Budapesti Hírlap, 1893. március (13. évfolyam, 60-89. szám)

1893-03-27 / 85. szám

6 — (Fejedelmi matróz.) Londonból írják : A Robert L. Belkriff nevű amerikai hajó az indiai vize­ken hajótörést szenvedett. A kapitány és a legény­ség sok szenvedés után csónakokon elért Szinga­púrba, mely a hajótörés helyétől 325 mértföld távol­ságra van. A legénység közt volt egy fiatal orosz herceg is, a­ki mint közönséges matróz szolgált a gőzhajón. Mikor a nevét kérdezték, azt mondta: „Egyszerűen Alexisz." Több fölvilágosítást nem akart adni magáról, csak nagy faggatásra mondott még ennyit: „Atyám a Kaukázusban magasabb állású ember volt, mint egy herceg, mielőtt még Orosz­ország zsoldosává sülyedt.11 Állítása szerint azért vándorolt ki, mert világot akart látni. Először New­ Yorkba, onnan Nyugat-Indiába ment. Egyszer már haza akart térni, de aztán mégis inkább folytatta a kóborlást. Az orosz konzul rábeszélésére most vissza­tért szülőföldjére.­­ (Háború egy gyűlésen.) Az első leányki­­h­ázasító-egyesület forradalma mindinkább elmérge­sedik. Az elégedetlenek egyre-másra gyüléseznek, amit szörnyű rossz néven vesz tőlük az egyesület intézőbizottsága, amely ellen a mozgalmat megindítot­ták. Mérges hangulat szokott uralkodni az elégedet­lenek tanácskozásain, de egy alkalommal sem voltak olyan heves kitörések, mint a mai gyűlésükön, me­lyet délelőtt 10 órakor Váradi Kálmán elnöklete alatt az evangélikusok gimnáziuma termében tar­tottak. Vagy kétszázan voltak ott együtt, köztük többen az intézőbizottság hívei, akik nyilván azért mentek el a tanácskozásra, hogy az intézőbizottságot védelmükbe vegyék. Váradi nyitotta meg a gyűlést, hosszú beszédben ismertetvén a tagok érdekein ejtett sérelmeket. Majd Krau­sz Adolf szabómester mondta el ugyanezt németül, de oly hosszadalmasan, hogy csak délután 1 óra felé fejezte be a beszédét. Határozati javaslatot nyújtott be, mely az alapsza­bályok többszörös megsértését konstatálja. Végül azt ajánlotta, h­ogy az elégedetlenek részére küldött­ség kérjen orvoslást a belügyminisztertől. Krausz Ede bejelentette ekkor, hogy a kereskedelmi- és váltótörvényszéknél megtette a lépéseket s a törvényszék be is kérette már az elnökség­től az alapszabályokat. Ezek után Belestei Ber­­nát, az egyesület igazgató-tagja akart beszélni, de alig juthatott szóhoz, mert előre is azzal lepték meg, hogy nem értenek vele egyet, kár beszélnie. A jelenvoltak ekkor már nagyon kifáradtak s rend­kívül mérges hangulat vett rajtuk erőt. Arra a­ontra értek, hogy nem akartak már senkit meg­­allgatni s olyan fülsiketítő zajt csaptak, hogy­ a jelen volt rendőrtisztviselő rendőrt hivatott a terembe. Ez hatott, de csak rövid ideig. A látszólagos békességet fölhasználván Belestein Bernát folytatta felszólalását, kijelentvén, hogy az“ intézőbizottság kész békességei uton elintézni az ügyet és segíteni a bajokon, a­melyek nem is oly nagyok, úgymond, mint azt sokan feltüntetik. Szavait azonban nem végezhette be, mert a zivatar újból kitört, még pedig oly erővel, hogy az intézőbizottság védőinek a helyzete kritikussá kezdett válni. Ütleg azért nem volt. Hanem annyi bizonyos, hogy a kifejezésekben nem igen válogattak a tanácskozók. A gyűlést, ha az egetverő zajongást annak lehet nevezni, azzal fejezték be, hogy elfogadták Krausz Adolf ja­vaslatát.