Budapesti Hírlap, 1890. július (10. évfolyam, 179-209. szám)

1890-07-25 / 203. szám

Ilelléklet & „BUDAPESTI HÍRLAP" i Rariancz, Iskolai értesítők. A csurgói ev. ref. főgimnázium értesitője az 1889—80. iskolai évről. Közli V­i­d­a Károly ,k­. igazgató tanár. Az első közlemény : A csurgói fő­gimnázium és az államsegély. Az egyházmegye 1885-ben az iskola fentartásával járó hiányt 8000 forint­ban állapította meg, egyszersmind kimondotta, hogy a jelenlegi, még 1796-ban emelt épület helyett újat óhajt és ez esetre 50.000 frtot kér az államtól. Trefort ezt megígérte és ez ígéretet Csáky Albin gróf is megtartotta, sőt az ügyet szerződésileg ren­dezte Beöthy Zsolt dr. min. biztos közvetítésé­vel. E szerződés megkötésének emlékére B­a­r­­­a Sándor dr., az intézet volt tanára, 200 sztos alapít­ványt ajánl fel, melynek 6 százalékos kamatja éven­­kint két­­­ályakérdésre tűzessék ki és pedig a ma­gyar nyelv és irodalomból és a magyar történelem­ből, Kondor Ferenc­ főgimnáziumi tanár pedig 100 frtos alapítványt tett, melynek kamata évenként a magyar irodalom köréből vett pályatételre tűzes­sék ki. A főgimnázium 1892-ben ünnepli fennállásá­nak századik évfordulóját és Beöthy Zsolt 5 db aranyat tűzött ki annak a tanulónak, a­ki az emlékünnepre legjobban megírja Csokonai életrajzát. A tanári kar 11 tagból állott. A köz- és szakkönyvtár 9659 kötetből áll, az ifjúsági 1653 kö­tetből. A Csokonai-k­ör 20 ülést tartott és 18 mun­kát bírált meg. Az ifjúsági segítőegyesület vagyona készpénzben 653 frt 49 kr, könyvekben 2145 db. Az összes segély volt a lefolyt iskolai évben 231 ifjúnál 2201 frt 99 kr értékben. Érettségit tettek : jelesen 1, jól 1, egyszerűen 7. A tanulók száma volt 222, magyar 220, ruthén 1, szerb 1. Jelesek voltak az I. osztályban : Bátori J., Bognár P., Rákosi A., Mészáros J., Neuhaus L. — A II. osztályban : Bakocs F., Brichta József, Czi­­bor F., Csánk Béla, Rappani Géza, Kasztl Jakab, Kasztl Ödön, Király Géza, Somogyi Béla. — A III. osztályban: László Béla, Stadler Géza, Schwarzen­berg K., Vajtha Zoltán, Vecsei L. — A IV. osztály­ban : Bosznai F., Héjas K., Kohn Béla, Spierer Dávid. — Az V. osztályban: Bátori Ferenc, Kneu­­sel-Herdliczka Aurel, Szűcs Ernő, Zsobrák F. — A VI. osztályban : Andorka Gy., Horváth Gy. — A VII. osztályban : Bosznai D., Pásztor F. A lévai kegyes tanitórendi főgimnázium értesitője az 1889—90. tanévről. Közli Szalay Gyula igazgató. Bevezető értekezés: A magyar nyelv rokonai. Irta Szalay Gyula. A tanári kar 11 tag­ból áll. A tanári könyvtár 722, az ifjúsági 847 mun­kából áll. A tanulók száma volt 206, magyar 184, német 4, tót 18. Érettségit tettek: jól 4, egysze­rűen 9. Jelesek voltak az 7., osztályban: Demény Gy., Firtasz Gyula, Kämpfner A, Medved János, Pigler István, Pleyer János, Steiner Kálmán, Sümeg Hugó. — A II. osztályban: Csekey Vilmos, Herzfeld La­jos, Ivánovics József, Jurka József, Mozsáry Mihály, Murányi Orbán, Bozenzweig G., Schön Ernő, Weisz Zsigmond, Wiksz Mór. — A 111. osztályban: Ren­ner Kálmán. — A IV. osztályban: Ehrenstein S., Leiderfrost Gy., Schlesinger Mór. — Az V. osztály­ban : Leidenfrost A., Major Endre, Olgyay László, Szilágyi Ernő. — A VI. osztályban: Kozma József, Stern Miksa. — A VII. osztályban: Herzfeld Gyula, Kareggin Béla. A magyar­óvári közs. elemi fiú- és leány­iskolának értesítője az 1889—90. tanévről. Közli: Merényi Kálmán igazgató. A tanítótestület 9 tagból áll. A tanulók száma volt 410, magyar 149, német 261. Értesítő a budapesti siketnémák magán­tanintézetéről az 1889—90. tanévben. Közli Frin Antal intézettulajdonos. Bevezető értekezés: Mi módon segíthetnénk a­­fővárosban levő siketnémáinkon ? Irta F­r­i­m Antal. Kifejti, hogy a siketnémákat népiskolai oktatásban kell részesíteni mindaddig, mig kissé kifejlettebb értelem s tanulásvágy