Budapesti Hírlap, 1889. augusztus (9. évfolyam, 209-239. szám)

1889-08-01 / 209. szám

4 alapszabálytervezet és nem volt szüksé­ges ezt a hivatalnokokra ráerőszakolni. Sem szigorú, sem enyhe rendelet nem adatott ki, hogy „ellenszavazat ne le­gyen“, hogy az állítólag létező ellen­zéki elemek a közgyűlésről kizáras­sanak. Természetes s a vasúti szolgálat folytonosságával jár, hogy a nyugd­íj - intézeti tagoknak aránylag csak csekély része jelenhetik meg a közgyűlésen s azért áll fel az intézmény, hogy felha­talmazás útján magát mindenki képvi­seltetheti. Hogy az eddigi szokásos meg­hatalmazások érvényteleníttettek volna, épp oly rá fogás, mint az, hogy uj el­járás hozatott volna be, mely a vi­déki szavazatok gyűjtését lehetetlenné teszi. S ezek után nyugodtan zárhatni véljük akaratunk ellenére is hosszabbra nyulott cáfolatunkat, az ítéletet cikkiró állításai s eljárása felett is, közönség s alkalmazottaink józan belátására bízva , miután cikkíró szükségesnek találta bennünket a büntető törvénykönyv ren­delkezéseire is figyelmeztetni, mi sem zárkózhatunk el attól, hogy őt viszont ugyanazon törvénykönyv azon hatá­­rozmányaira ne figyelmeztessük, melyek a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatást tiltják. Hivatalos tisztelettel kérjük befeje­zésül a t. szerkesztőséget és bizton el­várjuk igazságszeretetétől és méltányos­ságától, hogy jelen helyreigazításunkat a m. k. államvasuti igazgatás mélyen sértett méltósága érdekében becses lap­jában közölni fogja és legyen meggyő­ződve, hogy úgy a közszolgálat, mint alkalmazottaink érdekeit mindenkor szí­vünkön hordoztuk és így csak legna­gyobb sajnálatunkat fejezhetjük ki a felett, hogy egy tekintélyes és olvasott napilap az igazgatóság­i alkalmazottai közt fennforgó jó viszonyt a közérdek nagy kárára minden igaz ok nélkül megzavarni törekszik. Az igazgatóság­ Magyarországgal őszinte vi­szonyokat óhajt és a kormány lapja reméli, hogy az ij követ K­á 1­­n­o k­y grófnak, a legutolsó delegációk­ban kifejtett programmja értelmében min­dent meg fog tenni, hogy az osztrák-ma­gyar politikát a szerb nép érdekeivel össz­hangzásba hozza.­­ A hivatalos lap ma egy ukázt közöl, mely a politikai hatóságok szá­mos hivatalnokát nyugdíjazza, vagy a szolgá­lat alól fölmenti és új hivatalnokokkal helyet­tesíti. TÁVIRATOK. A szerbiai események. Bécs, júl. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A szövetséges hatal­mak tudatták a szerb kormánynyal, hogy felelősségre fogják vonni min­­den kísérletért, melylyel a b­o­l­g­á­r hatá­ron összeütközést akar pro­­k­á­l­n­i, ha mindjárt ezek a kísérletek a r­abló­­bandáktól indulnak is ki, akikért a szerb kor­mány nem akar felelősséget vállalni. Belgrád, júl. 31. (Saját tudósí­tónk t­á­v­i­r­a­t­a.) Az általam közölt be­széd, melyet Milán király intézett Mihály metropolitához, hiteles. A szere­jtóiroda által kiadott szöveg valótlan, era T­o­­dorovics lapja hevesen rátámadt Milánra és felelőssé teszi, hogy T­ausa­vjegogal együtt meg­fosztották Todorovics szabadságától. Azzal fenyegetődzik, hogy a lesziimolás ideje el fog következni. Belgrád, júl. 31. (A Up. II. eredeti távirata.) Thömmel báró kinevezése alkalmából a kormány lapja rokonszenves cik­ket ír Ausztria-Magyarországról és megjegyzi, h­ogy He­n­gelm­­i­l­e­r nem haladt a helyes utón, a­mit a bécsi kormány által tör­tént visszahívás is manifesztált. A radikális kormány és a radikális párt Ausztria- BUDAPESTI HÍRLAP. (20. sz. 1889. augusztus 1 A cetinjei pohárköszöntök. Páris, jul. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A Figaro tegnap azt a hirt kö­zölte Cetinjéból, hogy a Nikola­jevics Péter nagyherceg tiszteletére rendezett lako­mán szenzációs felköszöntök mondattak az orosz hadseregre és az azzal szövetséges had­seregekre és ez alatt a francia és mon­tenegrói hadseregek értettek. A Temps ma toencafeli» azt a sze'**e,és a ’ tesztelést. G­e­­r­a r d, a cétínjw franci. ve.., csak a szoká­sos felköszöntöt mondotta a montenegrói feje­­delemre és az orosz nagyhercegre, a fejedelem pedig Franciaországra mondott pohár köszöntőt, m­ert „a franciák barátai a mi barát­ainkna­k.” A krétai lázadá­3. Athéné, jul. 31. (Saját tudósi* . ó­t­a ,rata.) A görög király — hir szerin­t — a krétai kérdésben hosszasan tanácskozott Salisburyval Londonban. London, jul. 31. (A Bp. if. eredeti távirata) Krétából kedvezőtlen hírek érkeznek. A sziget több részén szakadatlanul ismétlődnek az összeütközések vér­ontással és emberáldozattal. Egy keresz­tény falut, 150 lakossal, felperzseltek. Vá­rosokban, hol mohamedánok és keresztények vegyesen laknak, nagy a pánik. A