Budapesti Hírlap, 1893. március (13. évfolyam, 60-89. szám)
1893-03-27 / 85. szám
6 — (Fejedelmi matróz.) Londonból írják : A Robert L. Belkriff nevű amerikai hajó az indiai vizeken hajótörést szenvedett. A kapitány és a legénység sok szenvedés után csónakokon elért Szingapúrba, mely a hajótörés helyétől 325 mértföld távolságra van. A legénység közt volt egy fiatal orosz herceg is, aki mint közönséges matróz szolgált a gőzhajón. Mikor a nevét kérdezték, azt mondta: „Egyszerűen Alexisz." Több fölvilágosítást nem akart adni magáról, csak nagy faggatásra mondott még ennyit: „Atyám a Kaukázusban magasabb állású ember volt, mint egy herceg, mielőtt még Oroszország zsoldosává sülyedt.11 Állítása szerint azért vándorolt ki, mert világot akart látni. Először New Yorkba, onnan Nyugat-Indiába ment. Egyszer már haza akart térni, de aztán mégis inkább folytatta a kóborlást. Az orosz konzul rábeszélésére most visszatért szülőföldjére. (Háború egy gyűlésen.) Az első leánykiházasító-egyesület forradalma mindinkább elmérgesedik. Az elégedetlenek egyre-másra gyüléseznek, amit szörnyű rossz néven vesz tőlük az egyesület intézőbizottsága, amely ellen a mozgalmat megindították. Mérges hangulat szokott uralkodni az elégedetlenek tanácskozásain, de egy alkalommal sem voltak olyan heves kitörések, mint a mai gyűlésükön, melyet délelőtt 10 órakor Váradi Kálmán elnöklete alatt az evangélikusok gimnáziuma termében tartottak. Vagy kétszázan voltak ott együtt, köztük többen az intézőbizottság hívei, akik nyilván azért mentek el a tanácskozásra, hogy az intézőbizottságot védelmükbe vegyék. Váradi nyitotta meg a gyűlést, hosszú beszédben ismertetvén a tagok érdekein ejtett sérelmeket. Majd Krausz Adolf szabómester mondta el ugyanezt németül, de oly hosszadalmasan, hogy csak délután 1 óra felé fejezte be a beszédét. Határozati javaslatot nyújtott be, mely az alapszabályok többszörös megsértését konstatálja. Végül azt ajánlotta, hogy az elégedetlenek részére küldöttség kérjen orvoslást a belügyminisztertől. Krausz Ede bejelentette ekkor, hogy a kereskedelmi- és váltótörvényszéknél megtette a lépéseket s a törvényszék be is kérette már az elnökségtől az alapszabályokat. Ezek után Belestei Bernát, az egyesület igazgató-tagja akart beszélni, de alig juthatott szóhoz, mert előre is azzal lepték meg, hogy nem értenek vele egyet, kár beszélnie. A jelenvoltak ekkor már nagyon kifáradtak s rendkívül mérges hangulat vett rajtuk erőt. Arra aontra értek, hogy nem akartak már senkit megallgatni s olyan fülsiketítő zajt csaptak, hogy a jelen volt rendőrtisztviselő rendőrt hivatott a terembe. Ez hatott, de csak rövid ideig. A látszólagos békességet fölhasználván Belestein Bernát folytatta felszólalását, kijelentvén, hogy az“ intézőbizottság kész békességei uton elintézni az ügyet és segíteni a bajokon, amelyek nem is oly nagyok, úgymond, mint azt sokan feltüntetik. Szavait azonban nem végezhette be, mert a zivatar újból kitört, még pedig oly erővel, hogy az intézőbizottság védőinek a helyzete kritikussá kezdett válni. Ütleg azért nem volt. Hanem annyi bizonyos, hogy a kifejezésekben nem igen válogattak a tanácskozók. A gyűlést, ha az egetverő zajongást annak lehet nevezni, azzal fejezték be, hogy elfogadták Krausz Adolf javaslatát. (A mannheimi szabó és a szegedi órás.) Hiram-Maxim, Krupp, Armstrong, Whitehead és többi társaik kezéből újabban két iparos ember készül elragadni a pálmát: egy szegedi órás és egy mannheimi szabó. A szegedi órás nemrég azzal lepte meg a világot, hogy ő feltalált egy olyan puskát, amelynek minden lövése talál. Most meg a mannheimi szabó áll elő és kijelenti, hogy feltalált egy olyan szövetet, amelyen