Budapesti Hírlap, 1891. szeptember (11. évfolyam, 239-268. szám)

1891-09-01 / 239. szám

1531. szeptember I. BUDAPESTI HÍRLAP. (289. sz.) óhajtsák is azt bizonyos körök. A magyar ügy ná­lunk nem utcai tüntetésekben ünnepli diadalát, ha­nem egy nagybölcseségű közigazgatás nagyszerű alkotásaiban és azok a bizonyos szánt-szándékos törekvések, a­melyek azután a viszonyokat nem is­merőktől világgá kürtöltetnek, ezen diadalokon bi­zony csak édeskeveset csorbíthatnak. Szerb egyházmegyei gyűlés. A bácsi szerb egyházmegye szeptember 1-én tartja nagygyűlését Újvidéken, melyen az évek óta üresedésben levő egyházi hivatalokat fogják betölteni. 1871 óta nem tartott az egyházmegye gyűlést, mivel az intéző kö­rök tartottak a radikálisok túlkapásaitól. Minthogy azonban ez idő szerint a túlzók száma annyira meg­apadt, hogy összesen kilenc szavazattal bírnak s így törpe kisebbség, Brankovics pátriárka, kinek terve az egyházi és mérsékelt világi elemet kibékíteni s ezek összetartó közreműködésével a radikálisok túlkapásait lehetetlenné tenni, megra­gadta az alkalmat és sietett összehívni az autono­­mikus szabályzat által előírt egyházmegyei gyűlést. Alapos a remény, hogy a túlnyomó többségben levő mérsékelt elemek az üresedésben levő egyházi hi­vatalokat hazafias szellemű egyénekkel fogják be­tölteni , mi nem csekély hatással lesz a radikális irányzat gyengítésére. Különben a pátriárkának, mint a püspökség adminisztrátorának, eddigi dispo­­zíció is ezt sejtetik , mert mind S­a k r­a­k Szer­­giusz, a szentszéki jegyző, mind Bogdánovics Lucián aljegyző, kiket a pátriárka disponált Újvi­dékre, hazafias szellemű, műveit egyházi férfiak, kik a magyar nyelvet is tisztán beszélik. Giers látogatása Bismarcknál. A Kölni Zeit.-nak Berlinből táviratozzák az ott elterjedt hírt, hogy Giers orosz külügyminiszter, olaszországi útjában Bismarckot szeptember hónap máso­dik felében meg fogja látogatni. Diplomáciai körök­ben ama véleményen vannak, hogy Giers hosszabb szabadságolása csak megelőzi végleges lemondását. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, aug. 31. — A városliget r­edezése. A fővárosi ta­nács a városligeti bizottság javaslatára elhatározta, hogy a jövő évre a városligetet több helyen átala­kítani és rendezni fogja. Első lesz a ligetnek az István-út felé eső része, a­mely igen elhanyagolt állapotban van.­­ A pénzügyi és gazdasági bizottság ma kezdte meg rendes heti üléseit. A mai ülésen első­sorban a soroksári út végén levő homokbánya bérbe­adására nézve tartották meg az árverést. Három ajánlat érkezett be és pedig: egy 7600 frtos, egy 13.207 frtot és egy 16.620 frtos. A bizottság az utóbbit, melyet Tiroler Irma adott be, ajánlja a ta­nácsnak elfogadásra. Az eddigi bér 11.708 frt volt.­­ A városligeti műcsarnokot a val­lás- és közoktatásügyi miniszter a történelmi kép­csarnok számára akarja a főváros közönségétől bérbe venni. Ez azonban eddig ellenzésre talált, mert a cél az volt, hogy a műcsarnokot oly vendéglővé alakítsák át, mely a műveltebb közönség igényeinek felelne meg. A tanács újabban mégis hajlandó lenne a műcsarnok átengedésére, de csak oly feltétel alatt, hogy a kormány bér fejében az épület 100 ezer frtnyi vételárának 4 százalékos kamatait fizesse s gondoskodjék a javítási munkálatokról is. A mi­niszter viszont azt jelenti ki, hogy az épületet csak 5 évi időre kívánja bérbe s hogy semmi esetre sem fizethetne érte évi 2000 írtnál többet, s ehhez is a törvényhozás jóváhagyására lesz szükség. A pénz­ügyi és gazdasági bizottság hozzájárul a tanács javaslatához, azzal, hogy csak később alakítsák át az épületet vendéglővé.