Budapesti Hírlap, 1889. október(9. évfolyam, 271-300. szám)
1889-10-02 / 271. szám
.889. október 2. BUDAPESTI HÍRLAP. (271 «».) * (A budai színkörben) Krecsányi a Szapáry Péter címűl látványos történeti színművel ma befejezte előadásait. A nagyszámú közönség zajos tapsokkal búcsúzott el a társulattól, melynek az idén kitűnő szezonja volt Budán. (Az őszi műztárlatra) készül most Budapest művésztelepének minden tagja. Különösen sok lesz az arckép a közelebb megnyíló kiállításon. Sebtka Gyula maga négyet is állít ki, Loupines főispán, Benczúr Dénes dr. arcképei készen is állanak már műtermében. Burger Lajos Károlyi Tibor gróf és Haggenmacher kisasszony arcképét és egy egyalakos genret küld- Mannheimer Gusztáv egy processziós genret, Spányi bibliai tájképet, Komlóssi arcképet, Tolnai, Papp történeti tárgyú képeket állítanak ki. Benczúr igazgató szintén arcképeket festett: Jendrassik, Tolnai gemet, Bruck Miksa tájat. Feszty Árpád, Vágó, Margittai, Roskovics nagy képekkel vesznek részt az idei kiállításon, mely fölöttébb nagyszabásúnak ígérkezik. * (Elgiio Larjos, az opera tagja, e hóbán hangversenyt tart Egerben, néhány nap múlva pedig Aradon. * (Magyar színészet Brassóban,) Miklósi Gyula jól szervezett színtársulata tegnap, vasárnap este nyitotta meg előadásainak sorát Konti operettjével, a Suhanócal. Örvendetes, írja levelezőnk, hogy a színház zsúfolásig megtelt s hogy a közönség sorában szász és román polgártársaink közül is többeket lehetett látni, de kívánatos, hogy a brassói magyar közönség a magyar színészeket ne csak aféle szalmatűz lelkesedéssel támogassa. A társulat különben jó erőkből áll és megérdemli a közönség támogatását. A tegnapi operettet kedvezően fogadta a publikum , az egyes szereplőket lelkesen megtapsolta. Petrovics Ilka a címszerepet adta, jól játszott és énekelt. Kumley Bizot szerepében kitűnő komikusnak bizonyult. A többiek is megállták helyüket s megérdemelték a nyert tapsokat. Ma színre kerül a Nebánis virág s levelezőnk ama reményének ad kifejezést, hogy bár holnaptól kezdve a Szidoli-cirkusz elefántja is megkezdi vendégszereplését, a brassói magyar publikum hű marad a színházhoz. * (A „Kornavilli harangok“-at) Párisban egyik legutóbbi előadás alkalmával beleszedték a sugólyukban fölállított fonográfba, mely az összes dalokat híven felvette. A dalos fonográfot most Amerikába küldik. Edison után,kit a diákság annyiszor kibőgött, emlegetik róla, hogy egy darab ruhát évtizedeken át hordott, itt meg mintha kabátját egyenesen szent Pétertől vette volna őrükbe. E pár végszóból, úgy látszik az alig múlott, (1836.) szinészkedésnek Csömöre szól, egyébként pedig nem mondhatni, hogy,Arany öreg tanárja iránt hálátlan lett volna. Érettebb korában, komolyabb helyén, tisztelettel adóz mentorának, ki őt a művészi pályára bátorította. Az agg Simeon ugyanis (Bolond Istók II. 63.), ki előtte Shakespeare nevét emlegeti, megáldja és ajánló levéllel ellátja, — nem más, mint a derék Sárvári professzor. A költemény hitelességéhez, habár névaláírás nélkül maradt fönn, kétség nem fér. A ki előtt Arany János kerek gyöngysor írása nem idegen, első tekintetre az ő keze nyomát ismeri föl benne. Sokkal világosabban rábizonyítanak a lokális és személyi célzások, maga a dárdás neve : Aranyszájú János, ki e szerepben úgy tűnik elébünk, mint a kóborlásából azakerült Istóknak kiforratlan képomása, aki immár nem tanítja az a, babot és nem surrog ál papot, hanem segédjegyezősködik. De ha minden, még jó aga a költő is ellene szólana, meghazudtolnák, mint az édesanyát eltagadott gyermekének arcvonásai, bár kezdetleges költeménynek a későbbiekévé közös sajátságai. Numerus és inverzió a verselésben, nemért epithetonok mind, mind Aranyra vallanak. A költő írói próbálkozásának körülbelül azon korából való az egész, midőn Kovács József rímelő iskolájától s Csokonai lazább gondolatcsoportjaitól már szabadul, azonban az Aurora-kör választékosabb szellemébe még egészen bele nem szokott. De már ez ifjú kísérlet darabosságából is szinte kihallszik az ütemes verselés első zsongása. Guttenberg Pál. * (Sztrájk agy színháznál Bécs be jelentik nekünk táviratilag. A nemrég megnyitott Deutsches Volkstheater-ben a színpadi munkások, dekorátorok, sztrájkolnak fizetésük csekélysége miatt- Ugyanez okból a