Budapesti Hírlap, 1890. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1890-01-25 / 24. szám
------------------------------------------------------------- rég,WB jövő hónap végén költözik át új lakóhelyére. Vele egyidőlen távozik a fővárosból Cseka Nándor volt óbudai esperes-plébános, akit szintén be fognak iktatni a pozsonyi kanonokok sorába. Az így megüresedő két fővárosi plébánosi állásra hat heti határidővel már a napokban kiírják a pályázatot. A budavári udvari plébánosi állásra még eddig — fiatalsága dacára — Majáth Gusztáv gróf esztergomi papnevelő-intézeti tanulmányi felügyelőt emlegetik egyedüli jelöltként. Az óbudai plébánosi állásra két komoly jelölt van: Kirchhoffer Károly buda-ujlaki plébános és Krizsán Mihály józsefvárosi segédlelkész, aki már 22 év óta áldozópap s a főváros legnépesebb kerületében mint lelkész és mint hitoktató működik. Az esetleg megüresedő buda-ujlaki plébánosi állás elnyerésére pedig legtöbb reménye van Ott Adáffi dr. józsefvárosi segédlelkésznek, aki 23 év óta fölszentelt pap. (Az orosz udvar pazarlása.) Londonból jelentik, hogy pétervári hírek szerint a cár szigorú vizsgálatot indított, mert rájött arra, hogy az udvartartás költségei igen nagyok s mindig többet emésztenek föl az előirányzott úgyis nagy összegeknél. A vizsgálat kiderítette, hogy az orosz udvarban rendkívül nagy a pazarlás , a takarékosságot semmi tekintetben sem ismerik. A cár ennélfogva elrendelte, hogy a kiadásokat szorítsák meg és az udvartartást a császári ház miniszterének felügyelete alá helyezte. — (Kossuth életmódjáról; a következő képet adja a Galignani's Messenger túrini levelezője. Kossuth minden reggel megfürdik, aztán egy-két órát sétál. Tizenkettő és egy közt van a vallásreggeli. Délután olvas és dolgozik szobájában, mely szellől terem, sötétvörössel kárpitozva. A két ablak között álló nagy asztalon szokott írni, háttal a világosságnak. Ez a vörös takarójú íróasztal mindig tele papirosokkal; minden úgy van rajta elrendezve, hogy az ember keze ügyébe essék. A falon jó festmények, többnyire tájképek és az Íróasztallal szemközt Kossuth életnagyságai arcképe. Oldalt egy asztalon az angol munkások ajándéka, Shakespeare összes művei, a nagy költő stratfordi szülőházát ábrázoló szekrényben. Kossuth hét órakor ebédelt evés után, bár jó nyolc-kilenc angol mértföldet sétált aznap, még biliárdozik egy óra hosszáig. Kilenckor van a tea , lefekvés tizenegykor. Mikor Kossuth emlékiratait írta, titkárt tartott magának ; mielőtt azonban az utolsó kötet is befejeződött volna, elbocsátotta a titkárt, mert szűk vagyoni viszonyai nem engedik meg az ilyen fényűzést. „Legjobb szeretek“, mondja, „csak magam megdolgozni a kenyérért.“ Soha nem fogad el semmit, még a fiaitól sem. (Érdekes esküvő) volt a múlt hó folyamán, egész csendben, az erzsébetvárosi templomban. Zichy Antal főrendiházi tag esküdött örök hűséget Blumenfeld Sára asszonynak, ki az esküvő előtt tért át a zsidó vallásról arónikát vallásra s a keresztségben Viktória nevet kapott. (Mi lesz az árvákból ?) Régi vád az, hogy a budapesti árvaházakban kisasszonyokat és arfiakat nevelnek az árva gyerekekből. Ez az oka, — mondják — hogy az árvaházból kikerülve az életben nem tudnak boldogulni s elzüljenek. — A polgármester legutóbb beterjesztett jelentésében kimerítőbben foglalkozik