Budapesti Hírlap, 1893. április (13. évfolyam, 90-118. szám)
1893-04-01 / 90. szám
1893. április 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (90. o.) A francia miniszterválság. — Saját tudósítónk távirata. — Paris, márc. 31. A miniszterválság megoldásáról még nem hallatszik semmi bizonyos ; a kormányelnökjelöltek Humeau, Méline és Fauliéres ; szó van Cavaignac-ról is, de et csak másodsorban emlegetik : komoly jelölt továbbá Constans s őt tekintik legelső sorban annak a férfiúnak, aki a jelenlegi viszonyok közt és a küszöbön álló választásokra való tekintettel legelső sorban alkalmas arra, hogy erős kezekkel tartsa a kormány gyeplőjét. Carnot köztársasági elnök ma délelőtt Challemel-Lacour-t, a szenátus elnökét és azután Casimir Périer-t, a képviselőház elnökét fogadta, s a válság megoldása iránt teendő intézkedések tárgyában tanácskozott velük. Carnot a két kamara elnökével folytatott tanácskozásaiban a k képviselő "kamara feloszlatásának kérdését is megpendítette. Casimir Périer azt felelte, hogy a kamara feloszlatásának eszméje mindinkább hódít híveket, de a kamara többsége egyelőre még nem akar róla tudni. Ez a kérdés egyébiránt épp úgy, mint a költségvetés kérdése az új kabinet összeállításától és a bizalom ama mértékétől függ, melyet a köztársasági többségbe önteni képes. A kamara és a szenátus közt fenforgó differenciákra vonatkozólag Casimir Périer azt a reményét fejezte ki, hogy a két törvényhozási tényező közt engesztelékenyebb hangulat fog beállni. Challemes-Lacour, a szenátus elnöke, is arról biztosította Carnot-t, hogy a szenátus a vitás költségvetési kérdések tekintetében hajlandó a kamara irányában a legnagyobb előzékenységet tanúsítani; a kamara feloszlatásának eszméje a szenátusban többségre számíthat. Carnot köztársasági elnök a délután folyamában még más politikusokat is fogadott, így többek közt Peytral-t, a kamara pénzügyi bizottságának elnökét és Boulanger szenátort. Mindezeknek az értekezéseknek azonban csak tanácskozási jellegük volt; a köztársaság elnöke előbb tájékozódni akar a kamarák hangulatáról és a helyzetről és csak azután fogja megkísérteni az új minisztérium megalakítását. A köztársaság elnöke egyelőre elvetette a kamara feloszlatásának eszméjét; erre a lépésre csak abban az esetben fogja magát elhatározni, ha a kormányalakítás váratlan nehézségekbe ütköznék s ebben az esetben az új kamara megalakulásáig a jelenlegi miniszterek megmaradnának állásaikban. A Tiscot-minisztérium megalakulásakor a kormány összes tagjai arra kötelezték magukat, hogy a kormány tartamán túl is szolidaritást vállalnak ; a miniszterek ezt a kölcsönös ígéretüket tegnap megújították és kijelentették, hogy egyikük sem vállal tárcát az új minisztériumban. Ennélfogva a Devolle-féle kombináció ki van zárva ; másrészt mind valószínűbbé válik, hogy Constans, — ha nem is miniszterelnök — de mindenesetre belügyminiszter lesz. A Journal des Debats esti kiadásában azt írja, hogy a válság megoldására nézve világosan konstatálható két áramlat: az egyik, tekinttel a választásokra, Constans-t állítja előtérbe, a másik pedig, fiatalabb képviselők, Cavaignac és Poinearée mellett foglal állást. Dies Lőrinctel, basszus szóló, előadja Szendrei Lajos. — Húsvéthétfőn : Mozart koronázási miséje ; a magánrészeket előadják: Vincse Laura asszony és Schmitt Gusztáv ; Offertorium: Protege tenorszolo Weisztö, énekli Schnitt Gusztáv. — A terézvárosi plébániatemplomban húsvétvasárnap délelőtt fél 10 órakor Kossovits József karnagy vezetése alatt és a magyar ifjak hangversenyző társulatának közreműködése mellett Schubert Ferenc nagy F.