Budapesti Hírlap, 1890. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1890-04-01 / 90. szám
Budapest, 1890. X. évfolyam 90. sz. Kedd, április 1. —............................——'**. Előfizetési árak: Egész évre 14 írt, félévre 7 frt, negyedévre 3 írt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Felelős szerkesztő: Jukácsi József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV., kalap-utca sr. sa Hirdetések díjszabály szerint. Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Az orosz abszolutizmus. Budapest, márc. 31. A föld alatt mi történik, akkor tudják meg a természetvizsgálók, ha kitör a vulkán; füst és tompa moraj jelzik csak a poklok működését. Oroszország belső állapota hasonló titok a müveit világnak, mert elzárkózva rejtegeti az orosz abszolutizmus birodalmának minden veszedelmét. Mégsem maradhat ismeretlen Európában, hogy Oroszországban nagy az elégületlenség s általános forrongás uralkodik, kivált a müveit osztályok között. A nihilizmust vérbe lehetett fojtani; felfedezett összeesküvését évekre meg lehetett hiúsítani, de a közelégületlenséget ezzel meg nem szüntették s a nihilisták s minden más politikai összeesküvők és ellenzéki pártok ez elégületlenségből merítik erejüket és bátorságukat. Igen nagynak kell lenni az orosz közvéleményben az oppoziciónak a cár és kormánya ellen, ha az orosz börtönöknek, a bitónak és Szibériának nincs elég hatása, hogy visszariaszsza az oroszokat a merényletektől és tüntetésektől Hiszen mindenki életével játszik s kiteszi magát a bíróság nélküli elitéltetésnek és deportációnak, ki csak mukkanni mer a cár ellen, úgy, hogy a rendőrség meghallja. S mily nagynak kell lenni a közvélemény oppozíciójának, ha ettől a mindenható cár remeg s testőrei és várfalai mögé zárkózik. Ezzel beismeri a veszélyt, melyben személye és birodalma forog. Hát valóban, Oroszország belsőleg meg van indulva. Minduntalan érkeznek hírek elfogatásokról a tisztikarban, lázadásokról az egyetemeken, zendülésekről a börtönökben és kegyetlenségekről Szibériában. Egy vén leány levelet intéz a cárhoz, melyben följelenti neki, hogy hivatalnokai a népet zsarolják, az államot lopják és őt megcsalják s kér tőle alkotmányt Oroszországnak és szabadságot az orosz nemzetnek ; e levelet Genfben kinyomatja, háromszáz példányban becsempészi s postára teszi a cárnak, hercegeknek, minisztereknek, hírlapoknak stb. címezve, s ez Oroszországban nagy eseményt képez és általános ijedelmet okoz. Egy gyufatűz világítása nem okozhat feltűnést s nem kelthet izgatottságot, csak a hol nyitott lőporhordók hevernek. Harminc politikai száműzött Szibériába, Irkutzkba érkezik ; a helytartó, Osztassin, őket a legéjszakibb Szibériába akarja küldeni, hogy éhen veszszenek, vagy az után, vagy leendő lakhelyükön ; ítéletük másképp hangzik s a számüzöttek feliratban óvást tesznek elküldetésük ellen a kormányzónál. Megtagadják az engedelmességet lesznagyobb, hanem valamennyi közt a legféktelenebb is. A sziúk száma vagy 60.000-re, az Egyesült Államok összes területein lakó indiánoké körülbelül 300.000-re rúg. Az éjszakamerikai indiánok testi típusa annyira hasonló, hogy aki egyet látott, az látta valamennyit. Többnyire nagy, erős alakok, hajuk hosszú, fekete, lomhán lecsüngő, bőrük fahéjbarna, vagy rézszínti, homlokuk lapos, nagy szemük fénytelen és ábrándos, orruk hajlott, pofacsontjuk kiálló. Testi szépségüket minden utazó dicsérettel említi. Blackmore szerint a sziuk és csejennek a legszebbek, legharciasabbak valamennyi törzs között. Az arrapahoek megtermettség és bátorság dolgában még a sziukat is fölülmúlják. Ma már alig van indián, aki a civilizált embernek ruháját többé-kevésbbé ne viselné. A férfiak közönséges nyári ruhája csipőkötény és bőrből való fűzőcsizma, mihez télen még bölénybörből készült takaró járul. Felserdült leányok kikészített szarvasbőrből való ujjatlan zubbonyt és térdig érő szoknyát viselnek. Az asszonyoknak zubbonyuk nincs, hanem felső testük vagy mezítelen, vagy a vállakon átvetett szövetdarabbal fedik azt be. Az indián szereti a díszt és cicomát. Hajába néhány tollat tűz ; karjaira s lábszáraira rézkarikákat rak, fülében rézgyűrűt visel s azt kövekkel, állatfogakkal és kagylókkal teszi súlyosabbá. A festés a testi dísznek elengedhetetlen kelléke. Festékül rendesen a cinóber szolgál, a mi által a bőrnek vereses szine még