Budapesti Hírlap, 1889. október(9. évfolyam, 271-300. szám)

1889-10-02 / 271. szám

s BUDAPESTI HÍRLAP. (271 sz.) 1889. október 2. A cár hozta-halogatta a dolgot, kivárta az eseményeket, melyek a háború érde­­keit érinthették : a francia választások lefolyását, sőt elég óvatos bevárni az okt. G-iki pótválasztásokat is s ingatag, gyenge akaratát, melyet az orosz ka­tona-párt s a pánszlávizmus három év óta szüntelen ostromol, csak a külső tényezők békés iránya dönti ismét a béke javára. Budapest, okt. 1. A kisebb hivatalnokok lakbére. Félhivata­losan a következőket jelentik : Az a hír, hogy a kormány elhatározta volna a Budapesten lakó kisebb államhivatalnokok lakbérének — a drágasági pótlék­nak felhagyásával — 100 forinttal való fölemelését,, minden tényleges alapot nélkülöz. Az a 230,000 írt, mely 1885 óta, mint drágasági pótlék a Budapesten lakó kisebb hivatalnokok ré­szére a költségvetésbe bent foglaltatott, az 1890. évi költségvetési előirányzatba is felvétetett, és lakbér felemelésének kérdése, vagy egyáltalán a rendszeresített járulékok megváltoztatása, valamint a drágasági pótlék megmaánítása sohasem volt szándékában a kormánynak. Horvát tartománygyillos. Zágrábból táviratozzák. A horvát tartománygyű­­­­é­s ma délelőtt kezdte meg üléseit. A r e­g­n­i­­koláris bizottság beterjesztette a pénz­ügyi kiegyezés további tíz évre leendő meghosszabbítására vonatkozó jelentését, a törvény­­javaslattal együtt. A bizottság jelentésében meg­jegyzi, hogy foglalkozott olyan dolgokkal is, a­me­lyek nem vonatkoznak ugyan szigorúan a pénzügyi kiegyezés meghosszabbítására, de a­melyek a­z or­szág pénzügyi gazdaságát érintik. Az autonóm szük­ségletek hozzájárulási kvótájára vonatkozólag köl­­csönösen lojális előzékenységre volt szükség, hogy a bányád igazságosan megállapíttassék. A hozzájáru­lási arány 44 : 56, az eddigi 45 : 55-höz képest. Az egy százalékos kereslelet fedezve lesz a dohány- és szállítási adó és más jövedelmekből várható ma­gasabb bevételekből. A jelentés az okt. 10-iki ülés napirendjére tűzetett.­­ A nemzeti párt klubja ma délelőtt 10 órakor gyűlést tartott, melyen az elnök a jelenlevő Josipovich minisztert meleg szavakban üdvözölte, a párt tagjai lelkesült élte­­tései közt. sen, ■(Hadréce se fészkel benne, ma ott a te­­legráfdrót vezet keresztül a geszti nagyurhoz. Az ilyen gyermekemlékek ködképei el­­foszlanának, ha nem éltetné őket a részesek hiv kultusza; megengedjük, hogy Arany János ebben nem kiváltságos más emberfia fölött, sőt mint említettük, Szalontán általános s mintegy a nevelés járuléka volt. Azonban ezer meg ezer gyermekkedély épült és érlelődött emberré a történelem és monda ilyetén kultu­szában, mégis csupán egyben fogott tüzet az égi szikra. Az az egy aztán lelket lehelt a nép­szellem elhaló mondáiba és — kétségtelenül ez iskola hatása alatt — új életre ébresztette apáinak Győri Jakabnál is kedvesebb hősét, Toldi Miklóst. •Új Önéletírásában vallomásai közt nem hall­gatja el, sőt hálásak lehetünk érte, hogy el­sorolja első olvasmányait. „Befolyásuk alatt — mint mondja — meg is próbáltam a rímelést, melynek tárgyát iskolai és játszásközbeli ka­landok képezték. Valahára — ig­y folytatja — eljött a költészeti osztály s én halomra írtam Verseimet. Sajnálom, hogy ezek közül semmi sincs meg; rektorom a tisztázatot ma­gához vette, fűnek-fának mutogatta s elvitte magával. Arra emlékszem, hogy mielőtt a na­gyobb világ tudná, a szalontai kis világ és a környék már ismert, mint aféle poétát s ez nem kevéssé hizelgett hiúságomnak. Csalódott abban Arany, hogy minden el­veszett, valószínűleg egy a rektor számára tisztázott versét — a versmásolgatás akkor általános divat volt — Megyeri Ferenc, Arany János volt iskolatársa, véletlenül megőrizte. Maga Megyeri egy-két sorára emlékezett híven, a többinek csupán gondolatmenetét adhatta prózában. Szól pedig Hóvár Csete Gyuri cigány­­kovácsról, kinek a poéma sirversül szolgált: „E sírhatom fedi Hóvár Csete Gyurit, Ezernyolcszázhuszonnyolcban lett a murti.