­­ (A mannheimi szabó és a szegedi órás.) Hiram-Maxim, Krupp, Armstrong, Whitehead és többi társaik kezéből újabban két iparos ember készül elra­gadni a pálmát: egy szegedi órás és egy mannheimi szabó. A szegedi órás nemrég azzal lepte meg a világot, hogy ő feltalált egy olyan puskát, a­melynek minden lövése talál. Most meg a mannheimi szabó áll elő és kijelenti, hogy feltalált egy olyan szövetet, a­melyen nem fog a golyó. A Szegedi Híradó most megkérdezte az óvást, Brauswettert, hogy mit tart a szabóról Dolceról. Brausv­etter azt felelte, hogy ő nemcsak egy puskát talált föl, hanem egy újfajta hegyes töltést is, a­melyre már kért szabadalmat. A Do­ce találmányát ugyan nem ismerheti, de azért azt hiszi, hogy az ő új golyóinak nem fog ellentállani. Abból következteti ezt, hogy ő tett kísérletet rugalmas és nagy ellenállási képességgel bíró tárgyakon, melyeken a most használt golyók a legnagyobb erőkifejtés mellett is alig hagynak nyomot. Az ő töltései pedig a legkisebb erőkifejtés mellett ke­resztül törnek ezeken a tárgyakon is. A szegedi óvás tehát nem bízik a mannheimi szabóban.­­ (Föloszlatott gyűlés.) Az ált. munk­ásbeteg­­ségitti pénztár közgyűlése mára volt kitűzve, de annak már a kezdete is olyan zajos volt, hogy a rendőrségnek közbe kellett lépnie. Mikor Ujváry, a jelenlegi vezetéssel elégedetlen ellenzék szónoka beszélni kezdett, Bauchmaul elnök és Gü­ttler helyet­tes elnök sehogysem akarták őt szóhoz engedni. A jóval túlnyomó számban megjelent ellenzék erre olyan zajt csapott, hogy a tanácskozást lehetetlen volt folytatni s a felháborodás csak akkor csende­sedett le, a mikor Tóth címzetes rendőrkapitány a gyűlést feloszlatta, úgy látszott, hogy az egyesület vezetőinek csak ez volt a céljuk, mert ma nem szerettek volna belemenni a választásba, melynél előrelátható volt az ellenzék győzelme.­ — (Főpap az őrültek házában.) Belgrádi levelezőnk telegrafálja. A hírhedt istentagadó archi­­mandritát, Pelagics Vászót, ki a bosnyákok fölkelésében nagy szerepet játszott, a rendőrség elfogta s az őrültek házába szállította. Állitólag Mihály metropolita közben­járására történt ez, ki előbb a féktelen Pelagicsot ko­lostorba utasította s minthogy ez nem engedelmeskedett, jutatta az őrültek házába. Pelagics anarkisztikus és pánszláv irataival nagy befolyással hirt a pórnépre és az ifjúságra.­­ (A jövő diplomatái.) A bécsi keleti aka­démiában most végezték be vizsgálataikat azok a nö­vendékek, kik gimnáziumi tanulmányaik befejezése után léptek be az ötéves kurzusra, ,24-en voltak a vizsgálattevők, köztük 8 magyar alattvaló. A növendé­kek mindnyájan jól, részben kitűnően állották ki a vizsgálatot. Megjegyzendő, hogy most a gimnáziumból kikerült osztrák növendékeknek is kötelező tárgya a magyar nyelv, míg a magyar korona országaiból szár­mazó növendékek belépésük alkalmával kötelesek iga­zolni az állam hivatalos nyelvében való jártasságukat.­­ (A budapesti telefon ára.) Az állami tele­fon-hálózatok előfizetési díjának leszállításáról szóló miniszteri rendelet — mint megbízható forrásból érte­sülünk — a budapesti helyi telefon-hálózatra nem vonat­kozik. Ez, tudniillik, állami telefon ugyan, de nincs állami kezelésben, hanem bérbe van adva. A budapesti helyi telefon dija tehát ezentúl is 12 frt 50 ler havonkeint. — (Az alföldi erdők veszedelme.) A békés­­megyei erdőkben — mint be­gyűlni levelezőnk jelenti — Oszterlam Annin kerületi főerdész a szilfai szu nagy pusztításait konstatálta.­­ (Nagyvárad uj háziezrede.) B.­Csabáról jelenti levelezőnk, hogy az Alexandrovits Szergiusz orosz, nagyherceg nevét viselő C.sáSZ. és királyi gya­logezred, mely a 37., 39., 46. és 52. ezredek egy­­egy zászlóaljából nem­régiben alakíttatott és mely jelenleg Zágrábban van állomáson, október elsején fölcseréli a most Nagyváradon levő 46-ik ezredet. Ez uj ezrednek nincs zászlója, most készült el a szép ezredzászló, melyet Nagyváradon szolemnis ünnep­ségek között fognak fölszentelni. Az ezred nevében most utazott föl Scrobittecz őrnagy s vele többen, hogy felkérjék Wenckhein Krisztina grófnőt a zászló­anyai tisztségre.