nem fog a golyó. A Szegedi Híradó most megkérdezte az óvást, Brauswettert, hogy mit tart a szabóról Dolceról. Brausvetter azt felelte, hogy ő nemcsak egy puskát talált föl, hanem egy újfajta hegyes töltést is, amelyre már kért szabadalmat. A Doce találmányát ugyan nem ismerheti, de azért azt hiszi, hogy az ő új golyóinak nem fog ellentállani. Abból következteti ezt, hogy ő tett kísérletet rugalmas és nagy ellenállási képességgel bíró tárgyakon, melyeken a most használt golyók a legnagyobb erőkifejtés mellett is alig hagynak nyomot. Az ő töltései pedig a legkisebb erőkifejtés mellett keresztül törnek ezeken a tárgyakon is. A szegedi óvás tehát nem bízik a mannheimi szabóban. (Föloszlatott gyűlés.) Az ált. munkásbetegségitti pénztár közgyűlése mára volt kitűzve, de annak már a kezdete is olyan zajos volt, hogy a rendőrségnek közbe kellett lépnie. Mikor Ujváry, a jelenlegi vezetéssel elégedetlen ellenzék szónoka beszélni kezdett, Bauchmaul elnök és Güttler helyettes elnök sehogysem akarták őt szóhoz engedni. A jóval túlnyomó számban megjelent ellenzék erre olyan zajt csapott, hogy a tanácskozást lehetetlen volt folytatni s a felháborodás csak akkor csendesedett le, a mikor Tóth címzetes rendőrkapitány a gyűlést feloszlatta, úgy látszott, hogy az egyesület vezetőinek csak ez volt a céljuk, mert ma nem szerettek volna belemenni a választásba, melynél előrelátható volt az ellenzék győzelme. — (Főpap az őrültek házában.) Belgrádi levelezőnk telegrafálja. A hírhedt istentagadó archimandritát, Pelagics Vászót, ki a bosnyákok fölkelésében nagy szerepet játszott, a rendőrség elfogta s az őrültek házába szállította. Állitólag Mihály metropolita közbenjárására történt ez, ki előbb a féktelen Pelagicsot kolostorba utasította s minthogy ez nem engedelmeskedett, jutatta az őrültek házába. Pelagics anarkisztikus és pánszláv irataival nagy befolyással hirt a pórnépre és az ifjúságra. (A jövő diplomatái.) A bécsi keleti akadémiában most végezték be vizsgálataikat azok a növendékek, kik gimnáziumi tanulmányaik befejezése után léptek be az ötéves kurzusra, ,24-en voltak a vizsgálattevők, köztük 8 magyar alattvaló. A növendékek mindnyájan jól, részben kitűnően állották ki a vizsgálatot. Megjegyzendő, hogy most a gimnáziumból kikerült osztrák növendékeknek is kötelező tárgya a magyar nyelv, míg a magyar korona országaiból származó növendékek belépésük alkalmával kötelesek igazolni az állam hivatalos nyelvében való jártasságukat. (A budapesti telefon ára.) Az állami telefon-hálózatok előfizetési díjának leszállításáról szóló miniszteri rendelet — mint megbízható forrásból értesülünk — a budapesti helyi telefon-hálózatra nem vonatkozik. Ez, tudniillik, állami telefon ugyan, de nincs állami kezelésben, hanem bérbe van adva. A budapesti helyi telefon dija tehát ezentúl is 12 frt 50 ler havonkeint. — (Az alföldi erdők veszedelme.) A békésmegyei erdőkben — mint begyűlni levelezőnk jelenti — Oszterlam Annin kerületi főerdész a szilfai szu nagy pusztításait konstatálta. (Nagyvárad uj háziezrede.) B.Csabáról jelenti levelezőnk, hogy az Alexandrovits Szergiusz orosz, nagyherceg nevét viselő C.sáSZ. és királyi gyalogezred, mely a 37., 39., 46. és 52. ezredek egyegy zászlóaljából nemrégiben alakíttatott és mely jelenleg Zágrábban van állomáson, október elsején fölcseréli a most Nagyváradon levő 46-ik ezredet. Ez uj ezrednek nincs zászlója, most készült el a szép ezredzászló, melyet Nagyváradon szolemnis ünnepségek között fognak fölszentelni. Az ezred nevében most utazott föl Scrobittecz őrnagy s vele többen, hogy felkérjék Wenckhein Krisztina grófnőt a zászlóanyai tisztségre.