Budapesti Hírlap, 1890. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1890-01-01 / 1. szám
Budapest, 1890. Előfizetési Árak: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap , hétfőn és ünnep után való napon is. Felelős szerkesztő: Csukássi József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. Kalap utca 16. sz. Hirdetések díjszabály szerint. Egyes számára helyben 4 kr., vidéken 5 kr.______ gjy Azokat a t. c. vidéki előfizetőinket, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, tisztelettel figyelmeztetjük, hogy tekintettel az újév előtti rendkívüli postaforgalomra, az expedíciónak gyors és pontos teljesíthetése céljából okvetetlenül szükséges, hogy az előfizetési megrendelések idejekorán tétessenek meg. 1890. Budapest, dec. 31. Minden olvasómnak, minden barátomnak és minden ellenségemnek, minden magyar embernek, akárhol virrad is reá a holnapi nap, ha el nem felejtette nyelvét és hazáját, boldog új esztendőt kívánok és kérem, a mennyiben szavam eléri, legyen irántam türelemmel és hallgassa meg, amit e helyen mondani tudok. Elbúcsúztattam tegnap a lepergett esztendőt, ma köszöntenem kell a kezdődőt. A világ fejlődését vizsgálva, azt találtam tegnapi búcsúztatómban, hogy az előrehaladás vezetését végképp a tudomány vette által mindeneknek hasznára és semminek sem kárára, a vallásnak sem, a melylyel sokak szerint sokáig ellenkezni látszott s hogy ennél fogva fegyverünk a közelgő időkben helyesen a tudomány lévén, jelszavunk legyen a nemzeti intelligencia. Mert még csak néhány esztendő és a nemzet sem nem az arisztokrácia lesz többé, mint régen volt, sem nem a nemesség, mint azután volt, sem nem a polgárság, mint ahogy sokfelé erre következett, hanem a nemzet az intelligencia lesz. Az lesz összetartó és fenntartó ereje a nemzeteknek; az lesz a jólét és a hatalom forrása ; az lesz a forrongó társadalmi torzsalkodások megoldó kulcsa. Nem osztályok, nem nagybirtok és nagytőke, nem összeköttetések, nem szövetkezeti érdekek fogják az országok sorsát intézni, hanem az intellektus, a nemzet értelmisége. Mert kiváló értelmi erő nélkül innen-onnan sem egyén, sem nemzet a harcban meg nem állhat, tehát nála nélkül el nem lehet. Eddigi állami és társadalmi szervezetünkben az értelmiség a szolgáló szerepét vitte. Jövőben az van hivatva Urnak lenni. Az újságírás, a nyilvánosság mai korszakában, az érintkezés csodás közvetlenségei mellett, mind könynyebben kerül a nagy elme a világ szeme elé, onnan az őt megillető polcra. S hatalomhoz jutván itt is, ott is a becsületes ész, nem dolgozhatik más, mint ismét csak az ész számára. Képzelhetetlen tömege van még a régi európai társadalmakban az akadályoknak, melyek az ész, az értelem virágzásának utjából elháritandók. De az emberi genie nagy felfedezései mind ezt az irányt szolgálják s mind arra munkálnak, hogy az emberiség sorsa innentul ne buta esetlegességek, ne kieszelt különbségek, ne önkényesen osztogatott privilégiumok által intéztessék, hanem a legbecsesb emberi tulajdonság által, a szerint és viszont annak érdekében. És a nemzetek értéke nemzeti intelligenciájuk mértékével fog meghatároztatok Hatalmuk, becsületük a szerint lesz több, vagy kevesebb. A jó és helyes kormányzás nagy része tehát abból fog állani, miképpen vagyunk képesek nemzetünk értelmi tőkéjét gyarapítani. Minő színvonalra vagyunk képesek emelni a nemzet iskolázott részét. Ha helyes tudással és nemzeti érzülettel el tudjuk tölteni, akkor sem a pokol kapui, sem a muszka, sem a német hatalom erőt nem vehetnek rajta. Mindebben, amit itt beszélek, egy következtetés rejlik: a rendszert, mely eddig uralkodott rajtunk, végéhez értnek tekintem. Ujj szellemnek, új iránynak kell jönnie és uj embereknek hozzá. És pedig a változás meg fog indulni a ránk virradó esztendőben. A régi rendszer megkapta a halálos döfést a lefolyt évben, az uj kor vajúdik s az uj világ apostolai el fogják foglalni helyeiket, mielőtt ez évszázat befejeznék. Száz meg száz jele mutatkozik e fejlődésnek, csak meg kell látni. S nem is a pártok nagy harcát, nem a rekonstruált minisztérium dolgait fogom emlegetni, hogy bizonyítsak velük. Látszólag ezeknél kisebb, sőt kicsinyes dolgok is bírnak bizonyító