Budapesti Hírlap, 1890. november (10. évfolyam, 301-329. szám)
1890-11-01 / 301. szám
4 című darabját mégis elő fogják adni. A szerző ugyanis nagy részben megváltoztatta a darabot, s amint beszélik, már a jövő kedden színre is fog kerülni. * (A vértanuszobor ügye.) Aradról jelenti tudósítónk : A vértanuszobor körül felmerült nehézségek kiegyenlítése céljából kinevezett bizottság csütörtök óta tárgyalt Zalával. A talapzat anyagának kérdésénél Zala elismerte, hogy formahibát követett el, miután a szoborbizottságnak nem tett jelentést arról, hogy mauthauseni gránit helyet sziléziaiból fogja a talapzatot csináltatni. A sziléziai gránit szebb és szakértők véleménye szerint tartósságra is van olyan, mint a mauthauseni, Zala tehát kérte a bizottságot, hogy fogadja el véglegesen a sziléziai gránitot. A bizottság ennek javaslatba hozatalát határozta el, főleg arra a körülményre való tekintettel, hogy a Zala-Andretti szerződésből kitűnik, hogy a sziléziai gránit használata esetére árkülönbözet nem volt kikötve. A szobormű magasságára nézve a bizottság teljesítendőnek találja Zalának azt a kívánságát, hogy a magasságot ne a gránittal burkolt legalsó lépcsőtől számítsák, hanem szorosan a földszinétől. Azt a kívánságot, hogy az arcképérmeket a talapzatba bemélyítsék, a bizottság a szobrász által kifejtett fontos művészeti indító okoknál fogva, mellőzendőnek találta, kimondotta azonban, hogy a talapzat utólagos átcsiszolását, a hézagok bekittetését, az ércalakok és talapzat közt szükséges kiöntéseket Zalának okvetetlenül meg kell csináltatni. Zala ezt a kötelezettséget elvállalta. A bizottság javasolta, hogy a szobrásznak járó összegből ezúttal 5000 forintot kiutalványozzanak, a többi 19.000 frt benmaradjon mindaddig, míg a szobrot a pótló munkák befejezése után véglegesen átvenni lehet. * (Nemes Dezső) fiatal hegedűművész, ki Páriából hazatérte után tavaly rendezte nálunk első hangversenyét, nov. 14-én hangversenyt ad a VI— VII. ker. kör dísztermében. Kívüle közreműködnek Szilágyi Arabella és Major Gyula. Jegyek Rózsavölgyi zeneműkereskedésében kaphatók. * (Wagner Parisban.) A párisi nagy operában, — mint táviratozzék, — tegnap előadták Lohengrin 3-ik felvonását. Az igazgatóság, hogy németellenes tüntetéseknek elejét vegye, csak a duót jelentette az operából a színlapon, de e helyett az egész harmadik felvonást előadta, a közönség nagy meglepetésére. A bemutatott részt tetszéssel fogadták. * (A soproni irodalmi és művészeti köz) igazgató tanácsa e hó 28-án döntött a pályamunkák felett. Az ismeretterjesztő, komoly felolvasásra szánt 9 értekezés közül Ekkert Antal budapesti tanár Törvényhozás a természetben c. tanulmánya lett a nyertes. Kettőt, úgymint A hulló csillagokról és A valuta kérdésről értekező munkálatot a bíráló bizottság dicséretre érdemesített, hasonlóképp A magyar népdal elmélete c. dolgozatot, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbit némi módosítás után valamelyik estélyen felolvashatónak is ítéli. A dicsérettel kitüntetett szerzőket kéri tehát az elnökség : szíveskedjenek nevüket a kör főtitkáránál bejelenteni. A zenei pályadíjat Sonata című kompozíciójával Bertha Sándor nyerte el. * (Renan műve a zsidókról.) Renan nagy munkája: Izrael népének története nem három, hanem négy kötet lesz. Most jelent meg a harmadik kötet, mely csak a babiloni fogságból való kiszabadulásig terjed. A két első kötetet annak idején ismertettük. Ez a legújabb Szamaria elestétől kezdve beszéli el a zsidóság viselt dolgait s főképp a prófétákkal foglalkozik. Renan szerint a próféták voltak a vallásos és szocialista elem az uralkodó kasztokkal és a katonai arisztokráciával szemben. Azt prédikálták a szegényeknek, hogy csakis ők Isten igaz barátai. Ők voltak az elsők, akik föllázadtak a „világrend igazságtalansága ellen.