Budapesti Hírlap, 1892. április (12. évfolyam, 92-120. szám)

1892-04-29 / 119. szám

1892. április 29. BUDAPESTI HÍRLAP. (119. sz.) két és fél hónap alatt egy kis jóakarattal be lehe­tett volna fejezni. S mert ez igy van, az ország közvéleménye tisztán láthatja, mennyire igaz az, hogy az ellenzéknél van a nemzeti szellem, a kor­mánynál a reakció. (Igaz ! Úgy van­­ a balh­és szél­sőbalon.) A kormány egész sorozatát nyújtotta be a fontos és sürgős törvényjavaslatoknak s ebből lát­hatja az ország, hogy melyik oldalon van a munka és a tevékenység és melyiken ennek a tevékeny­ségnek a megakadályozása. (Nagy zaj a bal-, helyes­lés és éljenzés a jobboldalon.) Molnár Józsiás huszonöt év tapasztalatával bí­­ratnyitottnak látja, hogy a kiegyezés alapján egy politikai, mint kulturális és gazdasági kifejlő­désünk lehetetlen. Elismeri azonban, hogy még ezen az alapon is lehetne jobban és nemzetiesebb szel­lemben kormányozni. Helyi határozati javaslatát pár­tolja. (Helyeslés a szélsőbalon.) Kapp Elek csak az utolsó napok eseményeire utal, melyek napnál világosabban bizonyítják, hogy milyen óriási ű­r tátong most már a többség s a nemzet óhajait képviselő ellenzék között. A többség most már sem céljaiban, sem gondolkodásában nem találkozik a nemzettel s igy nem szabad csodál­­koznia, ha az ellenzék megfeszített erővel küzd el­lene és nemzetietlen működése ellen. Ily törekvésű kormánynak sem költségvetést, sem költségvetés nélkül való kormányzásra meghatalmazást nem sza­bad megszavazni s ezért Helfi Ignác határozati ja­vaslatát pártolja. Az elnök a tanácskozás folytatását holnapra halasztja s az ülést d. u. 2 órakor berekeszti.­­ Tegnapi országgyűlési tudósításunknak Szinay Gyula képviselő úr interpellációjáról szóló részébe némely helytelenségek csúsztak be. A képviselő úr nem bűnös mulasztással vádolta a hatóságokat, hanem szólt mulasztás fenforgásáról, mely hogy bűnös e, vagy sem, éppen arra kért vizsgálatot. Azt se mondta, hogy a tűzrendészeti szabályrendelet Hajdú vármegyében egyáltalán nincs, hanem csak azt, hogy annak egyes szakaszai nincsenek végrehajtva. Végre azzal, hogy a községeket nem utazta be, nem az alispánt és szolgabirót, hanem csak magát az alispánt vádolta. Egyesületek. A poliklinikai egyesület Schlauch Lőrinc püspök elnöklete alatt ma tartotta a rendes évi köz­gyűlését a vármegyeháza termében. A tanácskozást, melyben közéletünk több jelese, köztük B­a­j­k Miksa, A­p­p­o­n­y­i Albert gr., E­ö­­­d­v­ár­y Mi­hály alispán is részt vett, emelkedett hangú, tar­talmas beszéddel nyitotta meg a püspök. Nem azért mondja el, úgymond, beszédét, mintha a közönség érdeklődését és áldozatkészségét iparkodnék azzal felkelteni. Mert hiszen a­hol a tények oly hango­san beszélnek, a­hol ezer és ezer szenvedő a poli­­klinika jótékonyságát élvezte és élvezte a­nélkül, hogy az orvosi kezelésért anyagi áldozattal meg lett volna terhelve, a­hol a közönség áldozatkészsége oly fényesen nyilvánult, mint az csak a nem­rég e célra rendezett­­ előadásban történt; a­hol annyi kitűnő orvos, lemondva minden jutalom­ról, csak a felebaráti szeretet által indíttatva, orvo­solja a beteget, enyhíti annak szenvedéseit, képessé teszi a munkálkodásra, visszaadja a családnak fen­­tartóját; a­hol ily tények szólnak , ott egyes em­bernek a szava csak az elismerés és hála nyilvání­tása lehet. Filozófiai igazságokkal tele beszédében rámutatott aztán a szónok a mai társadalom bajaira s arra a sok jóra, azokra a fényes eredményekre, melyeket az egyesület a bajok gyógyítása körül máris felmutathat. Mint a jótékonysági egyesületek mindannyian, a poliklinikai egyesület is a felebaráti szeretet elvének hódol, a szerint működik s annak a nyoma látszik