Budapesti Hírlap, 1889. december (9. évfolyam, 331-360. szám)

1889-12-13 / 343. szám

1889. december 13. BUDAPESTI HÍRLAP. (343 sz.) „Nagyon boldognak érzem magam, hogy ez üdvös és szent célú intézetet megnyithatom. Való­ban jobbra nem fordíthatnák gondoskodásukat, mint a nevelésben kiérdemült tanítónőink ápolá­­sára. Szivemből kívánom, hogy e szép intézet a jó Isten áldásával fejlődjék és virágozzék édes hazánk közművelődésének javára és a tanítás és nevelés szent ü­gye körül kiérdemült tanítónők biztosítására. Isten áldja drága hazánkat.“ A közönség a legmélyebb csöndben hallgatta a fiatal szép főh­ercegkisasszonyt s őszinte örömmel éljenezte meg kis beszédéért. Az udvarhölgy, Sztáray grófné, bemutatta a jelen volt előkelőségeket. Az a nemes fesztelenség, melyet a főhercegnők mindenkivel szemben tanúsí­tottak, az egész közönséget elragadta. Megnézték a főhercegnők az épület minden helyiségét, bejárták az emeletet, pincét. Az egyik szobában egy szegény vak tanítónő volt, a­kihez Dorottya főhercegkisasszony pár vigasztaló szót in­tézett. „Még a konyhát is meg kell néznünk“, mondá Klotild főhercegasszony s leányaival együtt bement a konyhába s megdicsérte a szakácsait a szép rendért. Egy tyúkketrecben csirkék voltak, melye­ket Dorottya főhercegnő, mint jó gazdasszony, rögtön észrevett s hangos „pi, pi, pi !“ hivogatással csalogatott. „Itt igazán minden nagyszerű. El va­gyok ragadtatva“, mondá több ízben, a mint apróra megvizsgált mindent, még csészéket és asz­talkendőket is az ebédlő pohárszékében. Az irodá­ban Margit főhercegkisassony észrevette testvérének a falon függő arcképét. „Nini, a Mari arcképe,d e szavakkal figyelmeztette reá anyját. Itt beírták nevei­ket a vendégkönyvbe. Mielőtt eltávoztak, Dorottya főhercegnő többször ismételte : „Itt igazán minden nagyszerű.“ Elbúcsúztak a legnyájasabb módon a jelenlévők előkelőbbjeitől s a közönség éljenzése között szállottak kocsijukba. „ISiadlagtesti Hírlap.44 December hó 16-ával uj előfizetést nyi­tunk. Kérjük azokat a t. v. vidéki előfizető­ket, kiknek előfizetésük e hó 15-ével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedje­nek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Az előfizetési árak lapunk homlokán olvashatók. Az előfizetés megújítására a beküldött postautalvány leginkább alkalmas. Különösen figyelmeztetjük t. vidéki előfize­tőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamáció, lakhelyváltozás és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb fel­szólalásnál, egy cim­szalagot mellékelni szíves­kedjenek. 5 $ A P S H 8­R­E­SC. Budapest, dec. 12. — (Személyi hírek) Lipót főherceg ma Fiuméból Pólába érkezett. — Mária h­a­n­­noverai királyné hosszabb időre Pétervárra utazott a cári család meglátogatására. — G­a­n­g­­­­b­a­u­e­r bíboros állapota óráról-órára válságosabb. A beteg eszméletlenül fekszik. — Arisugawa T­a­k­e h­i­t­o japán herceg tiszteletére tegnap este Bécsben a burg márványtermeiben udvari ebéd volt. — Emin basa — Zanzibárból érkezett jelentések szerint — jobban van s most már minden valószínű­ség szerint életben marad. . — Szukováthy Ottiliát, a nőipariskola buzgó igazgatóját, nevenapja alkalmából az iskola növendékei lelkes ovációkban részesítették. — Schmidt József, sebészmester és a győri közkórház nyugalmazott gondnoka, arany érdemkeresztet kapott. — Tóth József pestmegyei tanfelügyelőt a közoktatásügyi miniszter, hir szerint, meghívta a minisztériumba osztálytanácsosnak.