rikítóbbá válik. A ruházat és díszítés természetesen az illető gazdagságával s a törzsben elfoglalt állásre gyülekeznek Nedidne száműzött házánál ; a kormányzó katonaságot küld oda, ez megrohanja a gyülekezetét, a védtelenek közül lemészárol hat férfiút és egy nőt, kilencet megsebez, a többit kegyetlenül megveri és elfogja s a kormányzó az elfogottak közül hármat, Szotovot, Bernsteint és Gauszmannt felakasztatja. Ezek mint szabadsághősök léptek a bitófa alá s meghaltak bátran s a fogságból búcsúleveleket intéztek társaikhoz a számkivetésben, tele rajongó hazaszeretettel s gyűlölettel a zsarnokság iránt. S e levelek és e történetek Szibéria közepéről kikerülnek s világot látnak az összes európai lapokban ; — de a kik a hirt adták, kikutattatnak s három férfi és egy nő azóta talán halálra is hurcoltattak. Midőn pedig a szibériai politikai foglyok kínszenvedése ismeretessé válik Moszkvában, ott kitör az egyetemi forradalom ; a tanuló ifjúság protestál és az utcákon tüntet; az egyetemet bezárják, az ifjakat elfogják. De a moszkvai egyetemi ifjak proklamációja már szétküldetett a szentpétervári, odesszai, kievi és kharkovi egyetemeknek s mindenütt az ifjúság csatlakozik, hangosan és nyíltan követeli az abszolutizmus megszüntetését s a cári kormány ellen azon fanatizmussal demonstrál, mely a rabszolga nemzetek szabadságvágyó ifjúságának jellemző tulajdonsága. A kormány pedig bezárja az egyetemeket sorba s nyolcszáz ifjút jóval van összefüggésben. Mig a főnökök nemcsak fejükön, hanem hátukon is gazdag tolldiszt viselnek, az egyszerű kartosok ennek használásától el vannak tiltva. Az indián szerelemből házasodik , de azért a vőlegény menyasszonyáért bizonyos vételárt, lovakat, bölényböröket tartozik fizetni. A jó indián asszonynak büszkesége, hogy urát alig engedi a dologhoz jutni. Megfőzi neki ételét, megvarrja ruháját, kikészíti a bőröket, az éléskamra számára megszáritja a húst, gondozza és megnyergeli ura lovát. S habár az asszonyoknak a törzs ügyeibe közvetlen beleszólásuk nincs s a férfiak tanácskozó sátrába belépniük nem szabad , mégis férjeik révén csaknem minden akaratuk szerint történik. Annyi bizonyos, mondja Dodge, hogy boldogabb s megelégedettebb asszony az indián feleségénél nincs. Az asszonyi hűség és hittelenségre nézve különböző a törzsek felfogása. A sziuk és arrapahoek nem igen becsülik nagyra a hűséget , ellenben a csejenneknél az asszony hűtlenségét a halál tudja kiengesztelni. Az indián szereti gyermekeit és kényezteti. A kicsinyek atyjuknak s vendégeinek ölébe, vállaira másznak s úgy tetszik, hogy ezt senki sem tekinti alkalmatlankodásnak. A fiuk korlátlan szabadságban nőnek fel ; a leányokat korán engedelmességre szoktatják a már zsenge korukban a dologra fogják. Ha a fiú felcseperedett, erős próbának kell magát alávetnie, hogy a vitézek sorába felvegyék. E próba a déli csejenneknél a következő : Az ifjú mellének mindkét oldalán felfejtik az izmokat a bordákról, a bevágásba erős kötelet r~nssasgBaaa & BUDAPESTI HÍRLAP TÁRCÁJA Az Egyesült Államok indiánjai. — A Budapesti Hírlap eredeti tárcája. — Az újvilág ősi lakója, a veresbőrű indián, a kiveszés utján halad Dél- és Északamerikában egyaránt. A felfedezés idejében hazája volt az egész éjszaki földség; az atlanti óceántól a csendes tengerig, a mexikói öböltől a jeges tenger partvidékéig, a veresbörű uralkodott. A fehér ember azonban elűzte területéről s a sziklás hegységek vidékére szorította, ahol az indián ma is ősi vadságában él. Kivétel csak egynéhány törzs, mely a fehér ember civilizációját elfogadta s a számára kijelölt területeken él. Ez emberek, mint békés földmivelők, a nagy államtestnek hasznos polgáraivá váltak. Ilyenek az irokézek New- York államban, a szenekák az Alleghany hegységben, a cserokik, krikek, csoktauk, csikasauk az Egyesült Államok közepén lekerekített indián területen. A többi ma is szabad lakója a szabad földnek. A sziklás hegységek keleti lejtőin az arrapahoek, csejennek, kiovák, és komancsok vad, erős hordái tartózkodnak . Texast, Újmexikót és Arizonát a félelmetes és kegyetlen apacsok és navahok rettegtetik. Utah fensíkjain vagy hatvan különböző törzshöz tartozó indián népség kalandozik. Az éjszaknyugati területek : Dakota, Montana, Wyoming és Idaho a sziuk (Sioux) vagy dakotáknak otthona, mely törzs nemcsak számszerűtt a leg Mai számunk 16 oldal.