Budapesti Hírlap, 1893. március (13. évfolyam, 60-89. szám)
1893-03-25 / 84. szám
II. Melléklet a „BUDAPESTI HÍRLAP" 84. eeémihez. KÖZGAZDASÁG. Budapest, foárr. 24. A kamatláb. (B. L.) Néhai Baross Gábor kereskedelmi miniszter kevéssel halála előtt lanszírozta azt az eszmét, hogy a hivatalos kamatlábat szállítsák le 6 százalékról 5 százalékra. Akkor még teljesen hiányzott a fogékonyság, még minisztertársainál is, a változott viszonyok és a helyzet által megokolt ez egészséges reform iránt. Még egy éve sincs, hogy beborult a hant az alkotmányos éra legzseniálisabb kereskedelmi minisztere fölött és ime, ugyanazok, akik akkor ellenezték, most maguk csinálják meg azt a reformot. Egy évvel ezelőtt, igaz, a valutatörvények még nem voltak meg, de a tárgyalások Ausztriával már eredményre vezettek, a javaslatok erősen készültek a pénzügyminisztériumban és bizonyos volt, hogy rövid idő alatt törvénynyé lesznek. Ugyanez áll a konverzióról is. Baross, aki tudta mindezt és látta, hogy úgy az állampapírok, mint a vállalatok részvényeinek hozadéka árfolyamukhoz képest csökken — hisz pl. egy év előtt már a papírjáradék 2 írttal állt párin fölül és a Ganz-részvény árfolyama után alig jövedelmezett 4-25 százalékot — elérkezettnek hitte az időt, hogy a pénzviszonyok kedvezőre fordultát a nagyközönség javára is hasznosítsa. Ami azonban nem sikerült egy év előtt Baross bölcs előrelátásának, arra a viszonyok ma rákényszerítik a kormányt. Óriási anomália is volna az, hogy mikor az állampapírok alig jövedelmeznek egy eltűnő parányisággal többet 4°/6-nál, mikor a takarékpénztárak csak 3’5 százalékot fizetnek a betétek után, mikor a pénz nyílt piacon 3—3’/2 százalék, hogy akkor a bíróságok törvényesen 6 százalékos kamatot ítéljenek meg és az adókincstár 6 százalékot szedjen az amúgy is jogosulatlan késedelmi kamat címén. A kamatláb csökkenése nem mai jelenség. Immár egy évtizede, hogy Európában következetesen csökken. Elég lesz rámutatnunk a 3%-os francia járadékra és az angol konzolok zseniális konverziójára 23/4, illetőleg 21/4, százalékra. Az európai kamatláb e csökkenésének köszönheti Magyarország nagyrészt financiális megerősödését, amihez természetesen hozzájárult az ország csodálatraméltó áldozatkészsége. Az ország hitelének e megerősödése tette lehetővé a valutarendezést és a konverziót, mely operációk minden valószínűség szerint még koránt sincsenek véglegesen befejezve, azaz hogy az állam talán nem is nagyon messze jövőben ismét le fogja szállítani adósságainak kamatlábát. Legalább is a kivétel nélkül párin fölül jegyzett 45 százalékos papírok konverziója elmaradhatatlan. Íme, megérkeztünk egy tökéletesen megváltozott helyzethez, mely ma a börze árfolyamaiban nyer oly pregnáns kifejezést. A pénzintézetek és iparvállalatok jövedelmezősége — mindig a börzei árfolyamot véve alapul — úgyszólván minimumra redukálódtak ama természetes processzus folytán, hogy a tőkék nagyobb kamatozású elhelyezést keresvén, összevásárolni kezdték a 7—10 százalékot jövedelmező bank- és iparpapírokat. A nagyobb kereslet következtében az árfolyamok természetesen erősen emelkedtek, sőt ma, mikor a valutarendezés befejezéséhez közeledik és a konverzió fényesen sikerült, már annyira felszöktek a kurzusok, hogy jövedelmezőség a legjobb esetben is csak 4 —5 százalékra, sőt még ennél kevesebbre is tehető. És ez a határ, amelyhez ma jutottunk, immár egészségtelen kezd lenni. Minden józanul