Budapesti Hírlap, 1891. szeptember (11. évfolyam, 239-268. szám)

1891-09-28 / 266. szám

6 BUDAPESTI HÍRLAP. (268. sz.) 1891. szeptember 28. rosligetben pezsgő élet uralkodott, de a sárguló gyepről nagyon eltünedeztek az ozsonnáló családok s a szerelmesek se turbókoltak órák h­osszat a padokon. Látszott, hogy az asszonyok meg a fák változtatják az öltözetüket s a világos nyári ruhák eltűntek a sötét felöltek alatt, a fákról pedig lassan­­lassan tűnik a zöld szín a levélhullással. A mai vasárnapi kirándulók már ebben a sokszor megéne­kelt eseményben is gyönyörködhettek nagy megelé­gedésükre, mert tudjuk, hogy a vasárnapi mulatók főleg fiatalabb éveikben a sörös kancsó és trombitás muzsika mellett szívesen ápolják a szentimentális hangulatokat.­­ (Egy híres prímás öngyilkossága.) Sze­geden él a legrégibb cigányprimások egyike, az öreg Erdélyi Náci, ki még a szabadságharc előtti időkben legkedvesebb primása volt az Al­földnek. Közbecsülésben álló, módos ember volt az öreg, fiait becsülettel fölnevelte, gimnáziumot végez­tetett velük, azután átadta a prímásságot a fiata­labb Nácinak, maga pedig beállott a fia bandájába pikulásnak. Megtanította a fiút azokra a régi ma­gyar nótákra, melyeket rajta kívül kevesen tudnak már, elment még egyszer Amerikába is a bandával, de onnan hazakivánkozott Szegedre. Itt élte csönd­ben öreg napjait, melyeket azonban megrontott az egyiptomi szembetegség. A 70 esztendős öreg fél­szemére megvakult, a másikkal is alig látott már s ez annyira kétségbeejtette, hogy három golyót rö­pített a fejébe. Súlyos sebeket ejtett magán,"de ta­lán mégis fölépül. " (Akik az egyetemről kiszorultak). A szegény egyetemi hallgatóknak méltatást érdemlő panasza van az új leckepénz-szabályzat ellen. Ez tudniillik azt rendeli, hogy minden fakultás csak bizonyos, a miniszter által megállapítandó összeg erejéig adhat mentességet a leckepénz fizetése alól. Már most megtörtént múltkor is, megtörtént a mos­tani beh­atások alkalmával is, hogy több volt az ér­demes folyamodó, amint a­mennyinek a miniszter által megállapított összegből tandíjmentességet lehetett volna engedélyezni. Ezek most — ha ugyan valami­képpen mégis elő nem tudták teremteni a 30 irtot, — kiszorultak az egyetemről, mert a fakultás kénytelen volt folyamodásukra oly végzést hozni, hogy a tan­díjmentességre érdemesnek tartja ugyan őket, de azért a mentességet fedezet híján nem adhatja meg nekik. Nagy anomália ez s éppen azért nagyon kívá­natos és igazságos dolog, hogy a közoktatásügyi miniszter ezeknek a szegény fiuknak a baján segítsen.­­ (Wilt Mária temetés®.) A bécsi szent Ágoston render szerzetesek templomában, mint ne­künk telegrafálják, ma délután szentelték be a tra­gikus véget ért művésznő tetemét, s onnét kivitték a központi temetőbe. A temetés a közönség óriási részvéte mellett történt. V­esecny vezérintendáns, Wlacsák kormánytanácsos, V­é­c­s­e­y bár)­" a budapesti opera jogtanácsosa s számos művészeti intézet képviselője volt ott még a szerencsétlen mű­vésznő porainak eltakarításán. " (Katonai lóverseny.) Sopronból táviratozza levelezőnk, hogy a tiszti lóverseny-egyesület mai versenye pompás időben nagy közönség előtt folyt le. Az eredmény a következő: I. Síkverseny. 4 ló közül Fürstenberg József Frigyes gr. 6-dik dragonyos ezredbeli főhad­nagy 4 éves sárgája Alcest egy lóhoszszal könnyen győzött. II. Akadályverseny. (2400 méter, 3 évesek számára) Batthiány Gábor gr. 7-ik huszár­ezredbeli főhadnagy 3 éves sárgája, Darázs, alig egy félhoszszal első. IH. Steeplechase­ (3200 méter.) Jaros Sándor 9-dik huszárezredbeli főhadnagy 4 éves barnája Motor egy lóhoszszal első. IV. El­adó steeplechase (4000 méter, a győztes 1500 forintért eladó) 6 ló közül Igálffy Gusztáv 1-ső ukránus ezredbeli százados fekete heréltje Lengyel egy és fél hoszszal első. V. Akadályverseny. (2800 méter). Fü­rstenberg József Frigyes gr. főhad­nagy 3 éves sárgája Montreal fél hoszszal első. VI. Steeplechase (4800 méter) Kotz Vencel báró, a 11-dik huszárezred ezredesének barna kan­cája Investment könnyen győzött.