meg minden cselekedetén. Beszéde végével köszönetet mondott a püspök első­sorban ama nemeslelkű hölgyeknek, kik fáradhatatlan buz­­gósággal iparkodtak az egyesület felvirágoztatása dolgában, másodsorban pedig azoknak az orvosok­nak, kik önzetlen működésüket az egyesület céljai­nak megvalósítására ajánlották föl. Az éljenzés csillapultával, melylyel a püspök beszédét a jelenvoltak fogadták, Apponyi Albert gróf szólalt fel s azt indítványozta, hogy a püspök beszé­dét egész terjedelmében jegyzőkönyvileg örökítse meg az egyesület, a mi nagy lelkesedés mellett meg is történt. Lichtenberg­ Kornél dr.egyesületi titkár terjesztette elő aztán évi jelentését, számot adván abban az egyesület működésének minden részéről. Nyolc esz­tendeje, hogy a humánus egyesület megalakult s azóta nagy mértékben megmagyarosodott. Az utolsó két esztendőben 155 ezer rendelésben 40.000 sze­­génysorsú betegnek nyújtott gyógyulást s részben ingyenes gyógyszert. Az egyesület rendelőintézsté­­zetében tavaly egy második nőgyógyászati és gyo­morbajos osztályt kellett nyitni, annyi volt a beteg. A jelentős számot ad továbbá azokról az adományá­­nyokról, melyekhez a király, a főváros és egyesek jótékonysága révén jutott az egyesület, megemléke­zik az egyesület halottairól, Brüll Miksáról és Ká­rolyi Gyula grófról. A jelentést helyeslőleg vették tudomásul s aztán meghallgatták Havas Adolf dr. pénztárost, a­ki az egyesület vagyoni állapotáról tett jelentést. Az egyesületnek 15.443 forint alapvagyona van , a múlt évben 3941 frtot vett be 4250 irtot adott ki. A kiadás azért oly nagy, mert nemrégiben új helyiséget rendeztek be. A titkári jelentés megem­lékezvén arról, hogy az egyesület alelnöke, Karap Ferenc tisztéről leköszönt, ez állás betöltése kérdé­sében Lichtenberg Kornél dr. lelkes szavakkal azt indítványozta, hogy a közgyűlés Apponyi Albert grófot válassza meg helyébe, mint a kit egy­értel­­müleg ajánlanak a védnökhelyettes, a hölgybizott­ság elnöksége, az igazgatótanács és a főorvosok kara. Általános helyeslés és éljenzés mellett Schlauch elnök erre Apponyi grófot egyhangúlag megválasz­tott alelnöknek jelentette ki. Apponyi gróf elfogadta a tisztséget s megígérte, hogy a beléje helyezett bizalomnak tőle telhetőleg meg is fog felelni ; te­hetségét és befolyását örömmel fogja a humanitá­rius egyesület érdekében érvényesíteni. Miután Schlauch­er affeletti örömének adott kifejezést, hogy az egyesület az új alelnök személyében oly kiváló erőt nyert az élére, a közgyűlés az elnöklő nagy­váradi püspök éltetésével véget ért. Az egyesület­nek 120 lapra terjedő évkönyvét a napokban kül­dik szét. A magyar atlétikai klub választmányának ülése volt ma, a­melyen több a sportköröket érdeklő ha­tározatot hoztak. A Margitszigeten, József főherceg áldozatkészsége mellett, a klub tagjai részére egy lawn tennis pályát állít fel, mely játékhely a höl­gyeknek is rendelkezésére fog állani. A pálya a jövő hónap közepén nyílik meg. Elhatározták, hogy a május 26 án tartandó tavaszi viadalra az Orczy­­kertben levő versenypályát a közönség kényelme szempontjából feltöltik. Az ülésen szóba hozták a palicsi versenypropozíció pontjait is, melyeknek legnagyobb része a M. A. K. versenypropozícióinak másolata lévén, feltűnt, hogy míg a klub propozíciói március 31-iki, addig a palicsi verseny hirdetménye 15 nappal előbb, tehát oly keltezéssel van ellátva, a­mely amannak eredetisége felől tévedésbe ejtené a sport­köröket, ha nem volna kétségtelen, hogy a klub március 29-én tartott választmányi ülésén min­den idegen befolyástól függetlenül állította össze propozíciói­t. Az országos magyar iskolaegyesület felügyelő­­bizottságának Gerlóczy Károly elnöklete alatt ülése volt