ezekkel a vádakkal s azokra vonatkozással a következőket mondja el az árvaházi nevelésről: A József-fiárvaházban és a Mayer-féle árvaházban — mondja a jelentés — az árva fiúkat 14 éves korukig tartják benn, mert ezen a koron alul csak kivételesen lehet őket iparosinasoknak adni. Míg az árvaházban vannak, a rendes iskoláztatáson kívül, kertészetre és a házimunkákra is tanítják őket. 14 éves korukban iparosinasokká lesznek s csak kivételesen hagynak benn ezen a koron túl egy-két árvát, hogy a tudományos pályán képeztessék ki. A József-fiárvaházban például most 93 növendék közül mindössze 3 van, ki a 14 évet már túlhaladta és mint „tovább tanuló“ lakik benn. Hogy az ilyen tovább tanulók nem érdemetlenek a kivételes kedvezményre, melyet élveznek, ezt a Jegékesszólókban bizonyítja az a körülmény, hogy belőlük kivétel nélkül jeles tanítók, papok és hivatalnokok válnak. Az Erzsébet-leány árvaházban a növendékeket az iskolázáson avül mindennemű kézimunkára tanítják s az összes házi teendőket velük végeztetik. A növendékek maguk készítik összes ruha- és fehérneműiket, sőt a fiúárvaházak növendékeinek fehérneműt is. Az árvaházban nevelt leányok jó nevelését különben legjobban bizonyítja, hogy a legelőbbkelő házakba és üzletekbe veszik föl őket cselédekül, szobalányokul, varró- és árusítónőkül; helyükön éveken át megmaradnak és eltávozásuk után helyüket megint az árválaszból töltik be. Életrevalóságukat és munkaszeretetüket — végzi a jelentés — bizonyítja az is, hogy leggyakrabban iparosokhoz mennek nőül. — (Budapest jövedelmei.) A főváros jövedelmeiről érdekes adatokkal szolgál a statisztikai füzetek most megjelent száma, mely egy hosszabb cikkben tárgyalja Budapest egyenes adószolgáltatását 1888-ban. Eszerint egyenes állami adó és községi adó fejében 12.004.785 forintot vetettek ki, éppen anynyit, mint az előbbi esztendőben. 1874-től fogva, évről-évre fokozatosan emelkedett Budapesten az adó kerek 2 és fél millió forinttal. Az egész országra kivetett egyenes adók összege (a szállítási- és nyereményadó, a bányaadó, a késedelmi kamatok és adóbehajtási költségek leszámítása után, mint melyek a fővárosi adókimutatásban nem foglaltatnak) tett 925 milliót, így tehát a fővárosra kivetett 9.055.000 tíznyi egyenes állami adó az egész ország egyenes állami adójának majdnem tized részét teszi. A házadó és a nyilvános számadású vállalatok adója Budapesten körülbelül teljes egyharmad részét teszi az egész országra e címen kivetett adónak, a kérését adó és az általános jövedelmi pótadó is egy teljes nyere adót. Az állami és a községi adó emelkedését összehasonlítva azt látjuk, hogy a kettő között nincsen arány, amennyiben a legutóbbi tizenöt év alatt az állami adó mintegy 33 százalékkal, a községi adópótlék pedig csak 31 százalékkal emelkedett. A házbói jövedelem 1888-ban 27,529.127 frt volt, vagyis majdnem egymillióval több, mint 1887-ben. Az emelkedés minden kerületben mutatkozott, de legerősebben a VI. és VI. kerületben, leggyengébben a II. kerületben. A jövedelemnek megfelelőkig a házbéradó is nőtt, mintegy 200 ezer írttal. Az adózók száma 1888-ban több mint 20 ezer emberrel szaporodott. Igen szomorú része a statisztikai füzetnek az, amely a fővárosi szüret múlt évi eredményeiről szól. Tizennégy esztendő óta legjobb szüretje volt Budapestnek 1878-ban. Akkor lett 190.856 hektoliter must, mely jövedelmezett 195.008 irtot. 