Budapesti Hírlap, 1890. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1890-04-01 / 90. szám
met börtönre, mint forradalmárt. S mindez hiábavaló kegyetlenség, mert a mozgalom terjed ; egyik ember beszéli a másiknak ; a röpiratokat kézről-kézre adják, elszórják a templomokban, a vasúti kocsikban, bedobják a házakhoz, elküldik postán s a rendőrség nem birja megakadályozni az izgatottság elharapózását. Az ijedt kormány fokozza a rémuralmat, az egész orosz sajtó elnémíttatott s Oroszország belső állapotáról egy szót nem szól. Még a szolgaság eltörlésének huszonötéves jubileumát is II. Sándor cár emlékére fiának kormánya betiltatja, nehogy isteni tiszteleteken a his oroszok az uralkodó cár ellen tüntessenek. A nihilisták pedig s az összeesküvők, kik a külfölddel összeköttetéseket tartanak, mind a dolgokat és állapotokat szépen megírják Londonba, Parisba, Genfbe s barátaik kikürtölik az egész világnak, hogy Oroszország recseg és a cár remeg. Azt, hogy III. Sándor cár engedjen s az abszolutizmust megszüntesse s Oroszországnak alkotmányt adjon, remélni nem lehet; ő sokkal gőgösebb és makacsabb, egyszersmind sokkal félénkebb s atyjának borzasztó halála óta meg van róla győződve, hogy a szabadelvűek csak azért követelnek tőle alkotmányt, hogy annál könnyebben csinálhassanak forradalmat. S mivel a cár engedni nem akar, közte és az orosz oppozíció között a végzet határoz. Ha száz évvel ezelőtt a francia forradalom rendítette meg a világot, jelenleg az orosz forradalom fenyegeti. Mi nem kívánjuk az orosz forradalmat, erőinek ismeretlen dalásaival: nekünk a tehetetlen orosz abszolutizmus kedvesebb, mert az abszolút Oroszország az alkotmányos Európában elszigetelve marad s nem képes szövetségeket kötni s a zsarnokilag elnyomott orosz nemzet nem gyakorolhatja azt a vonzóerőt a szláv népekre, melyet a pánháznak s a próbatévője cölöphöz kötik. Az ifjú elszántságát az által tartozik bebizonyítani, hogy izmainak elszakítása által szabadul el a cölöptől. A próba szerencsés kiállása az ifjút férfiúvá avatja s részesíti mindazon jogokban s kötelességekben, melyek a férfiút és vitézt megilletik. Mint vitéz, avégletekig vakmerő az indián. Hajmeresztő támadásokat intéz, ha szorítják, küzd a halálig s kegyelmet sem nem ad, sem nem fogad el. Fővágya egy skalpnak a megszerzése. A skalpozás az, hogy a testnek szőrrel fedett részeit lenyúzza. Azért szeret hadakozni az indián a tömött szakállú fehér emberrel, akinek nemcsak hajjal benőtt fejbőrét, hanem szőrös hónaalját is lefejti skalpképpen. Az indián fegyvere puska, legnagyobbrészt azonban még mindig is és nyit. Jó időben az indiánok hadi gyakorlatokat tartanak, melyekben rendkívüli ügyességet tanúsítanak. Dodge alezredes, ki tanúja volt egy száz főnyi lovas sziú-csapat hadi mozdulatainak, azt mondja, hogy sem gyorsaságra, sem a mozdulatok változatosságára nézve velük semminemű civilizált lovascsapat nem mérkőzhetnék. Mind a gyakorlatnál, mind hadviseléskor a vezér a csapatokat nem élőszóval, hanem sajátságos jelzőbeszéddel kormányozza. Ennek eszköze egy tükördarab, mely által a nap sugarait a küzdők felé veti s a sugárvetés különfélesége által jelzi parancsait. Hadviselésen kívül vadászat a férfiak foglalkozása. A téli élelmet az őszi körvadászatokon szerzik be. A legátalánosabb vonás az indián karakterében, hogy arcának nyugodt kifejezését az életnek minden viszontagságai között is képes megőrizni. Bár kemény és elhatározott embeszlávisták hirdetnek, mivel a többi szláv nemzetek közül egy sem akar sem Lengyelország sorsára jutni, sem Szibériába küldetni. A szláv nemzetek szabadsága és az orosz kényuralom zsarnoksága a legjobb óvószer a pánszlávizmus ellen. De mi mégis