gondolkodó természetesnek találta, hogy a tőke, amikor a már fennálló vállalatok nem nyújtanak többé oly bő kamatozást, újabb vállalatokban fog elhelyezést keresni. Ez volna a fejlődés processzusának természetes folyama, mert semmi sem kedvez inkább az új vállalatok létesítésének, mint a pénz olcsóbbodása. Ez pedig ma már, csak egy év előtti viszonyainkhoz képest is, elég olcsó, hisz még a 8 és több százalékra dolgozó fővárosi úgynevezett hitelszövetkezetek is leszállították a kamatlábat. A mostani helyzetből okvetetlenül újabb vállalkozási érának kell kibontakozni. A könnyű pénzszerzés ideje, azt hiszem, a mai árfolyamok mellett végetért és minthogy a pénzüzlet nem oly jövedelmező többé, be kell következni a komoly munka idejének. Tér elég van erre az országban, a közgazdaság sok mezeje parlagon hever, csak hozzá kell látni kellő óvatossággal és szakértelemmel. A vállalkozásnak ez új éráját azonban én nem úgy képzelem, hogy nyakra-főre alapítsunk részvénytársaságokat, fényes helyiségekkel, nagy hivatalnoki apparátussal, sok kövérfizetésű igazgató-tanácsossal és nagy fiktív osztalékokkal, mint az 1872-ben történt. Ez épp oly szerencsétlenségre vezetne, mint most húsz éve. Azt szeretném, hogy az új órában a személyes vállalkozás érvényesüljön, hogy az egyesek dolgozzanak minél nagyobb számban és ne válasszák a szelvénynyitás kényelmes mesterségét. Minél több egyéni erő hir érvényesülni, annál egészségesebb, annál hatalmasabb lesz közgazdaságunk, annál gazdagabb és hatalmasabb az egész ország. — Az 1896-iki ezredéves kiállítás VIII A) csoportjának (bányászat, feohászat) bizottsága március 23-án tartotta alakuló ülését. Németh Imre miniszteri tanácsos, a kiállítás igazgatója a kereskedelmi miniszter úr nevében üdvözli a megjelenteket és felkéri őket, hogy a csoportbizottságoknak megadott fontos hatáskört betöltve járuljanak hozzá a nemzeti mű sikeréhez. Ezek után a csoportbizottság kiegészítette magát és következőleg alakult meg. Elnök: Kerpely Antal min. tanácsos. Tiszteletbeli elnök: Teleki Géza gr. Alelnökök: Borbély Lajos, Farbaky István, Bökk János. Előadók : Déry Károly, Gerell Sándor, Kaufmann Kamilla, Herz Zsigmond .Jegyző: Remenyik Lajos. Tagok: Amon Ede, Andrássy Géza gróf, Belházy János, Berke Róbert lovag, Jiebl János, Bittsánszky Ede, Blaska Ubald, Brüll Ármin, Chorin Ferenc dr., Cseh Lajos, Egger Gyula, Frischmann Jakab, Gerber Frigyes, Granzenstein Béla, Greiner Artúr, Gretzmacher Gyula, Gschwandtner Albert, Gutmann János, Guttmann Vilmos lovag, Heinzlman Alfréd, Hesky János, Hofman Rafael,' Hoitsy Pál, Horváth Gyula, Hüttl József, Illés Aladár, Jahn Vilmos, Kordina Károly, ifj. Lucenbacher Pál, Ocsofszky Vilmos, Pauer Leó, Probstner Artúr, Rác Gerő, Reichart János, Reimann Lázár, Reitzner Miksa, Ruffing Jenő, Semsey Andjor, Solz Vilmos, Spitz Árpád, Sréder Gyula, Szabó József, Szathmáry Béla, Tallatschek Ferenc, ''Teutschl Ferenc, Venator Lajos, Wagner Vilmos, Wiesner Rajmund, Willigens Sándor. A budapesti áru- és értéktőzsde ma tartotta évi közgyűlését, melyen Réthly Adolf alelnök elnökölt. Mint miniszteri tőzsdebiztos Gramm Ferenc volt jelen. Az elnök megnyitó szavai után Ulbrich Ede titkárhelyettes felolvasta a tőzsdetanács évi jelentését, mely előbb az üzletáv lefolyásával foglalkozva áttér az új tőzsde építésének kérdésére. E tekintetben előadja a tanács, hogy az összes felmerült tervek megbírálásával legutóbb egy szakértőkből álló