Budapesti Hírlap, 1893. május (13. évfolyam, 119-148. szám)

1893-05-31 / 148. szám

Melléklet a „BUDAPESTI HÍRLAP“ 148. számához. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, május 30. Mától kezdve négy hónapon keresztül zárva lesznek a két törvényhozó ház kapui. A képviselők és a főrendek is ma hallgatták meg a kegyelmes királyi leiratot, mely a hon­atyákat szeptember 25-ig pihenni küldi. S ezzel bezárult az 1892—97-ki országgyűlés má­sodik ülésszakának első periódusa, a­mely két­ségtelenül hosszú időn által emlékezetes ma­rad, nemcsak annálfogva, a­mit végzett, hanem még inkább azért, a­mi munkát a tör­vényhozásnak jövőre hátrahagyott. Pedig elég termékeny korszak volt. A mellett, hogy a budgetet elintézte, törvényt alkotott a tisztvi­selők és a tanutók fizetéséről, nevezetes és alapvető reformokat létesített a jogszolgáltatás terén s a mi talán nem a legkisebb érdeme vagy bűne : megingatta a hagyományos párt­kereteket s egy oly bomlási processzust indí­tott meg, mely, nem lehetetlen, új parlamenti formációk alakulására vezethet. De hagyott hátra nagy kérdéseket, me­lyek közül még csak ezután kell megvívni az igazi harcot. Hagyatéka nem csupán a már benyújtott egyházpolitikai javaslatok. A köz­­igazgatás, különösen a községek reformja, a választási törvény revíziója, egy csomó alkotás a polgári és a büntető igazságszolgáltatás te­rén, mindez a kormány konkrét ígéretével biz­tosítva, megannyi váltó, a­melyet többé pro­longálni nem lehet, még a háborús időkre való hivatkozással sem. A négy hónapi szünet tehát éppen nem fölöslegesen hosszú, mert van mire az erőt összegyűjteni. Az elnapolás mind a két házban minden különösebb ünnepiesség nélkül történt. A kép­viselőhöz előbb még elintézte, a­mi elintézni valója volt. Az elnök megtette a bejelentéseit s kiadta a mérgét a sajtóra, a­mely elkövette azt a „piramidális tévedést és kvalifikálhatat­­lan hibát“, hogy helytelenül közölte a képvi­­selőház nevében a honvéd szoborra tett ko­szorú felírását. Azután interpellációk voltak. Eötvös Károly azt kérdezte meg a „független felelős kormánytól“, hogy a budavári honvéd­szobor leleplezésén mért nem volt egy minisz­ter is? A miniszterelnök, bár jelen volt s az okot ma valószínűleg épp úgy tudja, mint fogja tudni négy hónap múlva, jobbnak látta nem válaszolni. Madarász József a kultuszmi­nisztert interpellálta a Bp. B. egy közleménye tárgyában, de feleletet ő sem kapott, csakis a miniszternek egy kézmozdulattal való ígéretét, hogy a dolgot meg fogja vizsgálni. Ekkor végre a miniszterelnök benyújtotta a felség el­napoló leiratát s miután azt kihirdették, az ülés és az ülésszak be volt fejezve. A főrendiházban az elnökkel, négy jegyző­vel s két főrendi miniszterrel (Csáky és Fe­jérváry) együtt mindössze tizenkilenc, jobba­dán kinevezett tag jött egybe a királyi leirat meghallgatására. Ezt felolvasták s az utolsó ülés a nagy­szünet előtt 10 perc alatt be volt fejezve. A képviselőház ülése. Kezdete : déli 12 órakor. Elnök : Bánffy Dezső báró. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, Csáky Albin gr., Fejérváry báró, Bethlen András gróf, Hieronymi Károly és Josipovich Imre miniszterek. Az elnök bejelenti, hogy Zeyk Dániel főis­pánná s Gaál Jenő miniszteri tanácsossá neveztet­vén ki, a képviselőségről lemondottak. Felhatalma­zást kér új választások elrendelésére. (Helyeslés.) .Bejelent egy csomó kérvényt, többek közt Széchenyi Ödön baláét, egy boszniai bányára vonatkozó jogá­nak elismerése tárgyában. Bemutatja a szentesített törvényeket s a főrendiház átiratát az elfogadott törvényjavaslatokról, melyek szentesítés végett fel fognak terjesztetni. Mindez tudomásul szolgál. A képviselőház koszorúja. Az elnök jelenti, hogy a ház határozatához képest a budai honvéd-szoborra a képviselőház nevében koszorút tett, melynek szalagján e felírás volt: A Budavár hősi bevételénél elesett honvédeknek a magyar országgyűlés képviselőháza. (Élénk helyeslés.) A csaknem valamennyi lapban közölt szöveg tehát nem felel meg a valóságnak. (Helyeslés.) Azt hiszi, ily botrányos tévedést nem is lehetett feltételezni. Mindamellett ő, midőn e dologról Károlyi Gábor grófnak hozzája intézett