-dúr miséje lesz előadva. Betétek: 1. Kossovits J., Tantum ergo. 2. Bogisich Mihály régi magyar egyházi dal 1578-ból a capellakarral. 3. Turányi K. Ave Mária. — A magánrészeket énekli Klosatsek Margit k. a., a hegedűszólót pedig Pischinger Nándor tanár fogja játszani. * (A „próbaházasság“ és a térparancsnokság.) Ily cím alatt lapunk mai számában közölt hírre vonatkozólag a népszínház igazgatója annak kijelentésére kért fel minket, hogy a cs. és kir. térparancsnokság a Próbaházasságra szóló jegyeket nem utasította vissza, mert február 25-dike óta, amikor az első tüntetés volt, a népszínház egyszer sem küldött jegyet sem a térparancsnokságnak sem más kedvezményre jogot tartó intézeteknek és igy nem is utasíthatták sehonnan sem vissza. * (Vavrinecz Mórnak), az ismert egyházi zeneirónak és karmesternek nagyszabású, zenekarra, magán- és karénekre irott Stabat Materjét adták elő ma délután a budai helyőrségi templomban, nagy közönség jelenlétében. Vavrinecze legújabb műve belső értékét illetőleg méltán sorakozik a szerző előbbi templomi kompoziciói mellé. Kórusai erőteljesek s szép a kidolgozásuk úgy összhangzat, mint szólamvezetés dolgában, a zenekar érdekes és színekben gazdag a nélkül, hogy az egyházi stilus korlátait túllépné, a szólóénekek dallamosak s mindvégig nemes lendület szól belőlük. Az előadás, melyen több fővárosi művész és zenekedvelő is vett részt s melyben a magánrészeket Vavrineczné, Érti k. a., továbbá Juhász és Vécsey urak énekelték, szokatlanul magas művészi színvonalon állott. * (Új zeneművek.) Verő György A suitán című operettjének öt újabb dalát adta ki megint a Rózsavölgyi és társa-féle zeneműkereskedés. A 19 oldalra terjedő füzetben Bimbasi és Bülbül belépődalát, Gaszton és Delia kettősét, Kacagó a dalt, a Hármas galoppot, a Bonts volt életem című összest találhatja meg a közönség. A füzet ára 3 korona. a Korona-csárdás a címe Fekete J. István csárdásának, mely szintén a Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében jelent meg. Ára 1 korona 60 fillér. — Ugyancsak itt jelent meg Herczenberger Dezső Pálmay-keringője, melyet az idegenbe szakadt művésznőnek ajánlott a szerző. Két koronáért kapható minden zeneműkereskedésben. — Kelemen Lajosné, született Zathureczky Berta urhölgy Tündérrege cimü keringőt szerzett s adott ki. Ára 2 korona. * Magyar Írók élete és munkái.) Szinnyei József Magyar írók élete és munkái cimü biográfiái nagy munkájából megjelent a 18. füzet (II. kötetet befejező 9. füzet), mely 6’/* íven 235 életrajzot foglal magában. A többek közt a következőket: Emericzy Géza, Emich Gusztáv, Emődy Dániel sárospataki fánál’, Endlicher István hires botanikus, Endrődy János piarista, ki az első magyar szinmű-gyűjteményt adta ki 1792—93-ban, Endrődi Sándor, Engel János Keresztély történetíró, Entz Ferenc és fia Géza akadémikusok, 12 Enyedy, ezek közt E. György unitárius püspök, Eössi András, a szombatosok első írója a XVI. században, báró Eötvös József és Loránd, Eresei Dániel, a m. t. akadémia tagja, 30 Erdélyi, köztük Gyula regényíró, Ignác misszionárius, János, az akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja, József, a költő, Pál és Zoltán, Erdy János, a