azt látjuk, hogy az orosz abszolutizmus vége felé jár s nem messze az idő, mikor a nyugati civilizáció és az alkotmányosság meghódítják Oroszországot Szibériától. Valószínű azonban, hogy míg ez bekövetkezik, Oroszországban nagy eseményeknek leszünk szemtanúi. Budapest, márc. 31. A miniszterelnök Bécsben. Szapáry Gyula miniszterelnök a túsvéti ünnepekre Bécsbe utazik, hogy mint miniszterelnök a szokásos látogatásokat megtegye és az osztrák, valamint a közös kormánynyal tárgyalásokba bocsátkozzék. A delegációknak teendő javaslatok szintén tanácskozás tárgyát fogják képezni, valamint a szeszadótörvény reformja. A delegációk június közepén ülnek össze Budapesten. A királyi táblák elosztása fölött, mint a Nemzet írja, a csütörtökön tartandó minisztertanács fog dönteni. Képviselőválasztás. A magyarláposi kerület ma a szabadelvűpárti Bornemissza Károly bárót kiáltotta ki egyhangúlag országos képviselőnek. A valuta rendezése. Niebauer osztályfőnök Bécsből ma reggel ideérkezett és — mint értesülünk — több órán át tanácskozott Láng államtitkárral és azután Wekere pénzügyminiszterrel a valutaszabályozás kérdése tárgyában. A tanácskozásokat holnap folytatják. BUDAPESTI HÍRLAP. (90. sz . 1890. április II Baross és az osztrák-magyar államvasut. gyár államvasuttársaságot, hogy az 1882. év XLV. t.-cikk szellemének és intencióinak megfelelően állítson Budapesten külön, a bécsitől független építési igazgatóságot és magyarországi uradalmai számára szintén állítson föl külön magyar igazgatóságot. A vasúttársaság egyesített igazgatósága a magyar kormány első követelését hajlandónak nyilatkozott teljesíteni, amennyiben elhatározta, hogy teljesen föloszlatja az építési igazgatóságot 1890. évi július 1-jén és annak magyarországi teendőit a budapesti igazgatóságra bizza ; a második követelést azonban nem ismerte el jogosnak, mondván, hogy a törvény csak a vasútról intézkedik, nem pedig a társaság magánvagyonáról is, amelyhez a magyarországi uradalmak is tartoznak. Baross Gábor a vasút e határozatának első részét tudomásul vette, de követelte, hogy az építési igazgatóság feloszlatásának határideje rövidebb legyen , a határozat másik részét illetőleg azonban fenntartotta követelését. Az osztrák-magyar államvasút-társaság egyesült igazgatósága erre újabb határozatokat hozott és azokat közölte a magyar kereskedelmi miniszterrel. Elhatározta ugyanis, hogy az építési igazgatóság feloszlatása ügyében teljesíti a magyar miniszter követelését és az igazgatóságot már ma, azaz március 11-én, feloszlatja. Az uradalmak magyar igazgatósága ügyében sem foglalt már el oly merev álláspontot, hanem egy beadványban arra kérte a minisztert, hogy bízzák ez ügy eldöntését a közgyűlésre. Baross Gábor azonban hajthatatlan maradt. A vasúttársaság egyesített igazgatóságának tegnapi ülésében olvasták fel a miniszter leiratát, melyben egyrészt tudomásul veszi az építési igazgatóság feloszlatását, másrészt azonban fenntartja követelését, mely szerint a magyarországi uradalmak részére külön magyar igazgatóság szerveztessék és kijelenti, hogy a közgyűlés esetleges határozatai egyáltalán nem változtathatják meg az ő nézeteit és követelését. E konfliktushoz újabban még egy másik is járult, amelyből esetleg még az osztrák kormánynyal is lehet konfliktusunk. Ismeretes, hogy az osztrák kormány kifogásolta az osztrák-magyar államvasuttársaság mérlegfelállítását és hogy ennek áldozatul esett a társaság elnökigazgatója, Joubert és De Serres is. Az osztrák kormány régi törekvése volt a monarchia ez óriási vasútját már politikai okokból is fölszabadítani a párisi befolyás alól. Ez sikerült is neki: a franciák kibuktak és helyüket osztrákok fogják elfoglalni, amint