elnye­rése után megfelelő intézetekbe bejuthatnak. Szük­séges másodsorban, hogy a siketnémák oktatására szánt intézetek szaporíttassanak, de ezt nem egye­dül az államra kell bízni, a társadalomnak, egyesüle­teknek, községek és felekezeteknek kell ily intéze­teket felállítani, a­mint az a külföldön is van. Első­sorban a jobbparti kerületekben legalább két, a bal­partiakban legalább is három osztályt kellene fel­állítani, melyeknek hivatása volna a főváros siket­néma tanköteles gyermekeit az ismeretek elemeibe bevezetni, hogy azután felvehetők legyenek a már meglevő és felállítandó községi magán- vagy egyéb néven nevezendő intézetekbe. De addig, mi, inté­zetek felállíthatók, utasíttassanak az egyes népisko­lák, hogy kerületükben egy oly osztályt szervezze­nek, mely a siketnéma gyermekeket mindaddig oktatja, mig az intézetek elkészülnek. Másrészről hasson a tanács oda, hogy a már fennálló nyilvános és magánintézetek oly kedvező helyzetbe jussanak, hogy a főváros területéről egy bizonyos számú siketnémát felvehessenek és oktathassanak.­­ Az intézetnek 12 növendéke volt, 7 fiú, 5 leány, val­lásra nézve r. kat., fiú 2, református 1, zsidó 4, leány r. kat. 2, református 1, zsidó 2. A pozsonyi m. kir. áll. felsőbb leányiskola értesitője az 1889—90. tanévről. Közli Ghyczy József igazgató. Bevezető értekezések : I. A neve­léstan szerepe az iskolai t­anter­eben. H. A szervezet fö­ismertetése. Irta Dach János. A tantestület a hitoktatókkal együtt 17 tagból áll. A tanulók száma volt 192, magyar 96, német 92, tót 4. Az interná­tusba a helyszűke miatt csak 28 növendéket vet­tek föl, jövőre azonban az iskolaépület ki lesz bővítve. A temesvári m. kir. áll. felsőbb leányis­kola értesitője az 1889—90. tanévről. Közli Tur­­j­a­y László igazgató. Bevezető értekezés : A fran­cia felsőbb leányiskolák. Irta Hegedűs Pál tanár. A tanári testület a hitoktatókon kívül 11 tagból áll. A tanulók száma volt 117, magyar 9, magyar-német 79, magyar-német-szerb 5, magyar-német-rom­án 4, magyar-német-francia 16. Az internátusban 32 nö­vendék lakott. A lőcsei m. kir. áll. elsőrendű felsőbb leányiskola értesitője az 1889—90. tanévről. Közli Kerner Péter igazgató. Bevezető közlemény: Kivonat az állami felsőbb leányiskolák szervezetéből. A tanári testület 18 tagból áll. A tanulók száma volt 86, magyar 49, német 36, tót 1. Az internátusban 7 növendék volt. A piskitelepi alsófokú ipariskola és áll. elemi népiskola értesítője, az 1889—90. iskola­évről. Szerkesztette Ulrich Márton ig. tanitó. A tanitói testület 10 tagból áll. Az értekezés A kézimunka becsét méltányolja. Az ipariskolának 43 tanulója volt: magyar 31, német 9, román 3. Az iparostanulók által készített munkák az alföldi és délmagyarországi általános kiállításra is el fognak küldetni. — A népiskolai rész Emléklapot szentel a kisdedóvó megnyitásának. Az uj kisdedóvó már teljesen készen áll, csak megnyitásra vár. — Az elemi iskoláért, a magyar államvasutak igazgató­sága, belátva annak misszióját ez exponált helyen, eleitől fogva mindig sokat áldozott és az iskola szép eredményeket is mutathat fel. A román gyer­mekek száma ez idén is 13-mal szaporodott s mind megtanult magyarul; a szaporodás oka az, mert ez évben már távolabbi helységekből is jöttek tanulók. Feltűnő azonban, hogy milyen kevés román leány iratkozik be : volt 41 fiú­ és csak 16 leánynöven­dék.­­ Az iskolai takarékpénztárba betett ez év­ben 22 gyermek 65 frt 15 krt. A nép- és ifjúsági könyvtár évről-évre nagyobb forgalomnak örvend ; a népkönyvtárban van 291, az ifjúságiban 158 szak­munka. A tanulók száma volt 281; fin 152, magyar 93, német 18, román 41, leány 129, magyar 89, né­met 24, román 16. