Budapesti Hírlap, 1893. február (13. évfolyam, 32-59. szám)
1893-02-23 / 54. szám
12 BUDAPESTI HÍRLAP. (54. sz.) 1898. február 23. KÖZGAZDASÁG. Budapest, febr. 22. — Hírek a nemzeti kiállításról. A kiállítás országos bizottsága e hó 26-án délelőtt 11 órakor a kereskedelmi minisztérium nagy üléstermében tartja legközelebbi ülését. A napirend tárgyai : 1. Az eddig tett intézkedések bejelentése. 2. A kiállítási orsz. bizottság szervezési szabályzata. 3. A kiállítás általános programja. 4. A csoportbizottságok szabályzata. 5. A részletes csoportbeosztásra vonatkozó szabályzat. 6. A végrehajtó bizottság megalakítása. A kiállítási hely kérdésében a fővároshoz legutóbb érkezett miniszteri leiratot téves értelmezéssel közölte néhány lap. A miniszter azt kéri ugyanis, hogy a főváros közgyűlése által már átengedett s a Stefánia-úttól jobbfelé terjedő városligeti terület helyett a városligetnek esetleg más részeit, például a köröndöt vagy más területet vehesse igénybe, hogy a kiírt pályázat eredményeinek elbírálásánál ne legyen a bizottság a legszűkebb határok által korlátozva. A fiállítási igazgató kinevezése még e héten megtörténik. A kiállítás igazgatása e szerint Németh Imre miniszteri tannácsosra, a kereskedelmi múzeum igazgatójára lesz bízva, akit még Baross miniszter szemelt ki e díszes helyre, mint elsőrangú szakerőt, aki a kiállítási ügyekben való széles látkörön kívül rendkívüli munkássága által vonta magára a miniszter figyelmét. Az utolsó években rendezett szakkiállítások voltak az igazgató képességeinek próbaköve s a bőripari, valamint az agyagipari kiállítások a külföldi szakkörök figyelmét is magukra vonták. A börzéről. Ma egy kis reakció állott be a börzén, mely leginkább a túl magasra felcsigázott helyi papírokban vált érezhetővé, és amelyek árfolyama átlag 10 írttal csökkent. De azért a forgalom még mindig óriási és úgy látszik, a társadalomnak minden rétege fölkeresi már a börzét és beáll spekulánsnak. Hisz nyílt titok a börzén, hogy egy magas állású egyházi férfiú milliókban spekulál, és bizony, nem kis botrány lesz az, ha egyszer eltalálja hibázni az egyház embere a dolgát és fizetésképtelen lesz, mint annak idején az egyik budapesti zsidó pap. A börzei üzelmek általában már oly sokúak, hogy a spekuláció már elvesztett minden szolid alapot. A newyorki derűt többeket realizálásra bírt és ez okozta a kis depressziót a nemzetközi értékekben, míg a helyi papírok csökkenésének oka az, hogy a szolid kezek tényleg túladnak papírjaikon abban a biztos tudatban, hogy majd visszaveszik olcsóbban az új, gyöngébb tulajdonosoktól, a kik nem bírják majd tartani. — A pesti magyar kereskedelmi bank 1892. évi mérlege, mint az alábbi adatok mutatják, az intézet fokozatos virágzásáról tesz tanúságot. A nagyobb részvénytőke — 10 millióért — nagyobb tevékenység kifejezésére adott alkalmat és nagyobb nyereséget eredményezett. Az igazgatóság az osztalékot az idén 60 frtra (12 százalék) emelte föl és tekintve az óvatosságot, melylyel az osztalék megállapításánál eljárni szoktak, biztosíték arra hogy az osztalék állandó lesz. A mérleg megállapításáról közöljük a következőket: A kereskedelmi bank igazgatósága a mai ülésén a lefolyt 1892. évi zárszámadás megállapításával foglalkozott, melyet következőleg fogadtak el : Az évi mérleg 2,645,079 frt 49 krnyi nyers nyereséggel zárul (múlt évben az 2,822,484 frt 04 kr. volt) és a 628.419 frt 50 krnyi terhek levonása után 2.016.659 frt 99 lányi tiszta nyereséget mutat ki, (a múlt évi 1.751.093 frt 33 krral szemben) vagyis a részvénytőkének 20/6%-át ; ez összegben, úgy, mint a