Budapesti Hírlap, 1892. október(12. évfolyam, 271-301. szám)

1892-10-01 / 271. szám

2 Török Albert úr kezeírása. A tudósítás­­ megjelenését levélváltás előzte meg.“ Áldor Imre úr a szerkesztőségek­ben a kéziratot mutogatja, összehason­lításul a főispán leveleit is s meglepő magyarázatul adja, hogy a cikkely ere­detije néhai Szabó Károly ügyvéd ha­gyatékában találtatott. Tessék hát, ha a dolog nem igaz, Török főispánnak a nyílt levél szerzője ellen sajtópert indítani. Közhivatalnok ellen bizonyítási eljárásnak helye lévén, a szakértők könnyen megállapíthatják, Török Albert írása-e az Áldor Imre kezei között levő eredeti vagy sem ? Ha igen, Bartha Miklóst, mint szer­kesztőt, félrevezették az Udvarhelyen összejátszott alispán és ellenzék és Szabó ügyvéd, ki, hogy Törököt vagy Ugront szolgálta-e hívebben, nem nehéz eldönteni, de Bartha Miklós jóhiszemű­sége kétséget nem szenved, mert látszik, hogy őt ámítani szükségesnek tartották. A valósággal megcsalatott azonban Szápáry Gyula gróf volt. Ezt alaposan felültették. Egy fő­­ispáni kinevezést szorítottak ki belőle. Azután kinevették. És mi is kinevetnék, ha nem az ország dolgáról lenne szó és nem oly komoly dologgal függne össze a hamisság, mint a képviselővá­lasztások és ha nem a közigazgatás jó hírneve forogna kockán. Milyen naivnak tűnik fel ismét a szabadelvű párt vezérének és a kor­mány fejének gondolkozása. Egy vezér­cikkely kihozza sodrából, egy megye­sülési határozatra fejét veszti s ha viselőválasztásról és pártérdekről van szó, egeret lehet vele fogatni. Nem lát jól, nem fontol meg semmit, hanem ideges szenvedéllyel cselekszik, a­mint hamis tanácsadók mondják neki. Ő féltette Erdélyt az ellenzéktől, ez nyitja a Török Albert kinevezésének, mely most utólag oly különös színben tűnik fel. Ez a deszkafal vagy tizenöt holdnyi te­rületet vesz körül s a nagy térség közepén van az igazgatóság épülete. Ennek a tetejéről végig lehet látni az egész telepet, mely le­­gyezőformán szétterülő és palánkokkal elvá­lasztott udvarokból áll. Ez udvarokban kor szerint vannak elosztva a strucok. A pelyhes zsidóktól kezdve a hórihorgas gúnárokig min­den életkornak és nemnek megvan a maga osztálya. Különösen ügyelnek arra, hogy a sk­m­ek és a nőstények ne keveredjenek össze, mert a struc szerelmi dolgokban nem ért tré­fát : a vetélkedő gúnárok élet-halál-harcokat vivnak egymással s a háborúság a drága szép tollak megtépésén kezdődik, s ennek a rossz szokásnak a francia részvénytársaság termé­szetesen nem kedvez. Ha végignéz az ember egy-egy ilyen hosszú háromszögletű udvaron, melyben né­hány száz pompás struc szaladoz és fürdik a homokban, Gulliver óriásainak országába kép­zelheti magát, a­hol a madarak is mesés nagy­ságúak. Ez bizony sokkal különb mulatság, mint mikor az ál­latkert egyetlen strucca busán közeledik a korláthoz és ránk meresztve os­toba szomoruságú nagy szemét, alázatosan várja a kenyérdarabkát. De itt, a kedvező égalj alatt, fél­szabadon élő strucok között is van­­nak igen bús madarak : azok, a­melyeket nem rég koppasztottak meg. A koppasztás csiptető­­vasakkal történik : óvatosan húzzák ki a tollat a tokból, hogy ugyanazon a helyen ismét nő­hessen. De azért vér nélkül nem történik meg az operáció s az ékességétől megfosztott ma­dár még soká gunnyaszt utána. Legmulatságo­sabb a kis struc­ zsikák udvara, a­hol a pely­hes állatkák hemzsegnek az eleséges vályúk körül. Pelyhesek különben még a tuzoknagy- BUDAPESTI HIRLAP. (271. sz.) 1892. október 1. Azért oly különös színben, mert ez eset mutatja, minő ármánykodás foly a szabadelvű kormányban és pártban a főispáni és egyéb állások körül s hogy az irigység oly nagy, hogy már varjú varjúnak vájja ki a szemét. Se hit, se igazság, se őszinteség, se semmi nemes politikai cél, hanem személyes nagyra­­vágyás és versengés a minisztériumban és a minisztérium körül. Addig törnek egymás ellen, míg botrány lesz belőle. Mindig ezeket kell elsimítani s az ellen­feleket kiegyeztetni, hogy szét ne hull­jon a többség. Ez a sülyedés időszaka, ugyan meddig fog még tartani? Azt hisszük, elég volt. Budapest, szept. 