“ A ráspoly siratja fülhasító sivitással, a nagy fúvó keserves sóhajtással, a pöröly-kalapács sivitó ütéssel , mert gazdájuk oly útra ment, a­honnan soha vissza nem tér. Nagy álmát oly édesen fogja aludni, hogy oda se hederít az angyalok trombitálására a nagy feltámadáskor, de ha súgni foglak neki „itt a szalmás üveg !” azt fogja rá mondani „köszöntse rám kelmed !“ E nevezetes egyén, kinél a „murit“ (meg­halt) oláh-cigány eredetére céloz, egyébként is meg van örökítve az irodalomban. A tragy­­idai cigányok jeles hősei közt őt kell tisztel­nünk Süsüben, — „a ki szépen Tud vésni betűket, cimert a pecséten: Cimerbe oroszlánt három négy farkának, Metszi a p betilt megfordítva q-nak.11 Tudniillik élt Szalontán az idétt egy kán­tor, Pap János, kinek nagyralátó felesége irigy szemmel nézte a szomszéd Lovassyak bilyogo­­zott jószágait; természetes, hogy a maga há­rom-négy sőréjét is szerette volna bilyoggal díszíteni. Ellátta tehát Csete Gyurit a p be­tűre vonatkozó szellemi ismeretekkel, azonban a pedagógia kárba veszett, mivel Csete Gyuri imént szerzett tudományában bízva, a pozitív p-t kalapálta, mely — akárhogy próbálgató, mindig csak a negativ q-t adta ki. Ezen túl természetesen a Pap Jánosné bölcsesége sem terjedt. Komolyabb és irodalmi tekintetből igazán jelentős Aranynak egy verses episztolája 1888—39-ből, körülbelül írnoksága idejéből. A költemény vidám hangon adja elő, hogy szánt Péter álmatlanságtól gyötörve, éjjel felkel, le­vélíráshoz fog; midőn befejezi, felrúgja dárdáját, hogy fogjon be és vigye le az írást Borbély­­ Pálnak, a szalontai jegyzőnek. A levél tartalma az égi állapotok nyomorúságának tréfás rajza, mely mögött nyilván szalontai bajok rejlettek. A dárdáé, quasi szent Péter segédje, miután befogott, Útnak indul; azonban a mennyei utak nagyon rosszak és a kerekek mód nélkül nyikor­dgnak — illusztrálván az égiek szegény­ségét, mint a poéma ki is fejezi, h­ogy zsir híján „vízzel héjaznak a szentek.“ Amnyszájú János váltig nyálazza a tengelyt, de így sa hallgattatja el a kincs zenét; haj, mégis nagy nehezen helybe ér. A költemény közzététele kissé szabados hangja miatt nem opportunus; azon Versek zsánerébe tartozik, melyek a pataki és debreceni kollégiumban talán még manapság is közkézen forognak, de csak­ írásban. Cso­konai és Tompa hrem egy dévajabb versét őrzi itt is ott is a deáktanya , a pöttis. Azon idők­ből maradt ránk az e fajta vásott poézis, mi­kor még a kollégium négy fala szigorú határt szabott a fiatal deáktermészet féktelenségeinek. Szabados hangja mellett egyik-másik csak úgy duzzad az egészséges humortól, máskülönben nem érhetne olyan hosszú időket. A szóban levő pedig éppen nem a legdévajabb; ízelte­tőül legyen szabad kezdete és vége egynéhány ártatlan saját ideiktathttt­k: „Nem hasadt még a mosolygós hajnál, Malaczálmot aludt minden angyal, És az égi tyúkok gunyaszténak, Füttyöt vetve a kakas Szavának. A mennyország nagy torkú baki­etje Szindikált még s nem volt, ki felverje .. „U t ó­­­r­á s : Még van-e még régi jó barátom, Hordja e még elviselt kabátom ? Bőgik-e még ? Írjál róla, írjál, Debrecenben jó druszám, a vén Pál.“ Az „U­tóira­s“-nak vén Pálja Sárvári Pálra, ama híres debreceni professzorra céloz. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, okt. 1. — A Radics-fü­rdő igazgatójának évi 400 frt rendkívüli jutalmat Szavazott meg a főváros köz­gyűlése ama kiváló szolgálatok fejében, melyeket a fővárosnak a fürdő mintaszerű kezelése által tett. A belügyminiszter azonban ettől a határozattól immár másodízben megtagadta a jóváhagyást s így az ér­demes igazgató elesik a jutalomtól, melyre szorgal­mával és tehetségével bőven rászolgáló ügy látszik, hogy a miniszter előtt nagyobb súlya van egy tájé­kozatlan előadó információjának, mint a főváros jól megfontolt határozatának, különben n­em tagadta volna meg jóváhagyását az egyhangúlag hozott ha­tározattól.