ezt minap maga ő felsége kívánatosnak mondá. Eddig rendjén is volna a dolog. De az osztrák mavan, ami a mi címereinknek felel meg. Jelvényül rendesen valamely állat használatos. Ugyanazon jelvénynyel bíró egyének között házasság nem köthető. A vadászatot szigorú törvények szabályozzák. Az ősz kivételével csak annyi bölényt szabad lőni, amennyi a napi élelemre szükséges. A felsőbbség ellen való kihágást, a főnök parancsainak megsértését szigorúan, néha halállal, de leginkább botozással, vagy a vétkes vagyonának elpusztításával büntetik. Egyes személyek ellen elkövetett vétségek bírságokkal büntettetnek, melyeknek nagyságát a főnök állapítja meg. Az indián igen vallásos. A vallás életének minden viszonyával a legbensőbben össze van nőve, annyira, hogy az indián soha semmihez sem fog, mielőtt az istenségek hajlandóságát meg nem tudta volna. Az indiánnak rendesen két istene van. Az egyik a „jó isten“, aki az indiánok barátja. Ettől származik minden jó : melegség, élelem, ruházat, siker a háborúban és vadászaton. A „rossz isten“ az indiánnak állandó ellensége, a ki neki minden helyen s minden időben ártani törekszik, ha csak a jó istennek hatalma ebben meg nem gátolja őt. Mivel te két istentől való függését érzi, minden törekvése megtudni, vájjon melyik uralkodik éppen most rajta ? Ezt az úgynevezett „orvosság“ által törekszik elérni. Mindaz, ami reá nézve jó és kellemes, „jó orvosság“, minden kellemetlen és hátrányos „rossz orvosság.“ A madár repülése, a kígyó siklása, a róka vonítása, mindez magasabb jelentőségű az indiánra nézve. A jövő megtudására irányuló megfigyeléseket az „orvosságfőnök“ eszközli, aki orvosi minőségben is szerepel. Mivel ugyanis minden betegség a rossz istenségnek műve, a Budapest, márc. 31. Ismételten volt már alkalmunk foglalkozni azzal a konfliktussal, mely a magyar kereskedelmi miniszter és az osztrák-magyar államvasút igazgatósága között fölmerült. Baross Gábor kereskedelmi minisztertudvalevőleg régebben fölszólította az osztrák marék, mégis szeretik a társas együttélést. A kölcsönös érintkezésben élénkek, beszédesek, szívesen hallgatnak elbeszéléseket, szeretik a tréfát és bohóságot. Vendégszeretők nemcsak törzsbelieik, hanem idegenek iránt is és látogatóiknak mindenkor szolgálnak ennivalóval. A törzshöz tartozó özvegyekről és árvákról nagylelkűen gondoskodnak, a vadászati zsákmány és állatbőrök elosztásánál bizonyos részt juttatnak nekik. A kis leányok szeretnek babákkal játszani s az asszonyok igen sok ügyességet és ízlést tanúsítanak a bábuk készítésében és felöltöztetésében. A férfiak szabad idejüket lovaglással, célbalövéssel, versenyfuttatással, bajnoki versenyekkel s úszással töltik el. A mexikóiakkal érintkező törzsek szenvedélyes kártyások s a kártyázó indián nem ritkán kockára teszi lovát, sátorát, fegyvereit, bölénytakaróit, sőt gyakran feleségét és gyermekét is. Az indián nagyon hajlandó az iszákosságra s minden kínálkozó alkalommal a mértéktelenségnek esik áldozatul. Az Egyesült Államok törvényei a legszigorúbban tiltják ugyan a szeszes italok árulását az indiánok területein, mindazáltal szinte hemzseg Texas, Újmexikó, Kansas, Wyoming, Utah és Dakotában a vándorló csapszékek serege. Az indiánok törzseket alkotnak. Minden törzs élén egy főnök, több törzs felett egy legfőbb főnök áll, ki a törzsek egyesületének legfontosabb tagja. A törzs kormányzatában kiváló fontosságú a tanácsülés. A tanácsüléseken csak a törzsfőnököknek s öreg vitézeknek szabad beszélniük. A határozat nem szavazás, hanem felkiáltás által történik, amiért is a meggyőző ékesszólás igen fontos eszköze a törzsi kormányzatnak. Minden családnak nemcsak tulajdonneve, hanem családi jelvénye is