Budapesti Hírlap, 1893. május (13. évfolyam, 119-148. szám)
1893-05-31 / 148. szám
Melléklet a „BUDAPESTI HÍRLAP“ 148. számához. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, május 30. Mától kezdve négy hónapon keresztül zárva lesznek a két törvényhozó ház kapui. A képviselők és a főrendek is ma hallgatták meg a kegyelmes királyi leiratot, mely a honatyákat szeptember 25-ig pihenni küldi. S ezzel bezárult az 1892—97-ki országgyűlés második ülésszakának első periódusa, amely kétségtelenül hosszú időn által emlékezetes marad, nemcsak annálfogva, amit végzett, hanem még inkább azért, ami munkát a törvényhozásnak jövőre hátrahagyott. Pedig elég termékeny korszak volt. A mellett, hogy a budgetet elintézte, törvényt alkotott a tisztviselők és a tanutók fizetéséről, nevezetes és alapvető reformokat létesített a jogszolgáltatás terén s a mi talán nem a legkisebb érdeme vagy bűne : megingatta a hagyományos pártkereteket s egy oly bomlási processzust indított meg, mely, nem lehetetlen, új parlamenti formációk alakulására vezethet. De hagyott hátra nagy kérdéseket, melyek közül még csak ezután kell megvívni az igazi harcot. Hagyatéka nem csupán a már benyújtott egyházpolitikai javaslatok. A közigazgatás, különösen a községek reformja, a választási törvény revíziója, egy csomó alkotás a polgári és a büntető igazságszolgáltatás terén, mindez a kormány konkrét ígéretével biztosítva, megannyi váltó, amelyet többé prolongálni nem lehet, még a háborús időkre való hivatkozással sem. A négy hónapi szünet tehát éppen nem fölöslegesen hosszú, mert van mire az erőt összegyűjteni. Az elnapolás mind a két házban minden különösebb ünnepiesség nélkül történt. A képviselőhöz előbb még elintézte, ami elintézni valója volt. Az elnök megtette a bejelentéseit s kiadta a mérgét a sajtóra, amely elkövette azt a „piramidális tévedést és kvalifikálhatatlan hibát“, hogy helytelenül közölte a képviselőház nevében a honvéd szoborra tett koszorú felírását. Azután interpellációk voltak. Eötvös Károly azt kérdezte meg a „független felelős kormánytól“, hogy a budavári honvédszobor leleplezésén mért nem volt egy miniszter is? A miniszterelnök, bár jelen volt s az okot ma valószínűleg épp úgy tudja, mint fogja tudni négy hónap múlva, jobbnak látta nem válaszolni. Madarász József a kultuszminisztert interpellálta a Bp. B. egy közleménye tárgyában, de feleletet ő sem kapott, csakis a miniszternek egy kézmozdulattal való ígéretét, hogy a dolgot meg fogja vizsgálni. Ekkor végre a miniszterelnök benyújtotta a felség elnapoló leiratát s miután azt kihirdették, az ülés és az ülésszak be volt fejezve. A főrendiházban az elnökkel, négy jegyzővel s két főrendi miniszterrel (Csáky és Fejérváry) együtt mindössze tizenkilenc, jobbadán kinevezett tag jött egybe a királyi leirat meghallgatására. Ezt felolvasták s az utolsó ülés a nagyszünet előtt 10 perc alatt be volt fejezve. A képviselőház ülése. Kezdete : déli 12 órakor. Elnök : Bánffy Dezső báró. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, Csáky Albin gr., Fejérváry báró, Bethlen András gróf, Hieronymi Károly és Josipovich Imre miniszterek. Az elnök bejelenti, hogy Zeyk Dániel főispánná s Gaál Jenő miniszteri tanácsossá neveztetvén ki, a képviselőségről lemondottak. Felhatalmazást kér új választások elrendelésére. (Helyeslés.) .Bejelent egy csomó kérvényt, többek közt Széchenyi Ödön baláét, egy boszniai bányára vonatkozó jogának elismerése tárgyában. Bemutatja a szentesített törvényeket s a főrendiház átiratát az elfogadott törvényjavaslatokról, melyek szentesítés végett fel fognak terjesztetni. Mindez tudomásul szolgál. A képviselőház koszorúja. Az elnök jelenti, hogy a ház határozatához képest a budai honvéd-szoborra a képviselőház nevében koszorút tett, melynek szalagján e felírás volt: A Budavár hősi bevételénél elesett honvédeknek a magyar országgyűlés képviselőháza. (Élénk helyeslés.) A csaknem valamennyi lapban közölt szöveg tehát nem felel meg a valóságnak. (Helyeslés.) Azt hiszi, ily botrányos tévedést nem is lehetett feltételezni. Mindamellett ő, midőn e dologról Károlyi Gábor grófnak