Budapesti Hírlap, 1890. július (10. évfolyam, 179-209. szám)
1890-07-25 / 203. szám
Ilelléklet & „BUDAPESTI HÍRLAP" i Rariancz, Iskolai értesítők. A csurgói ev. ref. főgimnázium értesitője az 1889—80. iskolai évről. Közli Vida Károly ,k. igazgató tanár. Az első közlemény : A csurgói főgimnázium és az államsegély. Az egyházmegye 1885-ben az iskola fentartásával járó hiányt 8000 forintban állapította meg, egyszersmind kimondotta, hogy a jelenlegi, még 1796-ban emelt épület helyett újat óhajt és ez esetre 50.000 frtot kér az államtól. Trefort ezt megígérte és ez ígéretet Csáky Albin gróf is megtartotta, sőt az ügyet szerződésileg rendezte Beöthy Zsolt dr. min. biztos közvetítésével. E szerződés megkötésének emlékére Bara Sándor dr., az intézet volt tanára, 200 sztos alapítványt ajánl fel, melynek 6 százalékos kamatja évenkint kétályakérdésre tűzessék ki és pedig a magyar nyelv és irodalomból és a magyar történelemből, Kondor Ferenc főgimnáziumi tanár pedig 100 frtos alapítványt tett, melynek kamata évenként a magyar irodalom köréből vett pályatételre tűzessék ki. A főgimnázium 1892-ben ünnepli fennállásának századik évfordulóját és Beöthy Zsolt 5 db aranyat tűzött ki annak a tanulónak, aki az emlékünnepre legjobban megírja Csokonai életrajzát. A tanári kar 11 tagból állott. A köz- és szakkönyvtár 9659 kötetből áll, az ifjúsági 1653 kötetből. A Csokonai-kör 20 ülést tartott és 18 munkát bírált meg. Az ifjúsági segítőegyesület vagyona készpénzben 653 frt 49 kr, könyvekben 2145 db. Az összes segély volt a lefolyt iskolai évben 231 ifjúnál 2201 frt 99 kr értékben. Érettségit tettek : jelesen 1, jól 1, egyszerűen 7. A tanulók száma volt 222, magyar 220, ruthén 1, szerb 1. Jelesek voltak az I. osztályban : Bátori J., Bognár P., Rákosi A., Mészáros J., Neuhaus L. — A II. osztályban : Bakocs F., Brichta József, Czibor F., Csánk Béla, Rappani Géza, Kasztl Jakab, Kasztl Ödön, Király Géza, Somogyi Béla. — A III. osztályban: László Béla, Stadler Géza, Schwarzenberg K., Vajtha Zoltán, Vecsei L. — A IV. osztályban : Bosznai F., Héjas K., Kohn Béla, Spierer Dávid. — Az V. osztályban: Bátori Ferenc, Kneusel-Herdliczka Aurel, Szűcs Ernő, Zsobrák F. — A VI. osztályban : Andorka Gy., Horváth Gy. — A VII. osztályban : Bosznai D., Pásztor F. A lévai kegyes tanitórendi főgimnázium értesitője az 1889—90. tanévről. Közli Szalay Gyula igazgató. Bevezető értekezés: A magyar nyelv rokonai. Irta Szalay Gyula. A tanári kar 11 tagból áll. A tanári könyvtár 722, az ifjúsági 847 munkából áll. A tanulók száma volt 206, magyar 184, német 4, tót 18. Érettségit tettek: jól 4, egyszerűen 9. Jelesek voltak az 7., osztályban: Demény Gy., Firtasz Gyula, Kämpfner A, Medved János, Pigler István, Pleyer János, Steiner Kálmán, Sümeg Hugó. — A II. osztályban: Csekey Vilmos, Herzfeld Lajos, Ivánovics József, Jurka József, Mozsáry Mihály, Murányi Orbán, Bozenzweig G., Schön Ernő, Weisz Zsigmond, Wiksz Mór. — A 111. osztályban: Renner Kálmán. — A IV. osztályban: Ehrenstein S., Leiderfrost Gy., Schlesinger Mór. — Az V. osztályban : Leidenfrost A., Major Endre, Olgyay László, Szilágyi Ernő. — A VI. osztályban: Kozma József, Stern Miksa. — A VII. osztályban: Herzfeld Gyula, Kareggin Béla. A magyaróvári közs. elemi fiú- és leányiskolának értesítője az 1889—90. tanévről. Közli: Merényi Kálmán igazgató. A tanítótestület 9 tagból áll. A tanulók száma volt 410, magyar 149, német 261. Értesítő a budapesti siketnémák magántanintézetéről az 1889—90. tanévben. Közli Frin Antal intézettulajdonos. Bevezető értekezés: Mi módon segíthetnénk afővárosban levő siketnémáinkon ? Irta Frim Antal. Kifejti, hogy a siketnémákat népiskolai oktatásban kell részesíteni mindaddig, mig kissé kifejlettebb értelem s tanulásvágy