múzeum régiségtárának őre, Erkövy Adolf, a m. t. akadémia tagja s gazdasági író, Ernyi Mihály, az első magyar színészek egyike, Erődi Béla tankerületi főigazgató, Erődi Dániel tanár, költő és szerkesztő, Erzsébet, Albert magyar király leánya, 27 Esterházy, ezek közt E. Imre gróf esztergomi hg. prímás, E. Kálmán gr. képviselő, gr. E. László Pál pécsi püspök, László rozsnyói püspök, Miklós és Pál nádorok és Evva Lajos a népszínház igazgatója. Az eddig megjelent 18 füzetben 4664 írónak életrajza s munkáinak jegyzéke van felsorolva. A munka Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedő kiadásában jelenik meg, egyes füzet ára 50 kr. (Ez azonban kivételesen 60 kr.) * (Nemzeti politika a Felvidéken) cím alatt Singer és Wolfner kiadásában a napokban politikai füzet fog megjelenni Kostenszky Géza dr. tollából. A szerző, aki, mint a felvidéki magyar kultúregyesület egyik intézője, alaposan ismeri a Felvidék viszonyait ; nyolc fejezetben tárgyalja a tótok nemzetiségi, kulturális és gazdasági viszonyait; ismerteti a pánszlávizmus terjedését és miután egy fejezetben tudományos alapon általános szempontból fejtegeti a nemzetiségi mozgalmak természetét és ennek során a tótság gyors megmagyarosítását jelöli meg, mint egy egészséges magyar nemzeti politika legelső követelményét , behatóan foglalkozik amaz eszközök megállapításával, melyektől e tekintetben legtöbb sikert lehet várni. A füzetnek a nemzetiségi mozgalmak természetét tárgyaló része fog legnagyobb feltűnést kelteni, de az egyházpolitikai kérdésről, a városokról, a házi iparról szóló fejtegetések is igen érdekesek és sok tekintetben eredetiek. A füzet ára 1írt lesz. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, márc. 31. * (A Bajazzók) legközelebbi előadásaira oly nagy az érdeklődés, hogy a nagyközönség érdekében és netaláni agrotage kikerülése végett ezentúl előjegyzéseket fogadnak el a nappali pénztárnál. A Bajazzók előadásaira vidékről is lehet előjegyezni, a pénz előleges beküldése mellett. * („Fohász.“) A Farkas-Raskó akadémiai pályázaton a Fohász című költeményt dicsérte meg első helyen a bíráló bizottság. A verset Pataj Sándor dr., előnyösen ismert poéta, lapunk zombori levelezője írta. * (Egyházi zene.) A belvárosi főplébánia-templomban következő egyházi zeneművek kerülnek előadásra : Szombaton délután 6 órakor a föltámadás alkalmával Exurge és regina coeli vegyes karok, énekli a kegyestanítórendiek főgimnáziuma ifjúsági énekkara ; továbbá Tantumargó Hellmesbergerrel, vegyeskar, orgonával és hegedűszólóval ; utóbbit játszsza Kladivko Vilmos. Húsvétvasárnap délelőtt 10 órakor Haydn D-moll (Nelson) miséje a benne előforduló magánéneket énekli Gehrauer Katalin úrhölgy, Éder Berta k. a., Szendrei Lajos, a magyar kir. opera tagja és Schnitt Gusztáv. Graduate Iraec London! vasárnap, London, márc. 22. Egy évtized óta a home-rule javaslat és a vasárnap kérdése tartják ébren a közfigyelmet Angliában. A közfelfogás azt tartja, hogy e javaslatból sohasem lesz törvény. Könnyen érthető, ha a szuverén hatalmára annyira féltékeny angol parlament újra meg akarja gátolni hatásköre megosztását. Kisebb veszély fenyegeti azonban a vasárnapi szigor enyhítését célzó reformot. Ebben inkább társadalmi, mint politikai nyításról lévén szó, a parlament ellenzése úgyis hatástalan lenne a társadalom kívánalmával szemben. A haladás e tekintetben szembeszökő és állandó. Tíz év