Budapesti Hírlap, 1890. július (10. évfolyam, 179-209. szám)
1890-07-01 / 179. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP. (179. sz.) 1890. július 1. Milán királyt kiutasítják. — Saját tudósítónk távirata. — Bécs, jun. 30. A N. Fr. Presse ma esti lapja a következőket írja: „A szerb kormányköröket rendkívül elkeserítette Milán király beszéde, melyet a belgrádi főiskola lakomáján mondott. Belgrádból táviratok érkeztek, melyek szerint e beszéd miatt minisztertanács volt. A minisztertanácson azt határozták, hogy Milán ellen a legszigorúbb rendszabályokat alkalmazzák és őt, ha további politikai nyilatkozatoktól nem óvakodik, kiutasítják az országból. Ebből a különben meg nem erősített hírből kitűnik, hogy Belgrádban az ellentétek egyre élesbednek.“ A N. Fr. Presse belgrádi hírei nagy feltűnést keltenek. Eddig különben semmi pozitív hír nem érkezett. Milán személyére vonatkozólag a következő jelentéseket regisztrálhatjuk . Midőn Milán értesült a Natáliával való kibékülés feltételeiről, azt felelte : „Inkább koldusbottal megyek a száműzetésbe, semhogy ezzel az asszonynyal ismét kibéküljek.“ Milánnak az egyetemi tanárok lakomáján elmondott fulmináns filippikája a következő figyelmet érdemlő passzust tartalmazza, mely nehezen egyeztethető össze a beszédnek a Pol. Corr. által közölt szövegével: „Bevallom, hogy én a radikális pártot és a radikális kormányt mindig veszedelmesnek tartottam, és bennük halálos ellenségét láttam az Obrenovics-dinasztiának. Ma nyíltan beismerem, hogy nagyon csalódtam és meg vagyok róla győződve, hogy éppen a radikálispárt képezi a trónnak legerősebb oszlopát és hogy ez a párt leginkább viseli szívén fiam sorsát. E párt tagjai egyszerű férfiak, de tetőtől talpig becsületes emberek.“ Mint említők, Milán beszédének e része vajmi nehezen egyeztethető össze beszédének ama szövegével, melyet a Pol. Corr. közöl. Figyelmet érdemlő körülmény, hogy Steics budapesti főkonzult át fogják helyezni Szófiába, Szerbia diplomáciai ügyvivőjeként. Milán király a N. W. Tagblatt információi alapján Natália kiutasítását kívánta, valamint kívánta azt is, hogy az elválás még egyszer publikáltassék és hogy megtiltassák neki a királyné címének viselése. Csupa olyan kívánságok — úgymond az említett lap — melyek annyival kevésbbé teljesíthetők, minthogy Natália jelenlegi magatartása minden tekintetben korrektnek mondható. Milán Biszticshez és Garasaninhoz fordult, hogy őt ebbeli óhajában gyámolítsák, de mindkettőtől visszautasító választ nyert. Garasanin visszautasító nyilatkozata rendkívül megalázó volt, mert tudvalevőleg ő volt az, aki a válás idejében kegyvesztett lett, amikor igaz meggyőződését a válás kérdésében nem tudta eltagadni. Kétségkívül legfontosabb az egész dologban az, hogy a minisztertanács immár lépéseket tett a régensségnél, hogy Milán kiutasítását követelje. Risztics minden rábeszélő képességét arra fordítja, hogy meggyőzze Milánt egy hosszabb külföldi út célszerűségéről s ha Milán ezt a tanácsot nem fogadja el, könnyen bekövetkezhetik az önkéntelen száműzetés esete, amivel még az őszig — a skupstina összeüléséig — sem várnának. A Pol. Corr. a Narodni Bnevnij nyomán kivonatosan közli Nikolajevics rektor és Milán király beszédét. E forrás szerint a beszédek így hangzanak: Nikolajevics rektor kifejté, hogy Milán király mindenkor a törvényes rend képviselője volt. Lemondott abban a reményben, hogy helyet csinál oly rendszernek, mely a szerb állam hajóját jobb útra tereli. A haladás helyett azonban szaporodik a rendetlenség, az alkotmányt elnyomják és fölmerülnek mindazok a nehézségek, melyek Szerbia vészmadarait nyomon követik. Ezt a felköszöntöt Milán király zajos