Szkokén Sándor igazgató. Bevezető közlemény: Sárosvármegye vízrajzi viszonyainak leírása. Irta C­s­e­r­é­p­i József. A tanári kar 7 tagból áll. A tanulók száma volt az év végén 65, nyelvi viszo­nyaik szerint: magyar-tót 4, magyar-német-tót 6, német-magyar-tót 19, tót-magyar 26. A kegyes tanitórendiek vezetése alatt álló rózsahegyi kát. gimnázium értesítője az 1888—89. tanév végén. Közli : az igazgatóság. Bevezető köz­lemény : Töredékek egy spanyol utas naplójából. Irta Csősz Imre dr. A tanári kar V­á­r­a­d­y Móric igazgató vezetése alatt 7 tagból áll. A tanulók száma volt 127 , nyelvi viszonyaik szerint: magyar­német 9, magyar-tót 66, magyar-német-tót 51. Jelesek voltak: Az I. osztályban: Glasner Rikárd, Kohn Árpád, Linka József, Wix Alfréd. — A II. osztályban: Róth Arthur. — A III. osz­tályban: Klein Arthur, Kohn Ignác, Szetcsek Sán­dor. — A IV. osztályban: Lakner Henrik, Singer Mór, Stein Győző. A kegyes tanitórendiek vezetése alatt álló podolini r. k. algimnázium értesitője az 1888—89. tanévről. Közli M­o­h­s János igazgató. Bevezető közlemény: Rehák Gyula emlékezete. A tanári sze­­mélyzet 1 tagból állott. A tanulók száma volt 62 , nyelvi viszonyaik szerint: magyar 11, magyar-német 12, magyar-tót 3, magyar-német-tót 35, német-tót 1. Jelesek voltak : Az 1. osztályban : Dideczky János, Tvirst János. — A II. osztályban: Grusz Ferenc, Tvirst Rezső. — A III. osztályban : Olessák Károly. — A IV. osztályban: Gosto István, Pál Ernő, Polák Pál. A m.-szigeti kegyes tanítórendi gimnázium értesítője az 1888-89. tanév végén. Közzéteszi Feld Vilmos igazgató. Bevezető közlemény : A só és annak felhasználása, szerepe az ember szerveze­tében és az államháztartásban. Irta F­e­l­d. A tanári testület 11 tagból áll. A tanulók száma volt 124 , nyelvi viszonyaik szerint: magyar 51, magyar-német 9, magyar-német-ruthén 3, magyar-román 20, magyar­­ruthén 20. Jelesek voltak: az I. osztályban: Ágoston Géza, Kabina Rezső, Mich Mihály, Stefán Gusztáv, Varvasovszky János. — A II. osztályban : Barabás Kálmán, Bárány Béla, Brenner Mihály, Farkas Béla, Nagy Jenő, Kuba Ernő, Zombory Endre. — A III. osztályban : Joannes Győző, Kupcsa Péter, Papp Já­nos. — A IV. osztályban: Altrichter Ferenc, Dakó Lajos, Horváth János, Taninecz János, Vlád László. A kunszentmiklósi ev. ref. gimnázium ér­tesítője az 1888—89. iskolai évről. Kiadja az igaz­gatóság. Bevezető közlemény: A kunszentmiklósi ev. ref. gimnázium rövid története. A tanári kar 6 tagból áll. A tanulók száma volt összesen 50, anya­­nyelvre nézve : magyar 48, német 2. Jelesek voltak : a II. osztályban: Hetesy Vik­tor, Szász Dezső. — A III. osztályban: Dobos Ist­ István, Szikszay Gerő. A nyíregyházi ág. hitv. ev. főgimnázium XXV. értesítője. Az 1888—89. iskolai évről közli: Martinyi József igazgató. Bevezető közlemé­­mények : Mikor kezdhetjük meg az idegen nyelvek­­ oktatását? Irta M­á­t­h­é Gy. — Székfoglaló be­széd, elmondotta M­e­s­k­ó László dr. A tanárok száma volt 14; a tanulók száma volt összesen 300; anyanyelvre nézve: magyar 288, német 10, tót 2. Jelezek voltak az 1. osztályban: Brezanóci János, Horváth László, Juhász Sándor, Hargita Viktor, Martinyi László. — A II. osztályban: Czucker József, Furmann Lajos, Gara Zoltán, Ja­kab Mihály, Krcsak Lajos, Suszter Károly, Suták Sándor. — A III. osztályban: Bergstein Ignác, Lu­kács Ödön, Mikecz Miklós, Propper Dezső. — A­ V. osztályban : Feldheim Ferenc, Mráz Endre, Pa­­zár István, Thinschmidt M. — A VI. osztályban: Adamovics András, Heumann Jenő. — A VII. osz­­tályban: Kubacska András. — A VIII. osztályban: Mráz Elek, Virágh L. VIDÉK. — A tiszai