görög konzul családját biztosság szempontjából Syrába küldötte. Athén, júl. 31. A­­Havas-ügynökség je­lenti : Kréta gürög lakos­sága azt a reményt táplálja, hogy a kormányzó visszahívása s a keresztények két pártjának a szabadelvű és a konzervatív­ pártnak kibékülése után a kré­tai ügy békés megoldást fog nyer­n­i. Mindazáltal a krétaiak f­e­g­yv­e­r­ben maradnak, míg­­ válság véget ér. Kirí jár, hogy Oroszország támo­gatni fogja a krétaiak k­iván­­s­ágait a szultánnál. Megerősítésre szoruló hírek szerint fegyveres össze­ütközések voltak a törökök és kereszté­nyek között s állítólag több embert megöltek. London, jul.'31. A Reuter-ügynökség ér­­t tesülése szerint a görög kormány bizton­­),*­­ méli, hogy a krétai ügy békés”,­o­l­d­á­s­t fog nyerni. Anglia világosan­* rllé­sére adta az érdekelt felek mindegyikének, hogy az angol kormány nagy súlyt fektet rá, hogy Kréta integráns része maradjon a török birodalomnak. A Fearless an­gol hadihajó a Szuda-öbölbe érkezett és egy másik angol hadihajót is várnak. E hajók egyedüli rendeltetése, hogy netaláni zavargá­sok esetén megvédelmezzék az angol alattva­lók életét és vagyonát. A Boulanger pör aktáiból. Fázis, július 31. (Saját tudósí­tónk távirata.) A Boulanger - pernek ma ismét több aktája került nyilvánosságra. Cambon madridi követ, egykor miniszter­rezidens Tuniszban, azt vallotta az állami bí­róság előtt, hogy Tuniszban a hivatalhajhászok és más kétes exisztenciák voltak Boulan­ger hívei és azok az elemek köve­telték, hogy Boulanger miniszterrezidenssé és a tuniszi csapatok parancsnokává neveztessék ki. — B­­­a­n­d­i­n képviselő vallomása szerint, Thieb­aud volt boulangista ágens maga beszélte, hogy Napoleon Jeromos her­­ceg és Boulanger között megegyezést ho­zott létre. Berlin, jul. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A börzén ma az a hir volt elterjedve, hogy Boulanger öngyil­kos lett. Nikita fejedelem nyilatkozata. London, jul. 31. (A Bp. II. eredeti távirata.) A montenegrói feje­delem a Times bécsi levelezője előtt meg­nyugtató nyilatkozatokat tett: nem kíván terület­nagyobbo­dást és kis ujját sem fogja megmozdítani azért, hogy a szomszéd államokban zavarokat okozzon. Vilmos császár elutazása Angliába, Wilhelmshaven, július 31. A c­s­á­­s­z­á­r­n­ő ma reggel 6 órakor különvonaton visszautazott Kissingenbe. Vilmos császár reggel 7 órakor a Hohenzollern yachtra ment, hogy elinduljon angolországi útjára. A hajóraj a külső révben csatlako­zik a yachthoz. „Niz dájes.“ Berlin, júl. 31. (Saját tudósi­­tónk távirata.) A Kreutzzeitung „Nix d á­­­c­s“ cím alatt vezércikket közöl, melyben aggodalmának ad kifejezést, hogy a német­­ellenes áramlat Ausztriában és Magyarországon árthat a szövetség szi­lárdságának. Németország nem azért kötötte meg a szövetségi szerződést, hogy az ő oltalma alatt Ausztria-Magyarország németellenes né­pek táborává alakuljon át. Az irredentisták. Róma, júl. 31. (A Bp. H. eredeti távirata.) A Föl. Corr. levelezője a legha­tározottabban megcáfolja azt a hírt, hogy a­z o­s­z­t­r­á­k-m­agyar kormány bármi­kép is befolyásolta volna az irre­­dentisták ellen az olasz kormány részéről tör­tént intézkedéseket. A bécsi kabinet ebben az irányban semmiféle lépést nem tett. Az irre­­dentisták üzelmeit az olasz kormány már to­vább nem tűrhette, mert veszélyeztették Olasz­ország belső nyugalmát és a trón biztosságát. Az irredentistákat már azért is ártalmatlanná kellett tenni, nehogy megzavarják az Ausztria- Magyarországgal fennálló baráti viszonyt és megakadályozzák a hármas szövetségnek morá­lis megerősödését. Bismarck jegyzéke Sirájchoz. Bern, júl. 31. Iola átadták a német jegy­­zéket, mely válaszul szolgál a legutóbbi svájci jegyzékre. Berlin, jul. 31. (S­a­j­á­t tudósí­tónk távirata.) Bismarck jegyzéke Svájchoz sokkal engesztelékenyebb hangon van tartva, mint azt a svájci erélyes hangú jegy­zék után várni lehetett volna. A birodalmi kancellár ama reményét fejezi ki, hogy az ú­j letelepedési szerződés létre fog jönni, de hangsúlyozza, hogy a svájci rendőr­­ségnek szigorúbban kell eljárnia, annyival is inkább, mert a hazájuk ellen áskálódó svájci németek, nem politikai menekültek gyanánt tekintendők , azok önként költöztek Svájcba. Az angolok Egyiptomban, London, júl. 31. A konzervatívok Bir­­minghamban tartott meetingjén Churchill lord beszédében odati­­ilatkozott, hogy Angliá­nak, tekintettel az általános háború lehetősé­gére, kötelezet­t­s­é­g­e­i­t, hacsak azok Anglia érdekei szempontjából nem bírnak lé­nyeges jelentőséggel, lehetőleg a leg­szűkebb korlátok közé kell szorítania. Egyiptom, Franciaország és

Next