múlt évben is, a nyereség átvitelben foglaltatik 291,286 frt 18 krral. Az igazgatóság elhatározta, hogy a közgyűlésen 12 százaléknyi, azaz részvényenként 60 frtnyi osztalék kifizetését fogja javaslatba hozni, továbbá a rendkívüli tartalékalapnak 311,573 frt 33 krral való javadalmazását és végül az alapszabályszerű javadalmazások és jutalékok levonása után fenmaradó 295,880 frt 60 krnak új számlára leendő elővitelét. E javaslatok elfogadása esetén az intézet kimutatott biztosítékai 4.100,000 írta vagyis a részvénytőke 41 százalékára fognak emelkedni. A kimutatott tiszta nyereség túlnyomó része ezúttal úgy, mint eddig is a rendes bank- és jelzálogüzletből van merítve és csakis csekély részben ered konzorciális üzletekből. Az utóbbiakból az itt kimutatott nyereségben benfoglaltatnak : a 3 millió forint Adria elsőbbségek eladásából származó haszon továbbá az Egyesült tégla- és cementgyár részvényeire biztosított opció megváltásából eredő nyereség , a budapesti villamos vasút részvényei kibocsátásának és végül különféle kisebb szindikátusok eredménye. A bank helyiségei átalakításának és kibővítésének jelentéktelen költségei szintén leírattak. Az intézet 61-ik rendes közgyűlése f. é. márc. 11-én lesz. — A ló értékesítése. A Köztelken csütörtökön d. u. 4 órakor az o. m. g. e. lótenyésztési szakosztálya ülésével kapcsolatosan érdekes felolvasás lesz. — Szápáry Péter gróf értekezik a ló értékesítése ügyében megindítandó társadalmi mozgalmakról. — Az ülés után este 6 órakor a Hungáriaszállóban Köztelék-estély. — Úgy az estélyre, mint a felolvasásra az o. m. g. e. összes tagjai hivatalosak és külön meghivók nem küldetnék szét. — A newyorki derűt Newyorkból telegrafálják tegnapi kelettel . Az értéktőzsde nagyobbára nyugodt volt , bár a tegnapi izgalom visszahatása nagyon érezhető volt. Az eladott 486,000 darab részvény közül 233,000 darab a Filadelfia-Reading vasút részvénye volt. Csőd a fővárosban. Drucker Zsigmond budapesti bejegyzett cég szűcsáru - kereskedő ellen (üzlete IV. ker. Deák Ferenc utca 16. sz. alatt) a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknek f. évi február hó 22. napján 13151. sz. alatt kelt végzésével a csőd megnyittatott. Csődbiztos Szalacsy Zoltán dr. törvényszéki biró. Tömeggondnok Hegedűs Károly ügyvéd. Helyettes tömeggondnok Szirmay István dr. ügyvéd. Bejelentési határidő 1893. április hó 7. napja. Felszámolási határidő 1893. május hó 6. napja. Csődválasztmány választási határidő 1893. május hó 9. napja. — Budapesti gabonatőzsde, február 22. Búzát ma mérsékelten, de sürgősen kínáltak, a kereslet korlátolt volt. Elkelt csendes irányzat mellett 14.000 méter mázsa változatlan áron. Egyéb gabonaneműekben csekély üzlet. Rozs, tengeri és zab megtartotta árát, árpa szilárdabb. Eladatott : Búza: Tiszavidéki: 200 mm. 78 k. 8 frt 12‘/2 kr, 100 mm. 77-5 k. 7 forint 95 kr, 200 mm. 75-4 k. 7 frt 70 kr, 100 mm. 74-7 k. 7 frt 50 kr. — Pesti Megyei: 250 mm. 80 k. 8 frt 22'/2 kr, 350 mm. 77-8 k. 8 frt — kr, 100 mm. 78 k. 7 frt 97 ‘/2 kr, 400 mm. 77‘3 k. 7 frt 35 kr, 300 mm. 75'5 fs. 7 frt 70 kr. — Bánáti: 100 mm. 79 k. 7 frt 85 kr, 100 mm. 775 k. 7 frt 65 kr. — Aradi: 100 mm. 74’5 k. 7 frt 55 kr. — Dunai: 1000 mm. 785 k. 7 frt 90 kr, 500 mm. 76 k. 7 frt 65 kr. — Raktáráru: 3000 mm. 75 k. 7 frt 60 krajcár, 1500 mm. 73 k. 7 frt 30 kr. — Oláhországi: 200 mm. 74'2 k. 6 frt 45 kr. — Szerbiai: 2100 mm. 75'5 k. 8 frt 30 kr, 500 mm. 72'5 k. 6 frt 30 kr. Zab: 100 mm. 5 frt 85 kr, 100 mm. 5 frt 75 kr, 100 mm. 5 frt 62'/5 kr, 200 mm. 5 frt 80 kr. A mai hivatalos árfolyamok a következők: Határidőüzlet. A határidőüzletben az irányzat szilárdan indult, utóbb gyengült. — Határidők jegyzése déli 12 órakor: Búza őszre 7.58—7.60 forinton. — Búza tavaszra 1893. 