­­ A főváros részére szükséges koksz szállítására vonatkozó szer­ződés ez évi szeptember hó végével lejár. A buda­pesti gázgyárak igazgatósága az új szállításra mérve a következkező ajánlatot tette : a koksz métermázsája, házhoz szállítva, a balparti beltelkekre­­ 1 írt 70 kr, a balparti kültelkekre 1 írt 75 kr és a jobbparti bel- és kültelkekre 1 írt 75 kr. A gáztársaság abban az esetben, ha a szerződést három évre kötnék meg, kénytelen lenne tekintetbe venni az árak ingadozá­sát s az árakat emelni úgy, hogy métermázsáját a balpartra 1 frt 80 krjával s a jobbpartra 1 frt 85 krjával szállítaná. A bizottság a szerződésnek csak egy évre való megkötését javasolja. Az adószámvi­­teli hivatalnak abbeli előterjesztését, hogy a fővárosi tűzoltókat a községi adó fizetése alól mentsék fel, a bizottság nem vette tárgyalás alá, miután ez elő­terjesztés megtételére az adószámviteli hivatal nem illetékes. Az istenhegyi óraútnak a Diana-útig való kiépítésére; az epreskert-utca egy részének vizve­­zetékkel való ellátására nézve a fedezetet kijelölték. ■— A X. ker. temető-, lapos- és gyár dűlőben fekvő szántóföldeket árverés útján bérbe adták; e terület mintegy 200 hold s az árverés eredménye együtte­sen 6851 frt, tehát holdankint átlag 34 frt, holott a hat év előtti árveréskor a föld átlagos bérlete hol­­dankint 47 frt volt. A bizottság e jelentést tudo­másul vette s az ülés ezzel véget ért. — Budapest főváros betegforgalma A le­folyt héten a fővárosi közkórházakban a betegfor­galom a következő volt. A szent Rókus kórházban a múlt hó végén ápoltak 1162 beteget, felvettek újat 322-öt, gyógyulva elboc­sájtottak 381-et, jelenleg ápolás alatt van 1093. Az üllői­ úti új kórházban a múlt hó végén ápoltak 663 beteget, felvettek újat 232-öt, gyógyulva elbocsájtottak 201-et, jelenleg ápolnak 694-et. A szent János-kórházban a múlt hét végén ápoltak 322 beteget, felvettek újat 71-et, gyógyulva elbocsájtottak 73-at, jelenleg ápolás alatt van 320. A főváros összes kórházaiban a múlt hó végén ápoltak összesen 2137 beteget, felvettek újat 625-öt, gyógyulva elbocsájtottak 655-öt, jelenleg ápolás alatt van 2107. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, aug. 31.­­Énekpróba a népszínházban. Ma délután tartották meg a népszínház színpa­dán a szokásos kárfelvételi énekpróbát, melyre év­ről évre mind többen jelentkeznek nők és férfiak egyaránt. Mint egy bőségosztogató szaruhoz, úgy tolul­nak a színpad felé s jobban bíznak ennek fényes, csalóka világában, mint a reálisban, a melyben él­nek. Leányok csitrik, fiatalok, a kik még alig érték túl gyermekéveiket és olyanok, a­kiken már elévült az ifjúság zománca, minden nagyságban, alakban és színben a színpadnak szeretnék odaadni életüket. El­hagyják szerény, becsületes mesterségüket, a varrást, a hímzést, olyik a főzést vagy a takarításban való ügyességet és legnagyobbrészt minden készültség és minden tehetség nélkül odaállnak a színházi direk­tor, a karnagyok és a színpad régi embereinek éles kritikája elé, próbára venni szerencséjüket. A vá­gyakozás, a