elnyerése után megfelelő intézetekbe bejuthatnak. Szükséges másodsorban, hogy a siketnémák oktatására szánt intézetek szaporíttassanak, de ezt nem egyedül az államra kell bízni, a társadalomnak, egyesületeknek, községek és felekezeteknek kell ily intézeteket felállítani, amint az a külföldön is van. Elsősorban a jobbparti kerületekben legalább két, a balpartiakban legalább is három osztályt kellene felállítani, melyeknek hivatása volna a főváros siketnéma tanköteles gyermekeit az ismeretek elemeibe bevezetni, hogy azután felvehetők legyenek a már meglevő és felállítandó községi magán- vagy egyéb néven nevezendő intézetekbe. De addig, mi, intézetek felállíthatók, utasíttassanak az egyes népiskolák, hogy kerületükben egy oly osztályt szervezzenek, mely a siketnéma gyermekeket mindaddig oktatja, mig az intézetek elkészülnek. Másrészről hasson a tanács oda, hogy a már fennálló nyilvános és magánintézetek oly kedvező helyzetbe jussanak, hogy a főváros területéről egy bizonyos számú siketnémát felvehessenek és oktathassanak. Az intézetnek 12 növendéke volt, 7 fiú, 5 leány, vallásra nézve r. kat., fiú 2, református 1, zsidó 4, leány r. kat. 2, református 1, zsidó 2. A pozsonyi m. kir. áll. felsőbb leányiskola értesitője az 1889—90. tanévről. Közli Ghyczy József igazgató. Bevezető értekezések : I. A neveléstan szerepe az iskolai tantereben. H. A szervezet föismertetése. Irta Dach János. A tantestület a hitoktatókkal együtt 17 tagból áll. A tanulók száma volt 192, magyar 96, német 92, tót 4. Az internátusba a helyszűke miatt csak 28 növendéket vettek föl, jövőre azonban az iskolaépület ki lesz bővítve. A temesvári m. kir. áll. felsőbb leányiskola értesitője az 1889—90. tanévről. Közli Turjay László igazgató. Bevezető értekezés : A francia felsőbb leányiskolák. Irta Hegedűs Pál tanár. A tanári testület a hitoktatókon kívül 11 tagból áll. A tanulók száma volt 117, magyar 9, magyar-német 79, magyar-német-szerb 5, magyar-német-román 4, magyar-német-francia 16. Az internátusban 32 növendék lakott. A lőcsei m. kir. áll. elsőrendű felsőbb leányiskola értesitője az 1889—90. tanévről. Közli Kerner Péter igazgató. Bevezető közlemény: Kivonat az állami felsőbb leányiskolák szervezetéből. A tanári testület 18 tagból áll. A tanulók száma volt 86, magyar 49, német 36, tót 1. Az internátusban 7 növendék volt. A piskitelepi alsófokú ipariskola és áll. elemi népiskola értesítője, az 1889—90. iskolaévről. Szerkesztette Ulrich Márton ig. tanitó. A tanitói testület 10 tagból áll. Az értekezés A kézimunka becsét méltányolja. Az ipariskolának 43 tanulója volt: magyar 31, német 9, román 3. Az iparostanulók által készített munkák az alföldi és délmagyarországi általános kiállításra is el fognak küldetni. — A népiskolai rész Emléklapot szentel a kisdedóvó megnyitásának. Az uj kisdedóvó már teljesen készen áll, csak megnyitásra vár. — Az elemi iskoláért, a magyar államvasutak igazgatósága, belátva annak misszióját ez exponált helyen, eleitől fogva mindig sokat áldozott és az iskola szép eredményeket is mutathat fel. A román gyermekek száma ez idén is 13-mal szaporodott s mind megtanult magyarul; a szaporodás oka az, mert ez évben már távolabbi helységekből is jöttek tanulók. Feltűnő azonban, hogy milyen kevés román leány iratkozik be : volt 41 fiú és csak 16 leánynövendék. Az iskolai takarékpénztárba betett ez évben 22 gyermek 65 frt 15 krt. A nép- és ifjúsági könyvtár évről-évre nagyobb forgalomnak örvend ; a népkönyvtárban van 291, az ifjúságiban 158 szakmunka. A tanulók száma volt 281; fin 152, magyar 93, német 18, román 41, leány 129, magyar 89, német 24, román 16. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Budapest, júl. 24. — Sajtóügyek a kúrián. Két sajtóügyet tárgyalt ma Szentgyörgyi Imre kúriai tanácselnök elnöklete alatt a kúriai szüneti tanácsa s mindkettőnek Tomcsányi Mór kúriai bíró volt a referense. Az egyik egy hat év óta húzódó kettős sajtóper, Csömör Kálmán gyöngyösi polgármester indította rágalmazás és becsületsértés miatt Rigó Alajos, a Gyöngyösi Lapok munkatársa ellen, aki viszont a polgármestert pörölte be egy közlemény miatt, mely a Gyöngyös című lapban látott napvilágot. A budapesti esküdtszék Rigó Alajost a rágalmazás alól felmentette, de a becsületsértésben egyhangúlag vétkesnek nyilvánította , Csömör Kálmánt pedig egyhangúlag felmentette. E verdikt alapján a sajtóbíróság Rigót három havi fogságra és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen Rigó semmiségi panaszszal élt. A Kúria e sajtóügyben nem döntött, mert a periratok hiányosan voltak felszerelve s azokat kiegészítés végett visszaküldte a törvényszéknek. A másik pedig az újabb időben sűrűn emlegetett Choreman Jakab, jeruzsálemi főapát, sajtópöre volt, aki többek között Ribianszky József, a Magyar Híradó munkatársa ellen emelt panaszt, mert azt írta róla, hogy egy hajókormányost csúnyául befont. A tárgyalás folyamán Ribianszky állításának bebizonyítására tanukra hivatkozott s kész volt igazolni azt is, hogy Choremán, akit a hercegprímás eltiltott a misézéstől, valódi neve Hadsi-Arszlán Feridián, amit Mardil Ibrahim kisázsiai származású budapesti kereskedővel tud bebizonyítani. A sajtóbiróság nem engedte meg a bizonyítást s az esküdtszék a vádlottat a rágalmazás alól fölmentette, de a becsületsértésben vétkesnek mondotta ki s ennek alapján a sajtóbiróság 50 forintra ítélte, súlyosító körülményül tudva be, hogy Ribianszky az esküdtszék előtt állítását mindenben fentartotta, vagyis törvényszéki virágos nyelvén „védelmét“ konokságban kereste. A kúria a semmiségi panasznak helyt adott s a sajtóbiróság ítéletét megsemmisitve, más esküdtszék kiküldetését rendelte el, azzal a megokolással, hogy ez esetben a közérdek megköveteli a bizonyítást. — Belépőjegyek a végtárgyalásokra. Az új igazságügyi palota tárgyaló termei olyan szűkek, hogy a hallgatóság padjain legfölebb harminc ember fér el. A kiszorultak eddig egyszerűen elfoglalták a hírlapírók és jogászok számára fönntartott helyeket, de ezentúl máskép lesz. Az elnökség ugyanis, mint egy kőnyomatos tudósító jelenti, jövő hétfőtől kezdve, csak belépőjegyek mellett engedi meg a tárgyalások meghallgatását és pedig az I. számú teremben 30, a II. számúban pedig 40 jegyet fog kiosztani. Ez intézkedés révén, mely a pestvidéki törvényszéknél már régóta divik, kiszorulnak a gyanús elemek, melyek csak jogi ismereteik bővítése céljából keresték fel különös előszeretettel a tárgyaló termeket, melyek tél idején valóságos melegedő szobák voltak. — A székesfehérvári sikkasztás. A székesfehérvári kir. törvényszék ez év elején 40.000 forint elsikkasztása miatt öt évi börtönre ítélte Krausz Mátyást, az odavaló kölcsönös segítőegyesület pénztárosát. A kir. ítélőtábla szüneti büntető tanácsa Széll Farkas elnöklete alatt, Urbán Adolf előadása alapján, a törvényszék ítéletét részben megváltoztatta s a vádlott börtönbüntetését né£y évre szállította le. — Revolveres kisasszony. Egy Kosa Gizella nevű tizenhét éves csinos lány állott ma a budapesti törvényszék előtt. Az ügyészség szándékos emberölés kísérlete miatt fogta perbe. Két évvel ezelőtt az akkor még tizenöt éves leány mosmostoha apjával, Cziprián kéményseprő mesterrel, a budai hegyek közt levő Ferenchalmon lakott, ahol atyjának Wippner Mihály házfelügyelővel, ki mészáros és korcsmáros is egy személyben, a házbértartozás miatt nagyon sok kellemetlensége volt. A kérlelhetetlen házfelügyelő, kit a tanuk durva, erőszakos embernek mondanak, lefoglalta