bizottságot bízott meg, mely most teljesíti e feladatát. Mihelyt a vélemény elkészül, a tanács a házépítés ügyét előbbre vinni kötelességének fogja ismerni. Kiemeljük még a jelentésből a következőket : A tőzsdének 1233 rendes tagja és látogatója volt. Az összes felmondási forgalom különböző árukban 12.772.700 mmázsát tett ki, tehát a múlt évinél 538.000 mmázsával többre ment. A választott bírósághoz beérkezett 2727 ügydarab, ami 463 darab szaporulatot mutat. Elintéztetett ezekből ítélettel 1367, bírói végzéssel 61, bíróságon kívül egyezséggel 262, illetékességi végzéssel 112, hivatalból viszszautasíttatott 8 kereset és függőben maradt 165 per. A végrehajtási kérvények közül Magyarországra esik 301, Ausztriára és külföldre 89. A jelentés felolvasása után Herzfeld Frigyes csodálkozását fejezi ki, hogy a tanács mindezideig nem volt képes az új tőzsde építésének ügyével végezni. A tanácsot utasítani kívánja, hogy a ház építését még ez évben megkezdje, hogy a tőzsde új épületében ülhesse meg a millennium ünnepét. (Helyeslés.) Krausz Lajos, előrebocsátva, hogy maga is híve a kérdéses ügy sürgős keresztülvitelének, azokat a körülményeket ismerteti, amelyek a tanácsot abban eddig gátolták. Ezután Légrády Gyula szólalt fel, kinek általános helyesléssel fogadott indítványára a közgyűlés utasította a tanácsot, hogy három hónapon belül rendkívüli közgyűlést hívjon össze s ott a házépítésre nézve konkrét javaslatokat terjesszen elő. A napirend utolsó pontjaként Schlesinger Pál indítványai kerültek sorra, amelyek hosszabb vitára adtak alkalmat. Az indítvány ama pontját, hogy a tőzdetanács ne 30, hanem 40 tagból álljon, nemcsak elfogadta a maga részéről is a tanács, hanem azzal pótolta meg, hogy egy új elnöki állés is rend——1 1 ' 4 - szeresíttessék. A közgyűlés ezeket egyhangúlag elfogadta. Az indítvány további része az, hogy a közgyűlés a tőzsdei eljárási szabályok 13. §-át módosítsa úgy, hogy a bírói szakértői kiküldetéseknél 5 helyett csupán 3 tőzsdetanácsos szerepeljen. — A tanács e módosítást ellenzi. Erre Schlesinger Pál indítványát megokolta, a mire Weiss Berthold tőzsdetanácsos szólott röviden. Megjegyzi, hogy a tőzsdei bíráskodást a közönség általában jónak találja. — Ha pedig vannak a tanácsban olyanok, kik tisztüket nem teljesítik, ennek a közgyűlés tagjai az okai, mert a választásoknál semmire sem gondolva, különböző befolyásoknak engednek. (Zajos helyeslés.) Erre Schlesinger indítványát visszavonta. — A kőszén-kérdés ügye című mai közleményünkre vonatkozólag, félreértések kikerülése végett, konstatálni akarjuk, hogy az abban említett nagyiparos nem hatvani Deutsch Sándor úr. — Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Wéber Edének, mint a kecskeméti Helvetia szellőmivelő vállalat elnökének és R. Eötvös Bálintnak, ugyane vállalat közbirtokosának, a. m. kir. államvasutak Kecskemét-állomásától az ottani sertéshizlaldához vezető vágányból kiágazólag a Helvetia-telep és Izsák község érintésével a m. kir. államvasutak Fülöpszállás-állomásáig vezetendő helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankjának igazgatósága a mai napon plenáris ülést tartott, melyen mind a 28 alapító vidéki pénzintézet képviselői jelen voltak. Az ülés egyhangúlag elhatározta a társaság üzleti működésének haladéktalan megkezdését, megállapította, hogy a központi intézet 4, és 4 és fél százalékos kamatozású zálogleveleket s ugyanily kamatozású községi kötvényeket