éltetésével fogadták. Milán király hosszabb beszédet mondott, melyben hangsúlyozta, hogy az ünnepségre azzal a meggyőződéssel jött el, hogy — habár a dolog tüntetés — ez csak a király és az állameszme iránti hódolat nyilvánítása lehet. Sajnálja, hogy uralkodása alatt csak oly keveset tehetett a kultúráért és haladásért. Uralkodása alatt mindig roppant nehézségekkel kellett megküzdenie és inkább lemondott a trónról, hogysem kövessen oly áramlatot, melyet sohasem helyeselt és nem is helyeselhetett. De ha az ellenpártnak alkalmat is nyújtott, hogy mutassa meg, hogy mit tud, nem akarja a vádakat és gyanúsításokat nyugodtan eltűrni. Ha, miként azt nemrég egy magas hivatalos állásban lévő férfiú tette, kétségbe akarják vonni tagadhatatlan apai és polgári jogait, úgy ez eljárást mindenkor nyilvánosan botrányosnak, szemtelennek és törvénytelennek fogja bélyegezni. Az a szemrehányás, hogy ő az okozója ama rendszabályoknak, melyeket más államok a saját védelmükre tesznek, alávaló és gyalázatos. Nem akar semmiféle felelősséget elvállalni a mai külügyi vagy belügyi politikáért, legkevésbbé azok művéért, akik azt hiszik, hogy a hazafiság és állami méltóság gyermekes tüntetésekből áll és hogy az állami hatalom egyenlő a szabadsággal, rend nélkül. A jelentés hangsúlyozza, hogy e kivonatért a felelősség a szerb kormányhoz közel viszonyban álló Narodni Dnevnikre hárul. A P. Lloyd ma reggeli száma szó szerint közli Milán beszédét és e forrás szerint a beszéd kritikus része így hangzanék: Be kell vallanom — úgymond — hogy uralkodásom alatt nem tehettem annyit a főiskola érdekében, mint amennyit akartam. Uralkodásom azonban felette viharos volt. Különböző, felette fontos külpolitikai bonyodalmakon kívül a belpolitika terén is kétségbeesett létért való küzdelem folyt; küzdöttem, nem annyira magamért, mint inkább amaz alapelvek érdekében, amelyek nélkül modern államszervezet és kulturállami élet nem állhat fenn. Uralkodásom alatt nemcsak hogy nap, de pillanat sem múlt el anélkül, hogy ne gördítettek volna óriási nehézségeket utamba. Ekkor jobbnak véltem, ha lemondok a trónról, mintsem, hogy kövessem azt az irányt, azt a politikai áramlatot, amelyet sohasem helyeseltem, amelynek mindig határozott ellenfele leszek. Mindennek dacára elhatároztam, hogy ő felségének alázatos szolgája és leglelkesebb alattvalója maradok és a törvényes rendet az országban mindenkor tiszteletben fogom tartani. És íme, dacára ez elhatározásomnak, amelylyel ellenfeleim áramlatának alkalmat akartam szolgáltatni, bizonyítsa be a világnak, hogy jobb mint én, nem voltam szerencsés nyugodtan maradhatni, minthogy engem folyton a legalávalóbb, alaptalan rágalmazással illetnek. De épp ezért el vagyok tökélve, ama jogokért a legnagyobb elhatározottsággal helyt állani, a méhek mint polgárt és a király atyját megilletnek. Valahányszor valaki arra vetemedik, hogy sértse eme jogaimat, mindenkor nyíltan, leplezetlenül és hangosan ki fogom jelenteni, hogy ez botrányos és törvényellenes. Valahányszor csak gyanúsítani fognak, hogy én vagyok az oka, ha külföldi államok oly intézkedést tesznek, amelylyel érdekeiket védeni vélik, nem kevésbbé hangosan fogok felszólalni, hogy az csúfos, gyalázatos rágalom. Magamra vállalom a felelősséget uralkodásom alatt történt minden tényért, de sohasem vehetem magamra a felelősséget amaz eseményekért, amelyek lemondásom óta játszódtak le, minthogy Szerbia jelenlegi válságos helyzete kicsinyes, suhancos tüntetések következménye. TÁVIRATOK: Elégetett fekete-sárga zászló. Zágráb, jun. 30. Károlyvárosban tegnap este Reicher tábornok, zágrábi hadtestparancsnok ott időzésekor, a tábornok hivatalos lakására kitűzött fekete-sárga