ma, melyen Kngler József átadta a III. ker. polgári leányiskola hangversenye jövedelmét, azaz 100 írtot és Nyemárky Aurél járásbíró 30 írt ajándékát. Ezzel kapcsolatban az elnök bejelentette, hogy Erva Lajos színházigazgató újabban megint 831 frt 60 krt adott az egyesületnek, mint a legutolsó jót­ékonycélú elő­adás jövedelmét. Örömmel vették tudomásul, hogy Csáky gróf miniszter 1500 írt államsegélyt helyez az egyesület kisdedóvói számára kilátásba. Többek hozzászólása után elhatározták továbbá, hogy Sziget- Csépen, Tökölyön és Pilis-Szántón kisdedóvót nyit az egyesület, 16-ra emelvén ezekkel óvói számát. A solymári óvó felszerelési költségeit is megszavazták. A gyűlés végén hosszasabban tanácskoztak a kerü­leti választmányok megalakítása s az egyesület ja­vára rendezendő sorsjáték tárgyában. A sorsjáték ügyében Kalmár Dezső számvevő fog eljárni. Felol­vasták V­a­s­z­a­r­y Kolos hercegprímásnak az egye­sülethez intézett levelét s azzal befejezték a tanács­kozásokat. A magyar egyesület kormányzó tanácsa Kieli István elnöklete alatt tegnap az ügyrend dolgában tanácskozott s véglegesen megállapította an­nak a szövegét. A főtitkár jelentése alapján tudo­másul vették aztán, hogy a vendéglősök magyaro­sító társasága a Magyar Egyesület védnöksége alá helyezkedett. Erre vonatkozólag hosszas vita után azt határozták el a főtitkár indítványára, hogy a kormányzó tanács a bekebelezési okmányok, a tárgyalási nyelv és az alkalmazottak dolgában konkrét kérelmeket tartalmazó átiratot intéz majd a vendéglősök ipartársulatának elnökéhez. A tőzs­dével szemben a kormányzó tanács egyelőre vára­kozó álláspontot foglal el, bízván a tőzsde vezető férfini hazafiságában. A tagoknak ingyen szétkül­­dendő Értesítő megindítása s a magyar pincériskola tárgyában bizottságot küldtek ki aztán a gyűlésen s felhatalmazták a főtitkárt, hogy nagyobb tömegben készíttesse az egyesületi vignettákat és feliratokat.­­• Az igazgató­tanács kéri a tagokat, hogy tagsági díjaikat fizessék le Gebhardt József dr. pénztá­rosnál, vagy a­mi még célszerűbb, küldjék oda utal­ványon. A magyar tamtaegyesü­let tanítói szakosztálya május 3-án választmányi ülést tart a kerepesi­ úti Fehér ló szállóban. A fiumei kirándulás és a majáli­sok tárgyában fognak ez alkalommal tanácskozni. A budapesti rabsegítő egyesület Rakovszky István orsz. képviselő elnöklete alatt ma tartotta évi köz­gyűlését. Az elnök megnyitó beszéde után, melyben megemlékezett egyebek közt Zádor Gyula halá­láról s az egyesület alapítása körül szerzett érde­meiről, felolvasták az igazgató - választmány jelenté­sét. A választmány mindent elkövet, hogy a társa­dalom támogatását megnyerje, de mivel a közönsé­get különben is igénybe veszi a sok jótékony egyesület, nem igen táplálhatók valami vérmes remé­nyek. Égető szükség, hogy az egyesület által létre­hozott menedékház, mely most csak 40 kiszabadult rab számára ad helyet, legalább 70—80 egyén be­fogadására legyen alkalmas; a választmány azzal a kérdéssel fog az igazságügyminiszterhez fordulni, hogy az eddig élvezett 5000 frtnyi államsegélyt meg­felelően felemelje. A szociális szempontból oly nagy­­fontosságú egyesületnek az elmúlt évben 437 rendes és 163 alapító tagja volt. A menedékházban 135-en fordul­­tak meg, köztük 78 fővárosi. Feltűnő nagy a mene­­dékházbeliek között a 16 éven alul levő fiatal em­berek száma. A menedékház pénzügyei a lefolyt évben kedvezően alakultak, mert csupán az ott készített szalmatokok értékesítéséből 1400 frt folyt be , az egyesületi segély 3747 frt, az összes fenn­tartási költségek 5455 frtra rúgtak. Fennállása óta az egyesület 1468 embernek 10.396 frtot nyújtott segélyképpen, a lefolyt évben 338 frtot. Ez csekély összeg