Budapesti Hírlap, 1891. január (11. évfolyam, 1-31. szám)

1891-01-07 / 7. szám

1891. január 7. BUDAPESTI HÍRLAP. (7. sz.) a hírlapirodalomnak s azt a régi nótát variálta, hogy a hírlapirodalom elnyeli a közönséget és a tehetségeket s a szépirodalom nem talál publiku­mot s nincs szó, a ki tisztán a szépirodalomnak szentelhetné magát. Szabó Endre még a hat­vanas évek primitív irodalmi viszonyait is fölébe helyezte a maiaknak. Hogy hajdanában a sajtó és a szépirodalom milyen jó barátságban éltek egymás­sal, arra Szabó egy klasszikus példát hoz fel, t. i. hogy a Pesti Napló egyszer végig közölte G­r­e­­g­u­s­s Ágost Költészettan­it. De azt felejti Szabó, hogy ez Kemény Zsigmond szerkesztése idejében történt, a­ki a legnagyobb eszű ember, de a legrosz­­szabb szerkesztő volt. E támadás után P­u­­­s­z­k­y Ferenc olvasta fel egy 50 év előtt írt cikkét. Megéljenezték. J­a­­k­a­b Ödön bemutatta Kerekes Pál című hatásos költeményét, melyet a közönség hosszantartó tapssal jutalmazott. Nagy élvezettel hallgatta a közönség Szász Gerőnek A legszebb költemény címü elmefuttatását, m­elyben Petőfit magasztalja s felolvassa Petőfinek azt a költeményét, mely Ő neki a legjobban tetszik s melyet ő a legszebbnek tart. Ez a Falu végén kurta kocsma kezdetű költemény. Ezután Beniczkyné Bajza Lenke lépett a felolvasó asztal elé, a­hová Jókai Mór vezette őt, Három király című elbeszélését olvasta fel. A közönség élénken megéljenezte az írónőt. Ber­csényi Béla felolvasta E­n­d­r­ö­d­y Sándor Orth János című költeményét, egy rapszódiát, mely a tragikus véget ért főherceg esetével foglalkozik. Allegorikusan leirja, mint „temetik el“ a főherce­get és mint vész oda a hullámok között Orth Já­nos, az egyszerű ember. Lefesti Orth hajóját, midőn a tengeren vitorláz s neki megy az azt elnyeléssel fenyegető tölcsérnek. A költemény zajos tetszést aratott. Növelte annak hatását Bercsényi előadása. A tárgysorozat legérdekesebb pontja Jókai Mór Petőfi eszmecsirái című munkája volt. Elmondja benne, hogy mint Petőfinek egykori testi-lelki ba­­rátja, a lángeszű költő minden nevezetesebb költe­ményének ismeri az eszmecsí­áit (motívumait.) Látta megszületni a villámokat. Visszaemlékszik arra az időre, midőn Petőfi a feleségével, Szendrey Júliá­val és ő vele együtt lakott, elmondja, mint szer­kesztették az Életképeket és több érdekes epizód után rátér arra, hogy miért váltak el egymástól, miért haragudott meg reá Petőfi. Jókai ellene volt annak, hogy szerkesztő társa, Petőfi, kiadja az Életképek-ben azt a költeményt, a­melynek éle Vö­rösmarty ellen irányult. Petőfi meg is ígérte, hogy nem fogja kiadni. Időközben Jókai elutazott a fő­városból, hogy oltárhoz vezesse Laborfalvy Pózát. Iélidőn visszatért, nagy meglepetésére ott látta az Életképekben a Nem én téptem le a babért kezdetű költeményt. Jókai ez ellen ugyancsak az Életképek­ben egy tiltakozó közleményt írt, mely miatt a két jó barát megvált egymástól. Jókai beismeri, hogy hibázott, midőn azt a végzetes tiltakozást megírta, de hát Petőfi is hibás volt. „Most már az én egemről is leszáll a nap — úgymond Jókai. — S napnyugvás után nem jár velünk semmi árnyék, se előttünk, se utánunk. Jó barátok és szeretők maguk is az ár­nyak nagy országába tértek már meg mindannyian. S ha én most tengernyi nagy idő után kezemet fel­tartom az égre s azt mondom „nem jól tettem ezt“, hiszem, hogy ő is lenyújtja a magáét onnan felül­ről és viszonozza kézszorításomat!