­­ S­á­n­dor Béla bácsmegyei főispán 25 éves szolgá­latának évfordulója alkalmából a bácsmegyei sza­­badelvűpárti képviselők Budapesten a Vadászkürt­­szállóban bankettet rendeztek tiszteletére. P­o­d­m­a­­n­i­c­z­k­y Frigyes báró képviselőtársai nevében al­bumot nyújtott át neki.­­ (A király szivarjai.) Ismeretes dolog, hogy Ferenc József király nagy barátja volt mindig a virginia-szivarnak s maga is azt szitt mindaddig, mig orvosai azt nem tanácsolták neki, hogy mondjon le az erős dohányzásról. A király számára egész a legújabb időkig külön Virginiát gyártottak s ebből az igazán királyi szivarból a minap 10.000 darabot Umberto olasz királynak ajándékozott ő felsége. Az ajándék okvetlenül nagy örömet fog szerezni az olasz királynak, mert az is nagy barátja a Virginiának. Valószínűleg a német császár is kap az extra szivarokból, hogy a hármas­szövetségben teljes legyen a paritás.­­ (Az angol királynő a brazíliai császár­nak.) Angolország sok detronizált uralkodónak és trónpretendensnek nyújtott már szállást. Viktó­ria királynő, úgy látszik, ragaszkodni akart ehhez a kegyeletes hagyományhoz, mert a trónvesztett brazíliai császárnak is felajánlotta Anglia vendég­szeretetét. A clermonti kastélyt ajánlotta Dom P­e­d­r­o n­a­k, azt az ősi épületet, melyben külön­böző időkben több ízben laktak már az orleansi család tagjai. — (A földmivelési miniszter Keszthelyen.) S­z­á­p­á­r­y Gyula gróf földmivelésügyi miniszter — mint levelezőnk táviratban jelenti — ma délben Keszthelyre érkezett. A minisztert, ki T­o­r­m­a­y Béla miniszteri tanácsos kíséretében jött, már a szentgyörgyi állomáson üdvözölték Svastics Benő főispán és Takács Imre főszolgabíró. A keszthelyi állomáson pedig összegyűlt a város egész intelligenciája, melynek élén Dunst Ferenc apát­plébános üdvözölte Szapáryt, a gazdasági tanintézet nevében Deininger Imre igazgató beszélt. A miniszter Festetich Tasziló gróf kíséretében éljenzések között hajtatott a gróf kastélyába. Itt fogadta a helybeli és vidéki küldöttségeket. Holnap meglátogatja a gazdasági intézetet.­­ (Tüntetés professzorok ellen.) Törnek prágai egyetemi tanár, ki a tartománygyülésen Husz János ellen beszélt, tegnap felolvasást tar­tott jótékony célra a prágai cseh polgári körben. A felolvasáson az egyetemi hallgatók tüntetést rendez­tek ellene. Mikor a terembe lépett, a tanulók pisszegni kezdtek s a tanár alig tudott szóhoz jutni. A közönség egy része mellette foglalt állást, a diákok erre még nagyobb zajt ütöttek. Azután végre csönd lett, de mikor Törnek előadását befejezte, a pisszegés újra kezdődött s viharos jelenetek közt kezdett oszladozni a közönség. Lenn a diákok folytatni akarták a tüntetést és a rend­őrségnek kellett őket szétoszlatni.­­ A gráci egyetemen tegnap nagy tüntetés volt H­o 1f Móric dr. anatómiai professzor ellen, ki nemrég jött Ins­­bruckból a gráci egyetemhez, hol a vizsgálatoknál túlságos szigorúságával népszerűtlenné tette magát s a fiatalság ezért tüntetett ellene. Mikor tegnap előadásra jött, a tanteremben zugó­­ „Pereat“-okkal fogadták, úgy, hogy Holl jónak látta a termet el­hagyni. A tüntetésben más fakultások hallgatói is résztvettek A dékán szigorú vizsgálatot indított a tüntetők ellen.