csillogás, a hit, a játék vágya ragadja el valamennyit és nagy igyekezetüket látván, éne­kelni hang, szín, tartalom nélkül, látva a sok ku­darcot, melynek nyomán a megszégyenülés és elke­seredés pirossága futja el az arcokat, bizony nem is nevethetjük a sok hiú törekvést, a szánalom el­nyomja az emberben nevető kedvét. Vagy száz nő és körülbelül ugyanannyi férfi énekelt ma próbát a népszínházban. Természetesen ismétlődtek a szokásos jelenetek. Az egyik vagy nagyon magas, vagy nagyon mély hangból kezdi a nótát, eltéveszti, újból kezdi, a másik nem is tudja, hogy tulajdonképpen mit akar énekelni. Egy fel­tűnő vékony alakú leányka roppant mély hangon énekel és megfordítva, egy jól megtermett hölgy roppant vékonyan. Remegés, szégyenlősség és vi­szont teátrális biztosság és patetikus mozdulatok , rendes jelenségek. A nők epedő, melankolikus da­lokat vagy operett-részleteket énekelnek, a férfiak (jóképű, mesterséget űző fiúk, esztergályosok, laka­tosok, gépészek) rendszerint ritkán hallott, vad nó­tákat. Egy becsületes mázolólegény a Ham's an Idee-t akarta énekelni. A környezet : megfordított kulisszafalak, sa­rokba állított szobrok, feldöntött oroszlánok, jobbról­­balról a gépezet fogantyúi, felülről a zsinórpadlás a lelógó vásznakkal, éjjel, felhővel. Mindezeket nagy érdeklődéssel nézegetik a jövevények, talán el is gondolkoznak rajtuk és azért énekelnek olyan rosz­­szul, ha rájuk kerül a sor. * (A népszínház újdonságai.) A népszínház első újdonsága Ab­ony­i Lajos A siroki románc című népszínműve lesz. Az első operett-premiere szeptember 12-én lesz, amikor is Z e 11 e­r Mada­rász címü operettjét fogják előadni. Konti József jelenleg A citerás címü operetten dolgozik, melynek C­s­i­k­y Gergely írta a szövegét. Még az őszszel színre fog kerülni Rosenzweig Nyár és tél címü operettje is. * (Népszínház.) Margó Célia asszony ma * este A suh­anc címszerepében lépett föl először mint a népszínház újból szerződött tagja. A közönség szívesen fogadta régi kedves ismerősét, sokat tap­solt játékának és énekének, tisztelői két szép bok­rétával is kedveskedtek neki. Eliz szerepében M­é­­­­s­z­á­r­o­s Kornélia, Linczné Jenei Anna tanítványa és a városligeti színkör tagja, lépett föl mint ven­dég. Csinos megjelenés és kellemesen csörgő hang, ezek kedvező tulajdonságai a kisasszonynak és kezdő lévén, előnyéül szolgál az is, hogy föltűnő hibát nem követett el. Solymossy helyett Polgár Károly, a városligeti színkör tagja, ját­szotta Morin tábornok szerepét. * A városligeti színkörben ma volt első színpadi kísérlete P é­­­d­e­s­i Irmának, Linczné- Jeney Anna asszony növendékének a Cigánybáró Ari­zéna szerepében. A fiatal kezdő mai föllépése egyálta­lában nem nyújtott tájékoztatást képességeiről, mert olyan lámpaláz vett rajta erőt, hogy csak nagy erőfe­szítéssel s partnerei folytonos biztatásával tudta sze­repét elénekelni. Nagyon kellemes színpadi alak, mely kisebb szerepekben bizonyára inkább boldo­gulna színpadon. Tisztelői virágokkal kedveskedtek neki. A többi szereplők közül Hatvaniné Csillag Amália Ciprája és Andorffy Zsupánja érdemelnek említést. * (A tékozló fiú) némajáték, melylyel a nép* népszínház a nyáron körutat tett a vidéken, holnap, kedden, ismét színre kerül a népszínházban, a cím­szerepben F. Hegyi Arankával, a­kinek ez lesz az első föllépte szabadságideje