fog kibocsátani, letárgyalta a már eddig is nagy számmal beérkezett kölcsönügyeket és intézkedett az összes címleteknek a budapesti és bécsi tőzsdén való hivatalos jegyeztetése iránt. A magyar ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaság ma tartotta közgyűlését Tisza István elnöklete alatt. Az elmúlt év tiszta nyeresége 452.470 frt volt, a múlt évi áthozatallal együtt 494 149 frt. Ebből a tartalékra és jutalékokra levonandó 34.465 frt, 350.000 frtot részvényenkénti 7 frt, azaz hét százalék osztalékra, 39.862 frtot a tartalékalap dotációjának 50.000 frtra való kikerekitésénra fordítanak s az ezután fenmaradó 49.000 frtot új számlára viszik át. Az igazgatóságba egyhangúlag megválasztotta Andrássy Géza grófot, Beniczky Gábort és Széchenyi Imre grófot, a felügyelő bizottság tagjait pedig újra megválasztotta. — Érdekes kiállítás. Nagy figyelmet érdemlő kiállítás nyílik meg virágvasárnapon a fővárosban. A címe : Kenyérkeresi a vakok kiállítása. Rendezi a vakok orsz. önképző-, segítő- és nyugdíjegyesülete. Az ünnepi megnyitás 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz. Csáky gróf közoktatási miniszter, Wenckheim Frigyesné és Szapáry Gézáné grófnők védőasszonyok jelenlétében. A kiállítás helyisége a Király utca 64. szám alatt levő vakok intézete. — Közraktárak Zimonyban. Lukács Béla kereskedelmi miniszter rendeletére megbízottak jártak Zimonyban, hogy a várossal egyetértőleg alkalmas helyeket szemeljenek ki közraktárak létesítésére. A Marx forgalmi főnök elnöklete alatt a zimonyi pályaudvarban tartott értekezleten, melyben államvasúti mérnökök és felügyelők, továbbá a város képviselői és a magyar kereskedelmi társaság főügynöke, a Hoffmann S. és W. cég vettek részt, egyhangúlag elismerték, hogy a közraktárak létesítése a Kelet oly kiválóan fontos határállomásán, mint Zimony, főfaktor a balkáni forgalom idevonzására és biztosítására és meg fogja akadályozni, hogy némely forgalom a magyar földről eltereltessék. Zimony város képviselői minden áldozatra késznek nyilatkoztak ami a szükséges helyek átengedését illeti. — Kisgazdák bormérési joga. Egy konkrét eset alkalmából a Köztelek a következő felsőbb hatósági kijelentést közli: A kőszegi bortermelő kisgazdák bormérési engedélyért folyamodtak a pénzügyminiszterhez. A miniszter azonban kijelentette, hogy a cégéves borkimérés iránt beadott folyamodásnak a törvény keretén belül nem lehet eleget tenni. A kisgazdák érdekében ajánlja a miniszter a borászati szövetkezetek létesítését, melyek nyílt kimérő üzlettel is bírhatnának. A kereskedelmi szakiskolák szakkongresszusa, mely, mint már korábban közöltük, virágvasárnapján, március 26-án, délelőtt 9 órakor a budapesti ára- és értéktőzsde nagytermében lesz, nagyon népesnek ígérkezik. Nemcsak 23 hazai kereskedelmi iskola jelentette be eddigi képviselőit, hanem több hazai kereskedelmi és iparkamara, több érdekelt hivatal és testület is gondoskodott már képviseltetéséről, több tekintélyes cég pedig már előre is jelezte az ügy iránti érdeklődését. A kis- és középkereskedők társulata tegnap tartotta meg Diváczky János elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. A bekebelezett fűszerkereskedők és szatócsokból álló tagok száma 950. A mérleg szerinti feleslegekből következő adományok létettek : A szorgalmas kereskedő inasok jutalmazására 20 frt; a Baross-szoborra 20 frt; az országos lelencházra 10 frt; a társulati tisztviselők végkielés