­­ A főv. közkórházak pénzügyi viszonyai­nak rendezése ügyében a tanács a következő javas­latokat terjeszti a közgyűlés elé: 1. A kórházi bizottmány gondnokságok és a számvevőség utasí­­tandók, hogy a kórházi költségelőirányzatokat akként állítsák egybe, hogy a betegápolási díjak a várható eredményeknek megfelel­ő mérvben állapít­tassanak meg s a szükségletek megállapításánál a legnagyobb óvatossággal jár­­nak el. 2. A hátralékos ápolási dijak befizetése sü­rgettessék és a sürgetések nyilvántartassanak. 9. Ez évi május hó végével a Rókus és tillai úti új kórházaknál 298962 frt 49 krral, a János-kórháznál 32857 frt 7 krral jelentke­zett túlkiadások a pénztárban kezelt többi alapok­ból a kórházi alapokra a 8 éven túl hátralékban levő ápolási díjakból fedezendő 5 százalék kamat mellett előlegképen átutaltassanak.­­ A városligeti színtör igazgatójának fo­lyamodványa fölött holnap fog határozni a közgyű­lés. A fővárosi tanács ismert határozatát a főváros­ban mindenfelé kedvezően fogadták s remélhető, hogy a közgyűlés hozzá fog járulni ehhez a hatá­rozathoz. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, okt. 1. * (Opera.) K r a e m e r - \V i d 1 Mária asz­­szony, az opera vendége Grácból, emlékeztet Witt­­nére, de csak külső terjedelmével és a legszüksége­sebb akcióra szorítkozó játékával. AIV?«-ból énekelte a címszerepet. Különös egy hang. Némelykor gyer­mekes, mint egy serdülő leánykájé, máskor Szélesen, erővel árad és a legzajosabb együttesekben is érvé­nyesíti magát. Majd tisztán, kellemesen cseng, majd pedig összeszorul és ércét veszti. Ez a hang egyen­lőtlen képzésének csalhatatlan jele. A hangképződés szabályellenességének egyik okát abban is talál­­juk, hogy a vendégértekesnő most először pró­bálkozott a megvár nyelvvel. Az ilyen próbálkozás mindig nagy nehézséggel jár és ezt figyelembe nem venni, méltatlanság volna. A zsúfolt ház többször megtapsolta a vendéget, mindazáltal a fogadtatás sokkal tartózkodóbb volt, semhogy a jövendőbeli drámai énekesnő sikerét jelenthetné. Az előadás tö­kéletlenségei, különösen pedig Man beit ur (Amonastik) túlzásai több ízben kíméletlen pissze­gést provokáltak Megérdemelt elismerésben csak Befőtt­ és N G y urak részesültek. * (A népszínházban) holnap, szerdán a Ki­­mlyfugár kerül színre, Fiora szerepében Richt Lujza asszonynyal. * (Egy olasz curbor magyar operája.) Bécsi levelezőnk táviratozza : Holnap lesz tíz operában egy új operának a főpróbája ; felső előadása péntekre van kitűzve, a király troven­siljára. Áj opera zene­szerzője : S m a r­e g­­­i a, eddig csak­ olasz dal­műveket irt, olasz színpadok számára s most egy oly mű­vel lép föl, mely Magyarországon játszik, melynek hősei magyarok, a kik igazi magyar ritmusban énekelnek, élnek és halnak. Az opera címe A sSirufi vasul ha s meséje ez.­­ Kolf varázsló anyját Sziget ura egykor kegyetlenül meg­bántotta s K­olf ezért boszut esküszik. De mivel Sziget hűbéres ura meghal, két megmaradt fián, Andoron és Miklóson, áll boszut. Boszorkánymester­­ségével úgy futózi, hogy mind a két fiú agyott­­abbá a k­elbe szeret, N­a i­á­b­a, egy szép dalmát lányba. Naia azonban szivét Andornak, az idősebbiknek adja. A dark­.­ igen hatásosan kezdő­dik. A szerelmes pár a templomba siet esküvőre, mikor Naia hirtelen összerogy, éppen mikor az oltár előtt az igor-t kellene elrobognia. Menyegző he­lyett temetésre fordul a dolog s végtelen szomorú­ság közt kriptába fektetik a kedvest. De Naia nem halt meg : Bolf tanácsára Miklós altatószert adott neki, s most — mint Borneo Júliája, — a sírboltban magához tér. Egy embert lát koporsója mellett, An­dornak nézi, s szerelemittasan veti magát karjai közé. De ez nem Andor, b­ányul az árulé Miklós volt. Mikor Naia tévedését látja, Andorhoz siet, de ez (Half tanárt­áró) eltaszítja a leányt, aki ezután öngyilkos lesz, Andor pedig Miklóst agyonüti. Rolf diadallal kiált: (­Anyám! Meg vagy boszulva !“ A zene hangszerelése és az ensemble olasz és francia stílus, a Solók és duettek tisztán magyar stílben vannak tartva. A szöveget 111 i­s a jónevű­ olasz drátbairó írta.

Next