“ Engesztelhetetlen makacssággal tagadtak meg mindent a „raison de'Etat“tól, melyet csak a „hivatalos világ talált ki“, mint Renan mondja: „Néha kockáztatták kis népük egész létét, de egyszersmind felépítették a nagy vallásos épületet, mely judaizmus, kereszténység és izlám neve alatt ma is az egész emberiség menedéke.“ Elleneztek minden katonai és diplomáciai akciót s mikor a zsidó nép nemzeti életét fenyegette veszedelem, Izsaiás, Jeremiás és Ezékiel prédikálásával meggyöngített minden ellentállást. A róféták szemében a Judeát sanyargató Szennaherib és Nabukodonozor a haragvó Jahvé ostora volt. A meghódolás szerintük biztosabb és az isteni törvénynek mefelelőbb volt. „A pietizmus“ mondja Renan „megöli a polgárt.“ Mit törődnek a nemzetiséggel a szociális igazságot áhító próféták ! A szocialisták ma is fenekednek a hadsereg ellen és csúfolják a haza eszméjét. A próféták úgy fogták fel, hogy a zsidóság nemzetiségi vereségei nem teszik tönkre Izrael misszióját, de sőt megakadályozzák a céltól való eltérést. Jeruzsálem bevétele, a babiloni fogság és a szétszóródás e felfogás szerint megannyi kedvező és szükségszerű fázis. Renan a prófétákat sűrűn hasonlítgatja össze a mai kor embereivel. Például azt mondja, hogy Jerémiás „veszett tollú újságíró volt . . . ádáz jezsuitával bélelt Pynt Pélix“. Ezékiel romantikus stílusú író, aki szörnyen szereti a metaforákat és képeket, különben utópista és művei hasonlítanak Hugo Viktor Châtiments-jához. A Babilonba hurcolt zsidók leveleznek a Jeruzsálemben maradottakkal . Renant ez arra emlékezteti, hogy a deportált kommunisták is korrespondeálgattak Franciaországban volt barátaikkal. A Temps fölveti a kérdést, hogy az ilyen megjegyzések öregbítik-e a mű történelmi és filozófiai értékét ? Végül azt mondja, hogy Renan könyve egyaránt kitűnő történet és vonzó regény. BUDAPESTI HÍRLAP, (301. n.) 1890. november 1. A filharmonikusok programmja. A filharmóniai társulat Erkel Sándor elnökkarnagy vezénylete alatt a következő évad alatt hat filharmóniai hangversenyt rendez a fővárosi vigadó nagy termében és pedig november 19-én, december 3-án és 17-én, továbbá 1891. január 14-én és 28-án és február 18-án. E hangversenyek műsorai a következők : I. Hangverseny 1. Goldmark: Lakimtala nyitány. 2. Cornelius Péter: Magándal A bagdadi borbély című operából (először) énekli Schrödter Frigyes cs. és kir. udvari operaénekes 3. Hubay 3 jellemdarab a Virágvegéből (Kézirat, első előadás). 4. Dalok: a) Beethoven A csók, b) Mendelssohn Az erdőn keresztül, énekli Schrödter F. zongorán kiséri Erkel Sándor. 5. Mozart: Jupiter-szimfónia. II. Hangverseny: 1. Hornemann Aladin-uvertür (először). 2. Liszt. Zongoraverseny Es-dur, előadja Stavenhagen Bernát. 3. Stavenhagen Suleika énekjelenet (először) énekli Stavenhagen-Denis Agnes úrnő. 4. Beethoven III. Szimfónia (Eroica) III. Hangverseny: 1. Beethoven Házavatás uvertür. 2. Brahms. Zongoraverseny, előadja d’Albert Jenő ur. 3. Brahms II. Szinfonia D-dúr. 4. Brahms Akademische Festouverture. A két utolsó szám a szerző személyes vezénylete alatt. IV. Hangverseny. 1. Schumann A messzinai menyasszony uvertür (először). 2. Paganini. Hegedűverseny D-dúr, előadja Thomson César ur hegedűművész, a lüttichi (Belgium) zeneakadémia tanára. 3. Schubert. Szimfónia. H-moll. 4. Thomson C. tanárur hegedű-előadásai. 