karszemélyzet is sztrájkolni készül" * (Az idősebbik Coquella,) egy párisi jelentés szerint, újra belép, a Civinédic Francaise kebelébe. Évenkint 11 havi szabadságot biztosítottak neki. * (Az állam szolgálati pragmatika) megoldása tárgyában a hazai tisztviselők egyesülete által hirdetett pályázat ju t a 1o m té t e le i a következők : az első pálanyertes műnek 100 db körmöci arany, a második pályanyertes műnek 209 lit ezüstben, a 3 ik pályanyertes mű dicsérettel lüntettetik ki. A pályaműben az állami szolgálat összes ágazataiban, annak minden viszonylataiban felmerülő szolgálati ügy oldandó meg . A jutalomtételért pályázni egyedül csak magyar nyelven lehet, valamennyi pályairatok 1890. december 31-ig Csillag Benő albizottsági elnök címére („magyar tisztviselők országos egyesületébe“ Budapest, IV. kerület, Dreher-féle palota) nyújtandók be; azontúl semminemű ily munka el nem fogadtatván. A jutalom legkésőbben 1891. évi június hó 3- án, a kiküldött bizottság ünnepies és nyilvános közülésén adatik ki. Beadott pályaművek vissza nem adatnak. A jutalom a viszonylag legjobb munkának csak azon esetben adatik ki, ha az magában véve is díjra méltónak találtatik. Azon esetre, ha az abszolút becsesei bíró fő pályadíjat nyert műben a bíráló bizottság oly hiányok létezését állapítaná meg, amelyeknek pótlása, kijavítása szükségesnek vagy célszerűnek mutatkoznék, a bizottság minden versenyző műre nézve fentartja magának azon jogot, hogy az 1-ső díjat nyert pályaműben hiányzó részleteket a források s szerzőik megnevezése mellett a többi Versenyzőművek anyagából is pótoltathassa. Azon esetben pedig, ha a pályázó művek a bírálóbizottság nézete szerint, — mint az állami szolgálatra vonatkozó tételes szabályokat magukban foglaló javaslatok, törvényhozás elé való benyújtásra nem alkalmasak,hogy a kiküldött bizottság fenntartja magának azon jogot, hogy az összes versenyző művekből az átvett részeknél a szerzők megnevezése mellett maga készíthessen egy megfelelő javaslatot. * (A magyar történelmi társulat) október hó 3 án (csütörtökön) d. n. 5 órakor az akadémia I. emeleti üléstermében választmányi ülést tart. Tárgyai: 1. Majláth Bélától; Majlád István ifjúsága. 2. Fór Antaltól; Lipóczy és Nekcsei Demeter és Sándor. 3. Folyóügyek. * (Acores, magyar képzösművészeti társulat választmányának) a nyári szünetek után tartott első ülésében Harkányi Frigyes alelnök elsősorban megemlékezett arról, hogy Teleki Géza gr., aki évek óta tagja a választmánynak, időközben belügyminiszterré lett; indítványozza tehát, hogy a társulat a minisztert felirat útján üdvözölje. Ez indítvány közhelyesléssel találkozott. A Keleti Gusztáv igazgató által felolvasott igazgatósági jelentés részletes adatokat sorol fel a nyár folyamán megtartott vidéki kiállításokról. Az eredmény nem felel meg a tetemes anyagi áldozatnak. Ez évben Aradon volt a kiállításnak legtöbb látogatója. A Kölcsey-kör által alakított helyi bizottság buzgóan támogatta ott a rendezéssel megbízott Teepy Károlyt. Tizenegy képnek volt ott vevője. A művészi bizottság és az igazgatóság behatóan foglalkoztak a főváros által kibocsátott pályázati hirdetménynyel, a Szabadságharc emlékművére vonatkozólag. Minthogy a közzétett feltételek az emlékmű szabatos programmját nem tartalmazzák, az igazgatóság indítványára a választmány a szoborbizottsághoz oly értelmű megkereséssel fog fordulni, hogy a pályázat megindítása előtt e kérdésekben végleges megállapodás jöjjön létre s a feltételek e szerint módosuljanak. — Egyszersmind a már megalakított biváló-bizottságba — melynek mostanig egy szobrász tagja sincsen — két kiváló szobrásznak meghívására is kéri a választmány a szobor-bizottságot. * (Zola mint esküdt, Zola Emil Szajnamegyében október első felébe esküdtnek kisorsoltatok. A híres regényirónak bő alkalma lesz tanulmányozni, mert ez idő alatt a következő bűnesetek kerülnek esküdtszéki tárgyalás alá: három váltóhamisítás, három sikkasztás, egy lopás, egy gyermekgyilkosság (három vádlottal), négy szemérem ellen elkövetett vétség, két emberölés, egy gyilkosság, négy csempészet. * (Óriáspalota) épül most New-Yorkban a régi Miulison-square-garden helyén, Pleasure Palace (A mulatság palotáját cím alatt. A részvénytársaság, mely építi, egyelőre egy millió dollár alaptőkével fog hozzá, de ezt fölemelheti ötmillióra. A palota kiállítások, színházi előadások, hangversenyek és egyéb mulatságok számára épül. A nagyterembe 12.000 ember belefér. Egy másik teremben, mely a bayreuthi színház mintájára készül, 3000 ember számára van hely. Egy harmadik terembe, mely hangverseny célokra szolgál, 700 ember fér. E körül vannak irodák, konyhák, klubhelyiségek stb. s az egészet bekoronázza egy száz méter magas torony. Jutalmazás a párisi kiállításon. — Saját levelezőnktől.