“ Szűnni nem akaró éljenzés és taps fogadta a koszorús író felolvasását. Komócsy József alelnök zárószavai után a nagygyűlés véget ért. * (A nemzeti színházban) Elektra mai elő­adására már tegnapelőtt mind elkapkodták a jegye­ket. A görög darabok ezentúl szétválasztva kerül­nek színre. Elektrául hétfőn, január 12-én, ismétlik. Szombaton és vasárnap Borost­yány Nándor Juan című egyfelvonásos tréfája van a mű­sorra kitűzve, először a Huszárszerelemmel, másod­szor Laiomfival; az utóbbiban a címszerepet N­á­­d­a­y először fogja játszani. Rákosi Jenő Király­nők harca című történeti színműve az előkészületek miatt nem 16-án, hanem 23-án kerülhet színre. Az új díszletek és jelmezek már készülnek és a próbák naponkint folynak. * (A Jankó-klaviatúra Európában s Ame­rikában.) Jankó Pál művész hazánkfiának harmadik előadása — mint nekünk jelentik — New­ Yorkban annyira elragadta a nagy számmal megjelent kö­zönséget, hogy a viharos tapsolás és hurráhkiáltások miatt a hangversenyző kénytelen volt játékát több percekig félbeszakítani. Az amerikaiak tettleg is bebizonyították, mennyire tetszik nekik az új talál­mány, mert azonnal több zongorát rendeltek Euró­pából Jankó-klaviaturával s mozgalom indult meg a végett, hogy a new-yorki zenekonzervatóriumban e zongorának rendes tanszék alapittassék. Lipcsében a királyi zenekonzervatóriumban már felállittatott a rendes tanszék e zongorának. Wendling Károly zongoraművész neveztetett ki tanárrá. Lon­donban is támadtak pártolói s legközelebb Oroszor­szágból, Pétervárról kapott meghívást művész ha­zánkfia, melyben értesittetett, hogy a magas körök­ben nagy érdekeltséget keltett találmánya. * (A csárdás) című ballet szerzői hétfőn Ká­roly Lajos főhercegnél és nejénél Mária Terézia főhercegnénél voltak kihallgatáson, megköszönni, hogy a főhercegnő elfogadta a neki ajánlott művet. A beszéd nagyobbára magyar nyelven folyt. A főhercegi pár szívesen emlékezett vissza a Tapol­­csányban töltött napokra s a főhercegasszony azt mondta, hogy mielőbb szeretné látni a Csárdás balletet. * (A szabadságharc-szobor bizottsága) oko­sabbat gondolt és ma elhatározta, hogy a pályamű­veket mégis csak bemutatja a közönségnek és saj­tónak a döntés előtt. A bizottság e bölcs elhatározás­sal egyetemben kimondotta, hogy ő nem akarta el­zárni a műveket a közönség és sajtó elől , de a pályázati föltételek 16-ik szakasza rendelkezett úgy, hogy a minták csakis az ítélet után tétessenek köz­szemlére , tehát a bizottság keze meg volt kötve. Hogyan tágult meg most egyszerre ez a kötés ? A bizottságnak eszébe jutott, hogy ama statútum sze­rint „mégis“ szabad kiállítania a pályaműveket, ha a művészek beleegyeznek (!) Ez előbb is eszébe juthatott volna a tisztelt bizottságnak, nemcsak most, mikor a közönségből és sajtóból már hallat­szott a tiltakozás. A bizottság különben azzal a kér­déssel is foglalkozott, hogy hol állíttassa ki a min­tákat, mert a zerge­ utcai iskola díszterme kicsiny. Az akadémiában? A műcsarnokban ? A múzeum­ban ? Nem bírtak megállapodni e fontos kérdést il­letőleg s majd megint össze fognak gyülekezni, hogy tovább tárgyalják. A bizottság tagjai különben elnökké választották Pulszky Ferencet, előadóvá pedig Keleti Gusztávot. * (Van Dyck.) a bécsi tenorista, e ha­t­diki hangversenyének műsora: 1. Wagner: Siegmund szerelmi dala. 2. Massenet: Desgrieux álma a Manón operából. 3. Rubinstein : Her Asra, Liszt: Es muss ein wunderbares, Schubert: Ständchen, Schumann : Ich grolle nicht, Paumgartner: Heimkehr, Hubai Jenő két dal a Petőfi-ciklusból. 4. Gounod: Le Puintemps és egy flamand dal De Móltól. Közbe Ludányi Etel asszony fog zongorázni Saint-Saens, Schumann és Goldschmidt-darabokat. Zongorakíséret: Paumgart­ner dr., a bécsi zenész. * (Kamara­zeneest.) A Krancsevics-Pinkus- Sabathiel-Bürger-féle vonósnégyes társaság harma­dik kamarazeneestéje e hó 9-én lesz T­i­m­o­n­i Mária bécsi zongoraművésznő közreműködése mel­lett. Előadják Schumann A-moll és Schubert G-dúr vonósnégyeseit, végül pedig egy új trioszerenádot Peigertől. * (A Krancsevics-négyes) legközelebbi esté­jén Timoni Mária, jónevű bécsi zongoraművésznő fog közreműködni. A fiatal művésznő Majia melletti Frankfurtban és Bécsben ismételten játszott és úgy a közönség, mint a kritika elismerését vívta ki ma­gának. Timoni kisasszony január 13-án a Hungária szálló dísztermében külön hangversenyt rendez. * (Az országos színészegyesület) tegnapi igazgatótanácsi ülésén a debreceni színház sorsa ke­rült szóba. Érdekes a tanácsnak az a határozata, hogy a debreceni színházért pályázó L e s­z k a­y debreceni vagyonos polgárnak a színigazgatói enge­délyt megadatni javasolta, míg