ág. hitv. ev. egyház gyűlése. Miskolcról írja levelezőnk : Ma délután 5 órakor in­dult el a miskolci pályaudvarból a különvonat, mely a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület küldötteit, élü­kön Péchy Tamás két­ felügyelővel a Czékus István püspökkel, a Brassóban tartandó kerületi gyűlésre viszi. A küldöttek, számszerint 136-an, a vendégek­kel együtt (köztök 16 nő), holnap, 19-én, délután 3 órakor érkeznek Brassóba, hol ünnepies fogadtatás lesz s este társasvacsora; 20-án előleges tanácsko­zás s bizottsági ülések; 21. és 22 én közgyűlés. Szó­rakozásul hangversenynyel összekötött táncestély is lesz. A különvonatért R­a­d­v­á­n­y István hegyaljai esp. felügyelő személyesen járt Baross miniszter ur­nál s a rendezésben Z­e­r­e­n­k­a Pál hegyaljai fő­­esperes s K­u­l­c­s­á­r Károly, miskolci egyh. gond­noka fáradoztak. Brassóban pedig M­o­ó­r Gyula főesperes fogadja vendégül a küldötteket. A gyűlés végeztével kirándulást rendeznek a szép környékre. * — A székely kitelepítés. Az E. M. K. E. székely kitelepítő szakosztálya aug. 15 én Brassóban ülést tartott, melyen Horváth Gyula elnök azt a kérdést fejtegette, hogy van-e székely kivándorlás, avagy csak munkakeresők hullámzása az, a­mit lá­tunk. Az elnök arra az eredményre jutott, hogy ki­vándorlás a szó szoros értelmében nem fordul elő, de az bizonyos, hogy a székelyföld közgazdasági viszonyai orvoslásra szorulnak s hogy a székely, mint nemzetalkotó elem, fölhasználandó az országban befelé. Hozzá kell szoktatni a székelyeket, hogy az országban befelé keressenek munkát. E végből az egyesületnek szervezetet kell alkotni, előlegezni az útiköltséget s gondoskodni szerszámokról az előállí­tási áron. Éljenzéssel fogadták, hogy a kereskedelmi miniszter kész a zónatarifa mellett is a munkásokat személyszállítási kedvezményekben részesíteni. Egy­hangúlag elfogadták P­o­t­y­a József, Háromszék­­megye főispánjának ama javaslatát, hogy az egyesü­let szakszerű gyári munkások kiképzésére gondot és pénzbeli áldozatot fordítson. Hosszabb vita tárgya volt a székely leányok kérdése, melyre K­o­ó­s Fe­renc hívta fel a figyelmet. Nagy Gyula kir. erdő­felügyelő a gyárak szükségét hangsúlyozta a székely­földön, valamint a háziipar teremtését s társadalmi agitációt székely vasutak ügyében. Kimondatott vé­gül, hogy az indítványok rendszeresen terjesztetnek a közgyűlés elé.* — A péceli „Közművelődési kör“ e hó 24-én tartja jótékonycélú hangversenyét, kapcsolatban egy nagyobbszabású tűzijátékkal. A jótékony cél javára kiváló tehetségű művészek működnek közre, köztük Hegyi Aranka, a népszínház kedvelt primadonnája. Regény-Csarnok: G­reyson Anna 51 Angolból fordította: Amíca. — Nos, kis Tücsök — ugy­e mondtam! — kiáltá Yal vidáman. — Langton mindig azt mondja és azt teszi, a mi helyes és okos. — Tudod, bátya, ez a kis bohó félt tőled. — Hallod, Yalné asszonyság, mit csinálsz ? — s öklét tréfásan rázta Álmára s aztán vidáman folytató: — Tücsök, Langton az első vendé­günk, mivel kínálod meg ? — Csengess, sze­relmem s parancsolj valamit. — Ne feledd, hogy e háznak ebben a részében te vagy az úr. — Oh, Yal, mit mondasz ! — kiáltá Alma pirulva. — Igen, igen , a­mi azt jelenti, hogy te vagy a háziasszony és a ceremónia­mester. Mar­aszd meg Langtont. Gyönyörűség volt látni, mily természe­tesen és szerényen felelt meg Alma háziasszonyi teendőinek. — Nemde, Langton, maga szívesebben venne valami tartalmasabb eledelt ? — mondé — vagy megelégszik egy csésze teával ? — Adj Langtonnak mindenekelőtt egy csésze teát — szólt közbe Val. — Langton, öt és hat óra között minden délután szívesen. UU

Next