­­ (Majorca István meghalt.) Maj­o­r­o­s István, Zenta városának volt országgyűlési képvi­­selője, tegnap halt meg 63 éves korában Budapes­­ten. Majoros a régebb időkben sokat emlegetett alakja volt a közéletnek. A függetlenségi párthoz tartozott s azzal vált nevezetessé, hogy ő volt az elsők egyike Magyarországon, ki a nőket politikai­lag is emancipálni akarta. Igazi honleányokat akart belőlük csinálni, képviselő választói jogokkal s lelki szemei előtt már látta azt az időt, mikor szép asszonyok viselik majd kalapjuk mellett a bal­párt piros tollait. Túlzó eszméiért hallott is eleget annak idején, a régi élclapoknak egyik kedvelt alakja volt Majoros István, a mint hatalmas füs­tölgő tajtékpipákat osztogat leányoknak és menyecs­kéknek. Mint volt 48-as honvéd valamikor élénk részt vett a honvédegyesületi ügyek intézésében. Már jó régen nem volt képviselő s azóta nem is emlegették. Holttestét holnap szentelik be Sándor­­utca 22-ik sz. a. lakásán, azután Zentára szál­lítják.­ (A császárné gyémántjai.) Lisszabonból jelentik : A brazíliai császárné tegnap táviratot ka­pott Rio de Janeiróból, mely tudtára adta, hogy ellopták összes ékszereit, köztük hires szépségű gyémántjait is.­­ (Merénylet egy községi bíró ellen.) A minap jelentettük, hogy D­o­b­i­c­s György keszinci (Temesm.) községi bíró szobájába az ablakon át be­lőttek. A merénylőt elfogták már K­u­z­m­a­n­n Mihály keszinci gazda személyében. A biró ablaká­tól lábnyomok vezettek egész az ő házáig, igy lett figyelmessé reá a csendőrség.­­ (Anzengruber temetése.) B­écsből táviratozza tudósítónk: Ma temették Anzengru­­bert. A halottas kocsit tömérdek virág lepte el. A menet, melynek vége-hossza nem volt, a király előtt is elhaladt, aki a Máriabilferstrassen át a burgba hajtatott. A király kocsija, bár a széles utca nem gátolta a továbbmenetelben, a halottas menet közeledésére megállóit; a király a kocsi ablakát leeresztette és szalutált Anzengruber Lajos hűlt tetemé­nek. A búcsúztatót a sírnál Ganghofer mondta és felháborodással nyilatkozott a föltevés ellen, hogy Anzengruber öngyilkosságot követett el. A temetés zavartalanul folyt le, bár az antiszemita lapok a halottat a maguk számára reklamálták és felszólították az egyetemi ifjúságot a tömeges meg­­jelenésre.­­ (Karácsony és a posta.) A budapesti posta- és táviróigazgatóság kibocsátotta már rende­letét azokról az intézkedésekről, melyeket a kará­csonyi nagy forgalom minden esztendőben szüksé­­gessé tesz. Az intézkedések a következők : A töme­gesen feladott kocsipostai csomagok akadálytalan kezelése céljából a főpostahivatal márkafeladási osz­tályában e hó 20 tól 24-ig a hivatalos órák reggeli 8-tól esteli 8 óráig tartanak, azonkívül e hó 22-én délután nem lesz vasárnapi munkaszünet egy buda­pesti postahivatalban sem. Hogy a forgalomban sem­miféle fennakadás ne történjék, az igazgatóság kéri a közönséget, hogy postai küldeményeit lehetőleg a délelőtti órákban adja föl, kiváló gonddal és tartó­san csomagolva, magára a küldemény burkolatára írott pontos címmel.­­ (A husziták feltámadása.) Az ifjú csehek táborából szenvedélyes hangok hallatszanak Schön­­born gróf, prágai bíboros érsek pásztorlevele ellen, a­melyben az érsek óva inti híveit, hogy tartózkod­janak a makacs és fanatikus Húsz baljóslatú emlé­kére rendezendő ünnepélyektől. A Narodny Listy, az ifjú csehek közlönye, azt írja, hogy a bíboros érsek álláspontja kizárja a hazaszeretetet és más hazát nem ismer, csak Rómát. Az ó-cseh lapok azt írják, hogy a pásztorlevelet az ifjú csehek szenvedélyessége pro­vokálta.