­­— (A kórházak vasárnapja.) A kórházak vasárnapjára, mely a jövő hónap 16-án lesz, nagy­ban készülődnek. A rendezőbizottság élén Szolpáry Gézáné grófné áll, a kinek közbenjárására Bomeiser József esperes-plébános készséggel ígérte meg közreműködését s elhatározta, hogy az irgalmasság vasárnapján a belvárosi plébánia­templomban 11 óra­kor zenés misét mond. A ferencrendiek templomában a szentbeszédet, úgy mint a múlt évben, ezidén is Hock­ János tartja, délelőtt 10 órakor. — A Szent- Rókus-kápolnában az ünnepi misét Nemes Ferenc dr. vallástanár mondja s Párlosné­ Bartohicci Viktória asszony énekel. — (Debrecen Kálvinja.) úgy látszik, hogy Debrecenben fölfedezték a kálvinista Róma reformá­torának) Melius Juhász Péternek a­­sírját. Melius Pé­ter terjesztette el Kálvin tanait s ő volt a Tiszán túl az első református pap, a kit a többi gyülekeze­tek püspöküknek tekintettek. Melius 1572-ben halt meg , annyit tudni, hogy Debrecenben temették el, az ez évről való városi jegyzőkönyv szerint „a vá­rostól keletre fekvő temetőkertben a nagyobbik domb tetején tétetett sirba s tölibe igen nagy kő gördittetett,11 . századok folyamán ez, emlék eltűnt s helyét se tudja többé senki, hogy hol fekszik a reformátor. Most — mint a Debreceni Ellenőr irja — a Csokonai-kör mozgalmat indított Melius sírjának felkutatására. Alapja ennek az, hogy még a múlt őszszel Komlóssy Arthur, a Csokonai kör alelnöke, Tóth Béla építészszel, a Szombathy István és neje sírköve közelében, a Cegléd­ utca végén emelendő magas domb tetejében egy enyészetnek induló, be­­mohosodott, félig földbe süppedt szarkofágon ezt a felírást vélte kiböngészhetni: Petrus Mellits. — A Csokonai-kör most a várostól és a református egy­háztól segítséget kér a kutatásokra. — (A szigorlat­tevő orvosnövendékeket) kellemetlen rendelet lepte meg e héten. Eddig ugyanis a jelentkezés sorrendje szerint kerültek a jelentkezők szigorlatra s így jóformán mindenki könnyen elérhette azt, hogy annál a bizottságnál vizsgázzék, a­melyiknél akar. Ezentúl, egy újabb rendelet szerint, a jelentkezők csak előjegyzik ma­gukat, erről elismervényt kapnak s azután a dékán osztja őket ki a vizsgáló bizottságoknak.­­ (Az emberevő matrózok.) Megírtuk an­nak idején, hogy a Therd­a nevű elsülyedt norvég hajó három életben maradt matrózát elfogták, mert kiderült, hogy mialatt, mint hajótöröttek a tengeren hányódtak, negyedik társukat leölték és annak a véréből táplálkoztak. A matrózok azzal mentették magukat, hogy a szerencsétlen ember maga ajánlko­zott erre a különös m­ártirságra. Mint most egy krisztiániai távirat jelenti, a három eraberevőt sza­­badon bocsátották.­­ (Tojás-óriás.) Csabai levelezőnk jelenti, h­ogy a tegnapi hetipiacon Csabán egy phymouth­i tyúktól való félkiló súlyú tojás keltett óriási feltűnést. Az ámuló népség körében ez a természeti csoda oly nagy érdeklődést keltett, hogy a kézről-kézre járó tojás egy vigyázatlan vasmarha tót kezében összetört. Ekkor tört ki azonban a csodálkozás moraja. A tojásban még két héjjal bíró tojás húzódott meg, a melyek szintén jóval nagyobbak a természetes tojásoknál. — (Az alföldi tót gyermekek.) A felvidéki magyar közművelődési egyesület férfiainak —­e, pánszlávok szerint a „magyar Herodesek“-nek — most is gondja van az Alföldre telepített tót gyer­mekekre. Legközelebb az egyesület egy megbízottja beutazza azokat az alföldi városokat a hova gyer­mekeket vittek, hogy lássa, jól van-e sora az egyesület pártfogoltjainak. Az érdekelt szülök na­gyobb megnyugtatására az egyesületi kiküldött ma­gával visz ez útjára egy megbízható embert, a­kit a szülök választanak.