leveléből értesült, azonnal kiküldte a háznagyi titkárt, a­ki az ugyanez alka­lommal jelen volt Teleki Sándor gróf képviselővel konstatálta, hogy a felirás azonos azzal, a mit az imént említett. Ezzel, azt hiszi, el van intézve a Károlyi Gábor gróf levele. Hogy a sajtó miként fogja helyreigazítani piramidális tévedését és kvali­­fikálhatatlan hibáját, s miként ad elégtételt azért a vádért, melylyel a ház elnökét s magát a házat illeti, az reá s — gondolja — a Házra sem tartozik. (Helyeslés.) Ezután Beöthy László, a közigazgatási, Bethlen Balázs gróf a közlekedésügyi bizottság részéről je­lentéseket adván be, következnek: Interpellációk. Eötvös Károly úgy tudja, hogy a budavári honvéd­ szobor leleplezésén egyetlenegy miniszter sem volt jelen. Már­pedig a­hol a törvényhozás hivatalo­san megjelenik, ott a kabinet tagjainak is nem csak lehet, hanem kötelességük is megjelenni, még­pedig hivatalos minőségben, de sőt a nemzet ilyen valódi ünnepéről, még ha az országgyűlés nincs is ott, a kormánynak nem lett volna szabad elmaradnia. (He­lyeslés a szélsőbalon.) Minthogy nem hiszi, hogy a kérdés most tárgyalható legyen, megokolásul ezúttal csak ennyit mond s beterjeszti a következő inter­pellációt : Interpelláció a független felelős magyar kormányhoz. Mivel indokolja mulasztását s a nemzetet mi­ként nyugtatja meg a kormány arra nézve, hogy tagjai a budavári honvédszobor leleplezésének ünnepélyén meg nem jelentek? (Helyeslés a szélsőbalon.) Madarász József a következő interpellációt intézi a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez : A Budapesti Hírlap (Fejérváry miniszter vala­mit közbeszól. Horánszky odakiált: A miniszter úrnak persze nem tetszik a forrás! Derültség.) „Mozog az Avas“ című cikkelyében a követ­kező figyelemre méltó felhívást találtam : „Itt van a tartós és román felekezeti iskola. Az épület új és jó karban levő, de már három év óta nem tanítanak benne. Az oláh pópa önhatalmúlag meg­szüntette az előadásokat s megtiltotta a templom­ba egybegyült népnek, hogy a gyermekeket ne merészelje az iskolába küldeni. A parasztnép az iskolaköteles gyermekeket otthon tartotta. A pópa ezért beszedte a tanítói fizetést, de a tanítónak ki nem adta. A tartós és lakosság több ízben fo­lyamodott már az illetékes egyházi főhatósághoz , nem volt eredménye. A népnevelés három éve szünetel már s nincs senki, a­ki e törvényellenes botrány elkövetőjét s kár okozóját kérdőre vonta volna“. Ezen a sajtóban megjelent felhívás alap­ján tisztelettel kérdem a miniszter úrtól : Hajlan­dó-e ez ügyet saját közegei által megvizsgáltatni, a vizsgálat eredménye szerint törvényt és igazsá­got szolgáltatni s az eredményről a képviselőházat értesíteni. (Csáky odaint, hogy meglesz.) Az elnapolás. Wekerle miniszterelnök benyújtja az ország­gyűlés elnapolására vonatkozó kegyelmes királyi leiratot. Esterházy Kálmán gróf jegyző olvassa : Mi Első Ferenc József, Isten kegyelmé­ből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Pi. Magyar­­országunk és társországai zászlósainak, egyházi és világi főrendeinek és képviselőinek, kik az általunk 1892. évi február hó 18-ára Budapest fő- és székvárosunkba összehívott országgyű­lésen egybegyűilvek, királyi üdvözletünket. Ked­velt híveink! Magyar minisztériumunk előter­jeszt­ésére a jelen országgyűlés üléseit folyó hó 30-ik napjától folyó évi szeptember hó 25-ik napjáig ezennel elnapoltnak nyilvánítjuk. Kik­hez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állan­dóan hajlandók maradunk. Kelt Bécsben, ezer­­nyolcszázkilencvenharmadik évi május hó 29-ik napján. Ferenc József s. k. Wekerle Sán­dor, s. k. Az elnök kijelenti, hogy a királyi leirat ha­sonló meghirdetés végett át fog küldetni a főren­deknek s a legközelebbi ülést szeptember 25-re tűzte fei. S azzal, a mai ülés jegyzőkönyvének hite­lesítése után, kellemes nyaralást kiván a képvise­lőknek (Éljenzés) s az ülést d. u. 12 óra 35 perckor berekeszti. A főrendiház ülése. Kezdete : d. u. 1 órakor. Elnök : Szlávy József Koronaőr. A kormány részéről jelen vannak : Wekerle, Csáky gróf, Fejérváry báró, Bierozymi és Jo­sipovich. Az elnök, az ülést megnyitván, tudatja, hogy a ház tagja, Kubicza Pál