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Budapest, júl. 24. — Sajtóügyek a kúrián. Két sajtóügyet tár­gyalt ma Szentgyörgyi Imre kúriai tanács­elnök elnöklete alatt a kúriai szüneti tanácsa s mindkettőnek Tomcsányi Mór kúriai bíró volt a referense. Az egyik egy hat év óta húzódó kettős sajtóper, Csömör Kálmán gyöngyösi polgármes­ter indította rágalmazás és becsületsértés miatt Rigó Alajos, a Gyöngyösi Lapok munkatársa ellen, a­ki viszont a polgármestert pörölte be egy közle­mény miatt, mely a Gyöngyös című lapban látott napvilágot. A budapesti esküdtszék Rigó Alajost a rágalmazás alól felmentette, de a becsületsértésben egyhangúlag vétkesnek nyilvánította , Csömör Kál­mánt pedig egyhangúlag felmentette. E verdikt alapján a sajtóbíróság Rigót három havi fogságra és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen Rigó semmiségi panaszszal élt. A Kúria e sajtóügy­ben nem döntött, mert a periratok hiányosan voltak felszerelve s azokat kiegészítés végett visszaküldte a törvényszéknek. A másik pedig az újabb időben sűrűn emlegetett Chorem­an Jakab, jeruzsálemi főapát, sajtópöre volt, a­ki többek kö­zött Ribianszky József, a Magyar Híradó munkatársa ellen emelt panaszt, mert azt írta róla, h­ogy egy hajókormányost csúnyául befont. A tár­gyalás folyamán Ribianszky állításának bebizonyítá­sára tanukra hivatkozott s kész volt igazolni azt is, hogy Chorem­án, a­kit a hercegprímás eltiltott a misézéstől, valódi neve Hadsi-Arszlán Feri­­dián, a­mit Mardil­ Ibrahim kisázsiai származású budapesti kereskedővel tud bebizonyítani. A sajtó­biróság nem engedte meg a bizonyítást s az esküdt­szék a vádlottat a rágalmazás alól fölmentette, de a becsületsértésben vétkesnek mondotta ki s ennek alapján a sajtóbiróság 50 forintra ítélte, súlyosító körülményül tudva be, hogy Ribianszky az esküdtszék előtt állítását mindenben fentartotta, vagyis törvény­­széki virágos nyelvén „védelmét“ konokságban ke­reste. A kúria a semmiségi panasznak helyt adott s a sajtóbiróság ítéletét megsemmisitve, más esküdt­szék kiküldetését rendelte el, azzal a megokolással, hogy ez esetben a közérdek megköveteli a bizo­nyítást. — Belépőjegyek a végtárgyalásokra. Az új igazságügyi palota tárgyaló termei olyan szűkek, hogy a hallgatóság padjain legfölebb harminc ember fér el. A kiszorultak eddig egyszerűen elfoglalták a hírlapírók és jogászok számára fönntartott helyeket, de ezentúl máskép lesz. Az elnökség ugyanis, mint egy kőnyomatos tudósító jelenti, jövő hétfőtől kezdve, csak belépő­jegyek mellett engedi meg a tárgyalá­sok meghallgatását és pedig az I. számú teremben 30, a II. számúban pedig 40 jegyet fog kiosztani. Ez intézkedés révén, mely a pestvidéki törvényszéknél már régóta divik, kiszorulnak a gyanús elemek, me­lyek csak jogi ismereteik bővítése céljából keresték fel különös előszeretettel a tárgyaló termeket, me­lyek tél idején valóságos melegedő szobák voltak. — A székesfehérvári sikkasztás. A szé­kesfehérvári kir. törvényszék ez év elején 40.000 forint elsikkasztása miatt öt évi börtönre ítélte Krausz Mátyást, az odavaló kölcsönös segítő­­egyesület pénztárosát. A kir. ítélőtábla szüneti bün­tető tanácsa Széll Farkas elnöklete alatt, Urbán Adolf előadása alapján, a törvényszék ítéletét rész­ben megváltoztatta s a vádlott börtönbüntetését né£y évre szállította le. — Revolveres kisasszony. Egy K­­­o­s­a Gizella nevű tizenhét éves csinos lány állott ma a budapesti törvényszék előtt. Az ügyészség szándé­kos emberölés kísérlete miatt fogta perbe. Két év­vel ezelőtt az akkor még tizenöt éves leány mos­­mostoha apjával, Cziprián kéményseprő mesterrel, a budai hegyek közt levő Ferenchalmon lakott, a­hol atyjának Wippner Mihály házfelügyelővel, ki mé­száros és korcsmáros is egy személyben, a házbér­tartozás miatt nagyon sok kellemetlensége volt. A kérlelhetetlen házfelügyelő, kit a tanuk durva, erő­szakos embernek mondanak, lefoglalta minden ingó­ságukat