— (A kórházak vasárnapja.) A kórházak vasárnapjára, mely a jövő hónap 16-án lesz, nagyban készülődnek. A rendezőbizottság élén Szolpáry Gézáné grófné áll, a kinek közbenjárására Bomeiser József esperes-plébános készséggel ígérte meg közreműködését s elhatározta, hogy az irgalmasság vasárnapján a belvárosi plébániatemplomban 11 órakor zenés misét mond. A ferencrendiek templomában a szentbeszédet, úgy mint a múlt évben, ezidén is Hock János tartja, délelőtt 10 órakor. — A Szent- Rókus-kápolnában az ünnepi misét Nemes Ferenc dr. vallástanár mondja s Párlosné Bartohicci Viktória asszony énekel. — (Debrecen Kálvinja.) úgy látszik, hogy Debrecenben fölfedezték a kálvinista Róma reformátorának) Melius Juhász Péternek asírját. Melius Péter terjesztette el Kálvin tanait s ő volt a Tiszán túl az első református pap, a kit a többi gyülekezetek püspöküknek tekintettek. Melius 1572-ben halt meg , annyit tudni, hogy Debrecenben temették el, az ez évről való városi jegyzőkönyv szerint „a várostól keletre fekvő temetőkertben a nagyobbik domb tetején tétetett sirba s tölibe igen nagy kő gördittetett,11 . századok folyamán ez, emlék eltűnt s helyét se tudja többé senki, hogy hol fekszik a reformátor. Most — mint a Debreceni Ellenőr irja — a Csokonai-kör mozgalmat indított Melius sírjának felkutatására. Alapja ennek az, hogy még a múlt őszszel Komlóssy Arthur, a Csokonai kör alelnöke, Tóth Béla építészszel, a Szombathy István és neje sírköve közelében, a Cegléd utca végén emelendő magas domb tetejében egy enyészetnek induló, bemohosodott, félig földbe süppedt szarkofágon ezt a felírást vélte kiböngészhetni: Petrus Mellits. — A Csokonai-kör most a várostól és a református egyháztól segítséget kér a kutatásokra. — (A szigorlattevő orvosnövendékeket) kellemetlen rendelet lepte meg e héten. Eddig ugyanis a jelentkezés sorrendje szerint kerültek a jelentkezők szigorlatra s így jóformán mindenki könnyen elérhette azt, hogy annál a bizottságnál vizsgázzék, amelyiknél akar. Ezentúl, egy újabb rendelet szerint, a jelentkezők csak előjegyzik magukat, erről elismervényt kapnak s azután a dékán osztja őket ki a vizsgáló bizottságoknak. (Az emberevő matrózok.) Megírtuk annak idején, hogy a Therda nevű elsülyedt norvég hajó három életben maradt matrózát elfogták, mert kiderült, hogy mialatt, mint hajótöröttek a tengeren hányódtak, negyedik társukat leölték és annak a véréből táplálkoztak. A matrózok azzal mentették magukat, hogy a szerencsétlen ember maga ajánlkozott erre a különös mártirságra. Mint most egy krisztiániai távirat jelenti, a három eraberevőt szabadon bocsátották. (Tojás-óriás.) Csabai levelezőnk jelenti, hogy a tegnapi hetipiacon Csabán egy phymouthi tyúktól való félkiló súlyú tojás keltett óriási feltűnést. Az ámuló népség körében ez a természeti csoda oly nagy érdeklődést keltett, hogy a kézről-kézre járó tojás egy vigyázatlan vasmarha tót kezében összetört. Ekkor tört ki azonban a csodálkozás moraja. A tojásban még két héjjal bíró tojás húzódott meg, a melyek szintén jóval nagyobbak a természetes tojásoknál. — (Az alföldi tót gyermekek.) A felvidéki magyar közművelődési egyesület férfiainak —e, pánszlávok szerint a „magyar Herodesek“-nek — most is gondja van az Alföldre telepített tót gyermekekre. Legközelebb az egyesület egy megbízottja beutazza azokat az alföldi városokat a hova gyermekeket vittek, hogy lássa, jól van-e sora az egyesület pártfogoltjainak. Az érdekelt szülök nagyobb megnyugtatására az egyesületi kiküldött magával visz ez útjára egy megbízható embert, akit a szülök választanak. (Felvétel katonai intézetekbe.) A fiumei hadtengerészeti akadémián ez iskolai év végével 31 egészen ingyenes és féldíjas kincstári, illetőleg