ugyan, de annak tulajdonítandó, hogy tizen­egy, az értelmiséghez tartozó kiszabadult rabnak az egyesület mindjárt szerzett tisztességes foglalko­zást s igy ezek nem szorultak pénzsegélyre. Az egyesületnek vagyona most 84.855 írtra rug. A jelentést, a melyet Jekelf­alusy József dr. oszt. tanácsos, egyesületi titkár olvasott fel, a köz­gyűlés egyhangúlag tudomásul vette és a pénztárosnak is megadta a felmentést. A közgyűlés erre feloszlott. A magyar turista-egyesület budapesti osztálya május 1-én a nagy Szénáshegyre és Remete­ Máriára rendez kirándulást. A kirándulók egy része reggeli 5 órakor indul a lánchíd budai részéről, a másik része pedig délután 6 órakor a Szép Ilona kertből. A gyermekvédő egyesület rendes évi közgyűlése május hó 8-án, vasárnap, délelőtt 11 órakor lesz a vármegyeháza termében. A Hunnia magyar kerékpáros klub tagjai május hó 1-én kirándulást rendeznek Martonvásárra. A társaság délután 2 órakor találkozik a Bátori-féle kávéház előtt. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Budapest, ápr. 28. — Kém­i és a főváros. Az új tűzoltókaszár­­nyát a főváros tudvalevőleg Rémi Róbertnek és gyermekeinek a Csokonay­ utcában levő telkére akarja építtetni. Mivel a főváros és Rémiek a te­lekre nézve nem tudtak megalkudni, kártalanítási eljárás indult meg közöttük a budapesti törvény­szék előtt. A minap tartott tárgyaláson Rémi beje­lentette, hogy a telekért összesen 287,560 frtot, azaz négyszögölenkint 400 frtot, a telken levő gőzfavágóért 24 ezer forintot és kárpótlásul a meg­szűnő iparüzemért 60000 frtot kér. Erre a követe­lésre ma tette meg észrevételeit a főváros képvi­selője F­­­­­e­p­p Kálmán tiszti ügyész. Minde­nek előtt azt veti szemére Réminek, hogy kár volt „merkantil szellemű nyerészkedéssel vádolnia a fővárost“ azért, mert csak 60 frtot ajánl a terület négyszögöléért, holott az egyezkedés során 100 frtot volt hajlandó érte adni. Hiszen most Rémiék is „ugyancsak magukba fojtják áldozatkészségüket“ mert míg előbb 100 frtot kértek, most 400 frtra tartanak igényt. A gőzfavágó épület legfeljebb 4000 frtot ér, az üzem megszűnéséért pedig nem dukál egy batka sem, először azért, mert Rémi másutt újból fogtathatja a gőzfavágó üzletet és másodszor azért, mert a gőzfavágója, a­melyben 25 öl fánál többet nem tarthat, nem haladja túl a kis sza­tócsipar körét. Mindezek alapján a főváros képvise­lője összesen 35,000 frtot kér megállapítani a te­lekért, a Rémi 287,560 írtjával szemben. A bíróság előbb meg fogja hallgatni a szakértőket s csak az­után fog dönteni a perben. — Sajtóper. A Neues Politisches Volksblatt teg­napi számában azt írta, hogy az István főherceg szálloda kávéházában hazárdjátékot játszanak. A kávéház tulajdonosa, K­r­e­i­s­z János e közlemény folytán a Pester Lloyd és Pesti Napló esti lapjában egy oly éleshangú nyilatkozatot tett közzé, a­mely V­u­k­o­v­á­r­i Albertet, a N. P. V. felelős szer­kesztőjét arra indította, hogy a sajtóbíróságnál ke­ressen megtorlást. Képviseletében P­o­l­ó­n­y­i Géza ügyvéd ma adta be Kreisz kávés ellen a sajtóügyi följelentést rágalmazás és becsületsértés címén. Regény-Csarnok: JEU­EL IL­KOL­A DÓRA szerzőjétől. 24 Fordította: A III­­­C a. Mélyen szomorította édesanyja sorsa. Eh­hez járult az a kínos gondolat, hogy ő, Ray­­neham grófné, egy büszke peernek a felesége, hogy ő a gyalázat gyermeke, egy elítélt go­nosznak, egy jellemtelen embernek a leánya... — Mit vétettem én ? suttogta magában. Miért kellett megváltoznia boldog életemnek. Miért ér engem ez a bánat, ez a szégyen ? Mit mondana Klaud — így évődött — ha megtudná ezt a dolgot ? És hogy éljen - e titokkal, mely emészti életét, ő, ki eddig férje előtt egy gondolatát sem titkolta el? 11

Next