Budapesti Hírlap, 1892. május (12. évfolyam, 121-151. szám)
1892-05-03 / 123. szám
1892. május 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (123. ex. VIDÉK. Megyei közgyűlések. Pest-megye központi választmánya ma délelőtt ülést tartott földvári Mihály alispán elnöklete alatt. Tally István t. főjegyző felolvasta a belügyminiszternek azt a leiratát, amelylyel az 1893-ra vonatkozó orsz. képviselő választói névjegyzék megállapításához tartozó munkálatok végrehajtását elrendeli. A központi választmány a leirat tudtul vétele után az összeíró küldöttségek kirendelése iránt tette meg az intézkedést. Kiküldték a következő összeíró küldöttségeket, u. m. : a szentendrei választókerületben négy küldöttség a következő elnökök vezetése alatt : Beke József, Nyirák Gyula, Laszlovszky Béla, Nyáry József. A ráckevei kerületben működő három küldöttség elnökei : Guoth Kálmán, Heller Iván, Vári Szabó Antal. A váci választókerület három küldöttségének elnökei: Ráday János, Segesváry Jenő, Freysinger Lajos. A gödöllői, választókerület három küldöttségének elnökei : Illek Vince, Odray Nép. János, Bossányi László. A monori választókerület két küldöttségének elnökei : Sipos Károly, Kovács Gyula. Az abonyi választókerületben három küldöttség működik. Elnökök : Aranyi Sándor, Bicskey Illés, Mihalovits Gyula. Az alsó dabasi kerületben van két küldöttség. Elnökök : Nyáry József és Szabó József. A dunavecsei kerületben van két küldöttség. Elnökök : Böldváry József, Zsetényi Mór. A duna-pataji kerületben három küldöttség működik. Elnökök : Szakály Antal, Nyáry Péter, Salamon Pál. A keceli kerületben három küldöttség van. Elnökök : Goór László, Beniczky Béla, Ádám József. A fülöpszállási kerületben van három küldöttség. Elnökei: Baky Kálmán, Szalay Antal, Etpel Gyula. Esztergom vármegye legutóbbi közgyűlésén feltűnő dolog történt: kijelentette, hogy helyteleníti a tisztikar eljárását s a hivatalos indítványt egyhangúlag leszavazta. Az eset ez: Palkovics Károly, a vármegye termének egyik legrégibb alakja, hajlott korára való hivatkozással, lemondott a bizottsági tagságról. A hivatalos indítvány erre az volt, hogy a vármegye a lemondást elfogadva, szavazzon elismerést és köszönetet Palkovicsnak eddigi működéséért és rendelje el az új bizottsági tag választását. Ily dolog napirenden van minden vármegyében és senki sem szól hozzá. Hanem itt másképp történt. Mindenki tudta, hogy a lemondás valódi okát nem a hajlott korban kell keresni, hisz Palkovics három hónappal ezelőtt mint a nemzeti pártnak elnöke még ifjú erővel küzdött pártja győzelméért. A lemondás valódi oka tudomás szerint az, hogy midőn a hercegprímás néhány nappal a képviselőválasztás után székhelyére érkezett, a vármegyétől tisztelgő küldöttségből következetesen kihagytak minden ellenzéki érzelmű tagot, legelsősorban a győztes ellenzék vezérét Palkovics Károlyt, a ki a vármegyének egyik legrégibb táblabirája, a ki 1848-ban kormánybiztos volt, azután pedig rabságot viselt hazájáért, később Esztergom vármegyének alispánja lett, majd Esztergom városának polgármestere, a vármegyének pedig továbbra is a legtevékenyebb bizottsági tagja maradt. A küldöttséget persze, melyből a többi között a vármegyének ily érdemes férfia is hiányzott, nem a vármegye küldötte a hercegprímás elé, hanem a helybeli kormánypárt s e pártnak nagy oka volt arra, hogy ellenzéki, különösen Palkovics ne legyen a tisztelgő küldöttségben. A képviselőválasztások alkalmával ugyanis a korteseszközök között nagy szerepet játszott az ellenzék befeketítése. Éppen a hercegprímás előtt ócsároltak minden valamirevaló ellenzéki választót, pap és világi egyaránt, mintha az ellenzék nem a kormány, mint inkább a primás ellen foglalna állást. Hogy azonban az mennyire nem volt igaz, azt azóta a hercegprímás eléggé tapasztalta s ki