hozzája intézett leveléből értesült, azonnal kiküldte a háznagyi titkárt, aki az ugyanez alkalommal jelen volt Teleki Sándor gróf képviselővel konstatálta, hogy a felirás azonos azzal, a mit az imént említett. Ezzel, azt hiszi, el van intézve a Károlyi Gábor gróf levele. Hogy a sajtó miként fogja helyreigazítani piramidális tévedését és kvalifikálhatatlan hibáját, s miként ad elégtételt azért a vádért, melylyel a ház elnökét s magát a házat illeti, az reá s — gondolja — a Házra sem tartozik. (Helyeslés.) Ezután Beöthy László, a közigazgatási, Bethlen Balázs gróf a közlekedésügyi bizottság részéről jelentéseket adván be, következnek: Interpellációk. Eötvös Károly úgy tudja, hogy a budavári honvéd szobor leleplezésén egyetlenegy miniszter sem volt jelen. Márpedig ahol a törvényhozás hivatalosan megjelenik, ott a kabinet tagjainak is nem csak lehet, hanem kötelességük is megjelenni, mégpedig hivatalos minőségben, de sőt a nemzet ilyen valódi ünnepéről, még ha az országgyűlés nincs is ott, a kormánynak nem lett volna szabad elmaradnia. (Helyeslés a szélsőbalon.) Minthogy nem hiszi, hogy a kérdés most tárgyalható legyen, megokolásul ezúttal csak ennyit mond s beterjeszti a következő interpellációt : Interpelláció a független felelős magyar kormányhoz. Mivel indokolja mulasztását s a nemzetet miként nyugtatja meg a kormány arra nézve, hogy tagjai a budavári honvédszobor leleplezésének ünnepélyén meg nem jelentek? (Helyeslés a szélsőbalon.) Madarász József a következő interpellációt intézi a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez : A Budapesti Hírlap (Fejérváry miniszter valamit közbeszól. Horánszky odakiált: A miniszter úrnak persze nem tetszik a forrás! Derültség.) „Mozog az Avas“ című cikkelyében a következő figyelemre méltó felhívást találtam : „Itt van a tartós és román felekezeti iskola. Az épület új és jó karban levő, de már három év óta nem tanítanak benne. Az oláh pópa önhatalmúlag megszüntette az előadásokat s megtiltotta a templomba egybegyült népnek, hogy a gyermekeket ne merészelje az iskolába küldeni. A parasztnép az iskolaköteles gyermekeket otthon tartotta. A pópa ezért beszedte a tanítói fizetést, de a tanítónak ki nem adta. A tartós és lakosság több ízben folyamodott már az illetékes egyházi főhatósághoz , nem volt eredménye. A népnevelés három éve szünetel már s nincs senki, aki e törvényellenes botrány elkövetőjét s kár okozóját kérdőre vonta volna“. Ezen a sajtóban megjelent felhívás alapján tisztelettel kérdem a miniszter úrtól : Hajlandó-e ez ügyet saját közegei által megvizsgáltatni, a vizsgálat eredménye szerint törvényt és igazságot szolgáltatni s az eredményről a képviselőházat értesíteni. (Csáky odaint, hogy meglesz.) Az elnapolás. Wekerle miniszterelnök benyújtja az országgyűlés elnapolására vonatkozó kegyelmes királyi leiratot. Esterházy Kálmán gróf jegyző olvassa : Mi Első Ferenc József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Pi. Magyarországunk és társországai zászlósainak, egyházi és világi főrendeinek és képviselőinek, kik az általunk 1892. évi február hó 18-ára Budapest fő- és székvárosunkba összehívott országgyűlésen egybegyűilvek, királyi üdvözletünket. Kedvelt híveink! Magyar minisztériumunk előterjesztésére a jelen országgyűlés üléseit folyó hó 30-ik napjától folyó évi szeptember hó 25-ik napjáig ezennel elnapoltnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Bécsben, ezernyolcszázkilencvenharmadik évi május hó 29-ik napján. Ferenc József s. k. Wekerle Sándor, s. k. Az elnök kijelenti, hogy a királyi leirat hasonló meghirdetés végett át fog küldetni a főrendeknek s a legközelebbi ülést szeptember 25-re tűzte fei. S azzal, a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, kellemes nyaralást kiván a képviselőknek (Éljenzés) s az ülést d. u. 12 óra 35 perckor berekeszti. A főrendiház ülése. Kezdete : d. u. 1 órakor. Elnök : Szlávy József Koronaőr. A kormány részéről jelen vannak : Wekerle, Csáky gróf, Fejérváry báró, Bierozymi és Josipovich. Az elnök, az ülést megnyitván, tudatja, hogy a ház tagja, Kubicza Pál meghalt s röviden