erővel. Talán tizenkét évig volt az országnak egy kultuszminisztere, a kire mindenki, mint ez ügy prófétájára tekintett. Zavartalan intézte köznevelésünk ügyét sok éven keresztül ugyanaz az elme. In : BUDAPESTI HÍRLAP TÁRCÁJA Hogy lettem én a népszínház igazgatója ? — A Budapesti Hírlap eredeti tárcája. — Régóta járok a népszínházba s igen jól ismerem ama kávésabrosz színváltozásait, melyet Pártényiné hangversenyjelenetekben viselni szokott . Ismerem Blaháné minden mókáját, Klárné összes dialektusait, tudom Vidornak minden olyan szavát, melyet el szokott harapni s rájövök, mikor a legöregebb kóristáné egy újabb ősz hajszállal jelenik meg a színpadon. Szeretnek is ott engem nagyon. A direktor még a kulcsait se csörgeti, ha engem meglát, pedig ez a kedvenc szokása. Ha zsúfolt ház van, akkor négy kulcsot zörget, ha üres a színház, akkor a csomóból kivesz egyet, a legkisebbet s azt forgatja az ujjun, mégpedig a legkisebbiken. Ha valaki vendégszerepel s hallom a direktor kulcsait csörögni, tudom, hogy a vendéget szerződtetni fogja. Ha a direktor kulcsai nem csörögnek, akkor senki se mer előleget, vagy gázsiemelést kérni. Tekintélyemet az alapította meg a színháznál, hogy a direktor, engem látva, eltette kulcsait , annyi figyelmet szentelt nekem. Egyik benyújtott darabom sorsát is ez a kulcscsomó döntötte el. Egy héttel a benyújtás után elmentem tudakozódni. A direktort az irodájában kerestem. Az ajtó nyitva, a szoba üres. Belopóztam. Az asztalon feküdt a színdarabom, rajta összezilálva a kulcscsomó. Világos volt előttem a dolog: hozzávágta. Ez a leglesújtóbb kritika. Fogtam a darabomat s elosontam. Azóta nem írok népszínművet. Majd ha Evva szakít a kulcsaival. Hogy mennyire szeretnek engem a színháznál, kitűnik abból is, hogy sohase eresztettek még rám a színpadon dekorációt. Pedig ezzel szokták onnan kinézni az alkalmatlan embereket. Ha valaki nagyon lábatlankodik, Lukácsy fölnéz a zsinórpadlásra s igy szól: — Ksz, ksz ! (A kss ksz a dekorátorok volapük-nyelve, annyit tesz, hogy : leeresztem.) Abban a pillanatban megindul egy góth stilü templom s ránehezedik a kinézendőnek vállára. Ha pedig félreáll, akkor nekivisznek egy pár vízesést, vagy sziklát. Ez rajtam sohse történt: templomokkal, vízesésekkel, rendezőkkel és direktorokkal jólábon álltam. Nagy fájdalmamra szolgált, mikor nyáron a színházat ártatlanul becsukták. Inkább egy pár sikkasztóval többet csuktak volna be, csak a színházat hagyták volna nyitva. A tagok szétoszoltak a kiszugló bércei, Cinkota épülendő villái s az Orient-kávéház kártyaszobái közt. A direktor kulcsaival együtt Gömör megyébe vonult, ahol vett egy szigetet, mely annyiban előnyösen különbözik egyéb szigetektől, hogy minden oldalról szárazföld veszi körül, a hozzá tartozó vizek kiszáradván. Gömör megyében egész nyáron gyönyörködhetett olyan erdőkben, melyek nem lyukasak, olyan kék égben, mely nem ráncos s olyan holdvilágban, melyet nem Galló mozgat hátul. Nagy élvezet ez egy színházi direktornak, kinek legsikerültebb kősziklájára otthon lyukat váj a kóristáné s onnan nézi a közönséget. Elmenvén Gömör megyébe, helyettesítésével megbízta Lukácsyt, a főrendezőt. Lukácsy igen szépen képviselte a direktort egy hétig. Tovább nem bírta, mert ő hosszúszáru csizmát és vidrabőr-sipkát viselt a méltósághoz (hogy jelezze a rangkülönbséget rendező és direktor közt.) Ez a viselet pedig nyár közepén megviseli egy kicsit az embert. Rábízta tehát a helyettesítést Nemess Ferenc titkárra s rögtön sietett a Dunafürdőbe. Csak nyár végén jött ki belőle. Nemess ez időben kezdett magának Cinkotán egy villát épiteni. Ha ő nem volt kint személyesen, munkásai inkább a nagy ircével, mint a kis villával foglalkoztak s azért rá nézve a direktori állás nagyon terhes volt. Rá is bizta csakhamar Relle Ivánra, aki a színháznál ellenőri állást foglalt el. Hogy mit ellenőrzött, azt nem tudom ; de hát minél több hivatal van egy intézetnél, annál nagyobb a tekintélye. A nemzeti színháznál is nyolc rendező nézi, hogy a dekorátor hogyan fúrja oda a méhest a földhöz. Ha kevesebb nézné, a méheseldülne. Denique a népszínháznál is kell ellenőri állás, nehogy azt higyjék, hogy ott nincs mit ellenőrizni. Mai számunk 16 oldal.