meghalt s röviden meg­emlékezett az elhunyt érdemeiről, indítványozva, hogy emlékének a főrendek jegyzőkönyvükben néhány sort szenteljenek. (Helyeslés.) Jelenti to­vábbá, hogy a képviselőháztól átirat értkezett. Ku­dnyánszky József báró felolvassa az el­napoló királyi leiratot. (A főrendek állva hallgat­ják meg.) Az elnök ehhez képest a ház tanácskozásait szeptember 25-ig elnapoltnak jelenti ki , miután a jegyzőkönyv hitelesíttetett, magát a főrendi akaratába ajánlva, az ülést berekeszti. (Felkiáltó: Éljen az elnök!) Az ülés vége d. u. 1 óra 10 perckor. Ezredéves kiállítás. A történelmi csarnok. Budapest, máj. 30. Az országos bizottság holnapi ülése elé terjedelmes jelentést terjeszt a kiküldött jury­­bizottság, ennek a jelentésnek a kiállítás el­rendezésére vonatkozó része ismertetve volt a lapokban. Tudvalevő tehát, hogy a jury négy pályamunka között kívánja a díjakat megosztani. A történelmi csarnokra nézve sem tud a bizottság más eredményt fölmutatni; itt is négy tervet választott ki, melyek között a dí­jak megosztását javasolja. Hogy melyik ez a terv, ezt a holnapi ülésen fogja a miniszter publikálni, aki egyúttal mind a két pályázat nyerteseit, s bizonyosan a megdicsért pályázó­kat is meg fogja jelölni az ide vonatkozó jel­igés levélkék felbontása után. A történelmi csarnok létesítésére nézve a következő irányelveket ajánlotta a jury a keresk. miniszter figyelmébe : E csarnok csakis mint tűzmentes ideiglenes épület tervezendő és pedig főleg azért, mert a tör­ténelmi csoport mostani munkálkodása után is már tudva van, hogy az eddig előirányzott terület nem lesz elegendő s igy annak kivitele — ha nem ideig­lenes épületnek terveztetnék—rengeteg összegekbe kerülhetne. Az épület a Széchenyi-szigetre tervezendő amaz okoknál fogva, melyeket a jury-bizottság a terület elrendezésére vonatkozó javaslatában a mi­niszter elé terjesztett. A szigeten levő fák kimérése szempontjából a történelmi csarnok konfigurációja a szőkébb pá­lyázat alkalmából megjelölendő. A csarnok 4000 négyszögméter területet ölel­jen föl, úgy, hogy tisztán kiállítási célokra legalább 3000 négyszögméter terület álljon rendelkezésre. A Széchenyi-szigetnek vár- és bástyaszerű­ épületrészletekkel való díszítése és élénkítése szin­tén programba veendő. A költségek 350—400.000 frt közötti összeg­ben állapítandók meg. A történelmi csarnok létesítésére nézve irányadó az egyezség, melyet a kiállítási bi­zottság a várossal kötni fog. Ha ez idejekorán létrejön, nem lehetetlen, hogy már az őszszel megkezdik az alapozást, pilótázást, a tervek kivitelének egyéb előmun­kálatait, mindenekelőtt pedig a városligeti tó tisztítását. A történelmi csarnok után az első épület, mely­ sorra kerül, a műcsarnok lesz, mely az Andrássy-út végére van tervezve, a Belle-Vue után következő akácerdő szélére, úgy, hogy az épület folytatása lesz az Andrássy-út vo­nalának. Ez a csarnok úgy van tervezve, hogy a kiállítás után is mint állandó műcsarnok megmaradjon a képzőművészeti társulat ren­delkezésére. Ezek ama főbb kérdések, melyek fölött a holnapi országos ülés dönteni fog. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, máj. 30. — Hogy áll a vízvezeték építése ? A fő­város most egyszerre négy vízvezetéket építtet, t. i. egy kisegítő vízmüvet az uj népliget mellett, egy másikat a pesti oldalon a Margithíd fölött, egy harmadikat a budai oldalon, végül a káposztás­­megyeri vízművet. A népliget mellett levő kisegítő vizmü már használatba van véve, s a tisztviselőtelepet tökéle­tesen ellátja vízzel. A Margithíd fölött levő kisegítő vizmü hétfőn este már szintén megkezdte a működést és napon­ként mintegy 4000 köbméter vizet szolgáltat. E vizmü belső berendezése még nem egészen kész ugyan, de azért állandó működése már biztosítva van. A budai kisegítő vízmű gépeit a napokban fogják beállítani, és két hét múlva ez is rendszere­sen működni fog. A káposztásmegyeri vízvezeték csöveinek le­fektetése rohamosan halad. A csövek hossza 7600 méter. Ebből eddig 5000 méter van lefektetve. A csövek lefektetése június 24-ikére teljesen be lesz fejezve. A vízvezetéki telepen a kazánház alap­falai teljesen elkészültek s a gépek felszerelésbe

Next