7.48—7.50 forinton. — Tengeri május—júniusra 4.79—4.80 forinton. — Zab tavaszra 5.67—5.69 forinton. — Káposztarepce augusztus—szeptemberre 12.10—12.20 forinton — Köttetett: Búza tavaszra 1893. 7.46—7.50— 7.49 írton, búza 1893. őszre 7.57—7.60—7.59 írton. — Tengeri május—júniusra 4.78—4.81— forinton, Julius—augusztusra —.——.— forinton. — Zab tavaszra 5.61—5.70—5.68. — Káposztarepce aug.szept.-re 12.10—12.25. — 12.20. —Hivatalos jegyzések d. u. 2 órakor: Búza őszre 7.59 pénz, 7.60 áru, tavaszra 7.49 pénz, 7.50 áru. — Tengeri május—júniusra 1893. 4.80 pénz, 4.82 áru. — Zab tavaszra 5.68 pénz, 5.70 áru. — Káposztarepce aug.—szeptemberre 1893. 12.20—12.25 írton. — A délutáni gabonatőzsdén a határidőüzletben jegyztünk : Búza 1893. őszre 7.58, búza tavaszra 7.18 forinton. — Tengeri május—júniusra 4.78 forinton. — Zab tavaszra 5.70 frton. — A délutáni forgalomban 1000 mm. káposztarepce adatott el 12 frt 30 krjával. — Budapesti terménytőzsde, február 22. Zsiradék iránya változatlan, tartottárak mellett, Dizsnózsir 66.50 frton. — Szilva üzlettelen. Szilvait kissé élénkebb volt az üzlet, változatlan irány mellett, szlavóniai 22—22.50 forinton, szerbiai 21.50 frton köttetett. — Budapesti értéktőzsde, febr. 22. A spekuláció ma leginkább engagementjei realizálásával foglalkozott úgy a nemzetközi, mint a helyi értékek tekintetében. Ezáltal a jegyzések többékevésbbé csökkentek. A reakció a nemzetközi értékeknél nagyon intenzív volt. Magyar hitelrészvények még a tegnapi jegyzésen záródnak. A helyi értékek ellenben részben nagyon erős csökkenést szenvedtek. A zárlat tartott. Valuták és ércváltók emelkedtek. A forgalom igen élénk volt. — Az előtőzsdén az irányzat gyengült. Osztrák hitelrészv. 331.30—331.80—330.80. — Magyar hitelintézeti részvények 391.——393.50. — Magyar 4 százalékos aranyjáradék----------— Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank 123.75—124.—. — Magyar 4 százalékos koronajáradék 95.75— 55.40. — Osztr.-magyar államvasuti részvények 308.50— 309. — Déli vasúti r. 103.75—104.25. — Villamos városi vasúti részv. 184—183. — Rimamurányi vasmű részvény 198.— Irton köttetett. — Délelőtt 11 óra 15 perckor zárulnak: Osztrák hitelint. részvények 331.—. — Magyar 4 százalékos aranyjáradék —.— forinton. — Az előtőzsde hivatalos zárlatai: Osztrák hitelint. részvények 331.—. — Magyar 4 száz. aranyjáradék —.— forinton. — A déli tőzsdén az irányzat gyenge volt. Osztrák hitelrészvény 331.10—330.10. — Magyar hitelintézeti részvények 392.25—391.75. — Magyar 4 százalékos aranyjáradék 116.15—116.10— Magyar 4 száz. koronajáradék 95.45—95.47'/,—95—42'/2 — Magy. leszámítoló és pénzváltóban r. 123 50. — Magyar jelzáloghitelbank —... — Osztrák-magyar államvasuti r. 309—308.25. — Déli vasúti r. 104.75— 104.50— 104. — Rimamurányi vasmű részvény —.—. — Villamos városi vasúti részv. 181.-----178.75 frton köttetett. — Délután 1 órakor záradnak . Osztrák hitelrészvények 330.— forinton. — Magyar 4 százalékos aranyjáradék 116.— forinton. — Délután 1 óra 30 perckor zárulnak: Osztrák hitelintézeti részvények 330.—. — Magyar 4 száz. aranyjáradék 116.— frton. — Dijbiztositások: Osztrák hitelint. részvények holnapra 2.50—3— ; nyolc napra 6-----7.- ; egy hóra 13.-----15.— frton. Előfordult kötések: 1. 