is jelentette, hogy az a sötét felhő, mely „a szeretet tiszta egén közte és a város közt képződött, idetötelével egyszerre szétfoszlott“. De a kormánypárt ennek ellenére is tovább folytatta az aknamunkát, az önérzetében sértett nemzeti párt elnöke azért mondott le a megyebizottsági tagságról. A mai közgyűlés azonban alaposan kiábrándította azokat, akik a dolgot ide juttatták. Mattyasovszky Kálmán megyebizottsági tag a bizottsági gyűlésen Palkovics Károly érdemeit ecsetelve, keményen kikelt a vármegye tisztikarának méltatlan eljárása ellen s éles szavakkal ítélvén el a pártoskodást, a hivatalos indítványnyal szemben azt az ellenindítványt tette, hogy a vármegye Palkovics Károly lemondását ne fogadja el. Kruplánicz alispán és Andrássy főjegyző megkísértették a kitörő éljenzéssel fogadott indítvány hatását gyöngíteni, de a közgyűlés egyhangúlag fogadta el az ellenindítványt és elhatározta, hogy fölkéri Palkovicsot lemondása visszavételére. Vas megye törvényhatósága, mint Szombathelyről táviratban jelentik, ma tartotta rendes évnegyedes közgyűlését, melyet két jubileum-indítvány tárgyalása tett kiválóan érdekessé, annyira, hogy a vármegyeház nagy termét egészen megtöltötték a bizottsági tagok. Az állandó választmánynak a király 25 éves koronázási jubileumára vonatkozó indítványa volt a gyűlés első tárgya, melyet egyhangúlag elfogadtak, s elhatározták, hogy a jubileumi ünnepségeken a megye küldöttséggel képviselteti magát. A másik tárgy számos, tekintélyes bizottsági tagnak az az írásbeli indítványa volt, hogy a megye általános tiszteletben részesülő főispánja, Szentmártoni Radó Kálmán 10 éves főispánságának évfordulóját ünnepelje meg, annyival inkább, mert e tíz év alatt a vármegye közigazgatásának nagyfokú emelkedése, a társadalmi élet minden terén létesített számos közhasznú, kulturális és humanitárius intézmény elvállhatatlan kapcsolatban vannak a főispán nevével. Az indítványt Stegmüller Károly apátkanonok okolta meg tartalmas beszédben, mire a közgyűlés kimondotta, hogy a tizedik évforduló napján, július 11 -én, rendkívüli közgyűlést tart, s az ünnepség rendezésével tizenöttagú küldöttséget bízott meg. A közgyűlés ezután még százezer forintot szavazott meg a muraszombat-gyanafalvai vasút törzsrészvényeire. A gyűlésen, mivel Radó főispán akadályozva volt a megjelenésben, Károlyi alispán elnökölt. Veszprém megye ma tartotta meg közgyűlését. Esterházy Móric gr. főispán indítványára elhatározták, hogy a főispán vezetése alatt 12 tagú küldöttséget meneszt a megye a koronázási jubileumra. Nagy vihart idézett elő az a kérdés, állítson-e fel a megye külön mérnöki állást, vagy végeztesse-e az ügyeket az államépítészeti hivatallal. Egyre-másra keltek fel a szónokok az államépítészeti hivatal ellen, köztük Lukacsek János volt orsz. képviselő, Barthalos István, Krisztinkovics Aladár, Benihtovics plébános. A legvehemensebb támadást intézte ellene Fenyvessy Ferenc, aki leghatározottabb rászólását és bizalmatlanságát fejezte ki az államépítészeti hivatal jelenlegi főnöke ellen és indítványt adott be, mely szerint a megye az államosítás küszöbén nem óhajt külön mérnöki állást felállítani, hanem utasítja az alispánt, b°gy jövőre az állam-építészeti hivataltól több figyelmet és igazságos eljárást követeljen. Éles személyes harc fejlődött ki Krisztinkovics és Padi Dénes állam-építészeti főnök közt, ki visszautasította Krisztinkovics vádját, hogy az alispán üti őt, de ő nem megy, mire Krisztinkovics konkrét példát hozott fel. Fenyvessy indítványára szavaztak is, de Fenyvessy kijelente, hogy célját elérte és reméli, hogy a gyűlésen felszólaltak panaszai jobb útra terelik az államépítészei hivatalt és igy indítványának a személy ellen nyilvánult részét nem kívánja szavazásra bocsátani, mire Fenyvessy indítványát egyhangúlag elfogadták. Győr vármegye mai közgyűlése alispánná Lippay Gézát, főjegyzővé Fischer Sándor dr-t, tébhi főszolgabíróvá Horváth Bálintot és szolgabíróvá Stelczer Imrét választotta. A közgyűlés a koronázási jubileumi ünnepélyre diszkldöttséget jelölt ki. Máramaros megye törvényhatósági bizottsága, mint tudósítónk írja, április 29-én tartotta rendes tavaszi közgyűlését Lónyay János főispán elnöklete alatt. Elsősorban Ssaplonczay Miklós alispán tett részletes jelentést a közigazgatás menetéről. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Az izavölgyi járás főszolgabiráját, Vincz Gyulát, képviselővé választották, helyére a közgyűlés egyhangúlag Soltz Béla vármegyei második aljegyzőt kiáltotta ki, aki, miután megköszönte a törvényhatóság bizodalmát, elbúcsúzott a központtól s annak vezetőitől. Az ekként megüresedett második aljegyzői állásra Badzég László dr. harmadik aljegyzőt, ennek helyébe pedig Szerémy Györgyöt választották meg egyhangúlag. A koronázási jubileum alkalmából a törvényhatóság feliratban üdvözli a királyt. A felirat szövegét Kutka Kálmán főjegyző fogalmazta, melyet a közgyűlés elfogadott. A jubileumi ünnepségen a főispán vezetése alatt küldöttség fogja a törvényhatóságot képviselni. Kományi István bizottsági tag indítványt tett a honalapítás ezredéves emlékének megünneplésére nézve. Az indítványt javaslattétel végett az alispán elnöklete alatt 25 tagú küldöttségnek adták ki. A vármegyei kórház építési költségeit 162,273 frt 60 krban állapították meg. Az építési és berendezési költségek fedezésére még 66,437 frt 15 krnak beszerzése válván szükségessé, a törvényhatóság kölcsön felvételét s ennek törlesztésére háromnegyed százaléknyi pótadónak kivetését határozta el. A kórházi építkezés már befejeztetvén, a felülvizsgálati jegyzőkönyvet a belügyminiszterhez fölterjesztik. A közgyűlés megválasztotta a kórházi bizottság tagjait is. A közgyűlésen 96 ügyet intéztek el. Délben a megválasztott Soltz Béla főszolgabíró és Badzég László dr. második aljegyző kétszáz terítékre ebédet adtak a Kaszinó éttermében, melyen a megválasztottakért Lónyay János főispán és Kutka Kálmán főjegyző mondtak felköszöntőket. — Egy főispán jubileuma. Veszprémből jelentik táviratban, hogy Esterházy Móric gróf főispánnak, mint a megyei gazdasági egyesület elnökének, ma ülték meg 10 éves jubileumát. A díszgyűlésen Kemenes Ferenc apátkanonok mondta az üdvözlő beszédet, melyre Esterházy zajos tetszés közt válaszolt. Bethlen András gróf földmivelésügyi miniszternek ez alkalomra érkezett üdvözlő táviratát Fiátali Pál b. indítványára a diszgyülés táviratilag köszöni meg. Esterházy gróf ma ebédet adott. — Holnap megyei közgyűlés lesz. * — Tisztviselők választása. Esztergom városainak rendkívüli közgyűlése lesz május 9-én, melyen egész sereg uj tisztviselőt fognak megválasztani. A törvényhatósági bizottság tagjai megegyeztek már a választásokat illetőleg, így azok, a városi orvosi állás kivitelével, egyhangúak lesznek. Főjegyzőnek Niedermann Józsefet jelölték, aljegyzőnek Kollár Józsefet, számvevőnek Dóczy Antalt, ellenőrnek Bártfay Gézát, árvagyámnak Hajnali Gyulát, kórházi biztosnak pedig Rothnagel Ferencet. Az orvosi állásra három pályázó van eddig. * — Püspöki látogatás. Szász Károly, a dunamelléki református egyházkerület püspöke, sorra látogatja most egyházmegyéje községeit. E hó 27-én Ráckevén volt, hol nagy ünnepséggel fogadták. A járás határánál Szilágyi Lajos főszolgabíró, a város előtt pedig Hankus István jegyző üdvözölte a püspököt. A községi tanács, a városi képviselőtestület s nagy közönség várta itt a főpapot, a ki meghallgatván a hozzáintézett üdvözlő beszédet, a harangok zúgása s mozsárdurrogás közben vonult aztán a városba. A református templom előtt, hol diadalkaput emeltek a tiszteletére, Szekér István adminisztrátor mondott üdvözlő