5. Liszt. Ce qu'on entende sur le montagne szimfóniái költemény (először.) V. Hangverseny. 1. Mendelssohn A hebridák, uvertür. 2. Csajkovszky Zongoraverseny (először), előadja Sauer Emil ur zongoraművész Berlinből. 3. Grieg. Peer Gynt Suite (először). 4. Sauer Emil ur zongoraelőadásai. 5. Csajkovszky Péter nagyobb zenekari műve (először) a szerző személyes vezénylete alatt. VI. Hangverseny. 1. Volkmann III. Rikárd, uvertár. 2. Magánművész előadása. 3. Smetana Moldva szimfóniái költemény (először.) 4. Beethoven. VI. Szimfónia (Pastorale.) Csajkovszky zenekari műve, mely a zeneszerző személyes vezetése alatt az 5. hangversenyben kerül előadásra, a szerző által eddig még nem neveztetett meg. A hatodik hangverseny (febr. 18.) egyelőre oly érdekesebb művész részére tartatik fenn, ki az évad folyamán esetleg Bécsben vagy Budapesten kelt nagyobb feltűnést. Erre a hat hangversenyre bérelni lehet kizárólag Rózsavölgyi és társa cs. és kir. udvari zeneműkereskedésében (Kristóf-tér 3.) következő árak mellett : Körszék és zenekari körszék 18 frt, zártszék, zenekari ülés, pamlag és karzati I. sor 12 forint. A hangversenylátogatók nagyobb kényelmére a tavaly először használt keménytáblájú bérleti jegyeket hat hangversenyre való érvényességgel az idén is kapnak a bérlők. Miután azonban a tavaly kísérletkép a terem hosszában való felállítása a zenekarnak a remélt jobb akusztikát nem eredményezte, sőt ellenkezőleg, a közönség nagyobb részére nézve határozottan rosszabbá vált, a zenekari emelvényt az idén ismét a régi helyei fogják felállítani s igy a kedvelt zenekari ülőhelyeket (báli zenekaremelvény) újra felállíthatják. A hat bérleti hangversenyen kívül a filharmóniai társulat ez év november 7. (pénteken) esti hét és fél órakor a fövvigadó nagytermében Erkel Sándor karnagy vezénylete alatt Erkel Ferenc főzeneigazgató tiszteletére és személyes közreműködésére 1- j - 11. születése 80. évfordulója alkalmából, rendkívüli (bérletszünetes) filharmóniai hangversenyt rendez, melynek tiszta jövedelmét a fill. társulat özvegy és árva segélyegylete javára fordítják. E díszhangversenyben a koszorús zeneköltőnkön kívül közreműködnek : P. Bartolucci Vittorina és Náday Ferencné úrnők, Rotter Gizella k. a., Broulik Ferenc, Odry Lehel, Szendrői Lajos és Takáts Mihály urak, valamint a m. kir. operaház teljes énekkara. A műsor a következő : Báthori Mária uvertár (1840), vezényli Erkel Ferenc. Magánnégyes vegyeskarral Báthori Máriából, éneklik Broulik, Odry, Takáts, Szendrői és a teljes énekkar. A költő dalai Dózsa Györgyből énekli P. Bartolucci Vittorina úrnő, Mozart zongoraverseny d-moll, saját kadenciával előadja Erkel Ferenc. Rózsa búcsúja Dózsa Györgyből, énekli Náday Ferencné úrnő , Dózsa György első felvonásának zárjelenete, éneklik : Rotter G. k. a., Broulik és Szendrői és a teljes énekkar . Beethoven VII. szimfóniája A-dúr. — A bérlők keretnek helyeik megtartása végett Rózsavölgyinél intézkedni. Az egyetemi ifjúság kegyelmi kérvénye. — Saját tudósítónktól. — Budapest, okt. 31. A két egyetem fiatalsága, mint már emlitettük, pártjára állott a Kossuth éltetése miatt börtönbe vetett önkéntesnek s kegyelmi kérvényt akar intézni a királyhoz, hogy a méltatlanul bűnhődő ifjúnak visszaszerezze szabadságát. A mozgalom megindítói ma délután gyűjtötték egybe az ifjúságot a központi egyetem egyik termében s gondosan ügyeltek rá, hogy idegenek ne férkőzzenek az egyetemi hallgatók közé. Körülbelül hatszázan gyűltek össze s nagy zajjal vitatkoztak a kegyelmi kérvényről, kerülve minden „politikai vonatkozásit, mert a rektor