zászlót ismeretlen tettesek elégették. Új hadtestparancsnokok. Bécs, jun. 30. David altábornagyot kinevezték a XV. hadtest parancsnokának és vezénylő tábornoknak helyettesévé (Szerajevó), Reicher altábornagyot a XIII. hadtest parancsnokává és vezénylő tábornokká (Zágráb), Bechtolsheim báró altábornagyot a XI. hadtest parancsnokának és vezénylő tábornoknak helyettesévé (Lemberg), Reicher altábornagy, a XIII. hadtest parancsnoka, a titkos tanácsosi méltóságot kapta. Tisztújítás: Nagyszeben, június 30. T h a 11 mann alispán elnöklete alatt ma tartott városi közgyűlésen, mely öt óra hosszat tartott, megválasztották : Hochmeister polgármesterré, Dortleff első, Sigerns másodtanácsnokká, Teutsch főjegyzővé, Theis s árvaszéki ülnökké, Weiss első, Haller hadnagy pedig másodrendőrbiztossá, Angermann első, Acker második, ifj. Hochmeister harmadik segédjegyzővé. Lovasezred Temesvárott, Temesvár, jan. 30. A városi törvényhatósági bizottság Molnár Viktor főispán elnöklete alatt ma közgyűlést tartott, amelyen Telbisz Károly dr. polgármester bejelentette, hogy miután a tanácsnak tudomására jutott, hogy Temesvárott egy lovasezredet szándékoznak elhelyezni , a kaszárnya fölépítése iránt azonnal ajánlatot tett a hadtestparancsnokság útján a katonai kormányzatnak. A Mickievic-ünnep. Krakó, jan. 30. (Saját tudósítónk távirata.) Krakó zsúfolva van idegenekkel, minden rendelkezésre álló lakás már le van foglalva, és egy szobáért még 20 irtot is fizetnek napjára. A később érkezők számára nagy közös lakásokat rendeznek be. A kereskedelmi miniszter utasította a vasutakat, hogy az ünnepben résztvevőknek nagy árkedvezményeket adjanak. Magyarországból 400 vendég van bejelentve. Csehországból és Szerbiából is sok vendéget várnak. Eddig 212 lengyel küldöttség van bejelentve. Lengyel küldöttségek jönnek Berlinből, Bécsből, Párisból, Londonból, Bukarestből, Svájcból, Bulgáriából, Konstantinápolyból és Amerikából. A lembergi munkások testületileg jönnek blúzban vörös csalppal. Orosz-Lengyelországból óriási tömegekben érkeznek a vendégek. Az osztrák-sziléziaiakat Sviezy képviselő vezeti. Tömeges küldöttségek jönnek Posenből, nyugati Poroszországból és porosz Sziléziából. Vilmos császár északi útja, Helsingör, jun. 30. Vilmos császár és a dán király a királyi hercegek, Waldemár herceg neje és az anhalti özvegy hercegné kíséretében ma délelőtt negyed 12 órakor ideérkeztek. Szives búcsúzás után a császár, ágyúdörgések közt, Christiániába utazott, míg a király visszautazott Kopenhágába. Garasanin kiáltványa, Belgrád, jun. 30. Garasanin a haladó párthoz terjedelmes manifesztumot intézett, mely a legközelebb újra megjelenő Vid elő című pártközlönyben fog napvilágot látni. Garasanin a radikális kormány működését megsemmisítő kritika alá veszi s ajánlja a vele egy párton levőknek, hogy ők is lépjenek újra sorompóba. A szófiai kivégzés, Szófia, jún. 30. Panica agyonlövetése alkalmából a táborparancsnok a csapatokhoz beszédet intézett. Kiemelte, hogy Panica összeesküvést szőtt a jelenlegi kormányrendszer felforgatására és utalt egyúttal a veszélyekre, melyek a hazát érhették volna, ha a terv sikerül. A parancsnok helyeselte a hozott halálos ítéletet és megjegyezte, hogy ily véget fog érni minden hazaáruló. Szófia, jun. 30. (Saját tudósítónk távirata.) A Pol. Corr. jelentése. Az iránt nem lehet nézeteltérés, hogy Panica kivégeztetése jogilag véve sem politikai, sem katonai szempontból nem gáncsolható. Illetékes körök nyilatkozata szerint a lázadó tiszt kivégeztetését megkövetelte Bulgária békéjének érdeke, mert Panica megkegyelmeztetése más elégedetleneket is fölbá tortott volna az eddig nem sikerült lázadási kísérletek ismét-