megemlékezett az elhunyt érdemeiről, indítványozva, hogy emlékének a főrendek jegyzőkönyvükben néhány sort szenteljenek. (Helyeslés.) Jelenti továbbá, hogy a képviselőháztól átirat értkezett. Kudnyánszky József báró felolvassa az elnapoló királyi leiratot. (A főrendek állva hallgatják meg.) Az elnök ehhez képest a ház tanácskozásait szeptember 25-ig elnapoltnak jelenti ki , miután a jegyzőkönyv hitelesíttetett, magát a főrendi akaratába ajánlva, az ülést berekeszti. (Felkiáltó: Éljen az elnök!) Az ülés vége d. u. 1 óra 10 perckor. Ezredéves kiállítás. A történelmi csarnok. Budapest, máj. 30. Az országos bizottság holnapi ülése elé terjedelmes jelentést terjeszt a kiküldött jurybizottság, ennek a jelentésnek a kiállítás elrendezésére vonatkozó része ismertetve volt a lapokban. Tudvalevő tehát, hogy a jury négy pályamunka között kívánja a díjakat megosztani. A történelmi csarnokra nézve sem tud a bizottság más eredményt fölmutatni; itt is négy tervet választott ki, melyek között a díjak megosztását javasolja. Hogy melyik ez a terv, ezt a holnapi ülésen fogja a miniszter publikálni, aki egyúttal mind a két pályázat nyerteseit, s bizonyosan a megdicsért pályázókat is meg fogja jelölni az ide vonatkozó jeligés levélkék felbontása után. A történelmi csarnok létesítésére nézve a következő irányelveket ajánlotta a jury a keresk. miniszter figyelmébe : E csarnok csakis mint tűzmentes ideiglenes épület tervezendő és pedig főleg azért, mert a történelmi csoport mostani munkálkodása után is már tudva van, hogy az eddig előirányzott terület nem lesz elegendő s igy annak kivitele — ha nem ideiglenes épületnek terveztetnék—rengeteg összegekbe kerülhetne. Az épület a Széchenyi-szigetre tervezendő amaz okoknál fogva, melyeket a jury-bizottság a terület elrendezésére vonatkozó javaslatában a miniszter elé terjesztett. A szigeten levő fák kimérése szempontjából a történelmi csarnok konfigurációja a szőkébb pályázat alkalmából megjelölendő. A csarnok 4000 négyszögméter területet öleljen föl, úgy, hogy tisztán kiállítási célokra legalább 3000 négyszögméter terület álljon rendelkezésre. A Széchenyi-szigetnek vár- és bástyaszerű épületrészletekkel való díszítése és élénkítése szintén programba veendő. A költségek 350—400.000 frt közötti összegben állapítandók meg. A történelmi csarnok létesítésére nézve irányadó az egyezség, melyet a kiállítási bizottság a várossal kötni fog. Ha ez idejekorán létrejön, nem lehetetlen, hogy már az őszszel megkezdik az alapozást, pilótázást, a tervek kivitelének egyéb előmunkálatait, mindenekelőtt pedig a városligeti tó tisztítását. A történelmi csarnok után az első épület, mely sorra kerül, a műcsarnok lesz, mely az Andrássy-út végére van tervezve, a Belle-Vue után következő akácerdő szélére, úgy, hogy az épület folytatása lesz az Andrássy-út vonalának. Ez a csarnok úgy van tervezve, hogy a kiállítás után is mint állandó műcsarnok megmaradjon a képzőművészeti társulat rendelkezésére. Ezek ama főbb kérdések, melyek fölött a holnapi országos ülés dönteni fog. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, máj. 30. — Hogy áll a vízvezeték építése ? A főváros most egyszerre négy vízvezetéket építtet, t. i. egy kisegítő vízmüvet az uj népliget mellett, egy másikat a pesti oldalon a Margithíd fölött, egy harmadikat a budai oldalon, végül a káposztásmegyeri vízművet. A népliget mellett levő kisegítő vizmü már használatba van véve, s a tisztviselőtelepet tökéletesen ellátja vízzel. A Margithíd fölött levő kisegítő vizmü hétfőn este már szintén megkezdte a működést és naponként mintegy 4000 köbméter vizet szolgáltat. E vizmü belső berendezése még nem egészen kész ugyan, de azért állandó működése már biztosítva van. A budai kisegítő vízmű gépeit a napokban fogják beállítani, és két hét múlva ez is rendszeresen működni fog. A káposztásmegyeri vízvezeték csöveinek lefektetése rohamosan halad. A csövek hossza 7600 méter. Ebből eddig 5000 méter van lefektetve. A csövek lefektetése június 24-ikére teljesen be lesz fejezve. A vízvezetéki telepen a kazánház alapfalai teljesen elkészültek s a gépek felszerelésbe