— Párig, szept. 29. (Ch.) Két nap óta Páris újra felöltötte rendes képét, melyet a választások meglehetősen megváltoztattak. A párisiak türelmetlenül várták már a kiállításhoz fűződő legfényesebb szertartást: a jutalmak kiosztását a kiállítók számára. A szép ceremónia az elyséei mezőn álló nagy iparcsarnokban folyt le, vasárnap d. u. 2 órakor. Reggel Páris lobogódíszt öltött. A legszebb idő kedvezett az ünnepnek. Már délben óriási tömeg szállta meg a rövid utat, melyet a köztársaság elnökének meg kellett tenni, hogy az ünnepre jusson. S Carnot-t, aki a választások óta ma mutatta magát először nyilvánosan, oly lelkesen fogadták, a minőre a legöregebb franciák sem emlékeznek. Az elnök megjelenése fényes volt: nyitott hatlovas hintón ült. Két század vértes lovagolt elöl és hátul, két válogatott század a francia katonaság szinejavából. Az elnök kocsija után katonai környezete, a miniszterek s az állami főméltóságok következtek a nyitott fogatokban. A közönséget nem bocsátották a palota belsejébe.Csak meghívottak voltak jelen és pedig 15—20.000 kiállító, a kiállítás személyzete, a kormány, a községtanács és a sajtó. Mikor az elnök megérkezett, a 900 főből álló zenekar a Marseillaise-t játszotta, mintegy 30,000 ember dörgő tapsa közt. A kormány a főbejárattal szemben levő nagy tribünön foglalt helyet. A tribün előtt a tábornoki kar foglalt helyet. Erős trombitaszóra a fölső termekben összegyűlt és jutalmazandó csoportok lassan megindultak, hogy elvonuljanak az elnöki emelvény előtt. Minden csoportnak megvolt a maga zászlaja, melyet meghajtott az elnök előtt. A magyarok külön csoportban mentek, nemzeti zászló alatt. Elöl haladt a kiállítási zsűri s a francia csoportok, a kiállításon látható exotikus lakókkal. Az algériai arabusok fehér kosztümben, az anamiták fekete selyemben, a francia Kongo négerei piros-sárga-kék burnuszban, tunisziak, szenegáliak, madagaszkáriak stb. s az új-kaladoniaiak, akik 20 év előtt még emberevők voltak, ilyen látványt csak Páris képes nyújtani. Európa összes nemzetei elvonultak Camot előtt, Németország kivételével. Az óriási zenekar ezalatt különböző indulókat játszott fölváltva Saint Saens, Delibes és Massenet vezetése alatt. Az egész defilé háromnegyed óra hosszat tartott. Utána Carnot beszédet mondott, amelyben a békeszerető Franciaország nevében üdvözölte a népeket. A kormány — úgymond — a kiállítással a belső nyugalom és a praktikus politika korszakát inaugurálja. A kiállítás jelenti az emberiség békéjét. Még Trard miniszter beszólt s aztán Carnot szétosztotta a díszokleveleket. Ezzel az ünnep véget ért. Natália királyné otthon. Natália királyné egy hírlapíró előtt, ki vele utazott Tain-Szeverinből, egy pár érdekes nyilatkozatot tett. Arra a kérdésre, hogy mikép vélekedik a radikálisok győzelméről, a királyné így válaszolt: „Én Belgrádba úgy térek vissza, mint egy anya, ki gyermekét akarja látni és nem törődöm az ottani pártviszonyokkal. Politikai nézeteim különben nem változtak.“ — Tarn-Szeverintől Belgrádig valóságos diadalát volt a királyné utazása. A szerb part mentén fekvő helységek lakosai zsiókiáltásokkal és kendőlobogtatással üdvözölték a királynét.* A belgrádi félhivatalos Odjel érdekes adatokat közöl a szerb kormány és a Natália királyné között folyt tárgyalásokról. A régensség és a kormány mindent elkövettek és pedig Milán beleegyezésével, hogy a királyi szülőknek fiukhoz való viszonyában a legteljesebb paritás hozassák létre. Érdekes az a levél, melyben R i sz tir, s recens a vranjai konferencia eredményét tudatja a királynéval. Különösen érdekes a következő passzus: Ő (Risztics) meg van arról győződve, hogy Sándor király trónját sem kívülről, sem belülről nem fenyegeti veszély. De nem vállalhat felelősséget az iránt, hogy a királyi szülői nagyér ellensége, a