fizetéses és alapítványi hely üresedik meg. A folyamodásokat július 31-éig kell a közös hadügyminisztérium tengerészeti osztályához benyújtani. A magyar honosságú ifjak számára a hadsereg katonai nevelő- és képzősintézetében rendszeresített 120 alapítványi hely közül 16 üresedik meg az új iskolai évben. A folyamodásokat május 15 ig kell a honvédelmi miniszterhez benyújtani. A hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteiben, valamint a katonatiszti leányok nevelőintézeteiben is megüresedik vagy 280 egész és féldíjas, kincstári, illetőleg alapítványi és fizetéses hely. Ezek közül esik 25 hely a katonatiszti árvák számára, 170 a katonai alreáliskolák, 20 ugyanemez iskola III. évfolyamára és 60 hely a bécsújhelyi katonai akadémia és a bécsi műszaki akadémia I. évfolyamára. A magyar állami alapítványi helyekre kérvényeket a honvédelmi miniszterhez kell benyújtani, május 15-ig. (Öngyilkos lett félelmében.) Megrendítő esetet jelentenek az aradmegyei Oiezyfova községből. Stoffel Péter állami utkupatát még 7—8 év előtt megharapta egy veszett kutya. Esete akkoriban nagy részvétet keltett, úgy, hogy közadakozásból küldték ki Parisba Pasteurhöz. Stoffel szerencsésen meg is járta a nagy utat, de nem bízott gyógyulásában s folyton attól rettegett, hogy egyszer kitör rajta a veszettség. Ettől való félelmében e hó 14-én éjjel agyonlőtte magát. (Az ópium apostola.) Az Asiatic Quarter of Reviere legutóbbi számában Nightingale angol orvos érdekes dolgokat mond el az ópium élvezéséről. A tudós doktor évekig működött Lahore-ban mint gyakorló orvos s a kínai kórházakban sok ezer beteget figyelt meg. Meggyőződött arról, hogy az ópium-szívás nemcsak nem ártalmas a szervezetre, hanem valóságos orvosság, különösen lázbetegeknél. Csakis az ópium élvezése mellett képesek a csenevésiz kínai teherhordók a nehéz kuli-munkát elvégezni. Mia valaki túlságosan sokat szív, ami különben a legritkább esetek közé tartozik, legfeljebb elalszik, de felébredésekor egészen friss. Az ópiumélvező könnyebben visel el minden bajt s van legalább mégis valami gyönyörűsége örömtelen, egyhangú életében. (Böjti mulatságok.) A józsefvárosi polgári kör pompásan sikerült családi estét rendezett szombaton a saját helyiségében. A mulatságot két részre osztotta, rendezőbizottság. Fele a gyermekeké volt, akik óriási gyönyörűséggel nézték Petrényi Zsigmoms mutatványait, aki a kicsikék kedvéért fölcsapott bűvésznek. Este, mikor az apróság hazatakarodott a párnái közé, megkezdődött aztán a tánc, mely eltartott egész reggelig. — A budapesti kocsigyártó segédek egyesülete és■ dalasköre ápril hs 2-án dalestével egybekötött táncmulatságot rendez a Széchenyi-tér vendéglőjében. — A Siamyady Mátyás-asztaltársaságnak is e napon lesz mulatsága, melyet tombolával kötnek egybe. Az üllői-úti Csombor-féle vendéglőben rendezik. —■ (Gyászrovat.)Elhunytak: Wodianer Fülöpné szül. Waizner Julia asszony, Wodianer Fülöp nyomdatulajdonos, könyvkereskedő s a Budapest címü napilap kiadójának felesége rövid szenvedés után, e hó 24-én Arcoban. A megboldogult egyike volt ,a legjobb családanyáknak s a legnemesebb szivü hölgyeknek, aki tagja volt csaknem az összes fővárosi jótékony egyesületeknek. Férjén kívül két fia Artúr és Hugó, továbbá négy leánya s nagy rokonság gyászolja. Hűlt tetemét Budapestre hozzák s itt helyezik örök nyugalomra. Danitovich Pál dr., Hevesvármegye főorvosa, államvasuti pályaorvos 50 éves korában, tegnapelőtt Egerben. A jeles képzettségű orvos elhunyta széles körben keltett részvétet. — Zadjeli Slachta Miksa ügyvéd, Nyitravármegye volt főpénztárosa és törvényhatósági bizottsági tagja BUDAPESTI HÍRLAP, (85. sz.) 1893. március 27.