csak e föltétel mellett engedte meg, hogy az egyetem falai közt tanácskozzanak szerencsétlen társuk sorsáról. A gyűlést az előkészítő bizottság elnöke, Pozsonyi Gábor negyedéves orvosnövendék nyitotta meg, miután őt választották meg egyhangúlag a tanácskozás vezetésére. Megnyitó beszédében elmondta, hogy az ifjúság eléggé ismeri Joannovics Sebő esetét a lapokból s azt is tudja, hogy e gyűlést azért hívták egybe, hogy az egyetemi ifjúság a magyarkirályhoz forduljon kegyelemért. Figyelmeztette az ifjúságot, hogy ne csináljon most politikai tüntetést, mert a kegyelmi kérvénynek csak igy lehet foganatja. Ezután megkérdezte az egybegyűltektől : elfogadják-e azt az indítványt, hogy Joanovics Sebő érdekében kegyelmi kérvényt intézzen az egyetemi polgárság a királyhoz ? Az ifjak nagy része zajos éljenzéssel jelentette ki, hogy elfogadja az indítványt, de néhányan tiltakoztak ellene. Az elnök azonban elfogadottnak nyilvánította s a többség helyeslő kiáltásai közt javasolta, hogy a kérvény megszerkesztésére Polónyi Géza országgyűlési képviselőt kérjék föl. Vámbéry Rusztem azt ajánlja, hogy mivel az ifjúságnak most tartózkodnia kell a politikától, ne forduljon Polónyi Géza képviselőhöz, aki a parlamentben, tehát a politika terén, oly nyílt és engesztelhetetlen ellensége a kormánynak. Az egyetemi polgárok közt, úgymond, akárhány tehetséges ifjú van, akire bátran rábízhatják a kérvény megszerkesztését. Varga József azt hiszi, hogy nagyon meg kell fontolni a kegyelmi kérvényt, mert az ifjúság azzal hallgatólag bár, de mégis elismerné, hogy Joannovics méltán bűnhődik, pedig ezt senki sem akarja elismerni. (Zajos éljenzés.) Meg vagyunk győződve róla, így folytatja beszédét, hogy felséges királyunk (Lelkes éljenzés.) kegyelmet fog adni szerencsétlen társunknak, de ez csak kegyelem lesz s nem az igazság kiderítése. A kegyelmi kérvényben én nem Joannovics kiszabadítását, hanem ügyének fölülvizsgálását kérném a királytól. De átlátom, hogy ez nem vezetne eredményre s igy nincs más mód, mint a kegyelemkérés. (Fölkiáltások : „Dehogy nincs ! Tüntessünk !“) De hogy megmutassa az egyetemi polgárság : miképpen gondolkodik és érez ebben a dologban, a kegyelmi kérvényen kívül intézzen föliratot az országgyűléshez is, kifejezve fölháborodását a bérenc katonaság ellen, mely a hazafias érzelmek nyilvánítását börtönnel bünteti. (Percekig tartó zajos taps és éljenzés.) Az elnök szavába vág a szólónak s figyelmezteti őt, hogy ne csapjon át a politikába, mert ezzel kockára veti az egész mozgalom sikerét. E pillanatban lép a terembe Schulek Vilmos dr. egyetemi rektor, akit az ifjúság szűnni nem akaró éljenzéssel fogad. Mialatt helyet foglal az emelvényen, szüntelenül hangzik a kiáltás: „Halljuk a rektort!“ Schidek rektor csakugyan enged a kívánságnak és szót emel. Kijelenti, hogy az ifjúság iránt való rokonszenve és jóakarata vezette a gyűlésre. Amikor átengedte az egyetem termét, kikötötte egész határozottan, hogy ő felségéhez, a magyar királyhoz intézendő kegyelmi kérvénynyel foglalkozzék az ifjúság és semmi egyébbel. Jóindulatú tanácsa most is csak az, hogy Joannovics Sebő érdekében a kegyelemkérésnél ne tegyenek egyebet, ha praktikus eredményt akarnak elérni. (Zajos éljenzés.) Varga József visszavonja azt az indítványát, hogy az országgyűléshez is intézzenek föliratot, mert a rektor szavaiból azt látja, hogy a siker kiküzdésének csakugyan legjobb módja a kegyelmi kérvény. Azt azonban a kérvényben is meg szeretné mondani, hogy mikép gondolkodik a magyar ifjúság a katonai bíróság ítéletéről. (Zajos helyeslés.)