minden ingóságukat és a múlt év február 15-dikén lakásukra felment és a kéményseprővel annak rendje és módja szerint összekapott. A nekivadult házmester a vita hevében egy széntartó edényt vágott Czipriánhoz, Klose Gizella pedig a másik szobában levő revolverért szaladt s azt a tőle 30 lépésre álló cerberusra sütötte. Nagy baj nem esett; a fáradt golyó csak a házfelügyelő ujdonat uj bagariacsizmáját lyukasztotta át s lábán kisebb daganatot okozott. A mai végtárgyaláson Wippner azt állította, hogy a leány atyja biztatására lőtt rá, aki azzal bátorította, hogy még csak tizenöt éves s nem történhetik semmi baja. Klose Gizella ennek ellenében azt vallotta, hogy ijesztésül hozta ki apja fegyverét, mikor látta, hogy a házmester tettleg bántalmazza s izgatottságában véletlenül sütötte el. A törvényszék Fenyvessy Arnold elnöklete alatt, Gegus Gusztáv dr. királyi alügyész vádjának és Liedemann Károly védőbeszédének meghallgatása után Klose Gizellát az ellene emelt vád alól fölmentette , ellenben könnyű testi sértés vétségében mondotta ki bűnösnek , ezért 20 forint pénzbüntetésre ítélte, mely ítéletet a közönség zajos éljenzéssel fogadott. Az elitélt és az ügyész is megnyugodott. I D É K — A királyváró Biharmegye. Biharmegye — mint távirat jelenti — ma, Dő ry báró főispán elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgyát a királynak szeptember 12-re tervezett látogatása képezte. A főispán előterjesztésére a közgyűlés tagjai lelkesedéssel elhatározták, hogy ő felségét a megye nevében 52 tagú küldöttség fogadja s hódolatát Dőry főispán fejezze ki. A küldöttség tagjai lesznek : Dőry dr. főispán, Schlauch Lőrinc és Pável püspökök, Tisza Kálmán, Tisza István, Beöthy alispán, Beöthy Algernon, Rezey, Véghső, Szunyogh, Ertsey képviselők és a törvényhatóság meg a tisztviselői kar előkelőségei. Székhelyhidon külön küldöttség fogadja és üdvözli a királyt. A közgyűlés felhatalmazta az alispánt, hogy a megyei utakat igazíttassa helyre.* — Az erdélyi turistaság fejlesztésével a kolozsvári atlétikai klub évek óta tervszerüleg foglalkozik. Célja Erdély klimatikus gyógyhelyeit, regényes és történelmi emlékekben bővelkedő érdekes tájait a nagy közönség előtt megvilágítani s a közönséget Erdély beutazására minél nagyobb számban megnyerni. E célból, a többek között, a klub Erdélyről egy turista-könyvet fog kiadni. Ebben a könyvben sportszerű rövidséggel, képekkel és térképekkel Erdélyt a lehető teljes alakban szándékozik a közönséggel megismertetni A klubnak Kőváry László tört. író és akad. tag, Erdély e kiváló ismerője, megígérte, hogy az Erdélyre vonatkozó nevezetesebb részeket a könyv keretébe ő fogja beilleszteni. Ezenfelül a klub tagjai közül számosan, felhasználva a nyári vakációt részint gyalog, részint kerékpáron Erdély különböző pontjaira utazgatnak, jegyezgetnek s gyűjtik a tél folyamán feldolgozandó anyagot a könyv számára. A klub titkára és egyik bajnoka szintén nagyobb szabású körúton van, mely alkalommal Bethlen András gr. miniszternél is tisztelegtek Bethlenben. A miniszternek ugyanis — tudvalevőleg — terve Erdély különböző pontján s különösen a kiválóan alkalmas erdőségekben üdülő és menedékhelyek, klimatikus gyógytelepek létesítése. Ez a terv a klub turisztikai szervezetébe teljesen beillik, azért a miniszternek e célra felajánlták a klub közreműködését s nagyobb vázlatokban megbeszélték a kiviteli módozatokat, miről bethleni tudósítónk a következőket írja : A miniszter kitüntető szívességgel fogadta a klub képviselőit. Ezek röviden vázolták a klub eddigi munkásságát a turisztika terén. Előadták, hogy a klub közel 300 tagot számlál, részben az egyetemi fiatalságból, részben a vezetői szerepet teljesítő Erdély s különösen Kolozsvár előkelőbb