után. * (Munkácsy nyaralása.) Párisi levele­zőnk írja: Munkácsy Mihály e nyáron is szorgalma­san dolgozgat luxenburgi birtokán. Alig ért rá, hogy néhány napra Ostendébe menjen pihenni. A belga tengeri fürdőből egy napra Parisba is elláto­gatott, hogy véglegesen intézkedjék Neuillyben emelendő nagy műterme építését és berendezését illetőleg. Ismeretes, hogy e műterem egyenesen a honfoglalás képe számára készül. A mester Kol­­pachban már befejezte e kép nagyobb vázlatát és mint örömmel mondja „most már, hála Istennek, teljesen tisztában van a tárgyával.“ Agyában a kép már végleg elkészült. Ez pedig szerinte a fő­­dolog. Szeptember végén haza megy Magyaror­szágra, hogy a kellő történelmi és néprajzi tanul­mányokat megtehesse a helyszínen. Egyelőre be­fejezi kolpachi jószágán Párisban elkezdett képeit, melyekről annak idején röviden már megemlékez­tem. A komoly munkát felváltva követi a vig szórakozás, mert a Munkácsyék kastélyának majd­nem mindennap vannak vig és kedves vendégei. Párisi, angol és amerikai barátjaik egymás kezébe adják a kilincset. Volt több magyar vendégük is. Többek közt Földváry Emma családjával, továbbá amerikai honfitársunk Korbay és neje Ravasz Ilona, Liszt Ferenc tanítványa. Ugyancsak mint a Mun­kácsyék vendége töltött hat hetet Kolpachon Hippi Rónai József, a mester legkedveltebb tanítványa. A fiatal művész több érdekes képet készített Kol­­pachban, a­melyeket Sedelmeier megvett. A törekvő művész most Normandia partjain vendégje egy elő­kelő francia családnak, a­hol befejezi azt a kép­ciklust, a­melyet őszkor külön kiállításon akar be­mutatni Párisban. * (Lejáró pályázat.) A népszinházi bizottság részéről az 1848. évi március 15-iki eseményeket tárgyaló alkalmi színműre hirdetett száz aranyas pályázat határideje szeptember hó 30-án déli 12 órakor lejár. A pályaművek bekötve, lapszámozva és a pályázó nevét rejtő lepecsételt jeligés levéllel ellátva, Rényi Dezső népszínházi bizottsági jegyző­höz (régi városháza I. em. 22. ajtó) küldendők be. * (Andorffy Pétert,) a városligeti színkör ko­mikusát, a szegedi színházhoz szerződtették.­­ (Széchényi-ünnep Sopronban.) A soproni irodalmi és művészeti kör ünneppel készül megülni Széchényi István gróf születésének századik évfor­dulóját. Levelezőnk írja, hogy a születésnap előes­téjén, szeptember hó 20-án, előadást tart a kör a vá­rosi színházban, a­mely előadásra várják a sopron­­megyei Széchényieket is, kik közül a berlini nagy­követ már Horpácson tartózkodik. Az emlékbeszédet Fenyvessy Ferenc dr. országgyűlési képviselő fogja tartani, az elszavalandó emlékköltemény meg­írására Ábrányi Emilt kérte meg a kör. Gyarapí­­tani fogják az előadás érdekét az élőképek, a me­­yek Széchényi István gr. életének nevezetesebb jeleneteit ábrázolják ; közöttük lesz a Holló Barna­bás készítette relief is, a­melyet a tudós akadémia emléktáblájára terveztek, de leleplezését technikai akadályok miatt elhalasztották. Maga a szobrász fog, a rendezőségnek adott ígérete szerint, az elő­kép összeállításában segédkezni, a­miért is a ke­­gyeletes érzelmű soproniak abba a helyzetbe jutnak, hogy a tudós akadémia emlékkövére tervezett re­liefet előbb látják, mint a budapestiek. * (A magyar történelmi társulat) szept. 3-án, csütörtökön, d. u. 4 órakor az akadémia föld­szinti saroktem­ében tartja rendes havi ülését. 3

Next