4 százalékos adómentes aranyjáradék március 16-re 116.10—115.95. — Magyar 4 százalékos koronajáradék adómentes 95.30 —95.55. — Budapest főváros 1890. adóm. kölcsöne 101.80 — Hitelbank magyar általános március 15- re 391.95 — 393. — Hitelintézet osztrák márc. 4-re 329.70—331.40. — Ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaság magyar márc. 15-re 122.25— 123. — Jelzálogbank horvát 120.50—120.75. — Jelzáloghitelbank magyar II. kib. ideiglenes elism. március 15-re 206.—. — Kereskedelmi bank pesti magyar 1136—1152. — Leszámítoló és pénzváltóbank magyar márc. 15-re 122.50—124.—. — Első m. ált. bizt. társ. 3450. — Fonciére pesti biztositó intézet 115—115.75. — Jég- és viszont-biztositó részv. társ. magyar 110. — Concordia-malom 450. — „Adria“ tengeri hajózási r. t. 167—169. — Budapesti villamos városi vasút 178.25—182. — Déli vasút márc. 15-re 103.25—104.50. — Osztrákmagyar államvasuti részvények március 15-re 307.25—309.—. — Belv. takarékpénzt. részvénytársaság 115.—. — Magy. ált. takarékpénzt. r. t. 130. — Alagút 164. — Aszfalt r. t. magyar 245—250. — Kőszénbánya és téglagyár (Dräsche) 550—551. — Északmagyarországi egys. kőszénbánya 205—208. — Rima-murány-salgótarjáni vasmű részvényt, márc. 15-re 196.50—198.8 — Schlick vasönt. és gépgyár 260—262. — Tégla- és cementgyár 167.50— Min. hekt.-ben A * kilogr. flrozs...................aj 70—72 6.30 6.16 Árpa takarmánynak . 60—62 6.10 5.40 „ égetni való . . 62-64 6.50 6.— „ serfőzdéi . . • 64—66 6.20 7.40 Zab.................................. 89 41 6.60 5.90 Tengeri bánsági . . • 75 4.75 4.0O „ másnemű . . 73 4.70 4.76 UJ— —.— —.— Köles „ . . nélkül 4.40 4.00 Rivocekáposzta 'll . . —•“ Búza UilUBÁr 100 kilóg**kilós Ax 100 kilogr bánsági uj 75 7.40 - 7 6a 70 7.50— 7.604 7 60- 7.85 79 7.65- 7.70 79 7.70- 7.76 60 — -----. — Tiszavidéki uj 75 7 56- 7.65 70 7.70- 7.80 77 7 80- 75 79 7.20- 8 — 79 7 15— 8.05 60 eoo- 8 io Bestvidéki uj 75 7.60- 7.60 70 7 65 - 7.76 77 7.80— 7.7ő 79 7 66 - 7 86 79 7 90- 8.— 90 8.-----9 06 Fehérmegyei 75 7 50— 7 60 70 7 05— 7 75 77 7.75- 7.60 79 7.85- 7 15 79 7.90 - 8 — 90 8.-----6 05 Bácskai ut 76 7.65- 7.66 78 7.70- 7.80 77 7.80- 7 85 76 7.90- 8.— 79 60 mm._—--._ 70 78 71-—.--------.— 60 — .-------.— Különféle termények heremag . repceolaj olajpogácsa disznózsír szalonna, faggyú szilva . Határidő szilva . ■zilvaiz . Ti ' ilatarfdo szilvaiz gubacs borkő (term méz viasz 8 tesz Lucerna magyar estet vörös................................... Őszi kétszer finomított . • « repce .......sz« pesti •• ••■••••« vidéki.......................................... m. la légenea. éra, mint la. váró és légenceiritott . . . . . .8 drbos «letölt ...................................... olvasztott................................. boeeniai, hordó 1860. . . . . dákokban , erokvm. . . „ 100 drbos Idibiai, hordó 1890. . . . csákókban . erokvm. ... 100 dbos ... 88 . Oosiniai, hordo 1880................. . csákókban . siokvm. . . .100 dbos 6. eserbiai, hordó 1800. . . . . dákokban . erokvm. . . .100 dbos ■ . 85 . erlavonai 1900............................ szerbiai ..................................... Sclavonic: crept.—okt. 188*. . ■rerbiai arept.—okt. . . . . magyar la ....... . szerbiai....................... boszniai..................................... fehér la ......... vörös ............................. . . . nyers nai sarga csurgatott. . . . rozsnyói............................ szlavóniai...................... szesz nyers osztalákon. szesz-élesztő ................... Pénz frt 46.-61.— 82— B.80 66.60 Ifj.— 46— 66— 60.— 37.— 28— 86— 29.50 21.50 26— 29.60 18— 18.81.60 10 17.60 21.50 22— 81.60 Ara frt 56— 71.-32.500— 67. -18— 68. - 67.- 61— 88.-22160 86.60 30.-22— 26.60 80— 16.60 18.26 21— 15(90 17.75 22— 22.60 22— 37.- 11- 13(75 16.85