30. Minisztertanács. Ma este több órai miniszteri tanácskozás volt. Wolafita Sándor felmentéséről azt írja a félhivatalos Nemzet, hogy az nincs összefüggésben az elkeresztelési rendelettel. Százkilen­cven millió korona. A körmijei pénzverő intézetben még október hónapban megkez­dik az arany búszkoronásoknak és majdnem egy­idejűleg az ezüst egykoronásoknak gyárszerű kive­rését. A pénzügyminiszter a jövő évben 190 millió korona értékű pénzeket szándékozik veretni az ál­lam számlájára, még­pedig 20 millió bronzfillért, 40 millió kétfillérest, 40 millió tízfillérest nikkelből, 22,5 millió huszfillérest nikkelből, 30 millió ezüst­­koronást és 7­5 millió huszkoronást, összesen tehát 165 millió darab érmét. Ezenkívül már a legköze­lebbi hónapokban az osztrák-magyar bank számára is fognak a körmöci pénzverőben aranypénzeket verni , a bank ugyanis előreláthatólag mindenkori aranyrúdkészletének mintegy 30 százalékát Magyar­­országon fogja vezetni. A főrendh­­áznak holnapra, október hó 1-én fél 2 órára kitömött ülése közbejött akadály miatt október hó 5-én délelőtt 11 órára halasztatott el. X. Y. Z. nyilatkozata A következő sorokat kaptuk : Igen­­, szerkesztő úr! Méltóztassék megen­gedni, hogy Bartha úr tegnapi nyilatkozatához rö­vidke utóiratot csatoljak: Tény, hogy a kvalifikál­ságú, féléves madarak is, melyek külön osz­tályban szaladoznak. Az igazgatóság épületében van a költő­intézet, a­hol a tojásokat Franciaországból került masina költi ki. Kék kanavaszinges felláh-gyerek őrködik a hőmérő mellett, hogy a víz melege mindig egyenlő maradjon. A mesterséges költés ó­ egyiptomi találmány; Plinius szerint a Nílus partján évenként száz millió csirkét költöttek ki kemencékben. És mégis a civilizáció meglepő jelének látszik, mikor az egyiptomi parasztira a bonyodalmas szerkezetet oly biztosan igazgatja és tudós képpel bírálgatja, hogy nem zápult-e meg va­lamelyik tojás. A próba egyszerű. A homályos szoba deszkafalán van egy ovális nyílás, a­melybe beleillesztik a tojást. Kint süt a nap s az erős világítás áthat a sárgás, porcellán­­szerű­ héjon. Ez a structenyésztés évenkint százezer frank áru tollat bocsát a kereskedelembe, mely­nek Párisban és Londonban valóságos börzéje van. Még több toll kerül ki az algíri és ma­rokkói telepekről, nem is említve a délafrikai tenyésztéseket, a­honnan néhány év előtt annyi toll került a világpiacra, hogy az árakat egé­szen leverte. Az érték ingadozása különben a divattól függ. Pia a párisi masamód-királynék azt határozzák el, hogy minden elegáns őszi kalapon structollnak kell lennie : a Nílus del­tájától a Jóreménység fokáig föllendül a struc­­tenyésztés. Boleyn Anna még száz arany fo­rintot fizetett egy szép fehér tollért; ma már a kis varróleánynak is jut e hajdan drága ékességből. A puszták madáróriása, melyet a mértföldekre üldözött egykor az arab vadász,­­ szelíd baromfi lett és részvénytársaságok ke­­­­reskednek vele. IT. J 1 -----­hatatlan tudósítást Szabó K. ügyvéd úr küldte meg az „Ellenzék“-nek, csakhogy nem Török­ Albert úr diktálása alapján, hanem másolatban. A kezem közt levő eredeti fogalmazvány első betűtől utolsóig Török A. ur kezeírása. A tudósítás megjelenését levélváltás előzte meg. A részleteket e tárgyban ma nem szellőztetem. Csak az eredményt konstatálom. Bartha M. minden izében gentleman lévén, harcmodorát politikai téren is ehhez szabja; az Ellenzék közleménye ennélfogva néhány pontjában sokkal enyhébb és simább, mint az udvarhelymegyei szabadelvű párt elnökének, Török Albert urnak kézirati konceptusa saját­­ pártja, főispánja és tisztikara ellen. Budapest, szept. 