és a múlt év február 15-dikén lakásukra felment és a kéményseprővel annak rendje és módja szerint összekapott. A nekivadult házmester a vita hevében egy széntartó edényt vágott Czip­­riánhoz, Klose Gizella pedig a másik szobában levő revolverért szaladt s azt a tőle 30 lépésre álló cerbe­rusra sütötte. Nagy baj nem esett; a fáradt golyó csak a házfelügyelő ujdonat uj bagariacsizmáját lyu­kasztotta át s lábán kisebb daganatot okozott. A mai végtárgyaláson Wippner azt állította, hogy a leány atyja biztatására lőtt rá, a­ki azzal bátorította, hogy még csak tizenöt éves s nem történhetik semmi baja. Klose Gizella ennek ellenében azt vallotta, hogy ijesztésül hozta ki apja fegyverét, mikor látta, hogy a házmester tettleg bántalmazza s izgatottsá­gában véletlenül sütötte el. A törvényszék Feny­­vessy Arnold elnöklete alatt, Gegus Gusztáv dr. ki­rályi alügyész vádjának és Liedemann Károly védő­­beszédének meghallgatása után Klose Gizellát az ellene emelt vád alól fölmentette , ellenben könnyű testi sértés vétségében mondotta ki bűnösnek , ezért 20 forint pénzbüntetésre ítélte, mely ítéletet a közönség zajos éljenzéssel fogadott. Az elitélt és az ügyész is megnyugodott.­ ­ I D É K — A királyváró Biharmegye. Biharmegye — mint távirat jelenti — ma, D­ő r­y báró főispán elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tartott, a­melynek tárgyát a királynak szeptem­ber 12-r­e tervezett látogatása ké­pezte. A főispán előterjesztésére a közgyűlés tagjai lelkesedéssel elhatározták, hogy ő felségét a megye nevében 52 tagú küldöttség fogadja s hódolatát Dőry főispán fejezze ki. A küldöttség tagjai lesznek : Dőry dr. főispán, Schlauch Lőrinc és Pável püspö­kök, Tisza Kálmán, Tisza István, Beöthy alispán, Beöthy Algernon, Rezey, Véghső, Szunyogh, Ertsey képviselők és a törvényhatóság meg a tisztviselői kar előkelőségei. Székhelyhidon külön küldöttség fo­gadja és üdvözli a királyt. A közgyűlés felhatal­mazta az­ alispánt, hogy a megyei utakat igazíttassa helyre.* — Az erdélyi turistaság fejlesztésével a k­olozsvári atlétikai klub évek óta tervszerüleg fog­lalkozik. Célja Erdély klimatikus gyógyhelyeit, re­gényes és történelmi emlékekben bővelkedő érdekes tájait a nagy közönség előtt megvilágítani s a közönséget Erdély beutazására minél nagyobb szám­ban megnyerni. E célból, a többek között, a klub Erdélyről egy turist­a-k­ö­n­y­v­e­t fog kiadni. Ebben a könyvben sportszerű rövidséggel, képekkel és térképekkel Erdélyt a lehető teljes alakban szándékozik a közönséggel megismertetni A klubnak K­ő­v­á­r­y László tört. író és akad. tag, Erdély e kiváló ismerője, megígérte, hogy az Erdélyre vonatkozó nevezetesebb részeket a könyv keretébe ő fogja beilleszteni. Ezenfelül a klub tag­jai közül számosan, felhasználva a nyári vakációt részint gyalog, részint kerékpáron Erdély különböző pontjaira utazgatnak, jegyezgetnek s gyűjtik a tél folyamán feldolgozandó anyagot a könyv számára. A klub titkára és egyik bajnoka szintén nagyobb szabású körúton van, mely alkalommal Bethlen András gr. miniszternél is tisztelegtek Bethlenben. A miniszternek ugyanis — tudvalevőleg — terve Erdély különböző pontján s különösen a kiválóan alkalmas erdőségekben üdülő és menedékhelyek, klimatikus gyógy­­telepek létesítése. Ez a terv a klub turisztikai szervezetébe teljesen beillik, azért a miniszternek e célra felajánlták a klub közreműkö­dését s nagyobb vázlatokban megbeszélték a kiviteli módozatokat, miről bethleni tudósítónk a következő­­ket írja : A miniszter kitüntető szívességgel fogadta a klub képviselőit. Ezek röviden vázolták a klub eddigi munkásságát a turisztika terén. Előadták, hogy a klub közel 300 tagot számlál, részben az egyetemi fiatalságból, részben a vezetői szerepet teljesítő Erdély s különösen Kolozsvár előkelőbb

Next