1889-ben volt 18.570 hektoliter must s a jövedelem 20.970 irt. A többit elvitte a filloxéna. (Egy nagy tudós halála.) Németországból szűkszavú távirat jelenti, hogy Bunsen Róbert Vilmos meghalt. Bunsen nevét találmányai halhatatlanná tették a természettudományok könyvében. Barátjával, K irch h o lf professzorral, a nagy fizikussal, ő találta fel a spektroscopot, a színképelemző készüléket, megalapítván ezzel az égitestek kémiáját. A készülék segítségével tudniillik sikerült jellemző színeik révén legnagyobb biztossággal megállapítani az égitestek alkotórészeit. Az ő találmánya utján tudtuk meg, hogy mik a nap s a legtávolabb eső csillagok alkotó elemei. Bungen eleinte maga sem sejtette találmányának rendkívüli fontosságát. Mialatt ők ketten Kirchhoffal csöndben dolgoztak a nagy feladat részletén, a tudomány épülete óriási arányokban emelkedett magasba az általuk megvetett alapokon, csodálatra gerjesztve magukat az alapvetőket is. A speetroscopot fölfedezték 1859-ben s a szerény Bunsennek még elég alkalma volt találmánya nagyszerű sikerében gyönyörködni. Időközben egymást érték egyéb találmányai. Ő találta fel a magnesium-világítást, ő jött rá arra, hogy az arzenikum csalhatatlan ellenszere a vasoxyd-hydrát a gázok nyomására, a puskaporra, az égésre vonatkozólag tett nevezetes kísérleteket s feltalálta a nevéről elnevezett gázlámpát, mely ma kémiai és fizikai laboratóriumokban nélkülözhetetlen. 1848-ban izlandi utazása alatt igen érdekes tanulmányokat tett a vulkanikus erők működéséről és ezzel a tűzokádókról addig uralkodott sok balhiedelmet eloszlatott. Bunsen könyveket nem írt, felfedezéseiről mindig csak folyóiratokban emlékezett meg. 1881-ben, mint a heidelbergi egyetem kémiai tanára, első osztályú titkos tanácsossá, excellenciás úrrá neveztetett ki. Az volt a tudományban is. Bunsen 79 éves volt s Göttingában született. (Stanley őszinteségei.) Kairóban a minap nagy bankett volt Stanlay tiszteletére. A banketten a híres utazó felköszöntőt mondott, előadva ebben röviden utazása történetét és annak előzményeit. Ennek a kapcsán alkalmat vett magának Stanley több érdekes nyilatkozatra. Mindenekelőtt kereken kijelentette azt, hogy a hős Gordon tábornok halálának s az egész khartami katasztrófának Angolország az oka. A jelen volt vendégek — köztük sok angol — még magához sem tért konsternációjaiból, amidőn Stanley ráadásul kijelentette, hogy Emin szerencsétlenségének tisztán a basa részegsége volt az oka. A vendégek igen kellemetlen benyomásokkal oszlottak szét a díszebédről. (Az influenza.) A tiszti főorvosi hivatal értesülése szerint Budapesten m ülőfélben van az influenza, járvány. A magánorvosoknak sokkal kevesebb dolguk van influenzás betegekkel s a gyógyszertárakban sem olyan kelendők már a lázcsillapító szerek. A főváros kórházaiban száznyolcvan beteg fekszik. Vagyis négygyel kevesebb, mint tegnap. Szeben megyéből azt írják nekünk, hogy ott most dühöng legjobban az influenza s voltak halettjai is. Belehalt Stanilla Illés dr. lelöki orvos is, egy harmincegy éves kitünően képzett ember. Influenzából agytiloszba és tüdőgyuladásba esett s éppen felesége halálának évfordulóján hunyt el. — Temesváron, mint egy távirat jelenti, ma három halottja volt az influenzának, köztük