­­ (A magyar atlétikai klub) helyiségeiben, a nemzeti lovagló iskolában, már pezsgő élet van ; úgy az atlétikai mint vivási gyakorlatok megkez­dődtek s hogy a tagoknak minél jobban nyiljék al­kalom magukat kiképezni, a klub választmánya gon­doskodott, hogy Zsingor és Halász tanárok mellett jó nevű fiatal vívó- és tornatanárok segédkezzenek a gyakorlatok vezetésében. A klub választmánya nagyobb mennyiségű arany-, ezüst- és bronzérmet akar készíttetni s ez érmek szükségletét első­sorban hazai iparosoknál óhajtaná beszerezni, felhívja tehát mindazon budapesti, esetleg vidéki iparosokat, kik ilynemű munkával foglalkoznak, hogy cégüket a klub gondnokával (Nemzeti lovarda) közöljék.­­ (Egy őrült vérengzése.) Annecy francia helységben egy T­h­o­n­e­s nevű csendőr őrülési rohamban kipusztította egész családját. Feleségét és leányát tőrrel agyonszurkálta, fiát megfojtotta,­­ azután felakasztotta magát.­­ (Merénylet a posta ellen.) Bihar megyé­­ben, a Kis-Marja és Nagy-Kerek közötti uton, e hó 24-dikén este 7 óra tájban lesből rálőttek a posta­kocsira. Az ismeretlen gonosztevőnek valószínüleg rablási szándéka volt s a golyót a postakocsisnak szánta. A lövés azonban nem talált, a golyó a posta­láda oldalába fúródott.­­ (A budapest-józsefvárosi polgári kör) ma délelőtt tartotta meg rendes évi közgyűlését a tagok igen élénk részvéte mellett. Horánszky Nándor orsz. képviselő nyitotta meg hosszabb be­széddel a közgyűlést. Konstatálta, hogy a kör ala­pításának már első esztendejében bebizonyította, hogy milyen hézagot pótol a kerületben s hogy méltó ahhoz a kerülethez, mely az országban a legna­gyobb, választóinak számát és intelligenciáját tekintve. Az elnöki megnyitó után a jelentések kerültek sorra s Lukáts Gyula orsz. képviselő indítványára egyhangúlag köszönetet szavaztak az elnökségnek, a választmánynak és a tisztviselői karnak. A kör­nek jelenleg 448 rendes, 36 alapító tagja van s vagyona 2294 írtra rúg. A pénztárosnak és szám­­vizsgálóknak a fölmentvényt megadták s ezután megválasztották elnöknek Horánszky Nán­dort, alelnökökké N­o­v­á­k Sándort és M­a­­d­a­r­y Gábort, titkárnak B­e­n­c­s­i­k József drt, jegyzőnek Baranszky Gyula drt, ügyésznek ifj. A­­­s Károlyt.­­ Este 8 órakor ünnepelte meg a kör nagyszerűen berendezett új helyiségeinek fel­avatását. Az impozáns nagyteremben 150 terítékű banker volt, melyen a főváros többi kerületeiből is sokan vettek részt. Az első felköszöntőt Horánszky Nándor mondotta, a kör lobogójának, eszméinek diadalára. M­a­d­a­r­y Gábor a kerület lelkes polgár­ságát éltette, melynek minden egyes tagjára szükség lesz­­a purifikáció munkája közben. Lukáts Gyula orsz. képviselő Horánszky Nándort, a kör elnökét éltette, a kinél jobb vezetőt a kör alig találhatott volna s a ki bizonyára diadalra fogja vezetni a polgárságot. Bentsik Jenő dr. Dezsényi Józsefet, ez pedig a polgárságot, M­e­z­e­y Ernő az elnökséget éltették. A lakoma késő,éjjelig eltartott.