­­ (Az orosz nátha.) Bécsben még mindig terjed. A közkórházban is volt néhány újabb eset, valamint egyes iskolákban is. A karácsonyi vaká­ciót valószínűleg hamarabb megkezdik az influenza miatt. A vidéki diákok nagy része már haza is utazott- Berlinből jelentik, hogy a kaszárnyákban is kitört az orosz nátha. Virchow maga­ magán konstatálta az influenzát, de azért megtartja előadásait az egyete­men. Szörnyű erősen uralkodik az influenza Danzigban, hol a város valósággal kihaltnak látszik, annyi a beteg. Londonban is napról-napra jobban terjed a baj. Az angol orvosok kijelentették, hogy az in­fluenza csak tüdőbajosokra lehet életveszélyes.­­ (Szerencsétlenség az aradi várban.) Emberélet esett áldozatául tegnap az aradi várban egy eltévedt töltésnek. A szerencsétlenség úgy tör­tént, hogy egy F e r i­c s­á­n nevű őrvezető, ki szol­gálatban volt, ott járkált a 2-ik század körül, mialatt a bakák céllövési gyakorlatot végeztek. A gyakorlat töltések nélkül folyt, csak jelezték a lövéseket, de hogy, hogy nem, az egyik közlegénynek mégis éles töltés került a puskájába. A szerencsétlenség vélet­lenül úgy akarta, hogy éppen ennek a legénynek a puskája legyen Fericsán felé fordulva. A bakák sor­­tüzet adtak s a következő pillanatban az örvezető egy éles kiáltással összerogyott. Mellén vérző seb tátongott s eszméletlenül szállították a kórházba. A baltát, ki meglőtte, rögtön le­fegyverezték és bör­­tönbe kísérték. A golyó az örvezető tüdejét fúrta keresztül s a szerencsétlen belső elvérzés következté­­ben még aznap este meghalt. — (A Ferenc József-intézet betege.) Mai számunkban közöltük egy apa levelét, ki arról pa­naszkodik, hogy a második kerületi főgimnáziummal kapcsolatos Ferenc József-intézetben egy vörheny­­beteg van. — Volt alkalmunk látni Kocsis Alajos dr. II. kerületi orvos hivatalos jelentését, melyből a­z tűnik ki, hogy az illető növendék betegsége nem vörheny (scarlatina), hanem csak egyszerű „felpir“ (erythema) volt; két napi fekvés után a gyermek már teljesen jól érezte magát. D­u­n­a­y Ferenc besztercebányai tankerületi főigazgató, ki most a Ferenc József-intézetet vezeti, személyesen jelent meg szerkesztőségünkben és kijelentette, hogy a gyermek ápolónője még most is teljesen el van külö­nítve mindenkitől.­­ (A szabadkai negyedmilliós lopás) vég­­tárgyalását ma fejezte be a szegedi törvényszék. Két kisebb érdekű bűne forgott ma szőnyegen V­u­­cseticsnek és a csendbiztos-zsivány K­o­r­­b­e­r Jánosnak. Holnap póttárgyalás lesz dec. 14. és 15-én a bíróság tanácskozik, 16-án megtartják a vád- és védbeszédeket s a biróság kihirdeti a ter­jedelmes összitéletet.­­ (Az egészségügyi egyesület) mai estéjén G­r­ó­s­z Emil dr.-nak volt előadása. A kancsal­ságról beszélt s ezt a kis tárgyat érdekesen ki tudta bővíteni a szem kifejezéséről és szépségéről mondott kitérésekkel. Kár, hogy ő is hajlott ahhoz a rossz szokáshoz, hogy előadóink, ha idéznek, Heine-t s más német költőket kell, még pedig az eredetiből, idézniök. A kancsalságról elmondá, hogy szépségi hiba is, mely az arcot kivetkőzted rendes

Next