­­ (Felvétel katonai intézetekbe.) A fiumei hadtengerészeti akadémián ez iskolai év végével 31 egészen ingyenes és féldíjas kincstári, illetőleg fize­téses és alapítványi hely üresedik meg. A folyamo­dásokat július 31-éig kell a közös hadügyminiszté­rium tengerészeti osztályához benyújtani. A magyar honosságú ifjak számár­a a hadsereg katonai nevelő- és képzősintézetében rendszeresített 120 alapítványi hely közül 16 üresedik meg az új iskolai évben. A folyamod­ásokat­ május 15 ig kell a honvédelmi mi­niszterhez benyújtani. A hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteiben, valamint a katonatiszti leányok nevelőintézeteiben is megüresedik vagy 280 egész és féldíjas, kincstári, illetőleg alapítványi és fizetéses hely. Ezek közül esik 25 hely a katonatiszti árvák számára, 170 a katonai alreáliskolák­­, 20 ugyan­­emez iskola III. évfolyamára és 60 hely a bécs­újhelyi katonai akadémia és a bécsi műszaki akadé­mia I. évfolyamára. A magyar állami alapítványi helyekre kérvényeket a honvédelmi miniszterhez kell benyújtani, május 15-ig.­­ (Öngyilkos lett félelmében.) Megrendítő esetet jelentenek az aradmegyei Oiezyfova község­ből. Stoffel Péter állami utkupatát még 7—8 év előtt megharapta egy veszett kutya. Esete akkoriban nagy részvétet keltett, úgy, hogy közadakozásból küldték ki Parisba Pasteurhöz. Stoffel szerencsésen meg is járta a nagy utat, de nem bízott gyógyulá­sában s folyton attól rettegett, hogy egyszer kitör rajta a veszettség. Ettől való félelmében e hó 14-én éjjel agyonlőtte magát.­­ (Az ópium apostola.) Az Asiatic Quarter of Reviere legutóbbi számában Nightingale angol orvos érdekes dolgokat mond el az ópium élvezéséről. A tudós doktor évekig működött Lahore-ban mint gyakorló orvos s a kínai kórházakban sok ezer be­teget figyelt meg. Meggyőződött arról, hogy az ópium-szívás nemcsak nem ártalmas a szervezetre, hanem valóságos orvosság, különösen lázbetegeknél. Csakis az ópium élvezése mellett képesek a csene­­vésiz kínai teherhordók a nehéz kuli-munkát elvé­gezni. Mia valaki túlságosan sokat szív, a­mi külön­ben a legritkább esetek közé tartozik, legfeljebb elalszik, de felébredésekor egészen friss. Az ópium­­élvező könnyebben visel el minden bajt s van legalább mégis valami gyönyörűsége öröm­telen, egy­hangú életében.­­ (Böjti mulatságok.) A józsefvárosi polgári kör pompásan sikerült családi estét rendezett szom­baton a saját helyiségében. A mulatságot két részre osztotta, rendezőbizottság. Fele a gyermekeké volt, akik óriási gyönyörűséggel nézték Petrényi Zsigmoms mutatványait, a­ki a kicsikék kedvéért fölcsapott bűvésznek. Este, mikor az apróság hazatakarodott a párnái közé, megkezdődött aztán a tánc, mely eltar­tott egész reggelig. — A budapesti kocsigyártó segédek egyesülete és■ dalasköre ápril hs 2-án dalestével egybe­kötött táncmulatságot rendez a Széchenyi-tér ven­déglőjében. — A Siamyady Mátyás-asztaltársaságnak is e napon lesz mulatsága, melyet tombolával kötnek egybe. Az üllői-úti Csombor-féle vendéglőben rendezik. —■ (G­yászrovat.)Elhunytak: Wodianer Fülöpné szül. Waizner Julia asszony, Wodianer Fülöp nyomda­tulajdonos, könyvkereskedő s a Budapest címü napilap kiadójának felesége rövid szenvedés után, e hó 24-én Arcoban. A megboldogult egyike volt ,a legjobb család­anyáknak s a legnemesebb szivü­ hölgyeknek, a­ki tagja volt csaknem az összes fővárosi jótékony egyesületek­nek. Férjén kívül két fia Artúr és Hugó, továbbá négy leánya s nagy rokonság gyászolja. Hűlt tetemét Buda­pestre hozzák s itt helyezik örök nyugalomra. Danitovich Pál dr., Hevesvármegye főorvosa, államvasuti pályaorvos 50 éves korában, tegnapelőtt Egerben. A jeles képzettségű orvos elhunyta széles körben keltett rész­vétet. — Zadjeli Slachta Miksa ügyvéd, Nyitravármegye volt főpénztárosa és törvényhatósági bizottsági tagja BUDAPESTI HÍRLAP, (85. sz.) 1893. március 27.

Next