Tieby Károly százados, a hadapródiskola tanára halt meg. — Konstant Kiágolyban is sok az influenzás beteg. Augusztustól november végéig a dengi láz fektette ágyba a lakosság jó harmadrészét. Arra következett a himlőjárvány, mely különben elég enyhe lefolyású volt, majd a difteritiszszel komplikált vörheny szedett sok áldozatot még a felnőttek közül is. Mindezeken kívül pusztít a tífusz és legjobban beköszöntött az influenza, mely eleinte enyhe lefolyású volt, de az utolsó időben sok esetben tüdőgyulladással komplkálódott. Khamibasa nagyvezér is betege volt az influenzának, de orvosi tanács ellenére is elhagyta a szobát és most a betegség tüdejét támadta meg. Állapota azonban nem veszélyes. (Vay Sarolta az őrültek házában.) Klagenfurtból jelentik, hogy a Vay Sarolta grófkisasszony ellen megindított perben váratlan fordulat következett be, a mennyiben a vizsgálatot az egész idegrendszer veleszületett betegsége és az elme zavarodottsága következtében beszüntették és a grófkisasszonyt bevitték az őrültek házába. (A párisi rejtelmes gyilkosság.) Páriából táviratozzék nekünk . A Gouffé-féle gyilkosság ügye mind nagyobb föltünést kelt. Bompard Gabriella vallatásaiból az tűnik ki, hogy ő nemcsak eszköze, hanem bűntársa volt Eyraudnak, a gyilkosnak. A gyilkosságnál csak ő és Eyraud voltak jelen. Eyraud tőrbe csalta Gouffé-t, azt mondván neki, hogy régi szeretője, aki nem más volt, mint Bompard, új viszonyt akar vele kötni. A találkozónál Eyraud a függöny mögül előrohant és megfojtotta Gouffé-t. Bompard készen tartotta a zsákot, melybe a holttestet tették és ezt aztán egy ládába zárták. Gouffe zsebében 150 frankot találtak. Eyraud azután betört Gouffe irodájába és az ott talált kulcsokkal kinyitott mindent. Másnap Eyraud és Bompard Lyonba utaztak, a ládát a holttestei pedig mint padgyászt adták fel. Lyonból kocsin mentek tovább, magukkal vive a ládát. Eyraud maga hajtott. A Milley közelében fekvő erdőben a ládát a bokrok közé dobták, azután mindketten Amerikába szöktek, ahonnan most Bompard Gabriella visszatért. Tegnap letartóztattak egy Remy Launo nevű ügynököt és Eyraudnak Chateau nevű sógorát, akiket a bűnrészesség gyanúja terhel. Érdekes, hogy Eyraud Montreálból (Amerika), Bompard Gabriellát deminerálta és jelentette, hogy viszszatér Európába. Erre a montreali hatóságot azonnal felkérték Eyraud elfogására. (A pozsonyi szerelmi dráma..) Pozsonyi levelezőnk írja: Három napja már, hogy a hajóutcai véres tett izgalomban tartja a közönséget és csak ma délután temették el Palkovits Aladárt, ki oly borzasztó módon vált meg örömtelen életétől. A boncoló orvosok megállapították, hogy a golyó, melyet az öngyilkos fejébe lőtt, teljesen szétroncsolta a homlokcsontot, a véredényeket és az agyat is. A halál rögtön bekövetkezett. A közönség részvéte most a szerencsétlen Streicher Lujza felé fordul, kinek édesanyja megérkezett Badenből, hogy ápolja. A golyót még mindig nem lehetett kivonni a sebesült lány nyakából. Mint most már az első kihallgatás után kiviláglott, Palkovits Aladár orozva támadta meg kedvesét. A színésznő utazótáskájába ruhát rakosgatott, amikor udvarlója hátulról ráirányította a revolvert és elsütötte. A golyó a jobb szem mellett a halántékcsonton át hatolt be s a szem mögött lefelé tört magának utat BUDAPESTI HÍRLAP.. Sír.) 1890. január 25.