az ugyanezért folya­modó Gyöngyi Izsót elutasította. * (Elméleti és gyakorlati fuvolaiskola­ jelent meg Késmárky Árpádtól, a budapesti magyar zeneiskola tanárától. Kiadta Zipser és König zeneműkereskedése. Ára 2 frt 40 kr. TÁVIRATOK. Kié az arany rózsa? Fázis, jan. 6. Néhány lap kijelenti, hogy Carnot köztársasági elnök sem levelet, sem táviratot nem kapott arra vonatkozólag, hogy az arany rózsa Carnobné asszonynak adományoz­­tatott volna. Sándor király karácsonya, Belgrád, jan. 6. A Videlo szerint Sán­dor király, távirati kérésére, atyjától, Milán királytól, engedélyt kapott arra, hogy kará­csonykor anyját meglátogat­hassa. A pápa mint békebíró. Róma, jan. 6. (Saját tudósítónk távirata.) A pápa elfogadta a b­éke­­bíróság tisztét Belgium és Portugália kö­zött a Kongó-ügyben. Ó­ hitűek Bécsben. Pétervár, jan. 6. (Saját tudósí­­tónk távirata.) A Síjét jelenti Bécs­ből. A cseh Zivny dr., a Parlamentár szer­kesztője és sógora, Krisovszky, ó­hitü egyházat és iskolát alapítottak, a hatóságok jóváhagyásával. A Bécsben lakó csehek közül többen tértek át. A vatikáni múzeumok. Róma, jan. 5. (Saját tudósítónk távirata.) A vatikáni múzeumokban a belépti díjak szedését február 1-ig beszüntették. A görög sztrájk vége. Konstantinápoly, jan. 6. A görög ortodox templomokat ma reggel újra ki­nyitották. Athén, jan. 6. Maurokordatos konstantinápolyi görög követ táviratilag jelen­tette kormányának, hogy a szultán parancsára a porta és a görög pátriárkátus közt fenfor­­gott vitás kérdés megnyugtató módon elin­tézést nyert és hogy a görög ortodox templomokat ismét megnyitották. Parnell, London, jan. 6. Parnell ma Vin­cent Scully s Harrington és Campbell ir képviselők társaságában Bou­­logneba utazott. Boulogne, jan. 6. Parnell az őt kisérő ír képviselőkkel ma ideérkezett, hogy O’Briennel a tárgyalásokat újra megkezdje. A Behring-kérdés. London, jan. 6. A külügyi hivatal meg­cáfolja a New­ York Herald ama washingtoni jelentését, hogy az angol követ Blaine ál­lamtitkárnak a Behring-tengeren való halászat vitás kérdésében kormányának ultimá­tumát nyújtotta volna át. A legutóbbi há­rom hét óta nem értekeztek e tárgyban Nagy­­britannia és az Egyesült­ Államok. London, jan. 6. A Times-nak jelentik Filadelfiából tegnapról, hogy a csendes óceánon a Behring-tengeri falkahalászat idejé­nek beállta előtt erős amerikai hajók­hadat fognak szervezni, mely 23 hajóból fog állani, 118 ágyúval és 3000 emberrel. London, jan. 6. (Saját tudósí­tónk távirata.) A külügyi hivatal hiva­talos nyilatkozatán kívül, mely a Newyork Herald táviratát megcáfolja, egy kiváló new­­yorki kereskedőház is kijelenti a leghatározot­tabban egy itteni nagy házhoz intézett távira­tában, hogy a B­e­h­r­i­n­g-c­satornabeli halászat ügyét puszta kor­tesfogásból elevenítette fel a republikánus párt, mely ezzel akart port hinteni a választók szemébe, ezzel akarta elfeledtetni a választások alkalmával szenvedett fiaskóját s elterelni a figyelmet tarthatatlan financpolitikájáról. A Behring-ügyet rendes diplomáciai után tárgyalják s a legki­sebb aggodalomra sem ad okot. Az amerikai lapok is igy fogják fel az ügyet s nagyon rosszalják a módot, melyen a kongresszus bi­zonyos szenzációt hajhászó elemei e dologba ártották magukat. (N. Fr. Pr.) Padlevszki bűntársai, Paris, jan. 6. G­r­e­g­o­­­r­e, Palermóból visz­­szatért hirlapb­ól, ki Padlevszk­i­nek szállást adott volt, tegnap este letartóztatták. Belgrád, jan. 5. (Saját tudósí­tónk távirata.) Ide az a hír érkezik Burgaszból, hogy ott Padlevszki Bernhardt János kőedénygyáros név alatt fordult­ meg. Többen látták a kikötőben. Egy görög hajóra száll. Bécs, jan. 6. (S­aj­át tudósítónk táv­­irata.) Az osztrák-magyar bank igazgatótanácsa csütörtöki ülésében elhatározta, hogy a kamatlábat egy százalékkal l­e­­szállítj­a. Paris, jan. 6. Aleppoból érkezett távirati je­lentés szerint az aleppói vilajetben a kolera tel­­jesen megszűnt. Páris, jan. 6. Leuchtenberg Miklós herceg ma délután meghalt. Kopenhága, jan. 6. A dán kormány elismerte a brazíliai köztársaságot. 3

Next