­­ (Országos evezős szövetség.) A Nemzeti hajós­ egyesület által egy orsz. evezős szövetség alapí­tása tárgyában indított mozgalom ma egy értekez­letben érte el célját, melyen a Nemzeti hajós egyesüle­ten kívül a Hunnia és Neptun budapesti egyesületek, továbbá a pozsonyi, győri, torontáli, temesvári, maros-aradi evezős egyesületek és a tiszai re­gatta szövetség tagjai vettek részt. B e d­ő Albert min. tanácsos üdvözölte a megjelente­ket s hangsúlyozván az evezés sportjának üd­vös hatását és szükséges voltát, megnyitotta az értekezletet, mely azután elnöknek egyhangúlag B e d ő t, jegyzőnek Hauser Istvánt választotta meg. Mindenekelőtt egyhangúlag kimondta az érte­kezlet, hogy az orsz. szövetség megalakítását szük­ségesnek tartja és ezt elősegíteni kívánja. L­i­s­z­­n­y­a­y Tihamér indítványára az alapszabályok tár­gyalását a budapesti és vidéki egyletek egy-egy tagjából álló bizottságra bízták. Az irányelvekre nézve F­ü­l­ö­p Kálmán terjesztett elő javaslatot, melyet a közgyűlés a tárgyalás alapjául elfogadott.­­ (Feltűnést keltő áttérés) történt Lipcsé­ben. Windscheid, a híres jogtudós, a trieri szent köpönyeg kiállítása miatt a katolikus hitről áttért a protestáns hitre. — (A szabadságban) emlékeinek kiál­lítását­ tegnap, vasárnap, meglátogatta C­s­e­m­e­g­i Károly kúriai tanácselnök, hogy a többi között megtekintse forradalmi kiáltványát. — P­áz­m­­á­n­d­y Dénes özvegye elvitte tegnap a kiállításra boldogult férjének, az az 1848-iki országgyűlés elnökének az arcképét. Éppen tegnap, szeptember 27-én, volt évfordulója annak, hogy a képviselőház Pázmándy Dénes aláírásával kibocsátotta „A nemzet képviselői a nem­zethez“ című nevezetes kiáltványát, a­melynek az lett az eredménye, hogy másnap, azaz ma 43 év előtt, Lamberg altábornagy a felbőszült nép dühének esett áldozatául.­­ (Tolvajfogó medve.) Bácsmegyéből, Rác­­kozárról írják nekünk ezt a felette mulatságos his­tóriát. Medvetáncoltató járt a faluban, szállást csak nagy nehezen tudott találni magának s különösen medvéjének. Végre mégis befogadta a veszedelmes fenevadat egy odavaló gazdaember s ennek a házá­nál bekvártélyozták a medvét egy disznóólba. Éjjel egy pár környékbeli tolvajnak malacpecsenyére kez­dett fájni a foga. Véletlenül éppen a medve szállásán kezdték meg az éjjeli látogatást. Egyikük bemászott a disznóólba s egy irgalmatlan furkósbottal nógatni kezdte a hatalmas „hízott disznót“, mely egy darabig csak morgott, de mivel nem akartak neki békét hagyni, dühösen felugrott és átnyalábolta az udvariat­lan éjjeli látogatót. A tolvaj, ki ilyen természetű disznót még sohase látott, szörnyen megrémült és jajveszékelni kezdett. A nagy lármára kirohant a háznak és a medvének gazdája s nagy nehezen kiszabadították a tolvajt a medve karjai közül. Mikor ez megtudta, hogy micsoda disznóval volt dolga, még jobban megrémült, úgy hogy eszébe se ötlött a tolvaj­ság letagadása.­­ (Lelkész-avatás.) A Kálvin-téri reformá­tus templomban vasárnap délelőtt avatták föl azokat a fiatal papokat, a kiket a múlt évben választottak meg rendes lelkészeknek. Az egyházi alkalmi be­szédet Tóth Sándor feketehegyi lelkész tartotta s utána az avatást, lendületes beszéd kíséretében, Szász Károly püspök végezte, S­z­i­l­á­d­y Áron egyházkerületi főjegyző s a nyolc egyházmegye es­pereseinek közreműködésével. Az istentisztelet végé­vel a budapesti ref. teológia énekkara adott elő egyházi énekeket. Hét papot avattak fel ez alka­lommal és pedig: P­a­p­p Istvánt, Gödölley Jó­zsefet, Lampert Gyulát, Koncz Sándort, J­ó­­z­a­n Sándort, B­a­r­s­i Zoltánt és S­z­e­k­é­r Sándort.­­ (Iskola tanítvány nélkül.) H.-M.-Vásár­­hely­en, a 60 ezer lelket számláló városban, van egy felsőbb népiskola, gazdasági kurzussal. Ennek az iskolának a növendékei olyan mértékben fogyatkoz­nak évről évre, hogy már a múlt évben annyi volt a tanító, ahány a tanítvány. Ez idén már mindössze 10 fiú iratkozott be s ezek között csak egy van, ki a fölvételi föltételeknek teljesen megfelel. Megjegy­zendő, hogy a gimnázium zsúfolva van. A vásár­helyiek most küldöttség útján arra fogják kérni a közoktatásügyi minisztert, hogy a tanítvány nélküli iskolát alakíttassa át polgári iskolává.