múlva bizonyára egészen más lesz a londoni vasárnap, mint a mai, épp ahogy a mai vasárnap sem felel meg többé a tíz év előttinek. A londoni vasárnap tudvalevőleg már szombaton délben kezdődik, a minthogy a zsidóknál is már a péntek is ünnepszámba megy. Szombat délben bezárják a legtöbb üzletet s az iskolák is szünetelnek. A mészárszékek és élelmi piacok azonban nyitva vannak egész éjfélig, a korcsmák éjfél után egy óráig. A közönség két napra szerzi be szükségletét és késő éjjelig tölti meg az árucsarnokokat és mészárszékeket. A gondos háziasszony olyankor a virágokról sem feledkezik meg, melyek szombat este minden háznál épp oly nélkülözhetetlenek, mint a jámbor zsidó asztalán a péntek esti két gyertyaláng, különben sok a rokonvonás az angolok vasárnapja és a zsidók szombatja közt, azért a valóban puritán angolok szombatosoknak nevezik magukat. Maga a vasárnap egyébként csakis két tulajdonság által tűnik ki: későn kelünk és nagyon sokat eszünk e szent napon. Azaz jóformán egyebet sem teszünk egész nap, mint hogy eszünk, így rendeli azt a puritán, angol, vallásos felfogás. Jaj annak, kinek rossz a gyomra, lehetetlen eltöltenie tv napot. Se színház, se posta, se újság! Még az a nagyhatalmú Times sem jelenik meg vasárnap. Van ugyan egy csomó hetilap, de ezek nagyrészt olyan vizenyősek, hogy csak telivér anglius élvezheti. A templomi szertartások alatt még a telegráfhivatal is be van csukva , a rengeteg hosszú Oxford -street- ert ágyúzni lehetne, anélkül, hogy emberi testben kár esnék. Az unalomnak legalább némi részben valós csökkentésére most erős áramlat azt követeli, hogy tartsák nyitva a múzeumokat s engedjék meg legalább a szent zenét előadó hangversenyek megtarthatását. A sajtóban és a parlamentben egyaránt erő- sen követelik ezt a kettős engedményt, de eddig nem adták meg sem az egyiket, sem a másikat. A hangversenyek megtartását a papság ellenzi, mert attól fél, hogy elvonják a közönséget a templomok látogatásától. A múzeumok nyitvatartása pedig főleg a parlamentben talál tiltakozásra, azzal az érveléssel, hogy a múzeumok állami tulajdon lévén, ezej megnyitása után a közönség nemsokára azt követelné, hogy a posta, táviró, angol bank e más intézetek is nyitva legyenek vasárnap. A puritánok pedig azt mondják, hogy a múzeumok s egyéb intézetek alkalmazottjait nem szabad elvonni vasárnap a templomok látogatásától. • Így hát az egyetlen mulatság vasárnap: részt venni a rottenrowi korzóban. London elegáns világa itt találkozik 12—2 óra között, a templomi ájtatosság után. Az arisztokrata hölgyek egy része fényes fogatokon, a főurak pedig lóháton gyönyörködnek a pompás látványosságban. A church parade-ok állandó rovatja a hétfőit lapoknak, sokszor hasábokat közölnek a rotten-rowi sétán feltűnt szép toalettekről. Ez templom utáni eóta a május-júliusi haute saisonban éri el tetőpontját, da már most is igen eleven és változatos képét nyújtja a londoni mondain életnek. A nyári vasárnapot aztán felhasználják a társas kirándulásokra. London már magában véve is a villák szakadatlan láncolata, vidéke pedig valóságos paradicsom. Vasárnap a Temse csak úgy hemzseg a tarkánál tarkább hajóktól. A hölgyek kikapós nyári toalettben, a férfiak pedig fehér flanell-i ruhában jelennek meg. A férfiak játszanak a bangon, a velszi herceg e kedvelt hangszerén, a hölgyeki pedig énekkel kísérik a gitárhoz hasonló hangszer kedves hangjait. 3