beszédet, miközben a lakosság virágokkal és koszorúkkal halmozta el a püspök kocsiját. Este fáklyásmenetet rendeztek a tiszteletére, melyben részt vett, valláskülönbség nélkül, a város egész közönsége. Másnap reggel istentiszteletet tartott a püspök, utóbb pedig meglátogatta az iskolákat s fogadta a különböző testületek küldöttségeit. Részt vett aztán még abban a fényes lakomában, melyet délben a tiszteletére rendeztek s este tovább utazott Lacházára. KÖZGAZDASÁG. Budapest, máj. 2. — A vetések állása. A mezőgazdaság köréből május hó 1-éről keltezve a következő tudósítások érkeztek hozzánk : Nagy-Bereznáról írják lapunknak, hogy a rég várt eső ott is bekövetkezett, az őszi növényzetnek azonban már nem nagyon válhatott hasznára, mert a búza- és rozsvetéseknek nagy része oly ritka (néhol egészen kiveszett és több helyen felszántották), hogy nagy kérdés, nem-e fog az egész kipusztulni. Nagyon jól kell alakulniok a viszonyoknak, ha a megmaradt vetések fél termést fognak adni. A tavasziak közül az árpa- és zabvetések kelnek, a kukorica- és burgonyaültetés folyamatban van. Nyárád- Szeredáról értesítenek bennünket, hogy az őszi gabona általában véve nagyon gyenge, a múlt évi száraz ősz és sok egér annyira tönkre tette, hogy sok helyen ki kell szántani. A tavasziakat jó időjárás mellett elvetették , nagyobbára ki is keltek a vetések. A kukoricavetés folyamatban van. A fák szépen virágoznak, az áprilisi szeles idő sok kárt okozott, a virágokból egy tetemes rész lehullott. A szöllők szépen hajtanak. A Vágájhelyről értesítenek, hogy a búzavetések közepesen állanak, élénk zöld színűek, némely helyen azonban ritkák és gyengék ; a rozs a búzával egyenlőnek mondható, mindazáltal ez kissé nagyon elmaradt még. Az árpát a múlt heti esőzések sok helyütt beiszapolták, hanyatlott. A kukorica és burgonya ültetése már nagyobbára megtörtént, itt ott még meg sem kezdhették. A gyümölcsfák szépen virágoznak. Pozsonyból értesítenek, hogy az esős időjárás kedvező ugyan a veteményekre, de azért az ősziekből, nevezetesen a rozsból, nem igen remélhetni még csak gyenge közepes termést sem, annyira ritka és silány, hogy néhány napi fejlődéssel meg se látszik, hogy javult volna. A búza vetések is gyengék, ezekhez azonban lehet remény, mert eléggé élénk zöld szintiek; a tavaszi vetések többnyire meglehetős jól állanak. A gyümölcsfák virágzanak; barack elfagyott. A szöllők különbözően állanak. — Vámemelés Görögországban. A március hó 4—16-án szentesített törvény szerint Görögországban a búza és kétszeres (19. tarifaszám) vámját következőleg emelték : Az általános vámtételnél kantaronkint 2 drachma 40 leptáról stataronkint 3 drachma 28 leptára, a szerződéses vámtételnél a kantaronkint 1 drachma 20 leptával szedett vám statironkinti drachma 64 leptára. — Sáskairtás Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében. A múlt években az ország különböző vidékein — nevezetesen Pest, Csongrád, Torontál, Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyékben stb. a földmivelésügyi minisztérium által eszközölt sáskairtások után ez idő szerint még csak egy vármegyében, Jász-Nagy-Kun-Szolnokban van mintegy 16000 holdnyi terület sáskákkal ellepve. Hogy ez a terület ebben az évben teljesen megtisztíttassék, a földmivelésügyi miniszter már a tél folyamán megindította a tárgyalásokat az érdekelt vármegyével az iránt, hogy a vármegye közönsége a költségekhez szintén hozzájáruljon. A vármegye 8000 irtót szavazott meg sáskairtásra. A földmivelésügyi miniszter már most kiküldte két közegét az inficiált terület közelebbi kipuhatolása és az irtási előmunkálatok megtétele végett. — Magyarország dohánytermése 1891-ben. A múlt évi dohánytermés, mint a most megjelent statisztikai adatok mutatják, rendkívül nagy volt. Termett 80-481 kát. holdon (átlag 803 m.mázsa) 11