­­ (Visszatelepített zsidók.) Athénból je­lentik, hogy a görög kormány a Korfuból elű­zött zsidók visszatelepítését minden tőle telhető módon előmozdítja. Nemrég saját költségén kétszáz zsidót szállított haza Alexandriából, a­hová ezek a szerencsétlenek a zavargások alkalmával menekültek.­­ (Andrássy Manó gróf társképei.) Emlí­tettük, hogy a 48-as kiállításon a 48-as országgyű­lési ellenzék tagjairól torzképek láthatók, melyeknek rajzolója némelyek szerint Andrássy Manó gróf. Most levelet kaptunk Szerémi Alajos főgimnáziumi tanár úrtól, ki azt írja, hogy a rajzok kétségkívül Andrássy Manó gróftól valók, mert a gróf a betléri kastélyban maga mutatott neki e most kiállított rajzok közül többet, mint saját munkáját; még azt is megegyezte kedélyesen az egyikről, hogy kiadó­jától annak idején 40 ezüst huszas tiszteletdijat ka­pott a képért.­­ (Helyi hajók menetrendje). Budapest, Budafok és Tétény közt a helyi hajók október 1-től kezdve így közlekednek : Budapestről Budafokra 71/1 (csatlakozás a pécsi vonathoz), 9 és lCfi/j (csatlako­zás a pécsi és fehérvári vonatokhoz) órakor délelőtt, 2, 4 (csatlakozás a pécsi és fehérvári vonatokhoz) és 7 órakor délután. Budafokról Budapestre 672 és 8 (csatlakozás a Pécsről és Fehérvárról jövő vonatokhoz) 91­­ és 117, órakor délelőtt, 3 és 6 (csatlakozás a Pécsről és Fehérvárról jövő vonatokhoz) órakor dél­után. Budapestről Téténybe 4 órakor délután. Té­­tényből Budapestre 572 órakor délután.­­ (Rendőri hírek.) Gyermekfosztogató. L­i­s­z­k­a Vince házmester kis leánya füléből a Széchenyi-téren kiszedte tegnap egy ismeretlen asszony a fülbevalóit. Ilyen után akart pénzhez jutni Eszup Ferencné napszámosasszony is, aki H­u­d­á­k távirószolga kis leányát akarta kifosz­tani. Elfogták. — Verekedés. D­u­z­s Pál napszámos tegnap este összeverekedett egy külső-váci-uti korcsmában I­r­i­c­s Andrással s egy társával félholtra verte. — Elgázolna. Szabó János szentesi parasztembert, a ki ittas volt, tegnap elgázolta egy bérkocsi. A kórházba vitték. — Megrepedt vízvezetéki eső. A kőfaragó­ utcában ma reggel megrepedt a vízvezeték egyik csöve s a víz egyszerre elborította az utcát. Még jó­kor segítettek a bajon. — Sikkasztó levél­hordó. Hendl Sándor újpesti levélhordó elsik­kasztott egy 80 frtos pénzeslevelet. Nem zárták el, de nyomban elcsapták a szolgálatából. — A nap­­dijas sorsa. Victor Menyhért, ügyészségi napdijas, markó-utcai lakásán ma délelőtt főbe lőtte magát. A nyomot vitte az öngyilkosságra. — Eltűntek. Ma is két ember eltűnéséről ad számot a rendőrség sajtóirodája. Az égjük Laborc Juli cselédleány, a másik Rác Benjáminná szül. Borsos Mária napszá­­mosasszony­, a Mákvirágok. Két veszedelmes embert fogott el ma a rendőrség, Marcsak Jó­zsefet s egy Győri nevű csavargót. Ennek a két jó madárnak a betörések egész soráról kell majd számot adnia. Mindegyik sokszor megülte már a börtönt. — (Gyászrovat.) Elhunytak: Mikes Dániel nyugalmazott uradalmi számtartó 81 éves korában e hó 24-én Dicső-Szent-Mártonban. — Oszeszly Antal, Nagykanizsa város adóellenőre. 55 éves korá­ban e hó 26-án Nagykanizsán. — özv. Kovács Dánielné szül. Bálint Gizella 42 éves korában e hó 26-án Debrecenben. — D­o­b­r­a­y Sándor 63 éves korában e hő 22-én Szentesen. — Temetés. Szeni­­cey Ferencet, Szeni­ey Ödön orsz. képviselő édes­atyját, tegnapelőtt temették el Pakson. Impozáns részvéttel történt a temetés. Ott volt a vármegye szine-java s a vármegye képviseletében S­i­m­on­ts­i­t­s Béla alispán.

Next