80. X. Y. Z. Most már megmondhatjuk, hogy X. Y. Z., vagyis a képviselőház elnökéhez intézett nyilt levél valamint e nyilatkozat írója: Áldor Imre. A delegációk. Budapest, szept. 30. A delegációk holnap alakulnak meg Budapes­ten. Mind a három közös miniszter ma érkezett meg Bécsből. A delegációk elé holnap nem csak a jövő évi közös költségelőirányzatot, hanem azonkívül a közös külügyminisztériumnak egy csekély póthi­telét a konzuli irodák hivatalnokai számára s a miniszteri palota épületének javítására, továbbá a közös hadügyminiszter egy póthitelét az élelmi cik­kek áremelkedése következtében az ez évben oko­zott több szükséglet iránt s végre egy tengerészeti céloknak szolgáló póthitelt fognak terjeszteni, vala­mint az 1890. évi közös zárszámadásokat és miként eddig is mindig szokásban volt, a boszniai közigaz­gatás költségelőirányzatát is. A jövő évi közös költségelőirányzat körülbelül 4 és fél millió forint több szükségletet fog ugyan feltüntetni, mivel azon­ban a vámbevételek 2 millió forinttal magasabbak s azonkívül a Boszniában állomásozó csapatok rend­kívüli többszükséglete 800.000 forinttal csekélyebb, a tényleges többszükséglet nem egészen 2 millió­ért lesz. A magyar delegáció ma délután 6 órakor tar­totta a képviselőház első termében alakulási, illetőleg kijelölő értekezletét. Kussevich Szvetozár volt az elnök, a jegyző pedig Münnich Aurél. A kormány részéről Szápáry Gyula gr. miniszterelnök volt jelen. Az értekezlet következőleg ejtette meg a ki­jelöléseket. Elnök: Tisza Lajos gr., alelnök : Szápáry Géza gr., jegyzők: Hegedűs Sándor, Rakovszky István, Rudnyánszky József b., háznagy : ifj. Wodiáner Al­bert b. Az albizottságokba kijelöltettek : I. Költségvetési albizottság: Rudnyánszky J­ó­zsef b., Szerb György, ifj. Wodiáner Albert b. II. Naplóbiráló albizottság : Könyvessy Ferenc Kubinyi Árpád, Kussevich Szvetozár, Mikes Miklós gr., Rudnyánszky József, III. Külügyi albizottság : Ábrányi Kornél, An­­drássy Aladár gr., Andrássy Tivadar gr., Apponyi Albert gr., Beksich Gusztáv, Brankovich György, Fáik Miksa, Fenyvessy Ferenc, Gáli József, Gyur­­kovich György, Jókai Mór, Károlyi István gr., Mikes Miklós gr., Nikolich Fedor br.,­­Perczel, Dezső, Samassa József, Szécsen Antal gr., Sztáray István gr., Tisza Kálmán. IV. Hadügyi albizottság: Apponyi Lajos gr., Asboth János, Beöthy Ákos, Bokross Elek, Bolgár Ferenc, Czernkovics Miklós, Hegedűs Sándor, Bol­­lán Ernő, Lukács Antal, Münnichi Aurél, Nákó Kál­mán gr., Nopcsa Elek b., Pulszky Ágost, Rakovszky István, Rudnyánszky József b., Szapáry Géza gr., Széll Kálmán, Sztáray Antal gr., Ugrón Gábor, Vukotinovich Lajos, Walhm­ann Mór, Zichy Nán­dor gr. V. Tengerészeti albizottság: Batthyány Lajos gr., Bethlen Ödön gr., Dániel Ernő, Erdödy Ist­ván gróf, Huszár Károly báró, Kubinyi Árpád, Kussevich Szvetozár, Pallavicini Ede őrgróf, Ra­kovszky Géza. VI. Pénzü­gyi albizottság: Bohus Zsigmond, Finger Károly*, Francisch Henrik, Harkányi Frigyes, Kiss Pál, Latinovich Ernő, Schlauch Lőrinc, Szerb György, ifj. Wodianer Albert báró. Első nyilvános ülése a delegációnak holnap, október 1-én délután 5 órakor lesz Erdödy István gróf korelnöklete alatt a főrendiház üléstermében. Zichy Ferenc gróf bejelentette az elnökségnél, hogy gyengélkedése miatt nem vehet részt a delegáció ülésein, helyébe Gáli József póttag hivatott be.

Next